Dunántúli Napló, 1976. március (33. évfolyam, 60-90. szám)
1976-03-15 / 74. szám
Új, egyszerű és olcsó műszer Néha igen bonyolult dolgokat pofonegyszerű ötlettel meg lehet oldani. Mindössze az kell, hogy ez az ötlet eszébe jusson valakinek. Pécs Egyesített Egészségügyi Intézményei I. kerületi Rendelőintézetének laboratóriumában efcy készülék várja az újítási javaslat elbírálását. Dr. Lénárd Gergely labor szakorvos, az újítás kidolgozója tájékoztat az új készülékről : — Az volt a célunk, hogy a lehető legegyszerűbben oldjuk meg a vörös vértestek átlagos átmérőjének vizsgálatát. Az egyébként alkalmazott Prince— Jones módszernél hosszadalmas mikroszkópos vizsgálat, mérések, számítások alapján rajzolnak egy grafikont, amelyről leolvashatók a szükséges információk. Ez a műszer az egyszerű, testetlen vérkenet vizsgálatával, egyetlen mozdulat után olyan haematológiai adatokról ad tájékoztatást, amely jelentős segítséget nyújt a betegség felismerésében. A készülék valóban egyszerű. Fő részei: két zseblámpaizzó, amelyek egy állítható szán szerkezetre szerelve közelebbről, vagy távolabbról világítják át a vérkenetet. Egy egyszerű fényhajtás, az úgynevezett difrakciós gyűrűk találkozása alapján az orvos egy skálán közvetlenül leolvashatja a vörös vértestek átlagos átmérőjét. Mivel a normál átmérő 7 mikron, az ettől való eltérés igen jelentős támpontokat adhat a rutinvizsgálatoknál. Néhány nappal ezelőtt készült el a szerkezet, most állítják be rajta a pontos skálát, amely a kész eredményt mutatja. Az egyszerű, olcsó műszer előnyeit nem kell különösképpen részletezni. Hiszen egy gyorsabb, egyszerűbb vizsgálati módszer is sokat enyhíthet a járóbeteg ellátás jelenlegi zsúfoltságán. K. Gy. Szerte a világon tizennyolc, a szocialista táboron belül azonban csak egyetlen nagyüzem foglalkozik műanyag ajtók készítésével: a Borsodi Vegyi Kombinát szekszárdi gyáregysége. Az olyan keresztmetszetű elemekből, amelyekből Székszárd port-plast ajtókat gyárt, Bulgáriában válaszfalakat állítanak elő. A szekszárdi gyár idei főterméke — negyven százalékos részesedéssel - a redőny. Népszerűségének bizonysága, hogy ma már csak minden tizedik házba szerelnek faredőnyt, a többibe műanyagot. A számtalan előnnyel rendelkező PVC rohamos térhódítására utal, hogy a szekszárdi gyáregység az idén 1970- hez képest megkétszerezi termelését: 140 millió forint értékű árut termel. Varsányi Ottó gyáregységvezető nem titkolt örömére mind kedveltebbé, keresettebbé válik a portplast ajtó. Tavaly 14 000-et készítettek belőle, az idei terv 30 000-re szól. A portplast remek hő- és hangszigetelő, könnyen tisztítható, játszva viseli el az időjárás változásait; esztétikai és használati értéke nagyobb az azonos árban kapható fa ajtókénál. MMG AUTOMATIKA MÜVEK MÜSZERGYARA, SZEKSZARD az MMG gyártmányú: oxigén, dissous, nitrogén, hidrogén, szénsav, sör — reduktorok —, valamint hegesztő fogantyúk és égőszárak szakszerű javítását rövid időre vállalja garanciával. Hűtőház épül Zalaegerszegen Közel egymilliárd forintos költséggel épül fel Zalaegerszeg határában a Magyar Hűtőipar legújabb gyára. Az egerszegi hűtőház az idén hazánkban kezdődő három ipari nagyberuházás közül az egyik. Somogy, Vas, Veszprém és Zala megye, valamint a Bala- ton-part jó ellátásának érdekében égető szükség van rá. A feldolgozó üzembe évente több mint tizenegyezer tonna gyümölcs és zöldség kell. A két év múlva nyáron már termelő mirelitüzem sem kevésbé éhes: ugyanennyi zöldséget, gyümölcsöt fogyaszt. Ilyen sok nyersanyagot csak nagy területen lehet megtermelni, s emiatt már az elmúlt évben megkezdődtek a szerződéskötések a mezőgazdasági üzemekkel. Víz alatt a sárisápi akna 1. A sárisápi aknatorony. 2. Az akna mélyén csillog a víztükör. 