Dunántúli Napló, 1976. március (33. évfolyam, 60-90. szám)
1976-03-19 / 78. szám
1976. március 19., péntek Dunantmt napló 3 Új alkotó vonások, kísérletezés fl népművelés műhelyében Műhelymunkáról eddig elsősorban alkotó művészekkel, művészeti csoportokkal kapcsolatban beszéltünk. A párt közművelődési határozata óta azonban több területen, így a népművelői tevékenységben is fölerősödtek a hagyományos elemek melletti új alkotó vonások. A népművelés egészét érintő komoly műhelyek bontakoztak ki, vannak kibontakozóban. Ilyen — a korszerű módszertani lehetőségek kikuta- tására, kibontakoztatására vállalkozó és alkalmas — intézmény a pécsi Dr. Doktor Sándor Művelődési Központ, amely nemesük vállalta ezt a szerepet, hanem — publikációs tevékenységével - bizonyos mértékben irányítja, befolyásolja is a népművelői műhelymunkát. Ennek eszközeként adják ki A Népművelés műhelyében című időszaki kiadványukat — a napokban már a második jelent meg. Baló István, a művelődési ház igazgatója elmondta, hogy a füzeteket megküldik az ország valamennyi városi művelődési központjának, a könyvtáraknak, a baranyai művelődési házaknak, a Kulturális Minisztériumnak és a Népművelési Intézetnek. Az eddigi visszajelzések igen elismerőek. Népművelők, pedagógusok egyaránt haszonnal forgathatják a kiadványokat, sokan levél útján jelentkeznek: halottak, olvastak róla, kérik a művelődési házat, küldjön belőle. — A művelődési központ módszertani intézmény iis — mondja Baló István. - Feladata a népművelői munka módszertani elemzése, értékelése, a kísérletezés, valamint a bevált, hasznosítható kísérletek eredményeinek terjesztése. 1973-ban határoztuk el a módszertani füzetek megjelentetését. Ilyen jellegű publikációink korábban a Népművelésben és a Baranyai Művelődésben jelentek meg. Érdekességként említem: a művelődési központ negyedszázados jubileuma alkalmából repertóriumot készítettem az intézményről megjelent publikációdról. A Népművelésben az elmúlt év végéig 49, a Baranyai Művelődésben 28 cikk, tanulmány jelent meg a Dr. Doktor Sándor Művelődési Központról. Mindez jól érzékelteti, hogy nálunk a módszertani munka hangsúlyos tevékenység. Amikor úgy láttuk, hogy elegendő erőnk von önálló kiadvány megjelentetésére, címnek — a munkánkhoz legjobban fitlő — A Népművelés műhe- lyében-t választottuk. — Az első számban a nagyközönség számára fontos mondanivalókat foglaltuk össze az ismeretterjesztéssel, az ifjúsági klubok vitavezetői munkájával és a közönségszervezéssel kapcsolatban. A mostani második szám a 25 éves évfordulóhoz kötődik — a házról eddig megjelent tanulmányok legjavát tartalmazza. A jövőben egyfelől arról számolunk be, mit tehet a művelődési központ a szocialista bigádokért, másik fő témánk pedig a csoport nevelő hatása lesz — hat „kiváló együttesünk" tükrében. B. K. A téma: a kukoricatermesztés Mezőgazdasági fiatalok szakmai vetélkedője £ Ki tud többet a szekszárdi rendszerről ? 0 A megyei döntőn első — Szalánta Megkezdődtek a komlói Kun Béla-napok Ki tud többet a szekszárdi kukoricatermesztési rendszerről, annak műszaki, agronómiái és munkaszervezési kérdéseiről, s mindezeken felül az ifjúsági törvényről és a párthatározatokról? A szekszárdi központú KSZE Növénytermelési Rendszer, a Szekszárdi Állami Gazdaság KISZ-szervezete ebben hirdetett vetélkedőt a partner gazdaságok fiatal szakemberei részére. A megyei döntőt tegFelelősséggel, elkötelezetten Megannyi nyitva maradt kérdés azt hallani, hogy azok az em„Azok a kommunisták, akik nem szavakkal, hanem tettekkel nemzetköziek” . .. Kun Bélának, a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom nagy alakjának ezt a gondolatát választották mottóul a róla elnevezett komlói gimnázium hagyományos „Kun Béla-napok" idei rendezvénysorozatához, amelyet tegnap este nyitottak meg ünnepélyesen az iskola parkjában, Kun Béla szobra előtt. A reflektorral megvilágított szobor körül lampionokkal és fáklyákkal sorakozott fel az iskola fiatalsága. Jelen volt Hartmann János, a Komló városi Pártbizottság titkára, Bogdán László, a KISZ városi Bizottsága első titkára, Somogyi Károly, a Komlói Városi Tanács vb-titkára, valamint Rácz Sándor, a tanács művelődésügyi osztályának vezetője, és eljöttek sokan mások is a szülők és a patronáló üzemek képviseletében. A Himnusz hangjai mellett felvonták a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség és az iskola zászlaját. A magyar történelem forradalmi hagyományairól és a névadó munkásságáról Zavarkó József, az iskola tanára emlékezett meg ünnepi megnyitóbeszédében. A Kun Béla Gimnázium tíz éve rendezi meg minden tavasszal a Kun Béla-napokat. A rendezvénysorozat a névadó emlékét és a forradalmi hagyományok ápolását szolgálja. Újabban a forradalmi ifjúsági napok keretében ezek a tanulmányi, kulturális és sportrendezvények szorosan kapcsolódnak március 21-e évfordulójához. Ma délelőtt, az idei program keretében az iskola klubjában tartják meg a KISZ küldöttvólasztó gyűlését, majd aktuális kül- és belpolitikai kérdésekről politikai vetélkedőt tartanak. Erre az iskola 24 tanulója jelentkezett. Délután sportversenyekkel folyTizenkilenc olajfestmény és tizennégy grafikai lap ad betekintést Kalló László miskolci festőművész alkotói világába, aki vendégművészként először állít ki városunkban. Sok éves alkotó tevékenységének eredményeit bemutató tárlata tegnap este 6 órakor nyílott a Ságvári Művelődési Ház klubjában. Bimbó József, a MÉV igazgatóhelyettese bevezetőjében utalt arra, hogy a művelődési ház kiállítási program- sorozata már csaknem két esztendeje ad lehetőséget kiállítások megrendezésére. Noha e kiállításokra műfaji, személyi és főként minőségi heteroge- neitás jellemző, kultúrpolitikai szerepük a népművelés és ismeretterjesztés vonatkozásában vitathatatlan. Ezt követően Somos Miklós festőművész, a Képzőművészek tatódik a program, több komlói és pécsi társiskola csapatainak részvételével. Este kórus- hangverseny és irodalmi színpadi bemutató következik, amelyen fellép a budapesti Madách Imre gimnázium énekkara és Thália irodalmi színpada is a Kun Béla Gimnáziumának kórusaival közösen. A rendezvénysorozat fénypontja szombaton, március 20-án a Kun Béla irodalmi és szaktárgyi pályázatok eredményhirdetése. A megye különböző középiskoláiból 98 pályamunka érkezett be a Kun Béla- napok versenyére, közülük 58-at díjaznak arany, ezüst és bronz fokozatú oklevéllel, plakettel, könyvjutalmakkal. A pályázat igen fontos része ennek a rendezvénysorozatnak, hiszen a megye középiskolás tanulóifjúságát — összesen 11 szaktárgyban — különböző tananyagon kívüli önálló feladatokra, művek elemzésére, fordításra stb. ösztönzi. A Kun Béla-napokra a komlói gimnáziumban dalosversenyt is hirdettek. A különböző osztályok kisegyüttesei népdalcsokrokat, tömegdalokat és többszólamú kórusműveket tanultak meg. A házi elődöntő után hat osztály kórusa lép fel szombaton délelőtt a Május 1. moziban, hogy megkapja a legjobbaknak járó jutalmat, és egyúttal emelje az eredménykihirdetés ünnepélyességét. Az idei Kun Béla napok a szombat délutáni újabb sportversenyekkel és játékos vetélkedőkkel zárulnak. A megnyitó ünnepség befejező aktusaként a KISZ városi Bizottsága, az iskola KlSZ-szer- vezete, a Karbantartó Vállalat KISZ-szervezete valamint a komlói Carbon Kun Béla szocialista brigádja megkoszorúzta a névadó szobrát. Szövetségének tagja mondott megnyitó beszédet. — Kalló László művészi törekvéseit főként a festői látásmód vázának megragadása jellemzi. A művész víziuális alapot teremt a nézőnek a tovább- alkotás. a fantázia és asszociáció számára. Az ún. „kallói képeszmény” a tökéletes vázlat, ami önmagában véve ellentmondás, de a művészet végülis mindenkor a lehetetlent ostromolja — mondotta többek között Somos Miklós. A miskolci születésű festőművész 1957-ben fejezte be tanulmányait a Képzőművészeti Főiskolán. Mestere Főnyi Géza volt. Jelenleg Miskolcon él és dolgozik. A Magyar Képzőművészek Szövetségének tagja. Kiállítása április 10-ig tekinthető meg naponta 10—20 óráig. P. L. öregszem. Elmentem egy érdekesnek ígérkező találkozóra af. Ifjúsági Házba. Nemzedéki találkozót hirdettek, azok a fiatal ifjúsági vezetők ültek le beszélgetni a KISZ alapító tagjaival, akik ma viselnek különböző tisztségeket a mozgalomban, s akik a ma fiatalságáért éreznek felelősséget. A terem, a kis-klub terme énekszótól volt hangos, amikor megérkeztem. Úttörők szopránkórusa énekelt nagyon szépen, műsoruk végén a DÍVSZ indulóra „gyújtottak" rá — arra gondoltam egy pillanatig, hogy milyen szép is lenne együtt énekelni velük. Valamikor — az én időmben — ez volt a divat, de nem is divat, valahogy nó- tásabb kedvűek voltunk. Most hallgattunk. Végighallgattuk a műsort, aztán a Jogtudományi Egyetem amatőr- színpadának tagjai alakította „agitációs brigádja” lépett fel, egy kitűnően rendezett és összeválogatott, hangulatos műsorral. (Simon István válogatta, Szegvári Menyhért rendezte). Nagy sikerükre jellemző, hogy a mohácsi kórház betegei azt kérték, hogy lépjenek fel náluk is a kórházban ... Aztán elkezdtek beszélgetni — az „öregek”. Emlékeztek az ellenforradalom utáni időkre, amikor minden mozgalmi akció kockázatot is jelentett, az esti, éjszakai falfestések izgalma jött elő, de előjöttek a gondok is. * És egy kicsit elkeserítő volt berek, akik külemre már nem mondhatók ifjaknak, több indulatot, több felelősséget és pártosságot, elkötelezettséget tanúsítanak, mint a bölcsen hallgató ifjak. S ezek szerint az „öregség" tényleg csak a külem. Ki a mai forradalmár? Ez a kérdés felvetődött, s őszintén meg kell mondjam, vegyes érzelmeket keltett énbennem az a kijelentés, hogy a normák szerinti munkavégzés, a szabályok szerinti életvitel ma forradalmi cselekedetnek számít. A gondok legsúlyosabbja, amit hangoztattak, a fiatalok nevelésében mutatkozó óriási ellentmondások tömege volt. Mást kap a fiatal a családban, mást kap az iskolában, mást a mozgalomban — igen nehéz kiigazodni e szövevényes érzelmi világban. Érvelhet-e KISZ-titkár templomi szertartások mellett azzal, hogy az anyós különben nem adja a hozományt? Ilyen és ehhez hasonló kérdések merültek fel, megannyi nyitvamaradt kérdés. Nekem, személy szerint az fájt a legjobban, hogy a műsorok után a fiatalok elmentek, akik ottmaradtak, nem szóltak egy szót sem. Mégis úgy éreztem, hogy egy sikerült kis estén voltam, jól is éreztem magam. De később rájöttem, hogy hiszen csak azért, mert már inkább az idősekhez húzok, öregszem? Kampis nap- tartották az újpetrei tsz egerági KISZ-klubjában. A KSZE hét baranyai tag- gazdaságának — a mohácsi Új Barázda, a véméndi Egyesült Lenin, a szalántai Hunyadi, az újpetrei Petőfi, a dunaszek- csői Dunagyöngye termelőszövetkezetek, a bólyi és a bikali állami gazdaságok — 4—4 fős csapatai vívták a döntőt, a csapatok összetétele — traktoros, szerelő, agronómus és gépész. Az elméleti és gyakorlati kérdéseket feladó, villámkérdésekkel és totóval színesített versenyt végül is a szalántai Hunyadi Tsz csapata nyerte, azzal a megjegyzéssel, hogy igen szoros volt a verseny. Második Dunaszekcső, harmadik Boly csapata. Miután a baranyai döntő mellett még további öt más helyen rendeztek hasonló vetélkedőt, megrendezik az országos döntőt is. Ezen — május közepén Szekszórdon — Baranyából a szalántaiak vesznek részt. Bakócai gyerekek a Gázműnél Évek óta jó kapcsolat van a pécsi Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat, valamint a bakócai nevelőotthon között. A tegnapi napon a vállalat KISZ- szervezete és az otthon nevelői gyárlátogatást szerveztek, melynek mottója: „Egy napig munkás voltam". A bakócai nevelőotthon harmincöt hetedik- nyolcadik osztályos lakója ismerkedett a gázmű életével, A vállalat buszán érkeztek reggel, megkapták a megfelelő munkaruhát, s a vezetés szétosztotta őket a különböző műhelyekbe. A gyerekek ismerkedhettek az autószerelő, a víllamosműhely életével, munkájával, és természetesen feladatokat is kaptak. Az „Egy napig munkás voltam” rendezvénynek immár hagyományai vannak, hisz tavaly, tavalyelőtt is megszervezték a látogatást. Ennek eredményeként jónéhány bakócai gyerek került a vállalathoz gázipari tanulónak. Emberölése Előzetes letartóztatásban a gyanúsítottak Lapunk csütörtöki számában „Holtan találták Müller Jenőt” címmel hírt adtunk arról, hogy március 16-án a kora reggeli órákban a szomszédok, lakásában Aoltan találták Müíler Jenő, Pécsszabolcs, Csapó János utca 5. sz. alatti lakost. A vizsgálat addigi adatai szerint Müller Jenő bűncselekmény áldozata lett, A Baranya megyei Rendőr- főkapitányságtól tegnap nyert értesülésünk szerint a Baranya megyei Rendőr-főkapitányság március 18-án, csütörtökön előzetes letartóztatásba helyezte Balogh József 25 éves, Pécs, Zsigmond-telepi és Sztermensz- ki Józsefné, született Szarka Margit, 31 éves, Pécs, Anna utca 32. sz. alatti többszörösen büntetett előéletű személyeket, akik alaposan gyanúsíthatok a 45 éves Müller Jenő megölésével. A rendőrség körözése alapján mindkettőjüket a siklósi határőrség járőre fogta el. ügyükben a vizsgálat folyamatban van. Kalló László festőművész kiállítása Rleitncedéki tatőlkoiő
