Dunántúli Napló, 1976. március (33. évfolyam, 60-90. szám)
1976-03-01 / 60. szám
2500 szilt lUagyatadon Hat körzetből DélDunántúl az egyik Miről szólnak a Statisztikai évkönyv adatai? Megyékben élünk, de a hosz- szútávú területi tervezés tervezési-gazdasági körzetekben gondolkodik, s ilyen szempontból az országot hat körzetre osztja — a központira, az északmagyarországira, az észak-alföldire, a dél-alföldire, az észak-dunántúlira és a dél-dunántúlira. A Központi Statisztikai Hivatal ennek megfelelően csoportosítja adatait és adja ki minden évben a területi statisztikai évkönyvet. Egyetlen szépséghibával, hogy ez az adattár - jóllehet, a számítógépek korát éljük — az 1974- es állapotokat rögzíti. így is kitűnő lehetőség, hogy összehasonlítsuk magunkat, hogyan élünk a többi országrészhez képest, mi, a dél-dunántúli körzet — Baranya, Somogy, Tolna és Zala. Beruházás, lakás 1974-ről 1975-re valamennyi megye népessége nőtt, a legtöbbel, 13 ezerrel Szabolcs- Szatmáré, a legkevesebbel viszont — mindössze 113 fővel — Zaláé. Baranyában 1975-ben 432 460 ember élt, Pécs 161 ezer lelket számiólt (megelőz Miskolc, Debrecen, Szeged és természetesen Budapest), Kaposvár 68 ezer, Szekszárd 29 ezer, Zalaegerszeg pedig 47 ezer lakosú város. Az egy lakosra jutó teljesített beruházások tekintetében 1974-ben valamelyest előreléptünk a tervezési-gazdasági körzetek között, de még így is messze elmaradunk a központitól, ahol egy lakosra több mint 14 ezer forint jutott. Baranyában az egy lakosra jutó teljesített beruházások ösz- szege 1974-ben 8500 forint, Somogybán 8231, Tolnában 7832, Zalában 10 081 forint. Mennyi lakást építettünk 1974-ben Dél-Dunántúlon? Az országos átlagnál kevesebbet. Az ezer lakosra jutó épített lakások száma országosan 8,4, Dél-Dunántúlon 8,2, ezzel szemben Észak-Dunántúlon 9,4 — a legtöbb. A lakások felszereltségét illetően azon körzetek között vagyunk, ahol a legkevesebb a gázvezetékkel ellátott új építésű lakás. Ennek ellenére az egy lakosra jutó havi gázfogyasztás - a központi körzet után - a mi háztartásainkban a legmagasabb. Propán-bután gázból is az országos átlagot meghaladó meny- nyiséget használtunk el. Nem mondhatjuk, hogy úgy „esszük" az áramot, mint a központi körzet - itt az egy lakosra jutó áramfogyasztás 1974-ben 40,3 kilowattóra volt -, de ezt a mutatót tekintve így is előkelő helyen vagyunk a tervezési-gazdasági körzetek között évi 17,1 kilowattóra fel- használásunkkal. Gépkocsi, öltözködés Az életszínvonallal kapcsolatban egyik kiemelt mutató a 10 ezer lakosra jutó személyMegújul a régi cérnagyár Tavaly úsztak a kékben, de változik az igény A fakószürke épületekben a színek miatt cserélik újakra az elhasználódott, öreg gépeket. Az országban egyedül Nagyatádon készítenek varró- és kézimunka- cérnát A múlt év végén valósággal kékben úszott a gyár, a szindivat azonban gyorsan változott, a türkizkéket felváltotta a sárga és a piros. Az öreg gyárból — amelynek festőüzemében 2500 színt és színárnyalatot tudnak keverni — egyre több termék kerül exportra. A legnagyobb megrendelést a Közel-Kelet országaiból kapják, s az év első hónapjaiban — a tavalyinál is többet — termékeik felét értékesítették külföldön. A rekonstrukció azt a célt szolgálja, hogy tovább növekedjen az export aránya, javuljon a termékek minősége és kényelmesebb, jobb körülmények között dolgozhassanak a munkásnők. Az átalakítások, gépcserék miatt ebben az évben nem növelik a termelést, tonnára ugyanannyit gyártanak, mint tavaly. A munkaigényesebb, tehát nagyobb értéket képviselő termékek aránya azonban tovább emelkedik. Ötszörös fordulattal- A rekonstrukció után a legmodernebb cérnázó gépek dolgoznak majd Nagyatádon — mondta Lovkó Imre műszaki vezető. - A mostani gépeken percenként 5—7 ezret fordulnak az orsók. Az újak 25 ezer fordulattal dolgoznak majd, a technológiaváltás révén élén- kebbek, szebbek lesznek a cérnaszínek és még nagyobb a gyár rugalmassága. A nagyatádi üzem egyik legnagyobb előnye évek óta az, hogy - sok műveletet ismerő munkásai révén — nagyon rövid idő alatt át tud állni egyik termékről a másikra, gyorsan képes alkalmazkodni a divat — és a piac — változó igényeihez. A cérnagyár termékeit bemutató színes prospektusok lapjain nemcsak cérnát, hanem a magyar népi hímzés sok remekét meg lehet találni. A kalocsai hímzők éppen úgy, mint a buzsákiak Nagyatádon készült cérnát használnak. K. I. Automatizált kőbánya Automatikákkal szerelik fel hazápk egyik legnagyobb kőbányáját Zalahalápon. Az új műszerek és berendezések segítségével így a szállító rendszer automatikusan indítja, majd borítja a zúzába nehéz, többtonnás terhét. A bazaltkövet szállító csilléket eddig kézi erővel indították, s ez nemcsak fizikai erőkifejtést igényelt, hanem balesetveszélyes is volt. A korszerűsítést követően ebben az esztendőben már több mint 600 ezer tonna bazaltkő jut a feldolgozó üzembe, emberi kéz érintése nélkül. kicserélik azokat a szinte már muzeális értékű angol gépeket, amelyeket még 1913—14-ben szereltek fel. A szakemberek véleménye szerint a három műszakban üzemeltetett berendezések idősebbek a koruknál , is, hiszen a folyamatos termelés miatt évente három esztendőt öregszenek. Ennél is nagyobb gond volt, hogy az elhasználódott alkatrészeket szinte lehetetlen volt pótolni - a piac növekvő igényeit - a jól képzett szakember gárda csak nehezen tudta kielégíteni. Legtöbbet Közel-Keletre gépkocsik száma. Ebből a szempontból Dél-Dunántúl — különösen Baranya — kiemelkedő helyzetben volt és van. Dél-Dunántúlon egyetlen év leforgása alatt, 1973. december 31-ről 1974. december 31-re 427-ről 508-ra ugrott a 10 ezer lakosra jutó személygépkocsik száma, ennél csak a központi körzeté a magasabb - 627. Az országos átlag 467, a legkevesebb (288) Észak-Alföldön. Ugyanakkor a motorkerékpárok 10 ezer lakosra jutó száma minden körzetben csökkent. Vendéglátásra-1974-ben Dél- Dunántúlon egy-egy lakosra jutva - 2419 forintot költöttünk, 150 forinttal többet, mint 1973- ban, de így is kevesebbet, mint amennyi az országos átlag (2697 forint), s jóval kevesebbet, mint amennyit a központi körzet költ — 1974-ben személyenként 3248 forintot. Ruházkodásra egy-egy lakosunk többet költött, mint a többi körzet lakói, kivétel a központi: Budapesten és Pest megyében 1974-ben egy lakos összesen 3859 forintért vásárolt ruházati cikket a boltokban, a dél-dunántúliak csak 2923 forintért. Orvos, tv, rádió A 10 ezer lakosra jutó orvosok számát tekintve — Budapest után — Baranya még mindig előkelő helyen áll, ezzel együtt a dél-dunántúli régió is. A központi körzetben 10 ezer lakosra 38 orvos jut, Dél- Dunántúlon 23, az összes többiben kevesebb. A televízió előfizetők száma 1000 lakosra vetítve Dél-Du- nántúlon 1974-ben 210 körül van - ezzel a körzetek rangsorában a közép tájon vagyunk. Mint minden körzetben, nálunk is csökkent a rádióelőfizetők száma. Ez ne tévesszen meg senkit, hiszen háztartásonként csak egy rádióért kell előfizetni, ezzel szemben manapság már családonként 3-4 rádióval is számolhatunk — egy a konyhában, egy a szobában, egy az autóban, egy a víkendházban — esetleg a gyereknél is. A városok közül 1974-ben az 1000 lakosra jutó színházlátogatások száma Budapesten 1565, Pécsett 1000, Kaposvárott 1335. A legtöbb színházlátogató Veszprémben van - a látogatók számát átlagolva - minden lakosra két színházlátogatás jutott. Érdekes viszont, többet járunk moziba, a hat körzet közül öt év távlatában a dél-dunántúliban növekedett meg a legnagyobb mértékben az 1000 lakosra jutó mozilátogatások száma, de így sem számíthatjuk magunkat a nagy mozirajongók közé. Miklósvári Zoltán Előkelő hely az idegenforgalomban. Amint a térképén luthato, az országrészek közül a Dél-Dunántúl az egyik leglátogatottabb hely. A rekonstrukció mintegy 120— 140 millió forintba kerül. A jövő év végéig egy 2500 négyzet- méter alapterületű új csarnokot építenek ebből a pénzből, és új cérnázó gépeket vásárolnak. A nagy munkát - pontos ütemterv alapján — úgy oldják meg, hogy közben ne kelljen leállítani