Dunántúli Napló, 1976. március (33. évfolyam, 60-90. szám)
1976-03-25 / 84. szám
1976. március 25., csütörtök Dunántúlt napló 3 y> Saját érdekünk a lucerna- magfogás A szabad- szentkirályi Béke” N\g Tsz FELHÍVÁSA! A tejhozam növelésének alapvető feltétele a jó lucernaszéna. A közelmúltban indult be az országos és ezen belül a megyei tejtermelési verseny. Örömmel tapasztaltuk, hogy a verseny felhíváshoz egyre több gazdaság csatlakozik. A tejtermelésnek azonban alapvető feltétele a jó pillangós széna. E nélkül aligha képzelhető el a tejtermelés növelése, amely mind a népgazdaságnak, mind- pedig az egyes gazdaságoknak elsőrendű érdeke, illetve feladata. E feladatnak azonban nem tudunk eleget tenni, mivel nincs elegendő lucerna vetőmag. 1975-ben a megyében mindössze 50 q tisztítóban lucerna vetőmag került felvásárlásra, amely mennyiség — tisztítás után — egy közepes nagyságú gazdaság szükségletét sem fedezi. A lucerna vetőmag ellátás helyzetét már több fórumon tárqyalták, elemezték, legutóbb a Baranya megyei Tanács V. B. mezőgazdasági és élelmezési osztálya a 21.332 1976. számú körlevelében foglalkozott vele. A körlevélben foglaltakat magunkévá tettük, és ezennel felhívással fordulunk a megye összes gazdaságához, hogy fogjunk össze a szükséges lucerna terület biztosítása érdekében. FOGJUNK LUCERNAMAGOT! Mindenki előtt köztudott dolog, hogy a lucernamagot importból csak un. „kemény” valutáért szerezhetjük be, ami meglehetősen drága. Ugyanakkor a saját területünkön történő magfogást — talán kissé kényelmi szempontból — eddig elhanyagoltuk. A lucerna terület kiváltás vetőmag problémáját rábíztuk a Vetőmag Vállalatra, amely véqül is népgazdasági szinten jelentős valuta kiadást eredményezett. Az V. ötéves terv a legtakarékosabb gazdálkodást írja elő számunkra, amelyből egyértelműen következik, hogy minden gazdaságnak erkölcsi kötelessége legalább akkora területen a lucerna magfogás, amelyen a saját vetőmag szükségletét biztosítja. Természetesen azon gazdaságoknál, ahol a magtermesztés feltételei különösen kedvezőek, ott a saját gazdasági szükségleten túlmenően is magot kell fogni. Vannak ugyanis olyan kedvezőtlen adottságú gazdaságok az országban, amelyek a legjobb akaratuk mellett sem képesek lucernamaq szükségletüket saját előállításból fedezni, bár takarmánytermő területük jelentős. Megyénk szerencsés helyzetben van, mivel a Babarci Búza Rendszer (BBR) keretén belül a lucernamag termesztés gesztor gazdasága helyben van. A Babarci „Béke” Mg Tsz ugyanis vállalja az álló, tehát hagyományosan telepített lucerna magfogással kapcsolatos szak- tanácsadást is. A rendszerben termesztett maglucerna után a Dombóvári Vetőmag Vállalat felárat fizet. Kérjük, hogy felhívásunkat minden gazdaság szívlelje meg, és tartsa erkölcsi kötelességének a magfogáshoz való csatlakozást. Vadál Béla elnök Szabó Jenő párt v. titkár Dr. Tamcsu József főagronómus Új művelési módra, új szemléletre van szükség Béta-bányán az ASCSA Május végére várható az első „kapavágás” Legjobban a tátongó krokodilszájhoz hasonlít. Az alsó lemez a talpon, a felső a főte alatt csúszik lefele a telep dőlésében. A kitátott krokodilszáj között, mint éles fogsor dolgozik a jövesztőberendezés. A kimorzsolt szén helyére becsúszik a pajzs, másfél tonnás önsúlya, a hátlemezre omló kőzet megállíthatatlanul nyomja lefele. Előkészületek a külszínen Január végén érkezett a Mecseki Szénbányákhoz a berendezés, két esztendeje a Szovjetunióban járt Sebestyén Béla, Haffner Henrik és Varga Lajos mérnökök alkalmasnak találták arra, hogy a Mecsekben is kipróbálják. A 39 krokodilszáj most az aknaudvaron sorakozik, itt szerelik majd fel a kaparószalag-szerű jövesztőbe- rendezést, s a külszínen kerül sor a pajzsos aggregát (ez az ASCSA pontos magyar fordítása) első indítására is. A pajzs a hidraulikus tárnoknak köszönhetően 1,2 méter és 2,2 méteres határok között képes „tátogatni", vagyis ilyen vastag széntelepek művelésére alkalmas. A krokodilszáj hasonlatnál maradva, az egymás meflett felállított 39 berendezés egyszerre — egyenként nyolcvan centiméter szélesek — negyven méter szélességben' harap a szénfelepbe. A kaparószerű jövesztőberendezés, mint forgó fogsor marja, majd szállítja a gurítóhoz a kijövesztett szenet. Hetven centis előrehaladás után leengedik a hidraulikus pajzsokat, a főte és talp között feszülő krokodilszáj kissé becsukódik', s a mintegy nyolcvan tonna súlyú láncokkal egymásba kapaszkodó berendezés lecsúszik a kijövesztett árokba. Ekkor ismét megfeszülnek a tárnok, s csikorogva megindul a félelmetes fogsor. Persze így túl egyszerűnek tűnik, sem a külszínen, még kevésbé a szűk, sötét bányában nem lesz ilyen egyszerű a berendezés beindítása. A pajzs szovjet, a villamos meghajtású jövesztőberendezést azonban Lengyelországban vásárolták, a hidraulikus szivaty- tyúk az NSZK-ban készültek, a tengelykapcsolókat a Mecseki Szénbányák Kossuth-bányai gépüzemében készítik. Már a külszínen összehangoltan kell működni a négy nemzet alkotta bányagépnek. Felforgatott bánya? A mecseki bányászati s geológiai viszonyok között sajnos, a Donyec-medencében már üzemszerűen működő gépeket nem lehet egy az egyben alkalmazni. Más feszültségen dolgoznak ott a villamos berendezések, más a művelést mód. A Szovjetunióban járt műszakiak nehéz feladatokra vállalkoztak: felelősséget kellett vállalniuk a berendezés használhatóságáért, s itthon el kellett hitetniük, hogy valóban az. A Mecseki Szénbányák műszaki osztálya, Béta-bánya műszaki vezetői bár teljesen új feladat elé kerültek, szinte teljesen fel kellett forgatniuk' a bányaművelés megszokott módszereit, gyorsan alkalmazkodtak az ASCSA-hoZ, a berendezést pedig az itteni viszonyokhoz formálták. Eddig ugyanis a szántelep csapást követték a fejtések, most pedig dőlésben lefele mozog majd az ASCSA. A mostani 65 méteres szintosztás mellett az ASCSA teljesítményét ismerve két hét alatt lerág majd egy negyven méteres táblát, u'.ána három hétig tart az újbóli szerelés. Ez eleve szükségessé teszi, hogy két berendezés legyen: az egyiket szerelik, a másik dolgozik. Mindez azonban kevés, úgy tűnik a mostani szintosztás túl kicsi a pajzsnak, 120—140 méteres dőlésmenti hossz mellett lehetne igazán kihasználni a teljesítményét. Az ASCSA csak a 45 foknál meredekebb dőlésű fejtésekben képes dolgozni — Béta-bánya széntelepeinek mintegy 15—20 százalékát lehet csak cr" berendezéssel leművelni. Emiatt is korai lenne tehát megoldottnak tekinteni a Mecsek tömegtermelő munkahelyeinek gépesítését. Türelem, türelem Sémiképpen sem szabad a jelen gondjainak megoldását ettől a berendezéstől várni. A türelmetlenség most károsabb lehet, mint eddig bármikor.. A fejtések komplex gépesítésének siettetése ugyanis könnyen teremthet olyan hangulatot, hogy ezt nem is lehet megoldani. A Gullick hat éve nem tudta követni a zavart mecseki liász- telepeket, a várpalotai pajzs csak a szintes telepiekben volt alkalmazható, az ASCSA az ellaposodó telepben akadhat el, önsúlya nem viszi lefele, a hátára omló tömedék nem nyomja előre. Mégis az eddig alkalmazott berendezések közül a legtöbbet tudja. Naponta ötven főt kellett olyan fejtésben alkalmazni, mint amilyenben a pajzs dolgozik majd. A kezeléséhez néhány vájár, la-* katos, villanyszerelő, bányatechnikus kell — tizedannyi, mint a régi fejtésben. A berendezés működésének sikere tulajdonképpen az előkészítésen, a szervezésen, s persze nem utolsó sorban a bányászok ügyességén múlik. S azon, lesz-e elég türelem a drága bányagépsor bejáródá- sát kivárni. Lombosi Jenő A hőtől elolvadt a gyémánt Az első kétezer méteres mélyfúrás a Mecseken Először fordult elő velem, hogy megkérdezhettem a fúrásokat. Mikor végeznek? Minderről csak azért beszélhettem Nébli Imre fúrómesterrel, mert már túl vannak a nehezén. Az Abaliget fölötti legelőn befejezték a kétezer méteres kutatófúrást. Ennél a lyuknál már nem kell tartaniuk omlástól, homok és vízbetöréstől, fúrószár szorulástól vagy töréstől, ami mellesleg a fúrósok legnagyobb réme. Nébliék, azaz a MÉV Kutató Mélyfúró üzemének M 9-es brigádja szedi a sátorfáját és áttelepül néhány kilométerrel arrébb a Vágót pusztai va- dászbáz tőszomszédságába, Bános alá. Pótkocsis ZIL érkezik, felveri az abaligeti tavakat ölelő ví- kendtelep csendjét. Autóra kerülnek a fúrószárak, béléscsövek. Néhány forduló és csak a torony árválkodik itt a lankás domboldalban, amit • lentről, a faluból is jól látni. Magyarországon elsőként mélyítettek kétezer méteres lyukat, az olajkutató fúrásokat figyelmen kívül hagyva. Most már csak „hidróznak” azaz vízmintát vesznek háromszáz méterről. A hidrogeológusok ennek alapján állapítják meg a rétegek vízhozamát: ami az esetleges bányászkodás szempontjából támpont. A kanál, amely mellesleg jó tízméteres cső, hárompercenként esik alá és emelkedik. — Az éjjel elszakadt a csiga, elfeslett a kötél. Nem csoda ennyi munka után! Július negyedikén jöttünk el Recskről, rá egy hétre kezdtük a fúrást. Szovjet gyors-magszedő fúrógép Abaligetnél Ilyen feladatot még nem kaptunk, ezért külön is megbeszéltük a teendőket. — Aztán 1080 méternél elszökött az öblítővíz . . . — Ez október 11-én történt: a gyémánt korona a hő hatására úgy összeolvadt a kővel, mintha örökidőktől ott lett volna. Próbáltuk kihúzni az aggregátorral, a megnyomatás is eredménytelen volt. Mesterséges talpat csináltunk cementtel és elmentünk a régi lyuk mellett. Aztán 1250 méternél homok és bízbetörést kaptunk: napokba telt, míg befejeztük a cementálást, közben kiszereltük a nyugati fúróberendezéseket, megjött a szovjet gép, s így már tovább folytathattuk a gyorsmagszedő fúrást. Ez új technológia, jóval gyorsabb, mint a hagyományos. A rétegsorvizsgálatokhoz igen pontos adatokat biztosít. A két fúró- eljárás közti különbség a következő: amíg a hagyományosnál végig kiszedik a csöveket, addig az új technológiánál mindez nem szükséges, mert a béléscsövön belül kötéllel húzzuk ki a magot, amiről aztán diafilmet készítenek ... Február 26-án értük el a kétezer méteres mélységet, azóta a fotósok is elköltöztek, valamennyi mintáról elkészültek a felvételek, ez a megoldás előnyösebb, mert nem szükséges a magokat tárolni, a geológusok a diafiimről minden adatot leolvasnak. szükséges Paradfcsomés uborka húsvétra Fóliás palántanevelő Pécsett Már kapható saláta és paprika, de húsvét előtt megjelenik a paradicsom és az uborka is az üzletekben, - kaptuk a hírt a pécsi ÁFÉSZ felvásárlási osztályától. Ez év elején 3000 négyzetméteren kísérleti jelleggel bevezették a fóliás és 300 négyzetméteren az üvegházi palántanevelést és primőr áru termesztését. A fűtött palánta nevelőben kellemes a szemnek a sok zöld növény látványa. Salátából 55 ezer darab palánta indult fejlődésnek, virágzik a paprika, kiültetésre vár 40 ezer káposztapalánta és érleli termését az uborka. A még rövid múltra visszatekintő fóliás palántanevelő iránt máris megnőtt az érdeklődés a kiskerttulajdonosok és a kertbarátok körében. Palántaigényüket innen szeretnék kielégíteni, hisz jól fejlett, életerős, egységes palóntafajták kerülnek ki az üvegházakból, illetve a fóliasátrak alól. Jelenleg 150 ezer különféle hajtásos palántatövet tudnak biztosítani folyamatosan a szakcsoporti tagoknak és az egyéni gazdálkodóknak, de a szabadföldi palánta igényeket minden mennyiségben ki tudják elégíteni. A termékforgalmazási telep élvezi a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsának támogatását, s az első eredményeket Fécs város fakói közvetlenül is lemérhetik, hisz májusig 10 ezer kilogramm uborkát, 55 ezer fej salátát és jelentős mennyiségű tétényi és hatvani hajtató, valamint szentesi gyertyafajtájú paprikát szállítanak a boltokba. A fóliás palántanevelö tulajdonképpen csak része annak a felvásárló kombinátnak, aminek a kialakítását most végzi a Pécsi Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet Pécsett, a Nagyárpádi úten. 1977. végéig összesen 6 hektáron működik majd a korszerű termékforgalmazási telep, ahol helyet ikap egy 600 négyzetméteres alapterületű mezőgazdasági szakbolt és itt a gazdálkodáshoz szükséges felszereléseket, a kerti szivattyútól a kerítésdrótig, a takarmánytáptól a műtrágyáig mindent egy helyen vásárolhatnak meg az érdeklődők. Itt kap helyet a csigatelep, vadátvevő, a primőráruknak hűtőházat alakítanak ki, de mézátvevőhelyet, babtisztítót, tojásfeldolgozót és nyúlát- vevőt is létesítenek. Leereszkedünk a legelőn, elhagyjuk a víkendtelépet, majd a Pécs felé menő útról letérve köves „magánútra” térünk. Tir- kala Ferenc, a Kutató Mélyfúró üzem vezetője sokkal bizakodóbb, mint jó két esztendővel ezelőtt. — Az előző tervidőszak elején 150—170 fúrómunkásunk volt, két évre rá szó szerint szélnek kellett ereszteni az emberek egy részét, mert országosan csökkentették a földtani kutatásra fordítható összeget. 1973-ra üzemünk veszteséges lett és 94 főre csökkent a fúrások száma. Két évvel ezelőtt aztán ismét helyrebillent az egyensúly, egyre-másra kaptuk a bérmunkát, idén pedig már a kétszeresét kell elvégeznünk a három évvel ezelőtti fúrásoknak. A létszámhiány ellen- súlyozása érdekében „kerítésen belül” biztosítjuk a megfelelő szakmunkás utánpótlást. A napokban vizsgáznak fúrásaink Várpalotán, az üzem indította szakmunkástanfolyam záróakkordjaként. A gondot ma leginkább azt jelenti, hogy öregszenek az embereink. A java eléggé benne van a korban, 50—55 évesek, húsz huszonöt év külszolgálat van mögöttük. A Vágót pusztai vadászház melletti kis tisztáson már áll az új torony, alatta a fúrógép betonalapja. Természetvédelmi terület ez a rész is, így hát a torony mellé qödröt ástak, idevezetik majd a lyukból jövő öblítővizet. Nébliék új munkahelye légvonalban alig több, mint tizenhat kilométer Pécstől, mégis az utazás órákat vesz el tőlük naponta. Szentlőrincen, Cserdin, Abaligeten át érkeznek a fúráshoz, útközben megállnak egy-egy toronynál, ahol leszáll a váltás. Ők az utolsók ... Azt mondja Nébli Imre: A fúrásnak nem szobád a dar- vakat nézni, ha a gépen a keze. A fúrás olyan mint az autóvezetés, csak vakon. Ha a mélybe engedem a szerszámot, a gépben tízezer kilogramm erő feszül. Vigyáznunk kell erre a berendezésre, mi kaptunk ilyent először az országban. Három hónap is beletelt, mire megszoktuk egymást. Mert húsz év alatt nagyon is hozzáidomultunk a régi gépekhez. De a fejlődést nem lehet megállítani, öt évvel ezelőtt például Recs- ken naponta 5,4 métert haladtunk előre a hagyományos technológiával, az új magszedő eljárással pedig már tavaly elértük a 13,5 méteres teljesítményt. Salamon Gyula
