Dunántúli Napló, 1976. március (33. évfolyam, 60-90. szám)

1976-03-26 / 85. szám

1976. március 26., péntek Dunántúli napló 5 NAGYVILÁGBAN Megnyílt az SZIKP-kongresszus Csütörtökön reggel Pozsonyban megnyílt a Szlovák Kommu­nista Párt kongresszusa. A tanácskozáson Jozef Lenárt, a CSKP KB Elnökségének tagja, az S2LKP Központi Bizottságának első tit­kára terjesztette elő a KB beszámolóját a CSKP XIV. és az SZLKP legutóbbi kongresszusa határozatainak végrehajtásáról, a párt további feladatairól Szlovákiában. A kongresszuson részt vesz a CSKP Központi Bizottságának küldöttsége is, amelyet Jo­sef Kempny, a CSKP KB Elnökségének tagja, a Központi Bizottság titkára vezet.--------------------------------------*----------------------------------------­N AGYARÁNYÚ SZTRÁJK A TORINO! FIAT NÁL. A munkakörülmé­nyek megjavításáért és a dolgozók számára kedvezőbb kollektív szerződésért sztrájkba léptek a torinói FIAT Művek dolgozói * ♦ BUDAPEST: Németh Ká­roly, a Magyar Szocialista Munkáspárt «Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára, csütörtökön a KB székházában fogadta B. F. Bratcsenko-t, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának tagját, a Szov­jetunió szénbányászati minisz­terét. ♦ CIA-UGYNÖK — SVÉD TIL­TAKOZÁS: A svéd kormány hi­vatalosan tiltakozott az Egye­sült Államok stockholmi ügyvi­vőjénél, mert egy amerikai dip­lomata — Bruce Hutchins (a képen) —, a nagykövetség volt másodtitkára, a CIA ügynöke­ként kémtevékenységet folyta­tott Svédországban. A svéd ha­tóságok Hutchins ügyében már nem tudnak érdemi vizsgálatot tartani, mert a diplomata ti­tokban elhagyta az országot. ♦ + RANGOON: A burmai kor­mány bezáratta az ország va­lamennyi felsőfokú oktatási in­tézményét, tekintettel az egyre fokozódó diákzavargásokra. Szerdán politikai reformokat követelő fiatalok ötezres töme­ge vonult végig Rangoonon. Az egyetemeket tavaly június­ban hasontó okokból már be­zárták és csak januártól kezdő­dött meg ismét az oktatás. Gromiko befejezte londoni tárgyalásait Andrej Gromiko szovjet kül­ügyminiszter befejezte négyna­pos hivatalos- nagy-britanniai látogatását és csütörtökön a brit fővárosból hazautazott Moszkvába. Csütörtökön közleményt adtak ki Andrej Gromiko szovjet kül­ügyminiszter március 22—25-i hivatalos nagy-britanniai láto­gatásának eredményeiről. A szovjet külügyminiszter hivata­los látogatásra hivta meg a Szovjetunióba brit kollégáját, James Callaghant. Az angol fél a meghívást köszönettel el­fogadta. ♦ + TOKIÓ: A Tokiói Adóügyi Hivatal jelentése szerint a ja­pánok 1975-ben összesen 6 316 781 hektoliter szeszesitalt, zömében rizsbort (szakét), sört és whiskyt fogyasztottak, 7,9 százalékkal többet mint az elő­ző évben. Ez azt jelenti, hogy tavaly minden felnőtt japán 13,1 üveg szakét, 883.2 üveg sört és 4.5 üveg whiskyt ivott meg. Azaz az egy főre jutó át­lagos szeszesital fogyasztás mintegy 79,5 liter volt. Az adó­ügyi hivatal az italfogyasztás jelentős csökkenésére számit, mert ez év elején lényegesen emelték a szeszesitalok kiske­reskedelmi árát.-f- TOKIÓ: A Japá,n Gyáripa­rosok Szövetségének osakai ta­gozata csütörtökön nagylétszá­mú és tekintélyes ipari és üz­leti vezetőket magában fogla­ló küldöttséget menesztett Kí- jiába. A kilenc napos „jószol­gálati látogatás” célja, hogy újabb lendületet adjanak a ja­pán-kínai gazdasági, kereske­delmi és műszaki kapcsolatok­nak, amelyek az utóbbi időben a stagnálás jeleit mutatják. + BONN: A nyugatnémet antifasiszta szervezetek német ellenállási archívumot hoztak létre Majna-Frankfurtban. Több mint 1600 ritka könyvet és nyomtatványt gyűjtöttek össze az 1919-1945-ös időszakból. Az egykori náci koncentrációs tá­borok volt foglyai, a spanyol polgárháború nemzetközi bri­gádjának tagjai értékes doku­mentumokkal gazdagították a gyűjteményt. Leprások Braziliában jelenleg 138 000 leprás él és szá­muk évente átlagban nyolc és fél ezerrel növekszik — jelentette ki Almeida Ma­chado brazil közegészség- ügyi miniszter. A legfertő­zöttebb vidék az Amazonas környéke és az ország északkeleti része. Itt a be­tegek 54 százaléka a bél- poklosság legsúlyosabb faj­tájában szenved. A minisz­ter hangsúlyozta, hogy e borzasztó betegség elleni harcot súlyoscn nehezíti az a részben babonás tiszte­let, részben tudatlan elő­ítélet és ellenségesség, amelyet a vidéki lakosság nagy része a leprások iránt táplál. + MOSZKVA: Kijevben, az Ukrán Tudományos Akadémia magkutató intézetében felavat­ták Európa leghatalmasabb ciklotronját. A berendezés fel­adata a magfizika -- beleértve az atomenergetika - és más tudományágak számos alapku­tatási és alkalmazott feladatá­nak megoldása. + TOKIÓ: Ha valaki veszi magának a fáradságot és fel­tárcsáz egy, a japán sajtóban hirdetett telefonszámot, abban a ritka élményben részesül, hogy hallhatja Nakaszone Ja- szuhironak, a liberális demok­rata párt főtitkárának magnó­szalagra vett hangját. A főtit­kár, akinek a jelek szerint ko­moly gondot okoz a Lockheed- botrány, biztosítja a telefoná­lót, hogy ő személy szerint tel­jesen ártatlan a megvesztege­tési ügyben és soha nem vett tel Lockheed-pénzt. Nakaszone mennyre-földre esküszik, hogy az igazat mondja, ugyanakkor elismeri, hogy az ellenzék éle­sen támadja pártját, amelyet egyébként is belső frakcióhar­cok marcangolnak.-f BERLIN: Megállapodást ír­tak alá Berlinben a LEMP és az NSZEP együttműködéséről a mezőgazdaság területén. A lengyel delegációt, amelyet Jo­zef Pinkowski, a Központi Bi­zottság titkára vezetett, fogad­ta Erich Honecker, az NSZEP Központi Bizottságának első tit­kára is. A küldöttség befejez­te az NDK-ban tett látogatá­sát. + NICOSIA: Tanácskozást tartottak Nicosiában több mint kétezer eltűnt ciprusi állampol­gár felkutatásának kérdéseiről. A megbeszélésen részt vett Glalkosz Kleridesz, a ciprusi görög és Rauf Denktas, a cip­rusi török közösség vezétője, Javier Perez de Cuellar, 'az ENSZ ciprusi megbízottja és a Nemzetközi Vöröskereszt helyi képviselője. Egy ENSZ-jeientés szerint Törökország 1974-es ciprusi inváziója során 2132 személy tűnt el a szigetország­ban. Libanon: Frangié elnök elmenekült rezidenciajóból Beirut Frangié libanoni elnök csü­törtökön délelőtt elmenekült Beirut környéki rezidenciájából, miután a palota épületét a baloldali erők tüzérsége három oldalról tűz alá vette és a re­zidenciát több találat érte. Az államfő jelenlegi tartózkodási helye ismeretlen. Az újabb fejleményt nyugati megfigyelők' úgy értékelik, hogy újabb lökést adhat a baloldali erőknek, tekintve, hogy a mu­zulmán csoportok és a velük társult palesztinok Frangié fel­tétel nélküli, azonnali távozá­sát követelték a hatalom éléről, míg az elnök jobboldali hívei látszatmentő intézkedéseket sürgettek egy „méltóságteljes" távozás biztosítására. Jól megszervezett puccs „Merre indul Argentína?” Ez a visszatérő mondata a latin-amerikai lapok és rádió- állomások szerdai kommentár­jainak. A helyzetelemzők a katonai hatalomátvételt követő órákban csupán találgatások­ra szorítkoznak. Egybehangzó azonban a megállapítás, hogy „egy gondosan, jól előkészített katonai puccsról van szó." A caracasi rádió, a panamai „Matutino" felteszi a kérdést: „Az amerikai déli hadsereg­csoport több tábornokának múlt heti argentínai látogatá­sa és a mostani vértelen puccs között van-e és milyen össze­függés?" A háromtagú junta által szerda estig kibocsájtott 30 közlemény közül a miniszterek és katonai körzet-parancsno­kok kinevezését tartalmazó be­jelentést