Dunántúli Napló, 1976. március (33. évfolyam, 60-90. szám)

1976-03-16 / 75. szám

2 Dunántúli napló 1976. március 16., kedd A dalest mosd, mint a ** hangszeres koncert. Jellegzetes hangulatát az emberi hang közvetlensége, a zene és irodalom együt­tes hatása adja. A húszas­harmincas években az itt élő neves énekesek: Kalli- woda Olga, Schlesak Au­guszta, Gödri Kató, Ernster Dezső gyakran adtak Pé­csett dalestet. Ma ritkaság- számba megy, ezért foko­zott várakozással ültünk be a — sajnos félig üres — Liszt-terembe Andor Évat és Sólyom Nagy Sándor estjé­re. A szó legnemesebb értel­mében nagyszerűen szóra­koztunk. A két kiváló dal­énekes, és a zongorakísérő­nek is remek Fellegi Adóm úgy játszottak hangula­tainkkal, érzelmeinkkel, ahogy akartak. Ha úgy akarták. meghatódtunk vagy elcsodálkoztunk, de leginkább mosolyra fakasz­tottak, (néha hangosan is felnevettünk . . .) mert en­nek a három fiatal művész­nek a muzsikálásából elra­gadó életöröm, ellenállha­tatlan jókedv sugárzik. Jóízű népi humorral szőt­ték át Brahms német és Kodály magyar népdalfel­dolgozásait, a komolyabb lírikus hang mellett megta­lálták a humort Wolf Spa­nyol daloskönyvében, s Brahms duettjeinek záró­száma, A Vadász és kedve­se is kicsattanó jókedvével érdemelte ki hosszú-hosszú vastapsunkat. Hogy zeneileg minden rendben volt-e? Hogy az énektechnika, a formálás, a hangszépség, meg a . ..? Rendben kellett lenniük, mert semmi nem zavart, de erre bizony elfelejtettünk fi­gyelni. Belefeledkeztünk a zenébe, mint ők hárman ott a pódiumon. És nagyon jól szórakoztunk! Mikor is hall­hatjuk őket legközelebb? Dobos L. Nonstop kút a harkányi úton Ma délelőtt shell nyit a Shell Ezek mór tényleg az utolsó simítások. Kiálló csavarvégeket fűrészelnek le a lakatosok, még egyszer meghúzzák a csa­varokat, végignéznek minden nyílászárót, s odakint, a sárga színű kutakon feketén tekeredik a töltőpisztoly gumicsöve.- Péntek éjjel már megérke­zett az üzemanyag - mondja Schreer János, a Shell - kút ve­zetője -, s ha minden készen lett volna, szombaton már fo­gathattuk volna az autósokat. Tavaly februárban született meg a gondolat, s dőlt el, hogy a Shell cég a Bolgár Nép­hadsereg útján egy új töltő- állomást nyit. Egy esztendő telt el, most 'készen vannak, ma hivatalosan is megnyitják a benzinkutat, délelőtt tíztől mór itt lehet tankolni, vagy fűtő­olajat vásárolni. Ez csakugyan nagyszerű dön­tés volt. Erről elmondhatjuk, hogy átgondolt, előrelátó tele­pítés, hiszen ellátatlan még Lvov-Kertváros, az öreg kert­városiak, a nagyárpádiak, má- lomiak, keszűiek mind örülnek az új tüzelőolaj-vásárlási lehe­tőségnek. Arról nem is beszél­ve, hogy a majdan épülő Sik­lósi városrész sok ezer autó­jának sem lesz közömbös, hogy itt Shell-kút van. Szervizállomás nem lesz — legalábbis egyelőre. — Baranyában ezzel be is fe­jeztük az ötödik ötéves tervi fejlesztéseket — mondta Beszé­des György, az INTERAG mű­szaki főosztályának vezetője. És még sok mindent mondott. Be­széltünk a jövő útjáról, az ön- kiszolgáló kutak létesítéséről, amiket jelenleg a magyar szab­ványok nem engednek meg ... Töltőpisztolyt csak a „Fegyver­viselési engedéllyel", tehát ér­vényes vizsgával rendelkező ál­lampolgár vehet a kezébe ná­lunk . . . Papír kell ehhez.- Budapesten, az Alkotás utcában építünk az idén egy önkiszolgáló szervizállomást — tájékoztat egyszercsak a fő­osztályvezető - egy vagy két kocsiállást ilyen rendszerűre ál­lítunk be. Olajcseréket, apróbb javításokat itt bárki maga el­végezhet, természetesen a szak­mai kontroll, a felügyelet ott lesz. Csak a szerszámokat, gé­peket a rendelkezésre bocsát­juk. Elképzelhető, hogy ha ez beválik a gyakorlatban, másutt, akár Pécsett is létesítsünk ha­sonlót, ha van rá igény. Egy biztos: ebben a rendszerben a kocsi biztonsági berendezé­seihez, különösen fékhez, kor­mányhoz nem nyúlhatnak, ezért nem vállalhatunk felelősséget. Az új töltőállomáson kisebb alkatrészeket, szűrőket, gyertyá­kat, megszakítókat, és hasonló­kat, valamint felszerelési és autóápolási cikkeket is lehet vásárolni. És, ami a legfontosabb: a kút éjjel-nappal nyitva lesz, és mindent árul, még fűtőolajat is. Ma tehát megnyílik (bár azt mondták, ha minden rendben lesz, este sem küldik el a tan­kolni vágyókat) és nyitva tart az idők végezetéig . . Kampis Péter Tanácselnökök továbbképzése Horváth Lajos, a Megyei Ta­nács elnöke nyitotta meg teg­nap a községi tanácselnökök továbbképző tanfolyamát Pé­csett. Dr. Hazafi József vb-tit- kár, az államigazgatás tovább­fejlesztésével kapcsolatos kor­mányhatározat végrehajtásának Baranya megyei tapasztalatai­ról tartott előadást. Az ötnapos továbbképzés során előadás hangzik el a tanácsi gazdaság- politika aktuális kérdéseiről, a tanácsok feladatairól a gazda­ságpolitikai elvek érvényesítésé­ben. A tanácsi' munka aktuális kérdéseiről folytatott kötetlen beszélgetéssel zárul a csaknem egyhetes továbbképzés. KI minek mestere? Március 13-án és 14-én Ka­posváron rendezték meg Dél- dunántúl fiatal szakácsai, cuk­rászai és felszolgálói részére a „Ki minek a mestere" területi döntőjét. A felszolgálók versenyében Varga Tibor, a Baranya megyei Vendéglátóipari Vállalat ver­senyzője, a Siklósi Vár Étterem dolgozója lett az első, szintén nak, a szakácsok közül Wéber József, a pécsi Olimpia Étterem dolgozója lett az első szintén a megyei Vendéglátóipari Vál­lalat színeiben indult. A cukrá­szok közül Rebányi Gyula, a bó- lyi Általános Fogyasztási és Ér­tékesítő Szövetkezet versenyző­je érte el a legjobb eredményt. A középiskolás szavalóverseny eredményei Hétfőn befejeződött Mohá­cson a kétévenkénti megyei Radnóti Miklós középiskolai sza­valóverseny, amelynek szerves része egy kamaraének-zenei ve­télkedő. Ennek helyezései: 1. a Komlói Kun Béla Gimná­zium éneknégyese, 2. a Pécs- meszesi (Dobó utcai) Gimná­zium kettőse; 3. a Pécsi Művé­szeti Gimnázium; 4. a Pécs-me- szesiek tercettje, 5. a Széchenyi Gimnázium tercettje, 6. a Ko­marov Gimnázium szeksztettje. A 42 versmondó közül első lett Varga Mária (Pécs, Leőwey); 2. Balikó Tamás (Pécs, Naqy Lajos); 3. Tokos Gyöngyi (Sik­lós, Táncsics); 4. Rapp Gábor (Mohács, Marek J.); 5. Dénes Ibolya (Pécs, Radnóti); 6. De­meter Éva (Komló, Kun B.) Csa­patversenyben 1. a Radnóti Köz- gazdasági Szakközépiskola és a Táncsics Gimnázium (Siklós); 2. a Nagy Lajos Gimnázium (Pécs); 3. a Marek J. Mezőgaz­dasági Szakközépiskola (Mo­hács). Megjelent a Társadalmi Szemle Az SZKP XXV. kongresszusá­hoz kapcsolódó cikk és doku­mentum-szemelvények, valamint Kádár Jánosnak a budapesti pártaktíva-értekezleten elhang­zott beszéde áll a folyóirat már­ciusi számának vezető helyén. Kádár János beszédének belpo­litikai kérdésekkel foglalkozó fejezetéből a legfontosabb rész­leteket nagy terjedelemben te­szi közzé a lap „Egyetértés a célokban — egység a cselek­vésben" címmel. „Az SZKP XXV. kongresszusa: Üjabb mérföldkő a béke és a társadalmi ha­ladás útión" című cikkében Németh Károly méltatja a törté­nelmi tanácskozást. Az építőipar tevékenységéről és a beruházások tervezéséről ír Koppány Nándor. „A háztáji és kisegítő gazdaságok szerepe szocialista mezőgazdaságunk­ban" címmel Kovács Imre ad elemző ismertetést a témáról. Ancsel Éva „Lehet-e az ember feddhetetlen" című esszéje sok gondolattal járul hozzá a tag- könyvcserével kapcsolatos be­szélgetésekhez. A KISZ közelgő kongresszusa előtt két írás foglalkozik az if­júsággal. A folyóirat megemlékezik két évfordulóról. Köpeczi Béla II. Rákóczi Ferencet mint államfér­fit méltatja, Kálmán Endre pe­dig Wilhelm Liebknecht forra­dalmár alakját állítja .elénk. .Egyék Kati néni, hhz messziről jött!” T ízéves az első otthon Mohácsnál még hűvös az idő, de mikor Dunaszekcsőre érünk, már a tavasz fogad ben­nünket. A völgy kanyargós út­ján katonás rendben állnak a házsorok, a hófoltokat olvasz­tó napsütésben idős emberek tipegnek, csoszognak a mű­velődési ház felé. Az épület zászlódíszben, mint mikor utol­jára jártunk erre. Akkor volt százéves a helyi önkéntes tűz­oltó egyesület, s most ismét jubileumot ülnek a színházte­remben. Az egyesület is úttörő vállalkozás volt, a mostani is az: a megyében elsőként, tíz éve alakult Dunaszekcsőn az öregek napközi otthona. A félhomályban a helység apraja-nagyja a műsor kezde­tét várja. Fejkendős asszony hatalmas kosarakból kiflit osz­togat. Van sós is, vajas is. — Egyék, Kati néni — mondja — hisz messziről jött! Kati néni majszolja a vajas­kiflit, mély figyelemmel töri le a csücskét, mégiscsak az a legjobb. Persze az öreg, fog­híjas száj nehezen rágja el, no meg a lámpaláz is nagy: ha­marosan föl kell lépni a szín­padra, szavalni kell. ünnepi beszéddel kezdődik a műsor, a szónok méltatja a kezdeményezést, az elmúlt tíz év eredményeit, mi pedig néz­zük közben a ráncos, törődött arcokat, a gyász-színű fejken­dőket, kopaszodó fejeket. Nyolc évig tartott míg együtt volt az épület, a pénz, ennyi időbe került, míg a vezetők le­győzték az évszázados bizal­matlanságot: megmarad-e a kis motyó, az ingó, ingatlan „A vers, életünk része... »» Utolsó-előttiként vékony, sző­ke kékszemű kislány lép a pó­diumra. Előadásában a hajlé­kony, lágy Radnóti-sorok hal­kan indulnak útjukra lélektől- lélekig; a vers megrendítő igaz­sága izzik ezen az úton, látno­ki ereje végigsimítja, magával ragadja a tömött széksorokat; szívverést hallató a csend. Át­gondolt, kiválóan értelmezett, szép és hibátlan előadásért a jeles szakemberekből álló zsűri neki ítélte a mohácsi Radnóti Miklós középiskolai vc.rsmondó verseny 1976 évi első diját. A kislány: Varga Moria, a pé­csi Leőwey Gimnázium IV. osz­tályos biológia tagozatos diák­ja. A mohácsi versenyen má­sodszor vett részt, előzőleg a 4. lett. Most, néhány perccel az eredményhirdetés után, kicsit sápadt, kimerült, hallgatag. Al­katilag alighanem az lehet, aki örömét-bánatát befelé éli meg, A mohácsi nyertes miközben tekintete nyílt, de ko­moly marad. Megtudom, a köl­teményekhez elsősorban iskolai hatásokra, Szederkényi Ervinné tanárnő verses magyar óráin jutott el. Részt vett több verse­nyen, vetélkedőn, Helikonon, még többször hallgatóként igyekezett sok mindent megfi­gyelni. Tanárnak készül, ma­gyar-ének szakra jelentkezett. Kérdéseimre nagyon átgondol­tan, feztán, szépen fogalmaz­va válaszokat, _ — Tehetségesnek La'-'in saját nemzedékét? — Általában tehetségesnek. Tele vagyunk terveKkel, de a megvalósításban a környezeti hatások, körülmények esnek lat­ba nagy súllyal . . . — Milyennek látja a mai fel­nőtteket? — Sokat tesznek azért, hogy a mi életünk jobb és szebb le­gyen. De egy bizonyos ponton túl hagyják magukat sodortat­ni... Elkényelmesednek. — Milyennek Ítéli meg a sa­ját perspektíváját, milyennek szeretne lenni? — Szeretném, hogy soha ne merevedjek el. Ehhez persze kellenek igaz emberek is, vagy akár egy vers vagy bármilyen szépség, ami körülöttem van, illetve lesz... A vers — életünk része kell legyen és ezt sze­retném tanítani .megtanítani . .. (w. e.) vagyon. Nehezen jött össze a kezdéshez szükséges húsz em­ber. Ma negyvenen vannak, közülük 13 területi gondozott, otthonában kapja az ellátást. — Mi öregek feldolgozzuk a hulladékanyagokat, amit ka­punk — meséli az otthon egyik lakója —, dolgozgatunk, nem unatkozunk, s egy kicsit pénze­lünk is. Már bútorunk is van, fotelszékben ülhetünk, aki el­fárad, ledőlhet a heveröre. Az otthon évi 224 000 forin­tos költséggel gazdálkodik, a bevétel mindössze ennek öt százaléka, ennyit fizetnek az öregek térítésként. Reggel nyolcra jönnek, a reggeli, a fürdetés és a torna után kézi­munkáznak. Subaszőnyegeiket, varrott subáikat évi két kiállí­táson mutatják be. Ebéd után irodalmi műsorokra készülnek, a község népdal és népitánc kincsét gyűjtögetik. Hírük van a világban, még Szegedről is eljönnek a szakértők eredeti dunaszekcsői folklórt tanulni tőlük. A tíz év alatt sokan követ­ték példájukat. Ma huszonöt otthon működik a megyében, tavalyi költségvetési előirány­zatuk meghaladta a hárommil­lió forintot. Az igényeket csak­nem kielégíti ez a huszonötös szám. Persze a helyzet korántsem ilyen szép: Baranya teli van aprófalvas településsel, itt nem lehet ilyen napközi otthont lé­tesíteni. Az ötödik ötéves terv­ben mindössze egy épül, Pécs- váradon, Szalántán vagy Vil­lányban. A házi szociális gon­dozási hálózat viszont jól működik. A gondozó­nők lakásukon nyújtják az öregeknek az otthon melegét. Jelenleg harmincnál többen dolgoznak a megyében, s hogy' bírják a munkát, feladataikat társadalmasítaniuk kell. Segít a helyi Vöröskereszt, a KISZ, az úttörők. Az ötéves tervben még húsz fővel bővül a háló­zat. A jövő útja mindenképpen az, hogy részükre a termelő- szövetkezetek létesítsenek stá­tuszt, hisz az idős emberek jó­részt téesz-nyugdíjasok. Ez tör­tént tíz év alatt a szekcsői példa nyomán. Szántó Péter • • Ünnepségek a fővárosban Hétfőn országszerte meg­emlékeztek az 1848-as pol­gári forradalom és szabad­ságharc 128. évfordulójáról. A tanuló és a dolgozó fővárosi fiatalok ezrei vettek részt a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a KISZ Központi Bizottsága által rendezett nagygyűlé­sen a Nemzeti Múzeum kertjében. A nagygyűlés elnökségé­ben helyet foglalt Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, dr. Molnár Béla, a HNF Or­szágos Tanácsának titkára, Pásztor Gabriellc, a KISZ KB titkára és Király András- né, a Budapesti Pártbizott­ság titkára, továbbá a bu­dapesti állami és társadal­mi szervek számos vezetője. Felhangzott a Himnusz, utána Koncz Gábor szín­művész szavalta el a Nem­zeti dalt. Ezt követően Pász­tor Gabriella köszöntötte a nagygyűlés résztvevőit, majd dr. Molnár Béla mondott ünnepi beszédet. Az ünnepi beszédet kö­vetően az 1848. március 15-i eseményeknek emléket állító márványtáblán elhe­lyezték a Népfront, az Ifjú­sági Szövetség koszorúját. Virágokkal díszítették az emléktáblát a fővárosi gyá­rak, intézmények dolgozói­nak küldöttei is. Ezután a 128 éve volt március 15.-ét idéző szavalatok és dalok hangzottak el, majd az ün­nepi gyűlés résztvevői, fel­nőttek és fiatalok a Kálvin téren, a Tolbuhin körúton és a Belgrád rakparton át vonultak a Március 15-e térre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom