Dunántúli Napló, 1976. március (33. évfolyam, 60-90. szám)

1976-03-21 / 80. szám

1976. március 21., vasárnap Dunantmt napló 3 Egymást megérteni, kölcsönösen támogatni, a kezdeményezéseket bátorítani, a kimagasló teljesítményeket igazán megbecsülni /\ műszaki és közgazda- sági szakemberek kö­zött bizonyára még hosz- szabb ideig beszédtéma — vagy inkább a cselekvés vezérfonala — lesz az az előadás, amely a múlt hét végén hangzott el a mű­szaki és közgazdasági pro­paganda hónap megnyitó­ján. Dr. Faluvégi Lajos pénzügyminiszter nyitó elő­adásában a közgazdasági szabályozás és a gazdasá­gi szerkezet átalakításának időszerű kérdéseivel fog­lalkozott. S mert e kérdés nemcsak a műszaki és közgazdasági szakemberek, de mindnyájunk ügye, a következőkben részletesen ismertetjük pénzügyminisz­terünk Pécsett elhangzott előadását. Miért kell változtatni? Faluvégi Lajos mindenekelőtt azt vázolta, miért szükséges a gazdasági szerkezet átalakítása. Ez a követelmény nem valami­féle magyar specialitás. A szer­kezet minél gyorsabb és rugal­masabb átalakulását — idomu­lását a változó feltételekhez — jóformán valamennyi szocialista és nem szocialista ország gaz­dasági szakemberei egyre in­kább sürgetik. Mindig előny­ben van az a gazdaság, amely korábban ismeri fel a módosítás legkedvezőbb irányát és képes is végrehajtani azt. De miért is került ennyire elő­térbe a szerkezet átalakítás igé­nye? Az egyik ok: a világgaz­daságban végbement változás. Az elszenvedett cserearány-vesz­teséget szerkezet változtatással és hatékonyság javulással kel! ellensúlyoznunk, mert különben kénytelenek lennénk a gazda­sági fejlődés egész ütemét las­sítani, vagy nehéz adósságokat a magunk és a következő gene­ráció nyakába tenni. A másik tényező, ami a szerkezet átala­kítást előtérbe helyezte: a bel­ső gazdasági szükségszerűség, amelynek két lényeges jellem­zőjét hangsúlyozta — az egyik, hogy ma már nem rendelke­zünk az exttenzív fejlesztés fel­tételeivel, nem számíthatunk ar­ra, hogy új munkaerő lép a ter­melésbe — a természetes cse­rélődésen felül. Másrészt szá­molnunk kell azzal, hogy az állóeszköz igényesség fokozó­dik. Hogy fejlesztéseink állóesz­köz igényességének növekedése ne mérsékelje a gazdaság fej­lődését, s ne korlátozza az élet­színvonal-politikai célok meg­valósulását sem, ahhoz az kell, hogy ezeknek terheit a haté­konyság javulása ellensúlyozza. Ez is csak egyre gazdaságo­sabb termelési szerkezettel old­ható meg. A régi és az új termék Faluvégi Lajos ezekután ki­fejtette a szerkezetváltozás főbb jellegzetességeit és irányait. Beszélt az ágazati szerkezet és a gyártmányszerkezet összefüg­géseiről, közöttük az utóbbira kell a fő figyelmet fordítanunk. A termékszerkezet módosításá­nak legtermészetesebb útja az új, korszerűbb gyártmányok be­vezetése. Mit tekintünk korsze­rűnek? Azt a terméket, amelyik­hez kevesebb vagy olcsóbb anyag kell, amelyiknek nagyobb a használati értéke, vagyis „töb­bet tud", de nem annyival drá­gább a gyártása, mint ameny- nyivel magasabb áron értéke­síthető, s főleg az a korszerű termék, amelyik minden piacon egyaránt és gazdaságosan el­adható. Azt a termelőberende­zést tekinthetjük korszerűbbnek, amelyik ugyanannyi élőmunká­val több terméket állít elő, amelyiken többféle termék állít­ható elő, tehát mindig az igé­nyeknek megfelelő termék gyárt­ható vele. A termékösszetétel változta­tásához — az új, korszerűbb PénzüByiBiniszterönk a magyar gazdaság megújításáról Dr. Faluvégi Lajos előadása a műszaki és közgazdasági propagandahónap megnyitóján vállalati gazdálkodós eredmé­nyessége, növekedjék a gazda­sági hatékonyság. Új alapokra helyezik Pécs tömegközlekedését Törzshálózat trolivonalakra Kossuth tér autóbuszok nélkül a 20-as, 28-as, 47-es., Mó­gyártmány bevezetésén túl — az is hozzátartozik, hogy az el­avult gyártmány termelését megszűntessék. Nálunk sokszor tapasztalható, hogy megjele­nik az új, de megmarad mel­lette a régi is. Hosszú idő telik el, míg rászánják magukat az elavult, korszerűtlen, nem gaz­daságosan előállítható vagy ér­tékesíthető gyártmányok terme­lésének abbahagyására. Valamely termék előállításá­nak megszűntetése természete­sen nagy körültekintést igényel. Gépek, szerkezetek gyártásának megszűntetése nem minden esetben jelentheti például a gyártás teljes abbahagyását. Külföldi tapasztalatok alapján is megkövetelhető, hogyha a vállalatok valamely bonyolul­tabb gyártmány előállítását megszűntetik, egy ideig méq gondoskodnak a javításhoz szükséges alkatrészek készlete­zéséről vagy gyártásáról, ami népgazdasági érdek, mert le­hetővé teszi az üzemelő gépek karbantartását és nem válik szükségessé az idő előtti kiselej­tezés. A gyártás beszüntetése utáni zavartalan alkatrészellá­tás erősíti a vállalat piaci pozí­cióját is, nélkülözhetetlen fel­tétele a vállalat jó hírének, és így növeli a versenyképességét. Mindezzel azt akartam volna mondani — jegyezte meg a pénzügyminiszter — nem sza­bad megengedni, hogy a ter­mékváltás a közgazdászok di­vatja, a műszakiak vagy a tech­nikusok sorvezetője legyen. Megújítani a technológiát A gyártmányszerkezet szoro­san összefügg a ritkábban em­legetett technológiai struktúrá­val, technológiai kultúrával. Adott terméket gyakran többféle technológiával is elő lehet állí­tani, de a technika mai állása mellett az a tipikus, hogy vala­mely termék gazdaságos elő­állításához meghatározott tech­nológia tartozik. Gyakori, hogy az új termék előállításának gazdaságossága csak azzal biztosítható, hogy a technológiát is megújítják. A tapasztalatok azt mutatják, hogy elsősorban az úgyneve­zett előgyártmányok (öntvény, kovácsolt alkatrész stb.), vala­mint az anyagmozgatás és a végszerelés technológiája el­maradott, ezért a termelési szerkezet javításához szorosan hozzátartozik ezeknek a tech­nológiáknak a korszerűsítése is. Az automatizálással összefüg­gésben jellemző, hogy a kise­gítő, a kiszolgáló és mellékte­vékenységek fejlesztése elha­nyagolt, még azokon az ipari területeken is, amelyeken az alaptevékenység automatizálá­sában előreléptünk. Az említett technológiai folyamatok erősen munkaigényesek. Ismeretesek olyan megállapítások, hogy a munka termelékenységében meglevő — ma még jelentős — elmaradásunk a fejlettebb ipa­ri országokhoz képest nem kis részben ezeknek az elhanya­golt technológiáknak tulajdo­nítható. Előrelépésünk tehát akkor le­het igazán hatékony, ha a ter­mékszerkezet átalakítását össz­hangba hozzuk a technológia megújításával. Miután a ren­delkezésre álló erőforrások kor­látozottak, nagyon meg ikell fontolni, hogy azokat mire for­dítsuk. De éppen ebből a szem­pontból kell az arányosság kö­vetelményeit is külön hangsú­lyozni. A gyártmány- és gyár­tásfejlesztés akkor hozhat való­ságos eredményeket, ha a ket­tő párhuzamosan folyik. Nem elég jó gyártmány, a jó és a gazdaságos technológiára ugyanúgy szükség van, mint ahogy nem elégséges egyma­gában jó technológia sem. A versenyképes gyártmányokat is meg kell hozzá találni. A baranyaiak hitelkérelmei Faluvégi Lajos ezután ismer­tette az ötödik ötéves tervi szerkezetváltoztatás főbb fel­adatait az egyes iparágakban, majd arra mutatott rá, mind­ezt hogyan segíti a központi irányítás és a közgazdasági szabályozás. A termelési és technológiai szerkezet átalakításában — mondotta többek között a pénzügyminiszter — a központi szervekre háruló feladatoknál nem kevésbé jelentősek a vál­lalati döntések. Nem győzzük eléggé hangsúlyozni, hogy a vállalat ismeri legjobban saját termékeinek piaci körülményeit, a technológiai változásokat, a gazdaságosság fokozásának in­dokait, a nemzetközi együtt­működés konkrét lehetőségeit és eredményeit, amelyek figye­lembe vételével a szerkezetát­alakítási folyamat végbe­megy ... A közgazdasági szabályozók közül a pénzügyminiszter ki­emelten foglalkozott a hitelpo­litikával, amelyet az eddigiek­nél nagyobb mértékben állítot­tak az export — éspedig a gazdaságos export - növeke­dését megalapozó fejlesztés szolgálatába. Erre a célra — mint ismeretes — öt évre 45 milliárd forint hitelt irányoztak elő. Az eddigi tapasztalatok alapján — nyugtázta Faluvégi Lajos - élénk a vállalatok ér­deklődése és sokan pályáznak a kedvezőbb feltételű hitel el­nyeréséért. A pályázók között szép számmal akadnak pécsi, illetve baranyai vállalatok is. Már folyamatban van a Pécsi Bőrgyár és az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat, valamint a MEZŐGÉP Vállalat exportkapa­citást bővítő beruházása. Elbí­rálás alatt állnak további hi­telkérelmek is, így például a Minőségi Cipőgyár (Szigetvá- rott van gyáregysége. A szerk.), a boksái Ezüstkalász Termelő- szövetkezet, a Pécsi Kesztyű­gyár. Ezek közül egyes java­solt beruházások nettó deviza­hozamából való megtérülése egy-két év alatt megtörténik. Nagyon jó volna — húzta alá nyomatékkai a pénzügyminisz­ter - ha minél többen meg­értenék, hogy ez a hitelforma nyújtja ma a legtöbb lehető­séget a népgazdaság, a válla­latok fejlesztéséhez. Kart karba öltve A többi pénzügyi szabályzó felvázolása mellett Faluvégi Lajos arra is rámutatott — olyan vállalaton belüli mecha­nizmust kell kialakítani és mű­ködtetni, amely kifejezésre jut­tatja a vállalati gazdálkodás egészére ható pénzügyi sza­bályzók ösztönző és formáló erejét és az érvényesíti a kol­lektív és az egyéni érdekekben is. így biztosítható, hogy a gazdaságtalan tevékenységeket gazdaságosabbakkal váltsák fel, ezen keresztül javuljon a Apró lépések sokasága al­kotta az elmúlt évtizedekben Pécs közlekedésének fejlődését. A lépések egymást követték, összefüggéseik is voltak (ha nem lettek volna, már rég csődbe jutott volna a városi közlekedés), de alaposabb vizs­gálat után kitűnik, hogy az egységesség hiányzik az egész­ből. Olyan időszak van Pécs mögött, ami elegendő tapaszta­latot szolgáltatott ahhoz, hogy a továbbiakban már egy jól meghatározott koncepció szerint folytassák a város közlekedésé- nék fejlesztését. A koncepció alapjait lefek­tették egy tavaly decemberi vb-határozatban, részletes ki­dolgozása pedig folyamatban van a Városi Tanács építési osztálya közlekedési csoport­jának és a Volán 12. Vállala­tának együttműködésével. Olyan alapelveket határoz­tak meg, mint pl. hogy a tö­megközlekedés rendelkezzék olyan koncepcióval, amire az úthálózat fejlesztését is alapoz­ni lehet, nem pedig — az ed­digi gyakorlat szerint - az adott úthálózatra építeni jól- rosszul a tömegközlekedést. A másik fontos alapelv abból a felismerésből fakad, hogy a munkahelyi mozgással össze­függő személyszállítási igényt saját használatú gépkocsival nem lehet kielégíteni, ehhez elegendő parkolóterületet, meg­felelő úthálózatot képtelenség biztosítani. Tehát a tömegköz­lekedést kell olyan szolgáltatá­si színvonalra emelni, hogy gyorsan, kényelmesen juttasson el mindenkit a céljához. Az ötödik ötéves terv új ala­pokra helyezi Pécs tömegközle­kedését. Abból kell kiindulni, hogy az eddigi átlagos évi 4,5 százalékos utasszám-növekedést figyelembevéve a mostani 70 —80 millióval szemben 1980-ban már közel 100 millió utas el­szállításáról kell gondoskodni, valamint abból, hogy további változások következnek be a város szerkezetében. Növelni fogják a járműparkot — ez el­sődleges követelmény —, s 1980 végén már 200 autóbusz szál­lítja a pécsi utasokat. Változat­lan marad csuklós—szóló arány (fele-fele), mégis óriási minősé­gi változást jelent, hogy a csuklósok nagyrészt 200 sze­mélyes Ikarusz 280-asok lesz­nek, tehát mintegy 40 száza­lékkal több utast vihetnek, mint a maiak. A tervidőszak folyamán ki­alakul Pécs tömegközlekedésé­nek törzshálózata a legfonto­sabb vonalak mentén. Ezek — a későbbiekben említendő kor­rekciókkal — megegyeznek a mai 10, 20, 39, 40 stb. vona­lakkal, kiegészítve egyes, ma még nem létezőkkel. E törzs­hálózaton rendkívül nagy sűrű­séggel — és nem menetrendi korlátok között — közlekednek a csuklósok. Van a törzsháló­zatnak még egy roppant fontos szerepe: erre támaszkodva ala­kítják ki a 80-as évektől Pécs trolibusz-hálózatát. A törzshálózat ún, decent- rumokat - alközpontokat - köt össze. A meglévőkhöz - Újme- csekalja, Lenin tér, Kertváros, Budai vám, Fehéregy — újab­bak csatlakoznak: Lvov-Kertvá- ros, Balokány, Szigeti városrész, Siklósi városrész. A törzsháló­zati vonalakra „hordanak rá" a perifériális részeket kihasznált- sági igény nélkül kiszolgáló, szoros menetrend szerint közle­kedő járatok. Igen fontos cél­kitűzés, hogy a város központ­ja bármely városrészből egy, maximum két átszállással elér­hető legyen, valamint az is, hogy 300-500 méter gyaloglá­si távolságot alapul véve, a vá­ros egész területének 95 szá­zaléka ellátott legyen. Töreked­nek a közlekedés demokratiz­musára is,, azaz arra, hogy azonos körülmények között - értsd: különböző városrészek­ben, peremterületeken — élők számára ugyanolyan szintű köz­lekedési ellátást kell biztosíta­ni, kiküszöbölve az indokolat­lan különbségeket, összességé­ben az a fő cél, hogy az el- jutási időket rövidítsék le, s ez ne egyes személyek, kisebb cso­portok, hanem az egész lakos­ság érdekét szolgálja. A koncepció eddigi előké­szítése során számos olyan, azonnal végrehajtható feladat­ra találtak, amelyekkel nem kell megvárni a távlati terve­zést — ez lesz a következő lé­pés -, de abba bele lehel il­leszteni. Melyek ezek? Minden további nélkül össze lehet vonni vonalakat, hiszen különböző viszonylatszámmal ugyanazon az útvonalon több járat is közlekedik. Ilyen pl. dosítani kell egyes járatok vo­nalvezetését. A 10-est pl. már most le lehet vinni a Szalai András útra; a 33-ast a Hu­nyadi úton közlekedtetve a Pá­losoknál keleti és nyugati szárnyvonalra lehet bontani; a 39- est a Táncsics Mihály úton közvetlenül lehet Lvov-Kertvá- rosba vinni (ez esetben külön temetői járatra van szükség), a belvárosban pedig hurok-járat­tá lehet formálni a Rózsa Fe­renc út-Rákóczi út-Szabadság út-Lenin tér-Vasút utca vona­lon, kiiktatva a Kossuth teret; a bányatelepi járatokat (45, 46, 48, 49, 50) ki kell vinni a Széchenyi térről; a 36-37-es járatokat vissza kell vinni a Le­nin térre; a 17-es vonalát Új­hegyen két megállóval meg­hosszabbítják; a 27-eSt a Va­dász utcán át az új kenyér­gyárig közlekedtetik. Új vonal­ként lép majd be az Újmecsek- alját Lvov-Kertvárossal a Jó­zsef Attila utcán át összekötő 19-es, amely az új Keszűi úton haladva a városrész déli peremét is bekapcsolja a köz­lekedésbe, valamint a Budai vámot Lvov-Kertvárossal össze­kötő 29-es. A Kossuth téren az évtized végére minden bizonnyal meg­szűnik a helyi „központi” au­tóbusz-pályaudvar, s ez a 39- es „kiemelésével" kezdődik. A 40- es a majdani balokányi ál­lomásra települ (ez a Balo- kány-ligettől nyugatra eső, sza­nálásra váró területen lesz), a mecseki járatok végállomása pedig a Lenin téren lesz. Hársfai István r % fi Értesítjük \ kedves EMll vásárlóinkat, m hogy megnyitottuk az átalakitott I I SZTÁR NŐI DIVATÁRU BOLTUNKAT a Kossuth Lajos utcában Exkluzív árukkal kiegészített, gazdag áruválasztékkal várjuk minden kedves régi és új vásárlónkat!

Next

/
Oldalképek
Tartalom