Dunántúli Napló, 1976. március (33. évfolyam, 60-90. szám)
1976-03-19 / 78. szám
2 Dunántúli napló 1976. március 19., péntek (Folytatás az 1. oldalról.) A férfiak hadkötelezettségének felső korhatára jelenleg - a tiszteket leszámítva — a betöltött 50. év. Ezt a javaslat 55 évre emeli, amit — az átlagos életkor közismert növekedése mellett — elsősorban az tesz indokolttá, hogy a hadseregben szélesedett a modern fegyvereket kiszolgáló személyzet köre, ahol bem annyira a fizikai igénybevétel, mint inkább a szakmai tapasztalat dominál. Röviden szólnom kell a nőket érintő hadkötelezettségről. Ez változatlanul kivételes jellegű, csak a meghatározott szakképzettségűeket — például az egészségügy és híradás területén dolgozókat — terheli, 45 éves koruk betöltéséig. — Ismeretes, hogy azok a hadkötelesek, akik sorkatonai szolgálatot nem,-vagy nem a jogszabály által meghatározott időtartamban teljesítenek, ez idő szerint 36, illetőleg 24 hónapon keresztül honvédelmi hozzájárulást kötelesek fizetni. A javaslat e kötelezettséget — amelyet eddig alacsonyabb szintű jogszabály írt elő — törvényi szintre ajánlja emelni; a fizetési kötelezettség időtartama pedig — a sorkatonai szolgálat törvényben javasolt időtartamával összhangban — a v^rehajtási rendeletben 24, illetve 16 hónapban kerül megállapításra. — Tisztelt országgyűlés! — Szilárd meggyőződésünk, hogy népünk továbbra is követi pártunk világos politikai irány- mutatását, aktív, cselekvő részese lesz ezután is honvédelmünk erősítésének, honvédelmi feladataink magasabb szintű ellátásának. Az elmúlt másfél évtized tapasztalatai bizonyítják, hogy — titkaink szükséges védelme mellett — minden olyan kérdésről nyíltan kell beszélni, melynek megértéséhez és végrehajtásához szükséges, hogy az emberek azt ismerjék. Ezt a gyakorlatot erősíti az új honvédelmi törvény is. Meggyőződésünk, hogy ennek eredményeként az emberek reálisan ítélnek, megértik a honvédelem, a készenlét fontosságát, szükségességét, megfelelő magatartást tanúsítónak A kor követelményének megfelelő feladatok Pap János (Veszprém megye, 1. vk) az Országgyűlés Honvédelmi Bizottságának elnöke, a törvényjavaslat bizottsági előadója beszámolójában elmondta: az új honvédelmi törvényjavaslatot az országgyűlés honvédelmi, valamint jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága együttesen tárgyalta meg. A bizottsági ülés élénk — és egyetértést tükröző — vitája bizonyította, hogy az immár 15 éve érvényben lévő törvényt újjal kell fölváltani, olyannal, amely másfél évtized jelentős társadalmi és gazdasági változásait figyelembe véve, korszerűen szolgálja hazánk védelmének ügyét. — Az ország védelmi rendszerének fejlesztésében jelentős eredmények születtek, ezekre joggal vagyunk büszkék. Az 1960. évi IV. törvény betöltötte hivatását, s meggyőződésünk, hogy kormányunk most olyan új törvényjavaslatot terjesztett elő, amely tovább erősíti szocialista társadalmi rendünket és hazánk fegyveres védelmét.- Csa'k helyeselni tudjuk, hogy pártunk és államunk változatlan politikai célkitűzését szolgálja az új törvény. Politikánknak szerves része a haza védelme, és az nem irányul senki ellen sem. A vita során csaknem minden felszólaló kiemelte a törvénynek azt a fontos kitételét, hogy a honvédelem az egész társadalom ügye. Pártunk politikájának sarkalatos pontja — folytatta Pap János —, hogy nálunk minden az ember érdekében történik. Ezt a politikát szolgálja ez a törvény is, hiszen mindent felhasznál a ma élő és alkotó emberért, a szocialista társadalom biztonságáért. A tartós békét közös összefogásunk, közös erőnk, a Varsói Szerződés tagállamainak növekvő ereje biztosítja. A nemzetközi viszonyok javulásában döntő szerepet játszott — országaink békepolitikája mellett - közös erőnk növekedése. — Mindezek alapján helyeseljük — mondotta az előadó —, hogy a törvény egyértelműen és a koir követelményeinek megfelelően határozza meg a haza védelmével kapcsolatban a társadalom feladatait. Meggyőződésünk, hogy ez a törvény békénket szolgálja, azt a politikát, amelynek talaján - Helsinki szellemében - erősödött az európai béke és biztonság. és cselekvőén vesznek részt megvalósításában. — Kérem a tisztelt ország- gyűlést, hogy a Minisztertanács nevében beterjesztett honvédelmi törvényjavaslatot vitassa meg és fogadja el. a javaslat egyhangú szavazással törvényerőre emelkedett Ezt követően felszólalt Boros Béla (Bp. 6. vk.) a KISZ Budapesti Bizottságának első titkára, Jeszenszki Gábor (Szabolcs 1. vk.) géplakatos, Mórocz Lajos (Fejér 6. vk.) vezérőrnagy, Szászi Gábor (Tolna 6. vk.) a tamási gimnázium igazgatója. A szünet utáni Pullai Árpád (Veszprém 11. vk.) MSZMP KB titkára emelkedett szólásra. A törvénytervezet feletti vitában felszólalt Angyal János (Bács-Kiskun megye 7. vk.) általános iskola igazgatója, Németh Ferenc (Békés 8. vk.) esztergályos, az Orosházi Mező- gazdasági és Szolgáltató Vállalat dolgozója és Forgony László (Borsod 14. vk.) az Országos Érc- és Ásványbánya ru- dabányai üzemének bányásza. Czinege Lajos vezérezredes a honvédelemről szóló törvény- javaslat vitáját összefoglalva köszönetét mondott azért, hogy valamenyi felszólaló támogatta a jogszabály megalkotását. A vita — mondta — egyértelműen igazolta a törvény szükségességét, ugyanez a vélemény alakult ki a javaslat előkészítése során a parlament állandó bizottságaiban és a képviselőcsoport-üléseken is. Helyes és időszerű volt tehát, hogy a kormány a parlament elé terjesztette a törvényjavaslatot. Az elhangzott képviselői észrevételeket, javaslatokat — mondta a honvédelmi miniszter — az új törvény végrehajtása során hasznosítani fogják. Határozathozatal következett. Az országgyűlés előbb a parlament honvédelmi, valamint jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának együttes jelentésben beterjesztett módosító javaslatait, majd a honvédelemről szóló törvény tervezetét általánosságban és — a már megszavazott módosításokkal együtt — részleteiben is egyhangúlag elfogadta. Törvényalkotó tevékenység (Munkatársunk telelonjelen- tése) Kellemes, napsütéses idő köszöntötte az országgyűlés tavaszi ülésszakára érkező képviselőket, meghívott vendégeket. Két törvénytervezet megvitatását és elfogadását, a kohó- és gépipari miniszter beszámolóját tűzték az ülés napirendjére. Az új honvédelmi törvény és megalkotásra kerülő környezetvédelmi törvény vitáját nagy érdeklődés előzte meg. Ezzel magyarázható, hogy a Parlament páholyai, a 'karzat megtelt a nagyszámú külföldi és hazai érdeklődőkkel. A szokásosnál nagyobb létszámban jelentek meg néphadseregünk magasrangú tisztjei, akik személyes közreműködésükkel is segítették az új honvédelmi törvény előkészítését. Az országgyűlés tegnapi törvényalkotó munkája jóval a vita előtt megkezdődött. A képviselők néhány hete kézhez kapták a javaslatokat, megyei képviselő csoport üléseiken megvitatták. Ezt tették megyénk képviselői is, akik a törvénytervezeten kívül megismerkedtek a fegyveres erők, a honvédelmi képzés, a társadalmi segítségnyújtás baranyai tapasztalataival, eredményeivel-A hírközlés beszámolt arról, hogy a törvénytervezeteket megvitatták az országgyűlés bizottságai, tanácskozásaikkal hozzájárulva a törvények megalkotásához. A 'képviselők tájékoztatása, a megyei csoportülések, az ország- gyűlési bizottságok vitája, a miniszteri előterjesztés, a nyolc hozzászólás és a javasolt kiegészítések figyelembe vétele után alkotta meg az új honvédelmi törvényt az ország- gyűlés. Erről a törvényalkotó munkáról beszélgettünk a tanácskozás szüneteiben megyénk országgyűlési képviselőivel is. — Az ülésszakra előterjesztett napirendek előkészítésében, az anyagok tárgyalásában Halasi Lajosné, a honvédelmi bizottságban, Kasó József, a mező- gazdasági bizottságban, Jaz- binsek Vilmos, az ipari bizottságban vett részt — mondotta dr. Szabó József csoportvezető. — Az igazgatási- és jogi bizottságban dr. Földvári József fejtette ki véleményét és több hasznos javaslatot tett, melyeket figyelembe vettek. E munkában is érvényesültek a választópolgárok széleskörű tapasztalatai, a párt-, állami és már szervek segítő közreműködései. — Czinege elvtárs kifejtette, hogy az új törvény miért vált szükségessé. Előkészítése igen megfontoltan és körültekintően történt — vélekedett Halasi Lajosné, megyénk országgyűlési képviselője. — A gyakorlatban tapasztalt jó intézkedések immár törvény formájában jelennek meg. Az előkészítés során a katonai alakulatnál tett látogatásunk alkalmával szerzett tapasztalatok felhasználásával alakult ki véleményünk. Az új törvény megalapozott és körültekintő, igen humánus. Jó ügyet szolgált a parlament valamennyi tagja a honvédelmi törvény elfogadásával, mert az minden állampolgár javát szolgálja. Mint anya örömmel veszem, hogy a sorkatonai szolgálat idejét csökkentették. Az emberi környezet védelmét szeretnénk közüggyé tenni Bondor József expozéja A képviselők ezt követően — napirend szerint - áttértek az emberi környezet védelméről szóló törvényjavaslat tárgyalására. Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter emelkedett szólásra. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! — Az emberi környezet védelméről beterjesztett törvény- javaslat az egész társadalom érdeklődésének középpontjában áll. — A világméretű akció, amely az emberi környezet védelmére kibontakozott, Magyarországon is előtérbe helyezte ezt az ügyet. A környezetvédelem fontosságát az is indokolja, hogy az emberről való gondoskodás — pártunk politikájának megfelelően - munkánk középpontjában áll. — A törvényjavaslat tükrözi a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusán elfogadott programnyilatkozatban a környezetvédelemmel kapcsolatban meghatározott tennivalókat: „Létrehozzuk a környezetvédelem olyan rendszerét, amely nemcsak a károsodásnak állja útját, hanem a fejlődést is biztosítja”. — A levegő és a vizek szeny- nyeződésével elválaszthatatlanul összefügg a talaj szennyeződése is. Szennyeződik a talaj a osapadékkal bemosott káros hatású anyagok révén, az ipari termelés, a mező- gazdaság kemizálása következtében és a településeken a különböző életfunkcióból eredő hulladékok mennyiségének rohamos növekedésével. — Számottevő a mezőgazda- dasági területek eróziója. A lejtőkről lesodort hordalékok a folyóvizek medrét töltik fel, csökkentve azok befogadóképességét, több millió köbméter pedig a lejtők atlján, a szántóföldeket borítja el és okoz évről évre nagy károkat a mezőAz új honvédelmi törvényből bizonyára az állampolgárokat közvetlenül érintő rendelkezések váltják majd ki a közvélemény legnagyobb érdeklődését. Erre hívta fel a figyelmet a honvédelmi miniszter, erről beszéltek a legtöbbet már tegnap is a szünetekben a képviselők. A honvédelmi előképzés kiterjesztésének biztosítása, a katonai szolgálat időtartamának rendezése, a felsőoktatási intézmények hallgatóinak sorkatonai kötelezettsége, a szociális körülmények gondos mérlegelése, a tartalékosok képzési rendjének új szabályozása, az „obsit" kiadásának későbbre tevése sorolhatók ezen kérdések körébe. Új honvédelmi törvényt alkotott tegnap az országgyűlés, mely tartalmában és elveiben testesíti meg a miniszter expozéjában foglalt gondolatokat: a honvédelem az egész nép, a nemzet ügye; a szocialista haza védelmét a kor követelményeinek megfelelően, a legmagasabb technikai és erkölcsi szinten kell biztosítani. Ennek minden irányú feltételeiről intézkedik új honvédelmi törvényünk. Mitzki Ervin Nagy István gazdaságban. A járművek levegőszennyezése, a zajártalom, a város stresz-hatásai komoly zavarokat idéznek elő. Életszínvonal- politikánk része — Mindezek a tények bizonyítják, hogy időszerű a törvény előterjesztése. Úgy vélem, azonban, hogy ez alkalommal — a törvényhez mellékelt írásbeli indokoláson túlmenően - szólnom kell azokról az ideológiai és környezetpolitikai megfontolásokról, amelyeket a törvénytervezet kidolgozásánál figyelembe vettünk: — A környezet-szennyezésben rejlő veszélyek nagyságának megítélésében a vélemények rendkívül eltérőek. A kapitalista országokban sréleskörben ismeretesek olyan nézetek, amelyek számítógépes előjelzések alapján az emberi civilizáció viszonylag nem távoli pusztulását jövendölik, és az egyetlen kivezető utat a gazdasági növekedés, valamint a népszaporodás leállításában, vagy radikális korlátozásában látják. Számunkra egyik alternatíva sem fogadható el. Az a véleményünk, hogy a tudományos-technikai forradalom — amely az egyre fokozódó környezetszennyeződés egyik okozójává vált — a szocialista társadalomban képes megteremteni a reális lehetőséget az emberiség számára a környezeti ártalmak leküzdésére anélkül is, hogy ennek fejében le kellene mondanunk a technikai fejlődés nyújtotta előnyökről. Életszínvonalpolitikánk következetes megvalósításáról. — A környezetvédelmi törvény megalkotásától nem csak azt várjuk, hogy lendületet ad a környezetvédelemmel összefüggő jogalkotásnak és jogalkalmazásnak, hanem azt is, hogy kedvezően befolyásolja a gazdasági szervek vezetőinek, az államigazgatási szervek munkatársainak és a lakosság legszélesebb rétegeinek a környezettel kapcsolatos magatartását. Azt szeretnénk, ha a környezetvédelmi törvény nyomán sikerülne az emberi környezet védelmét közüggyé tenni, s amely nem csupán alkalomszerűen egy-egy környezeti katasztrófa, vagy veszélyhelyzet alkalmával kap megfelelő figyelmet. Tisztelt Országgyűlés! — A törvény és a végrehajtása érdekében megjelenő minisztertanácsi határozat nyomán felül kell vizsgálni és a törvénnyel összhangban — a technikai fejlődés szintjét és várható irányát figyelembe véve — korszerűsíteni kell meglévő környezetvédelmi jogszabályainkat. 20 milliárd forint a vizek tisztaságára — Az V. ötéves terv az első olyan középtávú tervünk, amelyben jelentőségének megfelelően helyet kapott a környezetvédelem. Természetesen nem csupán a „környezetvédelmi alap” létrehozására biztosított 500 millió forintról van szó, hanem orról a lényegesen nagyobb összegről is, amelyet az egyes ágazatok környezet- védelmi előirányzatai jelentenek. Az utóbbiak nqgyságrend- jét jól tükrözi, hogy az V. ötéves terv időszakában egyedül a vizek tisztaságának védelmére különböző forrásokból fordítandó együttes összeg meghaladja a 20 milliárd forintot. — Hatékony környezetvédelmi tevékenyég nem lehetséges megfelelő tudományos háttér nélkül. Az 1985-ig szóló országos távlati tudományos kutatási terv tartalmazza „az emberi makro- és mikrokörnyezet legkedvezőbb kialakítása” című kutatási feladatot. Arra kell törekedni, hogy a kutatási eredményeket minél előbb hasznosítani lehessen a környezetvédelmi feladatok megoldásában. Tisztelt Országgyűlés! — A mi feladatunk és felelősségünk, hogy a fejlődéssel járó ártalmak se a mai ember, se a jövő nemzedék számára ne okozzanak a környezetet, az ember alkotóképességét és életét veszélyeztető károkat. Társadalmi együttműködésre van szükség- Ennek a felelősségnek tudatában terjeszti a kormány az országgyűlés elé elfogadás végett az emberi környezet védelméről szóló törvénytervezetét - mondotta a miniszter, s hangsúlyozta:- A bonyolult és szerteágazó környezetvédelmi tevékenység csak akkor lehet eredményes, ha az egész társadalom együttműködik annak végrehajtásában, a meghatározott célok megvalósításában. Ehhez a tevékenységhez jó alapot nyújt az előterjesztett törvényjavaslat. Bondor József végezetül a Minisztertanács nevében kérte az országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot vitassa meg és fogadja el. Az országgyűlés építési és közlekedési bizottságának elnöke ezután összefoglalta annak az öt bizottságnak a véleményét, amely korábban megvitatta a környezetvédelmi törvényjavaslatot. A tervezethez 50 képviselő fűzte hozzá észrevételeit. Egyöntetű véleményük: a törvény megalkotása indokolt és szükséges. Kiemelten fontosnak tartották a törvényjavaslatnak azokat a rendelkezéseit, amelyek előírják a környezetre veszélyes szennyeződések, ártalmak és károsodások megelőzésének feladatait; az állami szervek, vállalatok, intézmények, társadalmi szervek és állampolgárok környezetvédelmi kötelezettségét. Gyarmati János az építési és közlekedési, valamint a jogi, Igazgatási és igazságügyi bizottság nevében elfogadásra javasolta a törvénytervezetet, s a korábbi vitákban megfogalmazott módosító indítványokat. Ezzel az országgyűlés befejezte csütörtöki tanácskozását, amelyben az elnöki tisztet felváltva töltötte be Apró Antal, Raffaj Sarolta és Péter János. A képviselők pénteken — a napirendnek megfelelően — az emberi környezet védelméről előterjesztett törvényjavaslat vitájával folytatják munkájukat. Megkezdődött az országgyűlés tavaszi ülésszaka Czinege Lajos expozéja