a termelést. A termékeiről világszerte ismert nagyatádi cérnagyárban a mostani rekonstrukció során 360 ezer munkaruha évente Évente 200 millió forint értékben gyártanak ruházati cikkeket a komlói Carbon Vállalat konfekció üzemében. Termékeik 80 százalékát exportálják. Fotó: Maletics Elégedett a holland " A KLM mást is jelent megrendelő Meglepődtem a bemutatkozásnál. Hibátlan magyarsággal üdvözölt. Azt hittem, valami tévedés van, majd nevetve folytatta németül: — Nekem nagyon tetszik az önök nyelve. Többször jártam már Magyarországon. üzleti kapcsolataink a komlói Carbon Vállalattal hét évvel ezelőtt kezdődtek. Ma már az asztal másik oldalán a tárgyalópartnerek nemcsak üzletfelek, hanem barátok is. Ami persze néhány esetben inkább megnehezíti a dolgokat... Dr. Cornelius van Oudenho- ven, a haaksbergeni KLM cég kereskedelmi igazgatója a napokban ismét a Carbonhoz látogatott. A vállalat mágocsi konfekció üzeme termelésének 80 százalékát a holland piac kéri, s egyre többet. Először 60 000 munkaruhát, munkaköpenyt és védőruhát szállítottak a kamionok, - ma 360 000-et. IPARI ÜZEM TELEPÍTÉSÉRE ALKALMAS kb. 200—250 m- alapterületű barakkot vagy azzal egyenértékű egyéb helyiséget vásárolnánk a HŐERŐMŰ környékén, vagy a város más peremterületén, hozzátartozó telekkel együtt. Ajánlatokat kérjük „GÉPJÁRMŰ PARK" jeligére a Hunyadi úti hirdetőbe leadni.- A KLM jelzés a Holland Királyi Légitársaság rövidítése is. Véletlen vagy üzleti kapcsolat kifejezése az egyforma jelzés?- Ah so! A mi nevünknek többszörös kifejező ereje van, 1930-ban alakult meg cégünk, az ECHO KLM, vagyis az első haaksbergeni konfekció vállalat. Az ECHO azt „visszhangozza", hogy Kan Langek mee - tovább tart - a ruhája, ha nálunk vásárolja. Kapcsolatunk annyi, hogy mi is szállítunk KLM gépekkel Nyugat- Németországba, Belgiumba, Franciaországba, éppen az itt készült munkaruhákból. — Említette, hogy termelésük 20 százalékát teszi ki a bérmunka, amit nagyrészt a mágocsi üzem végez. — Igen, és mi rendkívül elégedettek vagyunk az eddigi tapasztalatok alapján. Kapcsolatainkra a nyílt üzleti szellem, a rugalmasság jellemző. Főleg ez utóbbit nagyon fontosnak tartjuk. A másik dolog pedig, hogy nálunk fő elv a kifogástalan minőség, a különleges igények kielégítése. A mágocsi asszonyok igazán pre- cizen, minden igényt kielégítően, „holland pontossággal" dolgoznak. Itt szeretném megragadni az alkalmat, hogy a cégem és a magam nevében további kölcsönösen kedvező, jó együttműködést, sikerekben gazdag újabb 25 évet kívánjak a közeljövőben negyedszázados jubileumát ünneplő Carbon Vállalat kollektívájának. Varga Ágnes Munkáskertek Dombóváron A munkáskert-akció követésre méltó kezdeményezése Komlóról indult évekkel ezelőtt. Azóta már tények bizonyítják mit jelent a többszintes lakóházakban élő embereknek a szabadban való „pücskörészés", és milyen könnyebbség a városnak a zöldség- és gyümölcsellátásban, a kertekben megtermelt áru. A dombóváriak a komlói példát követik, A városi tanács a múlt évben elhatározta, hogy a gyorsan iparosodó városban kezdeményezi és megszervezi a mun- káskert-akciót. Tüske városrésznek hívják a dombóváriak azt a körülbelül öt hektárnyi területet, ahol márciusban megkezdik a parcellázást. A fás, bokros, csalitos, rendezetlen részt eddig a . nagyüzemi mezőgazdasági művelésbe nem vonták be. A dombóvári Alkotmány Termelőszövetkezet tavaly ősszel vállalta, hogy társadalmi munkában kertművelésre alkalmassá teszi a területet Idén tavasszal két és fél hektáron kezdődhet meg a munka. Körülbelül százan jelentették be igényüket. Egy-egy munkáskert maximum kettőszáz négyszögölnyi terület lehet. Ez bőven elég arra, hogy egy- egy család megtermelje a saját részére szükséges zöldséget, gyümölcsöt. A tanács azt tervezi, hogy még ebben az évben elkezdi a terület vízellátásának a megoldását és az esőbeálló kiépítését. A parcellák között dísznövénykerítést lehet csak kialakítani. Az egységesített szerszámos kamrák építését pedig a városképi szempontok indokolják.
