Dunántúli Napló, 1976. március (33. évfolyam, 60-90. szám)
1976-03-23 / 82. szám
a Dunántúlt napló 1976. március 23., kedd Kunszentmiklós nagyközség ivóvízellátását szolgálja az az új, 500 köbméteres víztorony, amelyet hamarosan átadnak rendeltetésének. Az építmény betonozási és csőszerelési munkái már befejeződtek és rövidesen elkészítik a belső víztároló műanyag bélését is. — Érdekes volt az iskolakutatás. Azt próbálta felderíteni, hogyan vesz részt az iskola a társadalmi különbségek újratermelésében. Aztán az életmód vizsgálatai... Hogyan változott az egyes rétegek életformája? Mit jelent a társadalmi juttatások rendszere? Kimutatta a vizsgálat például, hogy az értelmiségi foglalkozásúak •közül sakkal többen részesültek lakásjuttatásban, mint a* munkások. A munkás általában kénytelen volt házat építeni magának. Aztán a mellékállások kérdése ... A szellemi foglalkozásúak szereznek maguknak mellékállást, a munkások nem. Még, amit érdemes megemlíteni, hogy a szociológia igen sokféle módszerrel dolgozik, adatgyűjtés, megfigyelés, helyszíni tapasztalások, kérdőívek kitöltése, interjúk készítése egyaránt szerepel módszerei repertoárján, Az adatokat azután általában számítógép elemzi, a következtetések így tárgyilagosak, objektívök. K. P. Turistautazásra kiutalt leviza Az 1974. évi 1-es számú törvényerejű rendelet szabályozza a tervszerű devizagazdálkodást, amely szerves része szocialista tervgazdálkodásunknak. A devizahatóság által kiutalt devizaértéket kizárólag az engedélyezett célra szabad felhasználni. A külföldi fizető- eszköz turista-utazásra történő kiutalásának az a célja, hogy az ilyen utazás jellegének megfelelően az igénylésben megjelölt külföldi tartózkodás időtartama alatt a turista abból az utazással kapcsolatban szokásosan felmerülő kiadásait fedezze, de nem jogosítja fel arra, hogy a külföldi fizetőeszközt rendeltetésétől eltérően használja fel. A Legfelsőbb Bíróság állás- foglalása rámutat arra, hogy az utas ugyan nem köteles elszámolni arról, hogy a kiutalt külföldi fizetőeszközt mire használta fel, de a külföldi fizetőeszköz rendeltetésellenes felhasználására lehet azonban következtetni abból, ha az utas a külföldi tartózkodásra kiutalt deviza teljes összegét vagy nagyobb hányadát néhány napi külföldi tartózkodása alatt árucikk vásárlására fordítja. Az ilyen mérvű vásárlások már nem tekinthetők a turistautazásra kiutalt deviza megengedett felhasználásának, hanem devizabűncselekményt valósítanak meg. Hasonló megítélés aló esik a Legfelsőbb Bíróság iránymutatása szerint a külföldi fizetőeszköznek a turistautazás céljától és jellegétől merőben eltérő egyéb olyan visszaélés- szerű felhasználása is, amelyre a devizahatóság valutát egyáltalán nem utalna ki. Hangsúlyozni kell, hogy ez az. állásfoglalás devizagazdálkodásunk érdekeit és a törvényesség érvényesülését kívánja szolgálni, de semmiben sem korlátozza a külföldre irányuló turistaforgalmat. Romantikus muzsika Csontváry-matinén új szerepben mutatkozott be két pécsi művész. Barth István ezúttal nem szólistaként, Varga Márta pedig nem zongorakísérőként lépett a közönség elé: együttműködésük a legnemesebb értelemben vett kamaramuzsi- kálás volt. Ha két muzsikus társulását ,,együttesének lehetne nevezni, azt is mondhatnánk, új pécsi kamara- együttes mutatkozott be ezen a matinén, hiszen néhány ütem után bárki észrevehette, hogy nem erre az egyetlen alkalomra társultak. Az együtt-zenélésnek ilyen tökéletes összhangját, kidolgozottságát ugyanis csak nagyon elmélyült, közös 'munkával lehet elérni. Barth István zenélésében már korábban is feltűnt egy bizonyos expresszivitásra, a zenében rejlő emberi indulatok, gesztusok érzékletes megjelenítésére való hajlam. A mostani, romantikus mesterek műveiből összeállított műsorban még inkább éreztük ezt, de nem csak az ő fuvolázásából, hanem — éppen a tökéletes összhang folytán — Varga Márta zongorajátékából is. Előadásukban W. Müfler versének ismerete nélkül is „érteni” lehetett Schubert Elhervadt virágok című dalára írt parafrázisának mondanivalóját. A romantikus líra hangján ugyan, de mai érzelmektől fűtötten és érthetően szóltak hozzánk Schumann gyönyörű románcai, és — bár Reinecke szonátája nem tartozik a múlt század java-terméséhez, — szenvedélyes fellángolásaiban jól felismerhettük az őket létrehozó hullámokat, jellegzetes emberi magatartásokat. Talán Cesar Franck Szonátája volt az egyetlen, amelyik nyelvezetével és mondanivalójával egyaránt megbontotta kissé a műsor egységét, ám 'ha valami mégis kapcsolta a többi számhoz, az nem múlt századi keletkezése, hanem az azonos előadói stílus volt. Élvezettel hallgattuk az egyes zeneművek között felolvasott régi híres szerelmesleveleket is. Dobos L. Befejeződtek az egyetemi és főiskolai kulturális napok Nagyszerűen érezték magukat három napig Pécsett, a tegnap délelőtti díjkiosztó ünnepséggel végétért, most első- izben megrendezett egyetemi és főiskolai kulturális napok résztvevői. Ennek megnyilvánulásaival találkozhattak mindazok, akik megtekintették a KISZ KB, az Oktatási és a Kulturális Minisztérium kezdeményezésére, a FIN rendezvénysorozatába ágyazott kulturális seregszemle eseményeit, amelyeken több mint 700 — közülük 200 Zala, Fejér és Somogy megyei fiatal — mutatta Huszonegy díjat és hét különdíjat vehettek át a legjobb együttesek és szólisták be legjobb tudását különböző művészeti ágakban. A komlói, bólyi és pécsváradi tájolással egybekötött bemutatók vasárnap este fejeződtek be. Ezért a zsűrinek a szóbeli értékelésre már nem jutott ideIskolakutatás és életmódvizsgálat Mit kutat a szociológia? Kik szereznek mellékállást? Szívem szerint egyetlen szóval felelnék: kapcsolatokat. De én mindig is hajlamos voltam leegyszerűsíteni a dolgokat - a szociológia nem egyszerű dolog. Emberi viszonyokat, viszonyulásokat, rétegeződési törvényeket regisztrál, s ehhez természetesen minden szempontot figyelembe is vesz. Tegnap előadás hangzott el a TIT Bartók klubjában: a társadalomtudományi ismeretterjesztés időszerű kérdései címmel, s ennek kapcsán a legifjabb társadalomtudományról, a szociológiáról beszélgettünk a Magyar Tudományos Akadémia Dunántúli Tudományos Intézete szociológusával, Hantó Zsuzsannával.- A szociológia, mint önálló tudományos diszciplína a múlt század végén, a munkásosztály kialakulása kapcsán jött létre, — mondotta. — Egyrészt szociálVÍZTORONY ’76 politikai indítékú volt, másrészt pedig akadt egy racionális motívuma, ami fejlődését eredményezte, nevezetesen az, hogy miképpen hat a termelésre az életmód, a körülmények alakulása? Később megszülettek az „iskolák”, a jelentős elméletek, Weber, Dürkheim, Lloyd- Warner ... — S hazánkban milyen múltra tekinthet vissza a szociológia? — A századfordulón volt egy folyóirat, a XX. Század, amely a legkülönfélébb nézetek vitafóruma volt. E 'köré csoportosult a Társadalomtudományi Társaság Köre, amelynek két csoportja, a Szellemtudományok Szabadiskolája és a Polgári Radikálisok Köre olyan neveket sorakoztatott fel, mint Lukács György, Zalai Béla, Hauser Arnold, Jászi Oszkár, Szabó Ervin, Madzsar József, Dienes Pál és Dienes Valéria, Kodály, Bartók . ,. Nékik sokat köszönhet a mai kutató is, hiszen az akkor napvilágot látott művek jó része azóta sem került kiadásra. Feltétlenül említeni kell azt az igényi amely hazánk felfedezésére irányult, s aminek a falukutatók sok-sok szép munkája, Erdei, Féja könyvei, szociográfiái lettek az eredménye. Azt lehet mondani, hogy a Tanácsköztársaság bukása után 1962-ben éledt újjá a magyar szociológia, akkor a Filozófiai Intézeten belül alakult egy háromtagú csoport, ebből lett később az MTA Szociológiai Kutató Intézete. — Néhány kutatásról, ha hallhatnánk ... je — az írásbeli értékeléseket utólag küldik meg az érdekelteknek. Az Ifjúsági Házban hétfőn délelőtt megtartott díjkiosztó ünnepségen a rendező szervek: a KISZ Baranya megyei Bizottsága, a KISZ Pécs városi Bizottsága, a Baranya megyei és a Pécs városi Tanács művelődésügyi osztályai, valamint a házigazda: a Pollack Mihály Műszaki Főiskola nevében Juhász Jenő, a Műszaki Főiskola igazgatója adta át az egyetemi és főiskolai kulturális napok díjait. öt kategóriában számszerint öszesen 21 díjat, valamint 7 különdíjat vehettek át a legjobb együttesek vezetői és a legjobb szólisták. Első díjat kaptak a kórusok közül: a Pécsi Tanárképző Főiskola női vegyeskara, a Pécsi Tudomány- egyetem női kara, a folklór kategóriában: a Baranya tánc- együttes, Bognár József szólista- valamint Páli Eszter, Alpári Henriette, Halász Erzsébet és Kovács Piroska népdalénekesek, pol-beat kategóriában: a PTE ERGO együttese, vizuális műfajokban: Székelyhídi Sándor, Baktai Patricia, Csizmadia László, valamint a Pollack Mihály Műszaki Főiskola alkotócsoportja, szólóének kategóriában: Kovács—Kremo duó, zongora kategóriában Giczy Judit és Kovács GyörgyiA díjak átadása után kérésünkre Juhász Jenő főigazgató röviden összefoglalta a kulturális napok tapasztalatait. Elmondta, hogy örömmel és ugyanakkor nem minden aggodalom nélkül vállalták a házigazda szerepet. Pécsett ugyanis e téren — mint mondotta — a PMMF-nél gazdagabb ilyen jellegű hagyományokkal rendelkező intézmények vannak. A rendezvénysorozat egy régóta hiányolt folyamat elindulását jelenti. Hasonló fórumok alig-alig akadnak, így alkalmunk volt arra, hogy a társintézményeket, vagyis egymást is tüzetesebben szemügyre vegyük. A tapasztalatok persze arra is rádöbbentettek bennünket, hogy a jövőben még többet tegyünk a felsőoktatási intézményekben most örvendetesen kibontakozni kezdő közművelődési tevékenység fejlesztése érdekében. B. K. Ember és természet Szokolai István fotókiállítása Másodízben lép közönség elé önálló kiállítási anyaggal Szokolai István, a Dunántúli Napló fotóriportere. Két évvel ezelőtt láthattuk fotóit a József Attila Művelődési Házban, s most ugyanitt a Meszesi Kis- galériában mutatja be a mintegy 35 képből álló tematikus fotóanyagát. Kiállítása tegnap délután 6 órakor nyílott ünnepélyes keretiek között. Bevezetésképpen a meszesi Dobó István Gimnázium Bartók Béla leánykórusa adott rövid kamaraműsort Kertész Attila vezényletével. Ezt követően Békés Sándor, a Dunántúli Napló főszerkesztőhelyettese mondott megnyitó beszédet. A kiállításon állat- és természetképek sora vonul el a néző szeme előtt. Ember és természet — hangzik a kiállítás címe. Bár a fotókon nem láthatjuk magát az embert, de mégis jelen van minden egyes alkotásön. Ott van szellemében a természetet féltő és csodáló, a természetet átformáló ember. Akár a tudományos ismeretterjesztés egyik eszköze is lehetne ez a kiállítás. Szemléltetés művészi fokon. A képek azonban mélyebbre hatolnak egyszerű, tárgyilagos ismeretközlésnél. A héja, a bakcsó, a bagoly vagy a gidáját istápoló őzsuta képe megannyi emberi karaktert, tulajdonságot vagy hangulatot, érzelmet közvetít. Szokolai alkotói magatartását termékenyen befolyásolja mindennapi munkája, fotóriporteri karaktere. Gyengéd érzelemmel szól a természetről, de kemény hangot érzünk a képek mögött, a publicista hangját, aki óva int, figyelmeztet, felszólít környezetünk, élővilágunk védelmére. Különös aktualitása a kiállításnak, hogy az ország- gyűlés éppen most alkotott törvényt a föld, a víz, a levegő, az élővilág, az emberi környezet védelméről. Békés Sándor végezetül szólt arról, hogy a fotózásban is a szakosodásé a jövő, aminek szép példája ez a kiállítás is. Proksza László A Legfelsőbb Bíróság állásfoglalása
