Dunántúli Napló, 1976. március (33. évfolyam, 60-90. szám)

1976-03-03 / 62. szám

Megindult a téglaidény Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Moszkvában, a Kreml Kongresszusi Palotájában a kongresszus küldöttei fel- állva, hosszan tartó tapssal fogadták Leonyid Brezsnyev vitazáró szavait. Beszélgetés a párttagokkal „Pártunk XI. kongresszusa el­vi döntésének megfelelően a Központi Bizottság úgy hatá­rozott, hogy a Magyar Szo­cialista Munkáspártban 1976 végéig le kell bonyolítani a tagsági könyvek cseréjét” — igy kezdődik az MSZMP KB levele a párt szervezeteihez, tagjaihoz, amelyet a január— februárban megtartott beszá­moló taggyűléseken ismertet­tek minden alapszervezetben. A tagsági könyvek cseréjét megelőzően márciustól július végéig minden párttaggal le kell folytatni az egyéni beszél­getést, majd augusztus végéig az alapszervezetek taggyűlése­ken értékelik a beszélgetések tapasztalatait és november- decemberben ünnepélyes tag­gyűléseken adják át az új párt­tagsági könyveket. Nemcsak az elbeszélgető bi­zottságoknak, hanem a párt­tagoknak is megfelelően ké­szülniük kell a beszélgetésre, amelyek során szó lesz többek között az alapszervezet tevé­kenységéről, az irányitó párt­szerv munkájáról, a párttag tevékenységéről, ideológiai, po­litikai képzettségéről, a párt- megbizatások teljesítéséről, a párttag közéleti tevékenységé­ről. Kritikus és önkritikus szel­lemben folyó eszmecseréről van szó, mert csak az őszinte lég­kör vezethet eredményeink to­vábbi fokozásához, feladataink sikeres teljesítéséhez. Gazdasági célkitűzéseink va­lóra váltása, a hatékony ter­melés munkánk középpontjá­ban áll. A beszélgetések során ne csak „általánosságokban" legyen ezekről szó, hanem első­sorban az adott munkahelyi, üzemi tennivalók álljanak az eszmecsere homlokterében. Az időszerű feladatok minél jobb megoldása érdekében szükség van a személy szerinti jobb munka végzésére, arra, hogy „én az eddigiekhez képest hol, hogyan, mivel tudok fokozot­tabban hozzájárulni munkahe­lyem, üzemem tervének teljesí­téséhez, túlteljesítéséhez”. De szükség van arra is, hogy a párttagok az „egyéni” munká­jukon túl, látókörük kiszélesí­tésével mind jobtpan tájékozot­tak legyenek a műhely, az üzem egészének tevékenységé­ről is. Vegyék észre és tegyék szóvá a kollektívák érdekei el­leni jelenségeket, a még szá­mos helyen fellelhető fegyel­mezetlenségeket. Ne tűrjék, hogy például laza munkafegye­lem hátráltassa a feladatok si­keres teljesítését Ne tűrjék, hogy bizonyos „hangadók” — akik kevésbé jeleskednek a munkában — véleménye káro­san hasson a közösségre, a közérdekre. A beszélgetés jó alkalom ar­ra is, hogy szó essék az élet­módról, viselkedésről. A párt tagjainak a szocialista élet­módban is példát kell mutat- niok. Magatartásuk nagymér­tékben hatással van környeze­tükre, munkatársaikra. Az eszmecserék, beszélgeté­sek nagymértékben hozzájárul­hatnak erőnk egyesítéséhez fel­adataink megoldása érdekében. A megnövekedett követelmé­nyek teljesítése minden párt­tagtól — a differenciáltság fi­gyelembe vételével — színvona­lasabb tevékenységet igényel. G. F. A XXV. kongresszus hetedik munkanapja Hatékonyság és minőség Vita a X. ötéves terv irányelveiről Az SZKP XXV. kongresszusa kedden délelőtt a Kremlben folytatta munkáját. Az ülésen Fjodor Kulakov, az SZKP Poli­tikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára el­nökölt. A küldöttek megkezd­ték Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök hétfőn elhang­zott beszámolójának megvita­tását. A vitában elsőként Alek- szandr Ljasko, az Ukrán SZSZK Minisztertanácsának elnöke szó­lalt fel. Hangoztatta, hogy Uk­rajna kommunistái, összes dol­gozói egyhangúlag helyeslik azt a tudományosan megalapozott bel- és külpolitikát, amelyet az SZKP KB és annak Politikai Bizottsága Leonyid Brezsnyev- vei az élén, lenini következe­tességgel, osztályjellegű inter­nacionalista álláspontok alap­ján folytat. Ljasko megállapította, hogy Ukrajnában az elmúlt ötéves tervben gyorsan fejlődött a népgazdaság. 1971-1975 között a köztársaságban több tízmil- liárd rubellel nagyobb értékű társadalmi terméket állítottak elő, mint a megelőző ötéves tervben. A mezőgazdasági be­ruházások másfélszeresére nö­vekedtek. Az új ötéves terv — a haté­konyság és a minőség ötéves terve — alapvető törekvései jól láthatók Ukrajna példáján. A terv szerint a nemzeti jövede­lem növekedésének több mint kilenctizedé a munkatermelé­kenység emelkedéséből szár­mazik majd. Az ipari termelést 30—34 százalékkal tervezzük nö­velni és lényegesen megjavít­juk a minőséget — mondotta Ljasko. A mezőgazdaságban előirányoztuk a termelés sza­kosításának és koncentrációjá­nak további fokozását. Az ukrán küldöttség nevében Alekszandr Ljasko támogatta az SZKP KB tervezetét a szovjet gazdaság 1976—1980 közötti fejlesztésének fő irányairól, és javasolta a dokumentum jóvá­hagyását. Lev Jermin, a Penzai Területi Pártbizottság első titkára fel­szólalásában a többi között hangsúlyozta: a Szovjetunió népgazdasága 1976-1980-as fejlesztésének fő irányairól szó­ló beszámoló tükrözte az SZKP forradalmi átalakító tevékenysé­gét, fontos elméleti és gyakor­lati következtetéseket tartalma­zóit. Kifejtésre jutottak benne a Szovjetunió gazdasági és tár­sadalmi-politikai fejlesztésének konkrét feladatai. L. Jermin elmondta, hogy a terület ipari termelésének vo­lumene a IX. ötéves terv évei­ben 52 százalékkal emelkedett. Borisz Bratcsenko szovjet szénbányászati miniszter felszó­lalásában megállapította, hogy a kapitalista világot megrázó fűtőanyag-válság nem érinti a Szovjetuniót. — A harmincas években még arról álmodoztunk, hogy évente 250—300 millió tonna szenet termeljünk. 1975-ben a Szovjet­unióban 701 millió tonna sze­net, 491 millió tonna kőolajat és gázkondenzátumot és 289 milliárd köbméter gázt hoztak a felszínre. Ez a sok ezer szov­jet bányász önfeláldozó mun­kájának, a fűtőanyag- és ener­getikai kapacitások fejlesztésé­re vonatkozó program megvaló­szok életkörülményei javításá­ra — fejezte be felszólalását B. Bratcsenko. Vera Lebegyeva, az Omszki Petrolkémiai Kombinát műveze­tője a kombinát fejlődéséről, a város és az omszki terület dol­gozóinak életéről tájékoztatta a kongresszust. Gavriil Csirjajev, az SZKP Jakutiai Területi Bizottságának első titkára rámutatott, hogy intenzíven fejlődik a Jaküt Autonóm Köztársaság, a Szov­jetunió legészakibb területe. Óriási kincseit mindinkább a népgazdaság szolgálatába ál­lítják. Gyorsan fejlődik a gyé­mánt-, arany- és más színes­fémbányászat. a kőszén- és földgáztermelés. Rodney Arismendi, az Uru­guayi Kommunista* Párt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára az SZKP XXV. kongresz- szusának kedd délelőtti ülésén elhangzott felszólalásában hangoztatta: „Meggyőződé­sünk, hogy az uruguayi kom­munisták és hazafiak ezrei az illegalitásnak, vagy az emig­rációnak ebben az órájában, a börtönben vagy a kínzókam­rákban is gondolataikban Le­nin dicső pártjának e fóruma félé fordulnak. Tudják, hogy felszabadító harcunk csakúgy, mint az összes szocialista, de­mokratikus és nemzeti felsza­badító erő küzdelme objektí­ve összefonódik a Szovjetunió­nak, a kommunista pártjának sikereivel.” —■ A világfejlődés különböző új tényei azt mutatják, hogy továbbra is a Szovjetunió és az SZKP fő támasza a népek bé­kéért, függetlenségért, demok­ráciáért és szocializmusért ví­vott harcának — mutatott rá Arismendi. Ez a kongresszus, amely rendkívül fontos, a szov­jet nép és a szocialista közös­ség számára, vitathatatlanul óriási jelentőségű az egész vi­lágra nézve, Arismendi aláhúzta, hogy meg kell menteni a chilei, bra­zíliai, paraguayi, bolíviai, ni- caraguai, guatemalai és haiti (Folytatás a 2. oldalon.) Nem tervezik újabb téglagyárak leállítását A nagyjavítás alatt minden gyárban elvégezték a gépek alkatrész-cseréjét, minőségjavu­lást eredményező technológiai módszereket vezettek be. A ta­mási téglagyárban üzembe he­lyeztek egy nagyteljesítményű szovjet vákuum-prést, amely feldarabolja az anyagot, kiszip­pantja belőle a levegőt. Ezál­tal tömörebbé válik az agyag. — Tavaly a görcsönyi tégla­gyárban elvégeztük a szükséges pótberuházásokat — mondja az igazgató —, bővítettük a mű­szárítót, kétszintes bányát nyi­tottunk (ahol 16 méter magus' partot művelnek), s oz új, fe­dett tárolóban keverjük az al­só szint gyengébb minőségű agyagót a felső szintével, majd nyolc napig pihentetjük. Gépe­sítettük a készáru-mozgatást: rátértünk a pántolásos egység- rakományok kiképzésére, s ez lényegesen meggyorsítja a szál­lítást. Mindezek elősegítik, hogy a gyár a tavalyi 26 millió tég­la helyett ebben az évben 33 milliót gyárt. A bátaszéki váz- kerámiagyár a falazó termékek mellett a múlt évtől váiaszfal- és födémtesteket is készít. Kü­lönben ez a gyárunk a vállalat termelési értékének felét ad­ja (ebben az évben 69 millió darab vázkerámiaterméket és 18 millió darab sajtolt csere­pet termel). A Baranya—Tolna megyei Téglaipari Vállalat múlt évi ter­melési értéke 272 millió forint volt, erre az évre 287 milliót terveztek (ez 5,5 százalékos nö­vekedést jelent). A termelé­kenységet ebben az évben 7,8 százalékkal akarják növelni. Tavaly a két megyében kilenc kisebb gyárat állítottak le. A közeljövőben nem tervezik újabb gyárak leállítását, de minden erőfeszítésüket az új gyárak termelésének fokozásá­ra irányítják. A tervidőszak vé­gére a téglatermelés 70 száza­lékát — a jelenlegi 65 száza­lékkal szemben — az új gyárak biztosítják. (györke) A Baranya-Tolna megyei Téglaipari Vállalót tizenegy ha­gyományos téglagyárában be­fejeződött a téli nagyjavítás, és tegnap megindult a nyerstégla gyártás!- A múlt évben március 12-én kezdtük az idényt — mondja Zaccomer János, a vál­lalat igazgatója most előbb szeretnénk, mivel a tavalyi 205 millió kisméretű téglával és a 13,8 millió cseréppel szemben idén 220 millió téglát és 18 millió cserepet kívánunk gyár­tani. Három új technológiájú gyárunkban: a görcsönyiben, a mohácsiban és a bátaszékiben — melyek nagyjavításra se áll­tak le — ciklikus javítási mód­szert vezettünk be, s ezzel el­értük, hogy a vállalat február 20-ig 4 300 000 téglával többet termelt, mint a múlt év azonos időszakában. sitásának eredménye - mon­dotta Bratcsenko.- A szénbányászat sikeresen teljesítette a IX. ötéves terv (1971-1975) feladatait — hang­súlyozta a miniszter. A szén- kitermelés leggazdaságosabb módszerére, a külszíni fejtésnek az átlagosnál gyorsabb fejlesz­tésére vonatkozó tervet túltel­jesítettük. Jelentősen emelke­dett a munka termelékenysége, •ami lehetővé tette, hogy az öt­éves terv időszakában 120 000 bányászt mentsünk fel a nehéz munka alól. A X. dféves tervben új táv­latok nyílnak a szénbányászat előtt, amelynek évi termelése eléri a 790—810 millió tonnát. Több mint 120 millió tonna összkapacitású új bányát és vágatot nyitnak meg. Újabb intézkedéseket foganatosítunk a munkavédelem és a bányá­Kádár János —Iszmail el Dzsaufi megbeszélés Kádár János, az SZKP XXV. kongresszusán részt­vevő MSZMP-küldöttség vezetője Moszkvában a kongresszusi palotában ta­lálkozott Abdel Fattah Isz­mail el Dzsauli, a Jemeni Népi Demokratikus Köztár­saság Nemzeti Front Egye­sült Politikai Szervezete fő­titkárával. Kádár János és Abdel Fattah Iszmail el Dzsaufi eszmecserét folytatott a két ország barátságáról és együttműködéséről, a két párt kapcsolatainak idő­szerű kérdéseiről. A talál­kozó szívélyes baráti lég­körben, a kölcsönös biza­lom és megértés jegyében zajlott le. Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXIII. évfolyam, 62. szám 1976. március 3., szerda Ára: 80 fillér A sósdi téglagyárban tegnap, kedden indult meg a nyerstégla­gyártás. Képünkön az indítás előtt a présgépet állítják be a sze­relők. Fotó: Szokolai 220 millió tégla, 18 millió cserép

Next

/
Oldalképek
Tartalom