3. A Komlóról érkezett szovjet fúrótorony. Az országban ez lesz az első Halbölcsőde Sumonyban Ahogy o karikaturistánk elképzeli: Ponty anya uszonyon fogva vezeti zsenge porontyát a bölcsődébe. A rajzolói fantáziát megmozgató hírt Bikáiból kaptuk. Az állami gazdaság az országban elsőként fólia tetős hal előnevelőt épít Sumonyban. Helyesebben elő- nevelőket 50 millió darab ponty, amur, fehér és pettyes busa, valamint csuka ivadék fogadására és nevelésére. A Sellyéi Víztársulat földgépei megkezdték az „alapozó" munkáikat, amit a nagy havazás és erős fagyok állítottak csak meg. A hó alól azonban már 'kirajzolódnak az aprócska medencék körvonalai. Tizennégy bölcsődét és hét óvodát számolhatunk meg - a bölcsik 20x10, az óvodák 50x20 méteresek lesznek. Föléjük műanyag fólia tetőt feszítenek ki, hogy a néhány napos zsenge apróságokat az időjárás viszontagságaitól, főként a heves és tavasz- szal a gyakran metszőén hideg szélviharoktól, no meg az esetleges ragadozó madaraktól megvédjék. Az emberi fantázia, főként ha valami egészen újról van szó, messze elkalandozik a valóságtól. Anya halak sosem fordulnak meg a bölcsődék táján, annál kevésbé mert Su- monytól több száz kilométerre, Százhalombattán élnek. Ott a temperált vizű Halszaporító Gazdaság melegvizes tavaiban — akár a keltetőgépekben a tojást — mesterséges körülmények között keltetik ki ivadékaikat. Ezek a parányi mozgó pálcikák még nincsenek háromnégy naposak sem, mikor Su- monyba érkeznek, zsákokban. A fólia zsákokat egyharmadig töltik meg vízzel és hallal, oxigént fúvatnak bele, majd lezárják és egy újabb juta zsákba rakják. De van már speciális kád-szállító kocsi is, az alján lévő tömlőn keresztül egyszerűen a tóba engedik az ivadékot. Sumony csak a halbölcsődék felépítésével vált alkalmassá ilyen zsenge ivadékok fogadására, amelyek igen sok veszélynek vannak kitéve a legnagyobb gondosság mellett is. Sumonyban képzett halászmesterek, szakmunkások vigyázzák, óvják majd a kis zsenge halak épségét. Busi István a fiatal, alig 22 éves, halászati üzemmérnök, egy hónapja lett a sumonyi tógazdaság üzemvezetője. Debrecenben és Szarvason, na meg Bikaion tanulta a szakmát, nagyon lelkes és csöppet sem fél attól, hogy 50 millió „bölcső- dést” bíznak rá.- A technológia ki van dolgozva, csak be kell tartani — mondja: — A vizet „berobbantjuk", vagyis „elkészítjük", hogy legyenek benne zooplanktonok. Az evezőlábú rákokat Flibol- lal vagy Ditrifonnal átmenetileg kiírtjuk, mert ezek felsértik az érzékeny ivadékot. Amikor aztán már megnőttek, ezekkel a rákokkal táplálkoznak. A bölcsődében monokultúra van, mert a zsenge ivadék még egyforma élelmet fogyaszt, hogy ne egyék el a falánkabb növényevők az élelmet a pontyok elől. Később a nagy tavakban már poli'kultúrát alkalmazunk, ebben csak a pontyot kell etetni, a kínai halak zooplanktonnal, algával és - az amurok — vízinövénnyel, náddal stb, élnek. Éppen ez teszi a többi állathoz képest olcsóvá és gazdaságossá az intenzív tavi halgazdálkodást. Ez és a nagy húshozam, ami hektáronként elérhető. Bikái egyebék között épp azért lett országos rendszer- gazda, mert hektáronként 17— 18 mázsa halat állított elő korábban is. A rendszerrel ez 25 mázsára növelhető, de elvileg megvan a lehetőség a 40 mázsa hektáronkénti haltermelésre is. Az országos átlag 6 mázsa körül van. — Rné — Harcban a bányáért Sárisápon január 1ó-a óta nem alszanak nyugodtan az emberek. Radoszta István aznap éjszakás volt: — Hajnali négy óra 27 perckor robbanásra emlékeztető morajlás hallatszott, s a korábbi vízbetörés helyén szökőár keletkezett. A tejszerű, már- gás folyadék harminchét at- moszférás nyomással szétcsapta a szénfalat. Két napra rá a bányát feladtuk . . . Itt állunk, a falu közepén, a Dorogi Szénbányák XIX-es aknájának bejáratánál, Sárisápon. A köpe-kerekek mozdulatlanul állnak, a felírásra — „A bánya területén anyagot lerakni-tilos" — senki sem ad. Körbe építési anyagok, vasszerkezetek, bá- nyafahalom. Lapos János, az akna műszaki vezetője nyitja az ajtót. A zár nehezen enged, a lakatot vékony burokba fogta a fagy. — No, itt is régen jártak — mondja, miután kinyílik a kapu. — A pókhálókra ne adjanak .. . A bejárattól nem messze az akna nyílása. Velünk van Szen- czi Gyula is, a Dorogi Szénbányák műszaki fejlesztési csoport- vezetője. Nézem kalauzaim arcát: komor tekintetek. A bányavidék legtöbb és legjobb minőségű szenet adó aknáját, a XlX-est, közel ezer bányász munkahelyét, elvitte a víz. Az egyik kas fent van, a másik több száz méter mélyen, a csillogó víztükör alatt. Kollégám megjegyzi: — Ekkora kutat sem láttam még életemben. Hallgatunk. A sínek közül felveszek egy poladarabot, s bedobom az aknába. Néhány másodperc múlva visszhangozva csobban. — ötvenhét méterre van a szintje — mondja Radoszta István. — Közel hatvanmillió forint értékű gépet, szerszámot nyelt el. Többet nem kapjuk vissza őket, csak mint ócskavasat. A kétségbeesésen a sárisápiak, dorogiak hamar túltették magukat. A csapatokat más helyre vezényelték, s néhány nap múlva már készen állt a bánya megmentésének terve. — Évi 280 ezer tonnás termelést vesztettünk el — mondja Szenczi Gyula, miközben a Volgával földúton kapaszkodunk a domb mögé, a csolnoki határba. — Természetes, hogy nem nyugodtunk bele. A haditerv értelmében megkeressük a vízbetörés helyét, s betömjük a nyílást. Amilyen egyszerűen hangzik, oly heroikus küzdelem. A betörés alá kell fúrni, hiszen a szén- folba nem lehet dugót nyomni, s a résen át legalább harmincezer köbméter homokiszapot kell beinjektálni. A csolnoki határban az Országos Földtani Kutató és Fúró Vállalat egyik legnagyobb fúrógépét állították fel: a gép Komlóról érkezett. Úgy tervezik, hogy júniusra leérnek 550 méter mélyre, s aztán a dorogiak megkezdik a ce- mentálást. — Ha kész, jöhet a próba- szivatás — magyarázza Lapos János. — Ha utána nem emelkedik a víz szintje, nyertünk. Ha igen, újabb fúrás, újabb tömedékelés. . . Számítgattuk: ha szerencsénk lesz, 1980-ban ismét termel az akna. Ha nem . . . Olyan nincs. Sikerülnie kell. Megpillantjuk a fúrótornyot. A szovjet A 50-es harapja a hegyet: körülötte remeg a föld. A barakkokba húzódva pihennek a fúrósok — csontig hatoló szél fúj —, csak egy ember van a gépnél. — Éppen ebédeltünk — mondja Kustán József. Ő Komlóról jött, Bacmann Adóm a Tolna megyei Mő- csényből, Jobbágy Károly pedig a somogyi Kutas községből. — Hét végén váltunk — mondják. — Most hol vannak . . .? — Az 1-es szint körül, úgy 85—90 méternél. Eddig simán ment minden, most jön a neheze. Csak el ne térítse a fúrót a keményebb kőzet, csak bele ne szakadjon a szár. Fordulunk vissza, a dorogi központba. A Volga megcsúszik, egy nagyobb terméskő alákapar. A sofőr felszisszen, s próbál lavírozni a rögök között. Azért is megkérdem: — Miért is nem alusznak nyugodtan a sárisápiak? Lapos János mondja: — Az akna, mint tudja, a falu közepén van. Egy háromezres és két kétezres ventillátor zúgott itt éjjel-nappal, nem is beszélve a köpe-kerekek nyikorgásáról. Hatvannégy októberében nyitottuk, s azóta mindenki hozzászokott ehhez a muzsikához. Január 18-tól csak a szél zúg néha a házak között ... Hát persze. Néha a csendtől sem lehet aludni. Nehéz elhinni, hogy nem termel a bánya, s hogy üresen tátonganak a csillék. Kozma Ferenc CENTRUM 7.r ■M r mi JTNTBUN ASUHAí HÉTFŐ! 1976. MÁRCIUS 15-ÉN 20% VISSZATÉRÍTÉS Minden szövet kamaszöltöny 630— Ft-tól 1800,— Ft-ig Műanyagok térhódítása az építőiparban
