Dunántúli Napló, 1976. március (33. évfolyam, 60-90. szám)

1976-03-23 / 82. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt Intenzív szakképzést S zocialista gazdaságunk­ban lényegében véve tel­jessé vált a munkaképes népesség foglalkoztatása. A foglalkoztatottak számának és a társadalom munkaidőalapjá­nak bővítésével, ami korábban a növekedés fő forrása volt, az ötéves terv folyamán már csak kismértékben számolhatunk. A nemzeti jövedelem fokozása ér­dekében a növekedés új forró­sait kell feltárni és gyorsabbá kell tenni a munka társadalmi termelékenységét. A gazdaság' reform mindehhez megterem­tette a szükséges irányítási és gazdasági feltételeket. A munka társadalmi termelé­kenységének fokozásában nagy szerep jut az iskolarendszernek, s kiemelkedően a szakképzés­nek. A társadalmi fejlődés, a gaz­daság megerősödése s ezzel összefüggésben a szakmunkás­nevelés fejlődése lehetővé tet­ték, hogy a szakmunkásképző iskola 1969-ben a magyar köz­oktatási rendszer szerves részé­vé vált. Az évszázadok óta alig változó iskolarendszerben — az általános iskolák megterem­tése után — ez újabb lépés a hagyományos, kettős iskola- rendszer végleges felszámolása felé. E törvényes intézkedés a valóságos és konkrét munkára nevelésnek, a szocialista társa­dalom munkásnevelésének ad­ta meg az őt megillető helyet. Széleskörűen, a szocialista or­szágok komplex oktatásfejlesz­tési terveit is figyelembe véve — kilencosztályos képzést, több­lépcsős középiskolát, alapve­tően szakmára orientált képzé­si formát és tartalmat célul megjelölve — 1970-ben meg­kezdődött a szakmunkásneve­lés rendszerének teljes meg­újítása, korszerűsítése. Gazdag tartalmat és programot nyúj­tott és nyújt ehhez a program­hoz az 1972. évi oktatáspolitikai majd 1974-ben a munkásosz­tály helyzetéről, társadalmi sze­repéről szóló, továbbá a köz- művelődés fejlesztésével fog­lalkozó párthatározatok, és az ezek alapián született állami in­tézkedések. Az ötödik ötéves terv új fel­adatokat jelent a szakmunkás- képzés számára is. A legutób­bi évtizedekben végbement tár­sadalmi átrétegeződés meny- nyiségileg a mukásosztályt érin­tette a legjobban. Tagjainak jelentős része a mezőgazdaság­ból, a háztartásokból érkezett és vált ipari munkássá. Általá­nosan elismert tény azonban, hogy a munkássá válás folya­matában a szakképzettség meg­szerzése, a munkások általános műveltsége, kulturálódása alap­vető tényezők. Mindehhez az alapot ma és a jövőben egyre inkább a szakmunkásképzéssel foglalkozó intézmények adják. Mint a gazdaság más terüle­tein, úgy itt is számolni kell azonban azzal, hogy várhatóan növekedni fog az oktatás, ne­velés eszközigényessége vagyis a nevelés-oktatás hatásfoká­nak emelése egyes területeken a korábbiaknál aránylag na­gyobb befektetéseket kíván. Is­mert, hogy a nevelés-oktatás az egyik legköltségesebb terü­lete gazdaságunknak. Miután a növekedés feltételei nehezebbé válnak, szigorúbbak lesznek az irányítási-vezetési és szervezési követelmények is. Nő az iskola- rendszer általános és részleges szervezésigényes feladatainak aránya. Fel kell tehát készülni arra, hogy az ötéves terv idő­szakában a nevelés-oktatás és a szakképzés területén hatéko­nyabban dolgozzunk, felzárkóz­zunk a gyorsan növekvő köve­telményekhez. A szakmai képesítést nyújtó intézményi fejlesztés mennyisé­gi lehetőségeit a jelenleg mű­ködő intézményhálózaton belül kell bővíteni. Ennek egyik for­mája a szakképesítést is nyújtó szakközépiskolák arányának nö­velése, szakmai gyakorlati okta­tásuk megfelelő alakítása a kívánt szintekre. A képzés intéz­ményei számottevő belső tarta­lékokkal rendelkeznek, amely­hez majd mindenütt egyre szer­vesebben kapcsolódnak a vál­lalatok, üzemek gyarapodó köz­reműködő szervei. A szakképzés intézményeiben — s ez tanul­ságul szolgálhat más oktatási intézmények számára is — meg­lehetősen egyöntetű tapaszta­latok vannak arról, hogy a pe­dagógiai munka jobb megszer­vezésével növelni lehet a kép­zés hatékonyságát. A hazai gazdaságpolitika már korábban is, de ma lényegesen árnyaltabban, sokoldalúbban és felelősségteljesebben vizsgálja, milyen jelentősége van a szak­képzésnek, milyen tartalékai vannak a képzésnek. A szak­képzésben dolgozóknak ezért mindent meg kell tenni, hogy saját tartalékaikat célszerűen felhasználva új lendületet ad­janak a képzés minden terüle­tének. A korszerű tananyagter­vezés, a tantárgyak közötti in­tegráció és koncentráció, a tananyag szerkezetének szere­pe az oktatás induktív, deduk­tív vagy kombinált menetének meghatározásában, a tudós­szint- és teljesítményfelmérések, a társadalmi életre nevelés fel­adatai ma a társadalmi meg­ítélés egyre kedvezőbb — bár korántsem kielégítő — légköré­ben történhetnek. Társadalmunk s köztük a szü­lők egyre jobban felismerik: a gazdaságosság, a takarékosság, az emberi képességek feltárá­sát, racionális alkalmazását je­lenti s a munkaerő kérdését, a fiatalok elhelyezkedését — így pályaválasztását — a gaz­dasági szerkezet átalakításának függvényében kell vizsgálni. A képzési feladatok mel­lett szólni kell arról is, hogy a képzés rendsze­rében erősödnek meg azok az indítékok is, melyekkel „El kell érni, hogy a munkáspálya egész életre szóló érdekeltséget, von­zóerőt, megbecsülést és előre­jutási lehetőséget biztosítson." Minden, a képzés hatékonysá­gát növelő lépés erősíti a mun­káspálya vonzerejét. Átfogó feladatrendser része tehát a képzés rendszere, a pedagógiai tevékenység, amelyben az üze­meknek, a gazdasági, politikai és kulturális szervnek meg­van a maga feladata. A szakképzés hatékonyságát növelhetjük a képzés szervezett­ségével, tudományos és mód­szertani megalapozottságával, a társadalmilag aktív ember for­málásával. A szakképzés minő­ségi fejlesztése az elmondotta­kon túlmenően is feladatokat ró a népgazdaság irányító szer­veire, a tanácsokra, a társadal­mi szervekre. Nélkülözhetetlen a pártszervezetek folyamatos, tartós politikai támogatása. Gazdaságpolitikai szükséges­ség, társadalmi igény a szak­képzés hatékonyságának foko­zása, melyet körültekintően, de időt nem vesztegetve kell min­den területen érvényesíteni a népgazdaság további fejlődé­sének érdekében. Krisztián Béla A forradalmi elődök útján A nagyatádi földgépek előkészítik a talajt az új központi telep alapozásához • A szakipari részlegek korszerű ipari bázisa # Több mint két kilométeres ipari vasút Az ifjúsági színpad műsora a pécsi Komarov Gimnáziumban Gazdag programmal ünne­pelték Boranya megyében a Ta­nácsköztársaság 57, évforduló­ját vasárnap. A hideg ellenére reggel 9 órakor a pécsi Sörgyár pályá­ján kezdetét vette Vörös őrség összetett honvédelmi verseny. A Tanácsköztársaság védelmi egységének emléket állító ve­télkedőn 35 csapat küzdött fu­tásban, gránát hajításban, lö­vészetben és adott honvédelmi poílitiikai kérdésekre választ. A KISZ Pécsi Járási Bizottsága és az MHSZ közös rendezésében lebonyolódott vetélkedőn a fér­fiak közül Kővágószöllős, a nők közül Személy, míg az össze­tett csapatban Személy bizo­nyult a legjobbnak. A márciusi hideg a Tanáctsköztársasági emléktúrán résztvevő 400 fiatalt sem zavarta. Az ODK és a Ter­mészetbarát Szövetség szerve­zésében megvalósuló emléktúra végállomása Tripammerfa volt. A túra közös énekléssel ért vé­gett. Székelyszabaron nagy si­kerrel erdei mezei futóversenyt bonyolítottak le. Vasárnap kez­dődött és tegnap délután ért véget az úttörő sokk olimpia Pécsett, az Úttörőházban. Forradalmi elődeink címmel Zala, Somogy és Baranya megye szakmunkásképző inté­zeteinek nyolc csapata vetél­kedett Pécsett az 506-os sz. Szakmunkás Iparitanuló Inté­zetben. A pécsi 508-as számú Szakmunkásképző Intézet és a zalaegerszegi Munkácsy Mihály Ipari Szakmunkásképző Intézet tanulói győztek. Szigetváron az ifjúgárdisták fogadalomtételére a várban ke­rült sor. Pécsett a Zipernovsz- ky Gépipari Szakközépiskola fiataljai tettek fogadalmat. A Nagy Lajos Gimnázium 120 új KISZ-tagja tett ünnepélyes ke­retek közt fogadalmat. Az is­kola csaknem 800 diákja meg­koszorúzta Cséby testvérek em­léktábláját, ahol jelen voltak a család tagjai is. ünnepélyes fogadalomtételre került sor a Komarov Gimnázium és Szak- középiskolában is. Kilencvenhét új KISZ-tagot avattak, majd az iskola irodalmi szakköre a KISZ kongresszusa és a három tavasz jegyében ünnepi műsort mutatott be. Hatvanhét úttörő közülük 44 kiváló úttörő és 136 Kilión-körös középiskolás tett fogadalmat Pécsett a Széchenyi Gimnázium és Szakközépiskola KISZ-klubjában vasárnap dél­után. A hagyományokhoz híven ezen az ünnepségen értékelték az iskola tanulóinak egy éves politikai, társadalmi és tanul­mányi eredményeit, majd jutal­makat osztottak ki. Játék­készítés 40 millió forint ér­tékben készítenek műanyag játékokat, háztartási cikkeket a Háziipari Szö­vetkezet fröccsöntő üzemében. A ké­pen : német „Kuasy” típusú gé­pen készülnek a játékalkatrészek. Fotó: Maletics László Két tucatnyi földmunkagép: szkréperek, dózerok, markolók, szállítójárművek nyüzsögnek Üj-Mecsekalját elhagyva, a 6-os út déli oldalán. A Dunán­túli Talajjavító Vállalót nagy­atádi üzeme gépeinek többsé­gét munkába állította Pécsett: épül a Boranya megyei Állami Építőipari Vállalat új központi telepe. A „nagyatádiak" ép- pencsak befejezték munkáju­kat a péti új nitrogénművek építésénél s máris újabb jelen­tős tereprendezésbe kezdtek: több mint 200 ezer köbméter földet mozgatnak meg a Ko- vácsteleptöl nyugatra' eső terü­leten, a budapesti vasútvonal, a 6-os út közötti. Az új köz­ponti telep nyugati határa az AFOR bázis. Az elmúlt év végén kezdődött a BÉV 522 milliós beruházása, amelyből 336 milliót az új köz­ponti telepre, 106 milliót a pa­nelüzem rekonstrukciójára, 80 milliót pedig gépek vásárlásá­ra fordítanak. Az új telephelyen ikapnak ott­hont a segédüzemek: az asz­falt és betongyár. Itt alakítják ki a szakipari részlegek korsze­rű ipari bázisát, ezen a tele­pen helyezik el a központi rak­tárokat, ahol az ömlesztett anyagokat, s a vállalat konté­neres anyagforgalmát egy­aránt gépi mozgatással oldják meg. Az idén befejezik a teljes te­reprendezést, az iparvágány há­lózat mintegy hétszáz méteres összekötő szakaszának építését, (a teljes ipari vasúthálózat kö­zel 2400 méter lesz) az előköz- művesítést, s az ideiglenes utak építését. Ugyancsak 1976-ban kerül sor az 1977-ben épülő lé­tesítmények tervezésére, a jövő esztendei kivitelezési munkák előkészítésére. Mintegy 108 mil­lió forint értékű munkálatokra kerül sor ebben az esztendő­ben. A főszerep a .földmunkagé­peké, 1976-ban mindössze 60— 80 munkás, (főleg a vasútépí­tésen) lesz a beruházás „gya­logos ssrege"' A vasútvonalat, s hozzátartozó műtárgyakat is, az utat a BÉV saját erőből old­ja meg, csakúgy mint a köz­művesítést. Bár a tavasz még csak a naptárban köszöntött be, az építőiparban teljes a nagy­üzem: az új központi telep építésén kívül teljes erővel foly­tadódik a lakásépítés, közte az IMS technológiával épülő Szi­geti úti magasház. Az elmúlt napokban Pécsett járt Brankó Zezelj professzor, a Jugoszláv IMS Intézet igazgatója és Lom­bardi úr, egy olasz magánvál­lalkozás tulajdonosa. Megtekin­tették a 25 szintes pécsi ház építkezését. Az IMS licencet nemrégiben megvásárolt olasz építési vállalkozóval történt megbeszélések feltárták egy újabb, az IMS-sel kapcsolatos kooperáció lehetőségét is. L J. napló XXXIII. évfolyam, 82. szám 1976. március 23., kedd Ára: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Épül a BEV új központi telepe

Next

/
Oldalképek
Tartalom