előzte meg a legna­gyobb várakozás. Mint a hely­zet ismerői rámutatnak, az összetétel nem mond sokat, mert a névsorban „a jobbol­daltól, a mérsékeltekig szinte minden irányzat megtalálható." A bogotai „Univerzal"-nak az a véleménye, hogy a junta há­rom fő ígérete (az infláció megállítása, a szétzilált gaz­daság rendbehozása, a ter­rorcselekmények megállítása) szintén nem mérvadó, hiszen a katonai puccsok végrehajtói mindig megígérik az ország égető gondjainak orvoslását. A havannai rádió csütörtök hajnalban azt jelentette, hogy Argentínában nyugalom ural­kodik, a katonák kezükben tartják a hatalmat. A peronis­ta szakszervezetek több veze­tőjét letartóztatták. Meg nem erősített hírek szerint hasonló sorsra jutott Hector Campora volt elnök is. A „Clarin-” cí­mű argentin lapnak a junta ál­tal cenzúrázott szerda esti szá­ma tudni véli, hogy a volt el­nöknőt és több miniszterét korrupció vádjával rövidesen bíróság elé állítják. Más hírforrások azt emelik ki, hogy a kommunista párt egész vezetősége illegalitásba vonult, az esztelen vérontás elkerülésére hívta fel a lakos­ságot. Figyelmet érdemel a környe­ző dél-amerikai országok né­hány vezetőjének első reagá­lása. Augusto Pinochet, a chilei fasiszta junta feje öndi- csérőleg jelentette ki: „A ka­tonák Argentínában is meg­mentették az országot a pusz­tulástól." Néhány ezer kilométerrel az argentin fővárostól, az „El Messidor” rezidencián (a képen) tartják fogva a frissen hatalomra került junta vezetői Isabel Perón puccsal eltávolított államfőt. Sorsáról annyi ismeretes, hogy vagy bíróság elé állítják, vagy engedélye­zik önkéntes külföldi száműzetésbe vonulását. 10. Megértette, szétzüllesztett bir­tokainak rendbehozatalához esztendőkig tartó kemény mun­ka szükséges. A feladatokhoz pedig teljesen megbízható hí­vek. Ilyent keveset talált. Akik járatosak1 voltak gazda­ságszervezésben, irányításban, azok elsősorban a maguk hasz­nát keresték, s rögtön ezután a hatalom gyakorlóihoz dörgö- lőztek, éppen a saját jól fel­fogott anyagi érdekükben. Még a becsületesebbje sem kockáz­tatta -szívesen a császáriak jó­indulatát. Maga Rákóczi sem kockáz­tathatta. Súlyt helyezett hivata­los kapcsolatai ápolására. Meg­látogatta Kassán gróf Oktáv Nigrelli táborszernagyot, Felső- Magyarország császári főpa­rancsnokát. Itt tapasztalhatta, hogy mennyire otthon érzi ma­gát a Rákócziak ősi területén a főgenerális. Tokaj borát úgy fogyasztotta, mint saját termé­sét, katonáit úgy bocsátotta szabadjára, mintha a maga birtokain látta volna őket ven­dégül. Hiszen minden porció széna, minden véka gabona és minden garas, amit a katonák harácsoltak, az ő vagyonát gya­rapította — minél többet rabol­tak, annál kevesebbet kellett fi­zetnie a kincstáréból. És Nig­relli táborszernagy még azok közé tartozott, akik Rákóczi barátainak nevezték magukat. Képzelhető, milyen hangulat­ban készült főispáni beiktatá­sára a fiatal főúr. 1694. június 3-ára gyűlt össze Sáros vár­megye nemessége a Rákócziak nagysárosi kastélyába. A ser­dülő kort alig maga mögött hagyó új főispán találkozott ugyan családja sok kipróbált hívével, a többi nemes is ujjongva fogadta, amikor káp­rázatos díszmagyar öltözeté­ben a nagyterembe lépett, de a viharos üdvözlés csakhamar tartalmatlan ovációnak bizo­nyult. Tragikomikus alaphang jellemezte a beiktatás szertar­tását. Szemben az élet tényei- vel, a birtokjárás során tapasz­talt vigasztalan állapotokkál, a hangadó urak váltig a Habs- burg-ház dicsőségét emlegették, a császár jóságát magasztal­ták és minduntalan a hűség követelményeire emlékeztettek, így beszélt gróf Erdődy Sándor, aki a beiktatásig főispáni hely­tartó volt, így szónokolt Uz Gábor vármegyei főjegyző is. Cselekedték ezt akkor, amikor épp Sáros megye székhelyéről, Eperjesről irányította gróf Cor- belli helyőrségparancsnok a legvadabb katonai rekviráláso- kat. A vármegye nemessége — akárcsak más megyékben, fő­képp Zemplénben — ravaszul a Rákóczi-birtokokra terelte a katonaság fosztogató éhét, hogy így szerezzen kíméletet a maga birtokai számára. Áz új főispán legelső határo­zataival épp a hatalmaskodó katonaság túlkapásainak ipar­kodott gátat vetni. De fütyül­tek rendeletéire. Ha lehet még zabolátlanabbal önkényesked- tek, mint korábban. Minden eszközzel igyekeztek elvenni kedvét a kezdeményezésektől, a hivatalát komolyan vevő 18 esztendős ifjúnak. Nem volt elég a cinikus bitorlás, ráadá­sul rosszhiszemű pusmogást ter­jesztettek udvari körökből: ez a Rákóczi is rebellis lesz, mint a többi, túlságosan jól érzi ma­gát a lázadó országban. Annyit már tudott az ifjú, hogy komoly veszély előhírnö­kei lehetnek az ilyen mende­mondák. Bár egyáltalán nem érezte jól magát a „lázadó or­szágban” teendői miatt még maradnia kellett volna, mégis visszatért Bécsbe. A szülőföldjén tett néhány hónapos időzés súlyos elhatá­rozást érlelt meg benne. Talán túlságosan megriadt, talán túl­ságosan elkeseredett s remé­nyét vesztette a tapasztaltak­tól: úgy viselkedett, mint aki soha többé nem óhajt visszatér­ni ősei földjére. Megvásárolta sógora Himmelpfrot utcai pa­lotáját, itt akart élni magán­emberként, tartózkodva minden politikai szerepléstől. Ez utób­bit helyeselte a jóindulatú Asprement gróf, csak azt nem, hogy Bécsben éljen, közel a Rákócziakkal ellenséges udvari körökhöz, kitéve magát a hiva­tásos cselszövők bajt keverő agyafúrtságának. Megint nősülésre biztatták. S arra, hogy családot alapítva térjen vissza ősei földjére, hozza rendbe birtokait. Békés munkálkodással bizonyítsa be, hogy feddhetetlen híve az Ausztriai Háznak. Hallgatott a tanácsra. Ki is tartott mellette, mig végképp be nem látta, hogy örök szálka marad Bécs szemében. 7. rész AZ IGAZI NAGYKORÚSÁG Jog szerint I. Lipót császár nyilvánította nagykorúvá Rá­kóczit, de igazán az élet tette azzá. Olyan véres események, amelyek szándéka ellenére vég­képp eltávolították Bécs ér­dekköréből. Mivel az udvar is foglalko­zott megházasításának tervével, elejét akarta venni a nem kí­vánt párválasztásnak. A még mindig csak tizenkilenc éves herceg érdeklődését felkeltette Hessen! Sarolta Amália, egy híres család tagja. A vele való találkozásra jó ürügyet kínált az a körülmény, hogy Ausztria nyugaton hadakozott a fran­ciák ellen, s Rákóczi a harctér meglátogatásával, katonai ta­pasztalatok szerzésével indokol­hatta utazási célját. Lipót csá­szár megörült a tervnek, mert azt hitte, hogy a rebellisek sar­ja végre odaaóbban kezd ér­deklődni a Habsburgok becs­vágya iránt. Az ifjú 1695 nyarán távozott Bécsből, sógora, gróf Aspremonl társaságában. Csak tessék- lássék időztek Bádeni Lajos osztrák főparancsnok társasá­gában, aztán Kölnbe siettek, megkötni a házassági szer­ződést a menyasszony hercegi szüleivel. Mindjárt másnap az esküvőre is sor került Köln hí­res gótikus dómjában. Értelmét vesztvén a további titoktartás, fejedelmi környezet kíséretében indult Bécsbe az ifjú pár. Frankfurtba érve levelet kapott Rákóczi. Ugyanaz a Magdolna hercegnő, akinek halálhíréről még Rómában értesült, most csalárdnak, hitszegőnek nevez­te az ifjú férjet. A sértett hölgy így leplezte le akaratlanul is legmagasabb rokonát, I. Lipót feleségét, Eleonóra császárnét: őfelsége ugyanis a Rómába küldött levéllel egyidőben Mag­dolna hercegkisasszonyt értesí­tette Rákóczi váratlan halálá­ról. Ez az együgyű kis álnokság egyike volt a bécsi udvar meg­számlálhatatlan bajkeverései­nek. (Folytatjuk)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom