Dunántúli Napló, 1976. március (33. évfolyam, 60-90. szám)

1976-03-17 / 76. szám

e Dunántúli napló 1976. március 17., szerda Lepkeóriás a Mecseken A tudománnyal eljegyzett madarak Közép-Európa .nem bővel­kedik óriás termetű lep­kékben. Csupán az éjjeli nagy pávaszem (Saturnia pyri) közelíti meg a hatal­mas: színpompás, tropikus rokonfajokat. Sajnos ez az őshonos lepkeóriásunk az utóbbi időben egyre gyé­rülő számban kerül elő a Mecsek-hegység bői. A hozzá igen közelálló, s vele egy rendszertani egy­ségbe, a pávaszemes-szö- vők családjába tartozó, de a messzi Ázsiából behur­colt Antheraea yamamai az elmúlt év nyarán megjelent a Mecsek nyugati tölgye­seiben. De hogyan került ez az óriási, aranyló-sárga kelet­ázsiai faj hozzánk? Tud­nunk kell azt, hogy az Antheraea yamamai hernyó­ja hasonlóan a közismert, nálunk is tenyésztett se­lyemlepkéhez, selyemfonalat sző gubájába, ez a selyem az elmúlt évszázadokban igen nagy értéket, szinte „nemzeti vagyont” képezett Ázsia keleti területein. Ja­pánban, ahol több más faj­jal együtt a yamamai sely­mét is felhasználták, szigo­rú törvények tiltották a lep­ke minden fejlődési alakjá­nak külföldre való elhurco­lását. A törvény ellen vétőket halálbüntetéssel sújtották. Mégis 1860-ban a francia Duchesne de Bellecourt- nak, majd három évvel ké­sőbb a holland Pompe van Meedervoort-nak sikerült yamamai petéket Európába csempészni. Bár a szaporí­tás nem okozott különösebb gondot, a selyem minősége nem váltotta be a hozzá­fűzött reményeket. Magyarországon néhány évtizeddel ezelőtt jelent meg a nyugati határszélen. Minden bizonnyal Ausztriá­ból átterjedt példányokról van szó, hiszen az osztrá­kok szabadföldi kísérleteket is végeztek a yamamaival. Az elmúlt években egyre több jelzés érkezett a zalai és somogyi tölgyesek kör­nyékéről, jelezve a yama­mai fokozatos előrenyomu­lását a Duna irányába. így talán már nem meglepő, hogy 1975-ben már a Me­csekben is megjelent, s fel­tehetően meg is honosodik a következő években. Bár a Mecsek lepkefau­nája tovább gyarapodott egy pompás megjelenésű fajjal, még nehéz lenne megítélni, milyen szerepet gyakorol majd új természeti környezetére. Mint tölgyön élő faj, ha túlzottan elsza­porodna, tovább gyarapíta­ná a lombpusztitó kártevők számát, ha nem, csodálatos színfoltja maradna a Me­csek faunájának. Fazekas Imre A madár gyűrűzés történetéről és céljairól Szerte a világon sok százezer madarat gyűrűznek meg éven­te. Madarak milliói viselik lá­bukon a sorszámmal ellátott csillogó aluminiumkarikát, mely örökre eljegyezte őket a tudo­mányai. A madárvárták, múzeu­mok és állattani intézetek ré­szére egyre gyakrabban kézbe­sít olyan levelet a posta, mely­ben egy-egy meggyűrűzött és a magas északon vagy a messzi Afrikában megkerült madár adatait közük a jelölést végző állomással. Gyűlnek, szaporod­nak az adatok a törzskönyvek­ben, a vonulási utat jelző egye­nesek a falon függő nagy tér­képeken. Ma már tudjuk, hogy erre és még sok más izgalmas kérdés­re a feleletet csakis az egyedi­leg megjelölt, maggyűrűzött madarak segítségével tudhatjuk meg. Madárjelölési próbálkozások­ról már az 1600-as évek végé­ről vannak adataink. Leonhard Frisch például a tornácán köl­tő füstifecskék lábára piros pa­mutszálakat erősített. Frisch úr izgatottan várta a következő tavaszt és vele együtt a „házi" fecskéket. És amikor csicsereg­ve megérkeztek és újra birto­kukba vették az ősi fészket, be- bizonyítottnak látta annak az akkoriban elterjedt nézetnek a tarthatatlanságát, amely sze­rint a fecskék az iszapba búj­va töltik a téli hónapokat. Ha így lenne, okoskodott Frisch úr, a vékony pamutszálaknak fel­tétlenül el kellett volna rohad­niuk. 1880. július 27-én egy Han­nover közelében lakó postames­ter már maga készítette gyű­rűkkel látta el a kéményen ne­velkedő 4 gólyafiókót. Ezek egyikét még az év augusztus 24-én Spanyolországban lőtték le. Tulajdonképpen ez volt az első konkrét adat, mely egy vo­nuló madár útját, vagy az út egy részét, megbízható módon rögzítette. Az új madártani kutatási módszer qyorsan terjedt és ha­zánk, Németország után, má­sodikként csatlakozott a moz­galomhoz. Az 1891-ben Buda­pesten megtartott II. Nemzetkö­zi Ornitológiái Kongresszus után Hermann Ottó kapott megbí­zást a Magyar Ornitológiái Köz­pont megalakítására. Ma mór nemzetközileg is sok madarat, több tízezer példányt gyűrűznek évente a Madártani Intézet kül­ső munkatársai. Hazánkban elsősorban éne­kesmadarakat, poszátákat, rigó­kat, pintyféléket gyűrűznek, de tavaly, a magyar madárgyűrű- zés történetében először, külön­böző parti madarakat is na­Mesterséges holdak Környezetvédelem a világűrből A levegőszennyeződés kihat időjárásunk alakulására Abban a küzdelemben, ame­lyet az ember napjainkban a környezetszennyezéssel kapcso­latban vív, védendő térséget ké­pez a világ-óceán és az atmosz­féra. Az óceánok és az atmosz­féra szennyezési fokának meg­határozásában, a szennyanya­gok helyének, kiterjedésének felderítésében, és nyomonköve- tésében a mesterséges holdak és az űrlaboratóriumok már ma is jelentős szerepet játszanak. Olyan ökológiai holdak fej­lesztése van folyamatban, ame­lyeknek fő feladatuk lesz a jö­vőben az óceánok és az at­gyobb számban sikerült fogni és jelölni a Kiskunsági Nemze­ti Park területén létesített gyű­rűzőtáborban. Mi is a célja tulajdonképpen a madárjelöléseknek? Morten- sen idejében a gyűrűzések még csak a vonulási utak és a téli szállás megismerését célozták, így derült például fény az eu­rópai gólyák kétirányú vonulá­sára. A nyugat-európai állo­mány ugyanis a Gibraltár érin­tésével közelíti meg Afrika föld­jét, a Közép- és Kelet-európai gólyák viszont a Szuezi-csator- na felett repülve érkeznek a „fekete földrészre”. Ezután a Nílus folyósát követve egészen Afrika legdélibb csücskéig le­vonulhatnak. Gazdasági jellegű problé­máknál is nyújtott segítséget a madárjelölés. így tudtuk meg például, hogy a Magyarorszá­gon költő seregélyek a szőlő érésének idején már rég Dél- Európában vannak, és a Bada­csonyban, továbbá más szőlő­vidéken garázdálkodó csapatok északabbi átvonulok. Ez azért fontos, mert a seregély a költé­si időben elsősorban sáskákkal és egyéb rovarokkal él, fiókáit is ezekkel eteti, tehát kifejezet­ten hasznos, komoly kártétele csakis ősszel a szőlő érése ide­jén jelentkezik. Schmidt Egon Vállalatok, ktsz-ek, tsz-ek figyelmébe! Raktárról azonnal kiszolgálunk: VÍZVEZETÉKSZERELÉSI ANYAGOKAT, ÉPU LETVASALÁSOKAT, ZÁRAKAT ÉS NAGY VÁLASZTÉKBAN KÉZI SZERSZÁMOKAT. KERESKEDELMI VÁLLALAT KÖZÜLETI BOLT Pécs, Lenin tér 6. Nyitva: 8-15 óráig. Hogyan lesz a színművészből vadász? Beszélgetés Benkő Gyulával Egy igen nehéz év után Agg­telek közelében csodálatosan szép erdőben pihentem. Egy napon, amikor már vágytam az emberi szóra, elmentem az er­désszel napi útjára. Ahogy ha­ladtunk a fák között, magya­rázta az erdő neszeit, A hívó-, támadó-, a veszélyt jelző han­gokat: a megdőlt fű szarvas pihenéséről, a földút jelzései ró­kanyomokról „árulkodtak”; mint óriás nyitott könyvből, úgy ol­vasott az erdő rezdüléseiből. Akkor érintett meg először a természet rejtett életének vará­zsa, az a sejtelmes világ, me­lyet oly kevesen ismernek. — Sokak szerint a vadászat hobby, szórakozás szenve­dély ... — A vadászat mindenekelőtt szakma! — igazítja ki szavai­mat. — Megtanulható, művelhe­tő, mint bármelyik más hiva­tás. A pusztuló állatfajok szo­morú és egyben figyelmeztető jelzések: a természet megbom- lő, már-már az emberi életet is veszélyeztető biológiai egyen­súlyára figyelmeztetnek. Ha az elmúlt 30 esztendő számvetését nézzük: a második világhábo­rú alatt vadállományunk je­lentős része elpusztult. Ha a vadászok akkor nem nyúlnak szakavatott kézzel az állatok megmentéséhez, — szaporodá­suk, életfeltételeik biztosítósá­hoz — erdőinkből, mezőinkről végleg eltűnt volna a vad. Mindez tehát azt mutatja, hogy a vadászat egyáltalán nem ok­talan lövöldözés, főleg nem „úri passzió" és nem is csak szenvedély — hanem tervszerű gazdálkodás, elkötelezett hi­vatás, mellyel az. ember segít a természetnek. — Három évvel ezelőtt milyen céllal alakult meg a MAVOSZ irodalmi és művészeti bizottsá­ga? — Ha az ember vadász, fel kell fedeznie újra a természe­tet! A földön lévő élet feltéte­leit, a természet növényeit; a felismeréseit másokkal is meg kell ismertetni. A vadász, aki a természet közelségében él — biológiai ismereteivel, a vadá­szat irodalmának terjesztésével sokat tehet a közművelődés ügyéért. Az irodalmi és művé­szeti bizottság legfontosabb fel­adata a vadászok művelődésé­nek segítése. — ön szerint a természet szépségének érvénye nélkül, megérthető-e a vadászhivatás? — Ezt az élményt lennének hivatva közvetíteni a művészi alkotások. A vadászszövetség már régóta foglalkozott a gondolattal, hogy a vadászok társadalmi tevékenységét a ma­ga valóságában, sokszínűségé­ben művészi alkotásokon ke­resztül ismertesse meg az em­berekkel. Bizottságunk másik fontos feladata, hogy megnyer­jen minél több alkotó művészt a természet, az állatok életé­nek ábrázolására. — Összegezve: a magyar va­dászat kiváló eredményeket ért már el a vadgazdálkodásban. Ám, ha azt nézzük, hogy tük­röződnek-e valamilyen módon ezök az eredmények, akkor azt látjuk, hogy baj van, a vadász és a társadalom eltávolodott egymástól, ezen a téren sok még a tennivaló. — Mint a bizottság elnöke - milyen elképzeléseket szeretne megvalósítani? — Szeretném, ha minden va­dásztársaság jól felszerelt kézi­könyvtárral rendelkezne. Mű­velődési felelősök gondoskod­nának megfelelő szakmai elő­adásokról, a fiatal vadászok továbbképzéséről. Egy szemé­lyes elképzelésemről is szívesen szólok: a filmgyárnak az állat­telepét sajnos, a közelmúltban feloszlatták. Azok az idomított állatok éltek itt, akik természet- tudományos filmekben „szere­pelték". Utóbbi időben azon­ban alig készült ilyen film, az állatok tartása feleslegessé vált. Arra gondoltam, ma a gyerekek legtöbbje animációs filmeken ismerkedik az állatokkal. Ra- gyogóak ezek a filmek és a felnőtt, aki valóságban is is­meri az állatokat, örömmel fe­dezi fel a hasonlóságot a raj­zolt figurák és a valóság kö­zött! Ám a gyerekeknek milyen élmény lenne élő állatokkal készített mesefilmeket nézni. .. Beszéltem a filmgyár igazgató­jával. Azt mondta, a filmrende­zők nem készítenék ilyen té­májú filmeket. Beszéltem film­rendezőkkel. Azt mondták, nincs ilyen témájú jó könyv. Sajnos, való igaz, az írók eltávolodtak a természettől I László Ilona moszféra szennyezésének felde­rítése. Ilyen jellegű kutatásokat ed­dig a szovjet Kozmosz és Me­teor holdak, az amerikai Nim­bus meteorológiai holdak és az ÉRTS mesterséges hold végzett, valamint a Skylab-űrlaborató- rium. Az amerikaiak most készí­tik elő a földi erőforrásokat fel­mérő Landsat 3. mesterséges holdjukat. Az 1977-ben fellö­vésre kerülő Landsat 3. holdat a fotókamerák mellett, hőérzé­kelőkkel is ellátják. A hold mű­szerei alkalmasak lesznek az óceánba került különféle szennyanyagok bemérésére. Napjainkban a mesterséges holdak a tengerekbe került szennyanyagokat, az olajat, fé­meket stb. különféle érzékeny­ségű filmek, hőérzékelők, spek­trométerek és speciális radar­berendezések segítségével mé­rik be. Természetesen nemcsak a tengerek, de a folyók és ta­vak szennyezését is ki lehet mu­tatni fenti műszerek és módsze­rek segítségével. A tengerbe jelentős mennyi­ségű olaj kerül mint szennyező­dés. Ez lehet gondatlanság kö­vetkezménye (vízalatti olajfúrás, tankhajó tartályának kimosása stb.), de a tankhajókatasztrófák során is előfordul a nagyará­nyú olajszennyeződés. Az ola­jat a tenger színén elég köny- nyű kimutatni. Nehezebb feladat elé állít­ja az embert a tengerbe ke­rült fémszennyeződés kimutatá­sa a világűrből. A fémek nem lebegnek a víz felszínén, hanem mélyebb régiókba süllyednek le. Á fotókamerák és az elektro­mágneses hullámok segítségé­vel nem lehet „lelátni" a ten­ger mélyére, A fémszennyerés nem okoz mindig olyan „szí­nes" elváltozást mint 1972-ben az olasz vörös-iszap botrány. A legtöbb esetben azonban a fémszennyezés nem okoz szín- változást a tengervízben. Ilyen­kor a vízre telepített mérőbóják segtíenek. Ezek automatikusan analizálják időnként a tenger­vizet. Mérési eredményeiket a keringő műholdak gyűjtik ösz- sze és továbbítják a földi kiér­tékelő állomásokhoz. A jövőben ilyen együttes módszerekkel a világ-tengereken mérni lehet a fémszenmyezéseket (ólom, hi­gany stb.) Sajnos, nemcsak a tengerek, de az atmoszféra is szennye­ződik az ember tevékenysége következtében. A légköri szenny­anyagokat is meg lehet hatá­rozni a világűrből. A szovjet Meteor és az amerikai Nimbus holdak fel vannak szerelve olyan érzékelőkkel, amelyeknek segít­ségével meg lehet határozni az atmoszféra szennyezettségét mennyiségi és minőségi szem­pontból minden irányban. Az ipari tevékenység során különféle gázok és qőzök ke­rülnek az atmoszférába. A tu­dósokat azonban talán ennél is jobban nyugtalanítja az at­moszférában lebegő finom por­szemcsék jelenléte és az ózon­réteg változása. A finom por­szemcséket a fizikusok aeroszo- lok-nak nevezik. Ezek részijén elnyelik, másrészről megtörik a nap sugarait. Mindez természe­tesen kihat Földünk időjárásá­nak alakulására. Az aeroszol problémánál a kutatók veszé­lyesebbnek tartják azt, hogy a mérések szerint az elmúlt 15 évben az atmoszféra ózontar­talma megcsökkent. Néhány éve vitáznak arról, hogy mi lehel az oka az ózon­ritkulásnak? Egyesek a szuper­szonikus repülést teszik felelős­sé. Más vélemények szerint ter­mészetes jelenség, amely időn­ként előáll a földi légkörben, csak eddig az ember nem mér­te ezt. 1977-ben lövik fel a Nim­bus 7. amerikai holdat, amely­nek fő feladata lesz az ózon­koncentráció és elosztás méré­se az atmoszférában. Közelebb a természethez

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom