Dunántúli Napló, 1976. március (33. évfolyam, 60-90. szám)

1976-03-21 / 80. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXIII. évfolyam, 80. szám 1976. március 21., vasárnap Ára: 1,20 forint Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Tizenkilenc üzenete 1918—19-ben bonyolult és ellentmondásos körülmények közepette forradalom zajlott le Magyarországon. A hazai ese­mények szerves részét alkot­ták a Közép- és Kelet-Európa országaiban forrpontig jutott nemzeti és társadalmi erjedés­nek. A 19. századi polgári for­radalom adott megoldásának, a nemzeti—nemzetiségi kérdést sok nemzetiségű dinasztikus birodalmakba szoritá megoldat­lanságának és a kifejlődött im­perializmusnak ellentmondásai jelentették azokat a fogódzó­kat, amelyek körül a változá­sok Ígéretét hordozó erők és az ellentétek kialakultak. S Oroszország mellett Magyaror­szág vállalta a megoldások útját a legkövetkezetesebben, ha végsősoron akkor nem is si­keresen. A hazai forradalmi folyama­tok csúcspontja, felszabadulás előtti nemzeti és munkásmoz­galmi történetünk vitathatatla­nul legfényesebb időszaka volt az 1919. március 21-éve| kez­dődő 133 nap. Magyarország ezeréves történetében először fordult elő, hogy a dolgozó nép kezébe vette a haza irá­nyításának gyeplőjét, megkí­sérelte a kizsákmányolás és osztálynélküli társadalom épí­tését a Duna—Tisza vidékén. A Tanácsköztársaság kikiáltásá­val Magyarország a társadalmi haladás, a világforradalmi fo­lyamat élvonalába került, és biztositotta magának a nem­zetközi proletariátus, a fiatal szovjet köztársaságok rokon- szenvét és szövetségét. S vi­szonzásul — már puszta lété­vel — támogatta azok élet­halál harcát, meglazította a Szovjetország köré szerveződő hírhedt „egészségügyi öveze­tet". A Tanácsköztársaság történe­te— intézkedései, harcai, ered­ményei és hibái — iskolai tan­anyaggá historizálódtak napja­inkra. Tanulsága, példája azon­ban eleven, a nemzetközi mun­kásmozgalom’ és a. magyar szo­cialista államvezetés, pártpoli­tika fegyvertárának fontos kel­lékei közé tartozik. A magyar kommün története ugyanis napjainkban is aktuá­lis problémák sorára hívja fel a figyelmet. Mindenekelőtt a nemzeti és nemzetközi folya­matok elválaszthatatlan ösz- szefüggéseire. A belső hazai fejlődés és a korabeli világ- történelmi tendenciák találko­zása és egymásra utaltsága tette lehetővé a Tanácsköztár­saság győzelmét, harcainak és törekvéseinek kezdeti lelkesítő sikerét. Ugyanakkor a Tanács- köztársaság példája figyelmez­tet a hatalom jellegének dön­tő fontosságára, a proletárdik­tatúrának — mint proletárde­mokráciának, a legfejlettebb demokráciának — következetes és megalkuvás mentes vállalá­sára. Az első magyar proletárdik­tatúrát az ellenforradalmi túl­erő leverte. Ezzel ideiglenesen megszakadt az 1918 októberé­ben elindult és 1919 tavaszá­ra a proletárdiktatúrába tor­kolló forradalmi fejlődés. A fo­lyamat méltó örököseiként és továbbfejlesztőiként napjainkban váltjuk valóra — egyre gazda­godó eszmei és politikai fegy­vertárral — az elődök fényes elképzelését. (Dérer) A történelmi tavasz évfordulóján ajanáfr köztársaság kikiáltása ötvenhetedik évfordulóján Otvenhét éve: akik akkor születtek, maguk is idős embe­rek: akik akkor éltek, hol van­nak már? Lexikonok sárgult lapjain olvashatjuk a nevüket: Kun Béla, Böhm Vilmos, Boká­nyi Dezső, Pogány József, Sza­muely Tibor, Landler Jenő . . . Nevüket utcák őrzik, emlékü­ket szoborrá merevíti az emlé­kezet, ők voltak azok, akik má­sodszor hozták el az ország történetében a Tavaszt. Koszorúzás a Köztársaság téren Tegnap, március 20-án dél­előtt tíz órakor a megye álla­mi és pártvezetői jelenlétében ünnepi megemlékezést tartot­tak Pécsett a Köztársaság téri tanácsköztársasági emlékműnél. A szoborcsoportnál az első ko­szorút _dr. Nagy József, az MSZMP Baranya megyei Bi­zottságának első titkára, vala­mint Lukács János, az MSZMP Pécs városi Bizottságának első titkára helyezték el. Őket kö­vették az államigazgatás helyi vezetői: Horváth Lajos, a Ba­ranya megyei Tanács elnöke és Wieder Béla Pécs megyei város Tanácsának elnöke; majd pedig a szakszervezetek megyei tanácsának képviselői: Szokola Ferenc elnök és Rö­mers/ Ferencné titkár. A KISZ-t Sarkadi Nagy Barna megyei e'ső ti kár, Komlódi Jázselné, a városi bizottság első titkára, és Vér László, a pécsi járási bi­zottság titkára képviselték. A Hazafias Népfront nevében Krasznai Antal elnök, és Ger­gely László, a HNF városi titkára helyezték el a kegyelet virágait. Végezetül a fegyveres testületek képviselői és a város fiatalsága koszorúzta meg a tanácsköztársasági emlékmű­vet. A csípős hidegben fényesen villantak a kardpengék, a ve­zénylő tisztek parancsaira a díszszázad katonái masíroztak el a téren. A zászló mögött lépkedő határőrök lábszárvédői az egykori Vörös Hadsereg egyenruháit idézték történelem- könyveken nevelt emlékeze­tünkbe, s talán ez okozta a körül álldogáló úttörők pár pil­lanatnyi megilletődését is. Emléktúra Közben azonban Csertetőn is zajlottak az események. A ti­zedik, jubileumi emléktúra résztvevői ebben az időben már a hatodik feladat megol­dásán igyekeztek. A csendőr­Tegnap délelőtt a Tanácsköztársaság évfordulója alkalmából Pécsett, a Köztársaság téri Emlékműnél dr. Nagy József, az MSZMP Baranya megyei és Lukács János, a Pécs városi Bizott­ság első titkára helyezte el a köszönet és megemlékezés virágait. sortűz áldozatául esett bányá­szok emlékére tizedik alkalom­mal rendezték meg a versenyt, melyen harmincöt csapat in­dult. A csapatokban képvisel­tették magukat katonák, civi­lek egyaránt. Mind a harminc­öt egységben szerepelt egy if­júgárdista, egy munkásőr, egy rendőr, egy szovjet, két magyar katona a Zalka és a Petőfi lak­tanyákból, egy gimnazista, s egy kiszes. A versenyzőknek sokféle módon kellett bizonyí­taniuk, hogy egyedül ők érde­mesek az első díjra: kispuska­lövészettel, kézigránát-dobás­sal, politikai, művészeti villám kérdések megválaszolásával. A délután három óráig tartó via­dalon első helyezést a központi gépüzem Zalka Máté alap­szervezete ért el. Második lett az anyagellátó üzem, harmadik pedig Zobák-bánya külszín. Kitüntetések Tizenegy órakor a pécsi Ifjú­sági Házban kitüntetéseket ad­tak át kiszistáknak, úttörőve­zetőknek, fiatal pedagógusok­nak. A rendezvényen részt vett Sakadi Nagy Barna, a KISZ megyei Bizottságának első titkára, Kutnyánszky Géza a Meg.ei Pártbizottság, Lantos József a Megyei Tanács kép­viseletében, valamint Piti Zol­tán és Szőke Attiláné, a KISZ megyei Bizottság titkárai. A KISZ Érdemérmet kapták Ba- ráth László rajzoló, Kardos Gé­za vájár, Kalocsai László bi­zottsági munkatárs, Emmert Adámné csapatvezető. A Kiváló ifjúsági vezető kitüntetésben részesült Czuni Zoltán aknász, Titz József osztályvezető, Széli Lajos és Tóth Zsuzsa politikai munkatársak, Vass Dénes vá­jár és Hucker Adóm villany- szerelő. Aranykoszorús KISZ- jelvényt kaptak kilencen, KISZ KB dicsérő oklevelet nyolcán. Az Oktatásügy kiváló dolgozó­ja lett Pallói Gáborné közép­iskolai, és Sárai Zsuzsanna általános iskolai tanár. Minisz­teri dicséretet kapott kilenc fiatal pedagógus. A Tanácsköztársaság évfor­dulójának előestéjén további rendezvények voltak megye- szerte: Villányban, Siklóson, Mohácson ifjúsági fórumokat rendeztek. Szántó Péter Emléktúra Csertetön A tegnapi csertetői emléktúra résztvevőinek egyik csoportja a hatodik feladat elvégzésére indul. A PIK V. ötéves terve Felújítanak 2504 pécsi lakást ■ Javítóbrigádok járják a házakat ■ Játszóterek a védett udvarokban Elkészült a Pécsi Ingatlanke­zelő Vállalat V. ötéves terve: 773 millió forint áll rendelkezésre — negyedmilliárddal több mint a IV. ötéves tervben. Mintegy 90 millió forint híján az egész összeget lakások kar­bantartására, felújítására, kor­szerűsítésére fordítják, — első­sorban a tömbrekonstrukciók keretében. A Kossuth tér kör­nyéket, a Munkácsy u., a Déry­né u„ a Felsőmalom u„ — stb. épületét felújítják. Megkülön­böztetett figyelmet fordítanak a munkáslakta területek tömbjei­nek rekonstrukciójára: Kővágó- szőllős, István-akna, valamint a Tolbuhin út környékén. Ot év alatt közel 140 házban több mint 2500 lakást korszerűsíte­nek. Ha lakásonként 4 lakóval számolunk, akkor Pécsett az ötödik ötéves tervben az Ingat­lankezelő Vállalat, illetve az alvállalkozók felújító, tatarozó munkája eredményeként mint­Szegváry Menyhért, a Pécsi Nemzeti Színház művésze átveszi a KISZ Baranya megyei Bizottságának Aranykoszorús KISZ-jelvényét. Fotó: Erb János egy 10 000 embernek teremte­nek jobb lakáskörülményeket. Nagyobb lakóházak, — mint például a Petőfi utca és a Jó­zsef A. utca sarkán lévő lakó­tömb — belső udvarainak par­kosítására, pihenő padokkal el­látására, valamint a védett ud­varokban játszóterek kialakítá­sára is jelentős összeget fordí­tanak. A tömbrekonstrukciós módszer egyik előfeltétele: elégséges és megfelelő átmeneti lakások áll­janak rendelkezésre a felújítás idejére kiköltöző családok ré­szére. Jelenleg 97 lakás szol­gálja ezt a célt. A következő öt évben — mintegy 20—22 millió forintos költséggel — az átme­neti lakások számát 150—160- ra kívánják növelni. Saját építő­ipari kapacitással körülbelül 115—120 lakást alakítanak ki emeletráépítéssel. A vállalathoz 24 200 bérle­mény tartozik. Nem kis gond ezek állagmegóvása, javítása. A gondok közül most csak egyet említünk: sok lakás a tv antennák szakszerűtlen felsze­relése miatt ázik be. Antenna­erdők borítják a házak tetejét. Ebben az ötéves tervben tovább folytatják a központi antennák felállítását Újmecsekalján és a belvárosban. Nagy gond a lakásjavítás, — villany, vízvezeték... A PIK úgynev«ett szolgáltató brigá­dokat hozott létre. Egyelőre há­rom helyen létesítettek „köz­pontot": az I. kerületben az Apaffy M. u. 101. sz., a II kerü­letben Kertvárosban Viktória u. 3. sz., és a III. kerületben a Doktor Sándor u. 49. sz. alatt. A három kerületben 3—3 fős brigádok — villanyszerelő, kő­műves, vízvezetékszerelő — kez­dik — meghatározott területen — a látogatást és szerszámos­ládáikkal a vállukon bekopog­nak a lakásokba: van-e javí­tanivaló? A csöpögő vízcsaptól kezdve a meglazult konnektorig elvégzik a javítást. Ha a mód­szer beválik — újabb gyorsja­vító brigádokat szeretnének szervezni. G. F.

Next

/
Oldalképek
Tartalom