Dunántúli Napló, 1976. március (33. évfolyam, 60-90. szám)

1976-03-27 / 86. szám

Komolyan, fiatalosan A KISZ IX. kongresszusára való felkészülés jegyében már­cius elején megkezdődtek a küldöttértekezletek. Március 28- ig az üzemekben és a taninté­zetekben tartják meg a kül­döttgyűléseket, majd a já­rási, városi, kerületi, megyei ta­nácskozások követik egymást. E fórumok feladata többrétű. Megvitatják a választott testü­letek beszámolóját az előző vá­lasztások óta végzett munkáról, a KISZ Vili. kongresszusa ha­tározatainak végrehajtásáról, összegzik a IX. kongresszus do­kumentumairól folytatott vitá­kat és állást foglalnak^a KISZ KB kongresszusi levelében, va­lamint a szervezeti szabályzat módosítási javaslatában érin­tett kérdésekről. Megválasztják a következő időszakban irányi- tó KISZ-bizottságot vagy KISZ- vezetőséget és a küldötteket a felsőbb szintű küldöttgyűlésre, illetve a kongresszusra. Ezekben a hetekben a kü­lönböző szintű küldöttgyűlése­ken harminckétezer baranyai KISZ-tag nevében mondanak véleményt a küldöttek a KISZ munkájáról. A jó vita, a hasz­nos tapasztalatok érdekében a tanácskozásokon sokan fej­tették és fejtik ki véleményüket a mozgalmi munka örömeiről, gondjairól, javaslatokkal igye­keznek választ adni a „ho­gyan tovább?" kérdésére. Az üzemi, intézményi küldött- gyűlések a KISZ KB kongresz- szusi levelében érintett kérdések közül elsősorban azokra adnak választ, amelyek a helyi prob­lémákkal, sajátos körülmények­kel függenek össze. A résztve­vők megvitatják, hogy a levél tartalmazza-e azokat a kérdé­seket, amelyekre — szerintük — a kongresszusnak választ kell adnia. Megvizsgálják, hogy a teendők közül mit, hogyan tud­nak saját területükön, saját munkájukban megvalósítani. A területi küldöttgyűlések feladata már a szintetizálás, a KISZ-t érintő valamennyi kér­désben való állásfoglalás. A járási, városi, megyei küldött- értekezleteken arról is szó esik, hogyan mozgósíthatja az ifjú­sági szövetség eredményeseb­ben a fiatalokat az ötödik öt­éves terv céljainak megvalósí­tására, mit tehet a KISZ a ta­nulás, a művelődés lehetősé­geinek továbbfejlesztésére. Ezekben a vitákban helyet kap a fiatalokat, az ifjúsági szövet­séget érintő valamennyi fontos kérdés. A tömegsport, a szak­munkástanulók vonzóbb, politi- zálóbb KISZ-életének megte­remtése, a fiatal értelmiség mozgalmi szerepének növelése. Bizonyára sok szó esik majd a tanácskozásokon a szervezeti szabályzat módosításának ter­vezetéről, a KISZ irányításának továbbfejlesztéséről, a KISZ Köz­ponti Bizottsága ugyanis 1975. novemberében határozatot ho­zott a KISZ-szervezetek és szer­vek irányításának továbbfej­lesztéséről. Az új irányítási szer­kezet megteremtésére pedig a küldöttértekezleteken kerül sor. Az új irányítási rendszer lét­rehozását az tette szükségessé, hogy az ifjúsági szövetség a jövőben ésszerűbb arányokat kiván kialakítani a célkitűző, elvi irányitó munka, illetve a határozatok hatékony végrehaj­tását szervező munka között, több erőt szánnak a módszer­tani segítésre és a személyes meggyőzésre. Az irányítási rend­szer korszerűsítése pedig jó (Folytatás a 2. oldalon) Ünnepi megemlékezés Rákóczi Ferencről A ledinai ifjúsági lakóházak Javul a fiatalok lakáshelyzete Jubileumi műsor a POTE aulájában Délután négy órakor elfog­lalta helyét a zenekar, felcsen­dültek a Himnusz kezdő hang­jai, s a POTE aulájában meg­jelent hallgatóság felállt —így kezdődött a Rákóczi emlékün­nepség, amelyet Pécs egyete­mei, főiskolái, valamint a Ha­zafias Népfront megyei és pé­csi bizottsága rendezett. Ez al­kalomra megjelent Baranya és Pécs párt-, állami és társadal­mi életének számos vezető sze­mélyisége. A műsort Petőfi Sándor: Rá­kóczi című versével kezdték, amelyet Rádli Katalin, a Tanár­képző Főiskola hallgatója mon­dott el. Dr. Ruzsás Lajos, a történelemtudományok doktora mondott emlékbeszédet, felele­venítve a Rákóczi-szabadság- harc idejét, mindazokat a tár­sadalmi körülményeket, amelyek forradalmi helyzetet teremtettek akkor hazánkban, Beszédében elemezte Rákóczi szerepét, azt a népét szerető, progresszív gondolkodót, aki korát messze megelőzve olyan rendelkezése­ket hozott, melyek a feudális társadalom kereteit feszegették. Kudarcának egyik oka végül ez volt, hogy magára maradt, a nemesség, a vitézi rend is el­pártolt mellőle, s mire a job­bágyságnak szóló kiváltságok­ról hozta meg a rendelkezése­it, már késő volt.., „Várnunk kell”, írta emlékirataiban a há­romszáz esztendővel ezelőtt szü­letett fejedelem „várnunk kell megújulásunkat és tavaszun­kat’’. Jóslata bevált: a tava­szok az elkövetkező idők forra­dalmai voltak. Ismét szavalat következett, Ady Endre versét, az Esze Ta­más komáját mondta el Takaró Mihály tanárképzős. Barbalics Miklós, a Pécsi Tudományegye­tem hallgatója pedig Rákóczi kiáltványából adott elő részle­teket. A műsor változatosságát segítendő, Magda Júlia, a Ze­neiskolai Tanárképző hallgatója énekelt két dalt, a Csínom, Pal­kót, Szabolcsi Bence feldolgo­zásában, valamint Kodály: La­banc gúnydal a kurucra című dalát. Gerő Pál kísérte zongo­rán. Rapcsa László műszaki fő­iskolás mondta el a Magyaror­szág, Erdély, hallj új hírt! cí­A tervidőszakban Komlón a lakások 60 százalékát kapták a fiatalok, Mohácson 30-40, Pécsett is közel 40 százalékát. Némely esetben a lakásgondot minőségi cserék közbeiktatásá­val sikerült megoldani. A helyi tanácsrendeletek a szabályozásba méltányolási le­hetőségeket is beiktattak, pél­dául Pécsett a fiatal házasok­nál a jövedelem alsó határát 2000 forint helyett 2500 forint-' ban állapították meg. A MÉSZÖV kizárólag fiata­lok részére szervezett ifjúsági lakásépítő szövetkezeteket. 1975 decemberéig a megyében 398 ilyen lakás megépítésére került sor szövetkezeti alapon és 250 építése van folyamat­ban. A tervezett 1086 szövet­kezeti lakás igénylője közül 930 a 35 éven aluli. A lakásépítő szövetkezetek által épített la­kások tulajdonosainak több, mint 80 százaléka fiatal. Az V. ötéves tervben a laká­sok zöme Pécsett épül. A la­káselosztási elvek azonban nem elsősorban a fiatal házasok 'la­káshoz juttatását teszik lehető­vé. A nagycsaládosok, a fizi­kai dolgozók, a zsúfolt körül­mények1 közt lakók elhelyezése során azonban számos fiatal is kap lakást. További segítséget jelent az 1970 óta létező ifjúsági taka­rékbetét-akció, ugyanis akinek ilyen betétkönyve van, 56 ezer forint külön kölcsönt kaphat, s a lakás berendezéséhez igénybe vehet további 40 ezer forintot. A tegnapi ülésen más váro­sok példái nyomán élénk vita bontakozott ki a szobabérlők háza létesítésének ügyében. A bizottság elhatározta, hogy kez­deményezni fogja annak vizs­gálatát, miképpen lehetne Pé­csett is ilyen házat építeni, s milyen feltételekkel kiutalni. Az Állami Ifjúsági Bizottság kez­deményezésére egyébként a Tervezésfejlesztési és Típuster­vező Intézet kollektívája irány­tanulmányt készített ilyen há­zak építésére, — mint a tanul­mányterv címe is mutatja - fia­talok, gyermektelen házasok otthonaira. Több figyelmet kel­lene szentel™ ennek a témá­nak, annál is inkább, mert Kecskeméten, Szombathelyen, Székesfehérváron kedvező ta­pasztalatokkal működik a szo­babérlők háza. A Széchenyi Gimnázium és Szakközépiskola 100—150 tanulója jól képzett szaktanárok fel­ügyelete mellett sajátítja el a gépjárműtechnikai és távközléstechnikai szakmát mű kuruc verset, majd ismét bevonult a zenekar, és Antal György vezényletével Haydn D-dúr zongoraversenyét adták elő, Bánky József zongoramű­vész és a Zeneiskolai Tanár­képző zenekara igen nagy si­kert arattak. Ismét egy szavalat következett: Kovács Miklós tu­dományegyetemi hallgató mond­ta el a Szegénylegény énekét. Két, nagyon szépen és kultu­ráltan előadott énekszámot tap­solt meg a közönség ezután, Kodály: Kádár István éneke és Rákóczi kesergője című dalait adta elő Balatinecz Márta, a Tanárképző Főiskola adjunktu­sa, akit Kanizsainé Madari Me­linda kísért zongorán. Dezső Marianna tanárképzős mondta el az Őszi harmat után című verset, Kristóf Péter műszaki főiskolás pedig a Jaj, régi szép magyar nép . . . című költe­ményt. A záró műsorszámok igazi kurucos hangulatot te­remtettek: Bánky József adta elő a Rákóczi nótát, Szabolcsi Bence feldolgozásában, és Liszt: XV. magyar rapszódiáját, a jól ismert Rákóczi indulónak eme változatát... A mindvégig gördülékeny, hangulatos emlék­ünnepség hat órakor ért véget. (Kampis) Ülést tartott az Elnöki Tanács A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tar­tott, Az Elnöki Tanács a Kovács Pál halálával meg­üresedett Békés megyei 1, számú választókerületben 1976. május 23-ra időközi or­szággyűlési képviselői válasz­tást tűzött ki. Az Elnöki Tanács határo­zatot hozott a hazánk felsza­badulásának 31. évfordulója alkalmából adományozandó kitüntetésekről, tábornokokat nevezett ki, végül bírákat vá­lasztott meg és mentett fel. A városokban a fiatal házas lakásigénylők többsége albér­letben lakik. Az albérletek pe­dig - jól tudjuk - drágák, nem megfelelőek. Maradna még egy megoldás: együtt lakni a szülőkkel, a lakások többsége azonban nem alkalmas több generáció együttélésére. Csak­nem minden házasságkötéssel növekszik a lakásigénylők szá­ma. Általában a lakáshelyzet, s ezen belül a fiatalok lakás­helyzetének javítása államunk fontos célkitűzése. Hogyan valósultak meg azok a tanácsi intézkedések, amelyek a fiatalok lakáshelyzetének ja­vítását célozták Baranyában? Erre a kérdésre kerestek vá­laszt tegnap a Baranya megyei Tanács oktatási és ifjúságpoli­tikai bizottságának ülésén. A megyei tanács 1972-ben határozatot hozott a tanácsok ifjúságpolitikai munkájáról. Fel­hívták a tanácsokat, hogy a lakások kiutalásánál különös te­kintettel legyenek a fiatal há­zasokra és támogassák az if­júsági lakásszövetkezetek épí­tését. A határozat azt fogal­mazta még meg, hogy a laká­sok 30—35 százalékát a fiata­lok kapják a IV. ötéves tervben. Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXIII. évfolyam, 86. szám 1976. március 27., szombat Ára: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja (Pánics)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom