Dunántúli Napló, 1976. március (33. évfolyam, 60-90. szám)
1976-03-21 / 80. szám
1976. március 21., vasárnap Dunantmt napló 3 Egymást megérteni, kölcsönösen támogatni, a kezdeményezéseket bátorítani, a kimagasló teljesítményeket igazán megbecsülni /\ műszaki és közgazda- sági szakemberek között bizonyára még hosz- szabb ideig beszédtéma — vagy inkább a cselekvés vezérfonala — lesz az az előadás, amely a múlt hét végén hangzott el a műszaki és közgazdasági propaganda hónap megnyitóján. Dr. Faluvégi Lajos pénzügyminiszter nyitó előadásában a közgazdasági szabályozás és a gazdasági szerkezet átalakításának időszerű kérdéseivel foglalkozott. S mert e kérdés nemcsak a műszaki és közgazdasági szakemberek, de mindnyájunk ügye, a következőkben részletesen ismertetjük pénzügyminiszterünk Pécsett elhangzott előadását. Miért kell változtatni? Faluvégi Lajos mindenekelőtt azt vázolta, miért szükséges a gazdasági szerkezet átalakítása. Ez a követelmény nem valamiféle magyar specialitás. A szerkezet minél gyorsabb és rugalmasabb átalakulását — idomulását a változó feltételekhez — jóformán valamennyi szocialista és nem szocialista ország gazdasági szakemberei egyre inkább sürgetik. Mindig előnyben van az a gazdaság, amely korábban ismeri fel a módosítás legkedvezőbb irányát és képes is végrehajtani azt. De miért is került ennyire előtérbe a szerkezet átalakítás igénye? Az egyik ok: a világgazdaságban végbement változás. Az elszenvedett cserearány-veszteséget szerkezet változtatással és hatékonyság javulással kel! ellensúlyoznunk, mert különben kénytelenek lennénk a gazdasági fejlődés egész ütemét lassítani, vagy nehéz adósságokat a magunk és a következő generáció nyakába tenni. A másik tényező, ami a szerkezet átalakítást előtérbe helyezte: a belső gazdasági szükségszerűség, amelynek két lényeges jellemzőjét hangsúlyozta — az egyik, hogy ma már nem rendelkezünk az exttenzív fejlesztés feltételeivel, nem számíthatunk arra, hogy új munkaerő lép a termelésbe — a természetes cserélődésen felül. Másrészt számolnunk kell azzal, hogy az állóeszköz igényesség fokozódik. Hogy fejlesztéseink állóeszköz igényességének növekedése ne mérsékelje a gazdaság fejlődését, s ne korlátozza az életszínvonal-politikai célok megvalósulását sem, ahhoz az kell, hogy ezeknek terheit a hatékonyság javulása ellensúlyozza. Ez is csak egyre gazdaságosabb termelési szerkezettel oldható meg. A régi és az új termék Faluvégi Lajos ezekután kifejtette a szerkezetváltozás főbb jellegzetességeit és irányait. Beszélt az ágazati szerkezet és a gyártmányszerkezet összefüggéseiről, közöttük az utóbbira kell a fő figyelmet fordítanunk. A termékszerkezet módosításának legtermészetesebb útja az új, korszerűbb gyártmányok bevezetése. Mit tekintünk korszerűnek? Azt a terméket, amelyikhez kevesebb vagy olcsóbb anyag kell, amelyiknek nagyobb a használati értéke, vagyis „többet tud", de nem annyival drágább a gyártása, mint ameny- nyivel magasabb áron értékesíthető, s főleg az a korszerű termék, amelyik minden piacon egyaránt és gazdaságosan eladható. Azt a termelőberendezést tekinthetjük korszerűbbnek, amelyik ugyanannyi élőmunkával több terméket állít elő, amelyiken többféle termék állítható elő, tehát mindig az igényeknek megfelelő termék gyártható vele. A termékösszetétel változtatásához — az új, korszerűbb PénzüByiBiniszterönk a magyar gazdaság megújításáról Dr. Faluvégi Lajos előadása a műszaki és közgazdasági propagandahónap megnyitóján vállalati gazdálkodós eredményessége, növekedjék a gazdasági hatékonyság. Új alapokra helyezik Pécs tömegközlekedését Törzshálózat trolivonalakra Kossuth tér autóbuszok nélkül a 20-as, 28-as, 47-es., Mógyártmány bevezetésén túl — az is hozzátartozik, hogy az elavult gyártmány termelését megszűntessék. Nálunk sokszor tapasztalható, hogy megjelenik az új, de megmarad mellette a régi is. Hosszú idő telik el, míg rászánják magukat az elavult, korszerűtlen, nem gazdaságosan előállítható vagy értékesíthető gyártmányok termelésének abbahagyására. Valamely termék előállításának megszűntetése természetesen nagy körültekintést igényel. Gépek, szerkezetek gyártásának megszűntetése nem minden esetben jelentheti például a gyártás teljes abbahagyását. Külföldi tapasztalatok alapján is megkövetelhető, hogyha a vállalatok valamely bonyolultabb gyártmány előállítását megszűntetik, egy ideig méq gondoskodnak a javításhoz szükséges alkatrészek készletezéséről vagy gyártásáról, ami népgazdasági érdek, mert lehetővé teszi az üzemelő gépek karbantartását és nem válik szükségessé az idő előtti kiselejtezés. A gyártás beszüntetése utáni zavartalan alkatrészellátás erősíti a vállalat piaci pozícióját is, nélkülözhetetlen feltétele a vállalat jó hírének, és így növeli a versenyképességét. Mindezzel azt akartam volna mondani — jegyezte meg a pénzügyminiszter — nem szabad megengedni, hogy a termékváltás a közgazdászok divatja, a műszakiak vagy a technikusok sorvezetője legyen. Megújítani a technológiát A gyártmányszerkezet szorosan összefügg a ritkábban emlegetett technológiai struktúrával, technológiai kultúrával. Adott terméket gyakran többféle technológiával is elő lehet állítani, de a technika mai állása mellett az a tipikus, hogy valamely termék gazdaságos előállításához meghatározott technológia tartozik. Gyakori, hogy az új termék előállításának gazdaságossága csak azzal biztosítható, hogy a technológiát is megújítják. A tapasztalatok azt mutatják, hogy elsősorban az úgynevezett előgyártmányok (öntvény, kovácsolt alkatrész stb.), valamint az anyagmozgatás és a végszerelés technológiája elmaradott, ezért a termelési szerkezet javításához szorosan hozzátartozik ezeknek a technológiáknak a korszerűsítése is. Az automatizálással összefüggésben jellemző, hogy a kisegítő, a kiszolgáló és melléktevékenységek fejlesztése elhanyagolt, még azokon az ipari területeken is, amelyeken az alaptevékenység automatizálásában előreléptünk. Az említett technológiai folyamatok erősen munkaigényesek. Ismeretesek olyan megállapítások, hogy a munka termelékenységében meglevő — ma még jelentős — elmaradásunk a fejlettebb ipari országokhoz képest nem kis részben ezeknek az elhanyagolt technológiáknak tulajdonítható. Előrelépésünk tehát akkor lehet igazán hatékony, ha a termékszerkezet átalakítását összhangba hozzuk a technológia megújításával. Miután a rendelkezésre álló erőforrások korlátozottak, nagyon meg ikell fontolni, hogy azokat mire fordítsuk. De éppen ebből a szempontból kell az arányosság követelményeit is külön hangsúlyozni. A gyártmány- és gyártásfejlesztés akkor hozhat valóságos eredményeket, ha a kettő párhuzamosan folyik. Nem elég jó gyártmány, a jó és a gazdaságos technológiára ugyanúgy szükség van, mint ahogy nem elégséges egymagában jó technológia sem. A versenyképes gyártmányokat is meg kell hozzá találni. A baranyaiak hitelkérelmei Faluvégi Lajos ezután ismertette az ötödik ötéves tervi szerkezetváltoztatás főbb feladatait az egyes iparágakban, majd arra mutatott rá, mindezt hogyan segíti a központi irányítás és a közgazdasági szabályozás. A termelési és technológiai szerkezet átalakításában — mondotta többek között a pénzügyminiszter — a központi szervekre háruló feladatoknál nem kevésbé jelentősek a vállalati döntések. Nem győzzük eléggé hangsúlyozni, hogy a vállalat ismeri legjobban saját termékeinek piaci körülményeit, a technológiai változásokat, a gazdaságosság fokozásának indokait, a nemzetközi együttműködés konkrét lehetőségeit és eredményeit, amelyek figyelembe vételével a szerkezetátalakítási folyamat végbemegy ... A közgazdasági szabályozók közül a pénzügyminiszter kiemelten foglalkozott a hitelpolitikával, amelyet az eddigieknél nagyobb mértékben állítottak az export — éspedig a gazdaságos export - növekedését megalapozó fejlesztés szolgálatába. Erre a célra — mint ismeretes — öt évre 45 milliárd forint hitelt irányoztak elő. Az eddigi tapasztalatok alapján — nyugtázta Faluvégi Lajos - élénk a vállalatok érdeklődése és sokan pályáznak a kedvezőbb feltételű hitel elnyeréséért. A pályázók között szép számmal akadnak pécsi, illetve baranyai vállalatok is. Már folyamatban van a Pécsi Bőrgyár és az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat, valamint a MEZŐGÉP Vállalat exportkapacitást bővítő beruházása. Elbírálás alatt állnak további hitelkérelmek is, így például a Minőségi Cipőgyár (Szigetvá- rott van gyáregysége. A szerk.), a boksái Ezüstkalász Termelő- szövetkezet, a Pécsi Kesztyűgyár. Ezek közül egyes javasolt beruházások nettó devizahozamából való megtérülése egy-két év alatt megtörténik. Nagyon jó volna — húzta alá nyomatékkai a pénzügyminiszter - ha minél többen megértenék, hogy ez a hitelforma nyújtja ma a legtöbb lehetőséget a népgazdaság, a vállalatok fejlesztéséhez. Kart karba öltve A többi pénzügyi szabályzó felvázolása mellett Faluvégi Lajos arra is rámutatott — olyan vállalaton belüli mechanizmust kell kialakítani és működtetni, amely kifejezésre juttatja a vállalati gazdálkodás egészére ható pénzügyi szabályzók ösztönző és formáló erejét és az érvényesíti a kollektív és az egyéni érdekekben is. így biztosítható, hogy a gazdaságtalan tevékenységeket gazdaságosabbakkal váltsák fel, ezen keresztül javuljon a Apró lépések sokasága alkotta az elmúlt évtizedekben Pécs közlekedésének fejlődését. A lépések egymást követték, összefüggéseik is voltak (ha nem lettek volna, már rég csődbe jutott volna a városi közlekedés), de alaposabb vizsgálat után kitűnik, hogy az egységesség hiányzik az egészből. Olyan időszak van Pécs mögött, ami elegendő tapasztalatot szolgáltatott ahhoz, hogy a továbbiakban már egy jól meghatározott koncepció szerint folytassák a város közlekedésé- nék fejlesztését. A koncepció alapjait lefektették egy tavaly decemberi vb-határozatban, részletes kidolgozása pedig folyamatban van a Városi Tanács építési osztálya közlekedési csoportjának és a Volán 12. Vállalatának együttműködésével. Olyan alapelveket határoztak meg, mint pl. hogy a tömegközlekedés rendelkezzék olyan koncepcióval, amire az úthálózat fejlesztését is alapozni lehet, nem pedig — az eddigi gyakorlat szerint - az adott úthálózatra építeni jól- rosszul a tömegközlekedést. A másik fontos alapelv abból a felismerésből fakad, hogy a munkahelyi mozgással összefüggő személyszállítási igényt saját használatú gépkocsival nem lehet kielégíteni, ehhez elegendő parkolóterületet, megfelelő úthálózatot képtelenség biztosítani. Tehát a tömegközlekedést kell olyan szolgáltatási színvonalra emelni, hogy gyorsan, kényelmesen juttasson el mindenkit a céljához. Az ötödik ötéves terv új alapokra helyezi Pécs tömegközlekedését. Abból kell kiindulni, hogy az eddigi átlagos évi 4,5 százalékos utasszám-növekedést figyelembevéve a mostani 70 —80 millióval szemben 1980-ban már közel 100 millió utas elszállításáról kell gondoskodni, valamint abból, hogy további változások következnek be a város szerkezetében. Növelni fogják a járműparkot — ez elsődleges követelmény —, s 1980 végén már 200 autóbusz szállítja a pécsi utasokat. Változatlan marad csuklós—szóló arány (fele-fele), mégis óriási minőségi változást jelent, hogy a csuklósok nagyrészt 200 személyes Ikarusz 280-asok lesznek, tehát mintegy 40 százalékkal több utast vihetnek, mint a maiak. A tervidőszak folyamán kialakul Pécs tömegközlekedésének törzshálózata a legfontosabb vonalak mentén. Ezek — a későbbiekben említendő korrekciókkal — megegyeznek a mai 10, 20, 39, 40 stb. vonalakkal, kiegészítve egyes, ma még nem létezőkkel. E törzshálózaton rendkívül nagy sűrűséggel — és nem menetrendi korlátok között — közlekednek a csuklósok. Van a törzshálózatnak még egy roppant fontos szerepe: erre támaszkodva alakítják ki a 80-as évektől Pécs trolibusz-hálózatát. A törzshálózat ún, decent- rumokat - alközpontokat - köt össze. A meglévőkhöz - Újme- csekalja, Lenin tér, Kertváros, Budai vám, Fehéregy — újabbak csatlakoznak: Lvov-Kertvá- ros, Balokány, Szigeti városrész, Siklósi városrész. A törzshálózati vonalakra „hordanak rá" a perifériális részeket kihasznált- sági igény nélkül kiszolgáló, szoros menetrend szerint közlekedő járatok. Igen fontos célkitűzés, hogy a város központja bármely városrészből egy, maximum két átszállással elérhető legyen, valamint az is, hogy 300-500 méter gyaloglási távolságot alapul véve, a város egész területének 95 százaléka ellátott legyen. Törekednek a közlekedés demokratizmusára is,, azaz arra, hogy azonos körülmények között - értsd: különböző városrészekben, peremterületeken — élők számára ugyanolyan szintű közlekedési ellátást kell biztosítani, kiküszöbölve az indokolatlan különbségeket, összességében az a fő cél, hogy az el- jutási időket rövidítsék le, s ez ne egyes személyek, kisebb csoportok, hanem az egész lakosság érdekét szolgálja. A koncepció eddigi előkészítése során számos olyan, azonnal végrehajtható feladatra találtak, amelyekkel nem kell megvárni a távlati tervezést — ez lesz a következő lépés -, de abba bele lehel illeszteni. Melyek ezek? Minden további nélkül össze lehet vonni vonalakat, hiszen különböző viszonylatszámmal ugyanazon az útvonalon több járat is közlekedik. Ilyen pl. dosítani kell egyes járatok vonalvezetését. A 10-est pl. már most le lehet vinni a Szalai András útra; a 33-ast a Hunyadi úton közlekedtetve a Pálosoknál keleti és nyugati szárnyvonalra lehet bontani; a 39- est a Táncsics Mihály úton közvetlenül lehet Lvov-Kertvá- rosba vinni (ez esetben külön temetői járatra van szükség), a belvárosban pedig hurok-járattá lehet formálni a Rózsa Ferenc út-Rákóczi út-Szabadság út-Lenin tér-Vasút utca vonalon, kiiktatva a Kossuth teret; a bányatelepi járatokat (45, 46, 48, 49, 50) ki kell vinni a Széchenyi térről; a 36-37-es járatokat vissza kell vinni a Lenin térre; a 17-es vonalát Újhegyen két megállóval meghosszabbítják; a 27-eSt a Vadász utcán át az új kenyérgyárig közlekedtetik. Új vonalként lép majd be az Újmecsek- alját Lvov-Kertvárossal a József Attila utcán át összekötő 19-es, amely az új Keszűi úton haladva a városrész déli peremét is bekapcsolja a közlekedésbe, valamint a Budai vámot Lvov-Kertvárossal összekötő 29-es. A Kossuth téren az évtized végére minden bizonnyal megszűnik a helyi „központi” autóbusz-pályaudvar, s ez a 39- es „kiemelésével" kezdődik. A 40- es a majdani balokányi állomásra települ (ez a Balo- kány-ligettől nyugatra eső, szanálásra váró területen lesz), a mecseki járatok végállomása pedig a Lenin téren lesz. Hársfai István r % fi Értesítjük \ kedves EMll vásárlóinkat, m hogy megnyitottuk az átalakitott I I SZTÁR NŐI DIVATÁRU BOLTUNKAT a Kossuth Lajos utcában Exkluzív árukkal kiegészített, gazdag áruválasztékkal várjuk minden kedves régi és új vásárlónkat!
