Dunántúli Napló, 1976. március (33. évfolyam, 60-90. szám)

1976-03-14 / 73. szám

1976. március 14., vasárnap Dunántúli napló 5 NAGYVILÁGBAN Libanonban továbbra is áttekinthetetlen a helyzet Ahdab tábornok lemondottnak tekinti Frangié elnököt Ismét torlaszokat építelek Bejrútban A Reuter tudósítása szerint a rádió szombaton reggel közvetítette Aziz Ahdab tá­bornok, „ideiglenes katonai kormányzó” 9. számú közle­ményét. E szerint Frangié köz- társasági elnököt „lemondott­nak tekintik, mert nem volt hajlandó kedvezően válaszolni a reformmozgalom felhívására, semmibevette a nép kívánsá­gait és a legmagasabb nem­zeti érdeket”. A közlemény egyidejűleg hozzáteszi, hogy „a reformmozgalmat támogató tömegek az új elnök megvá­lasztása érdekében a parla­ment összehívására számíta­nak.” Az AFP francia hírügynökség ismertette azt az üzenetet, amelyet a Radio Libán útján Hanna 'id tábornok, a li­banoni hadsereg főparancs­noka pénteken a későesti órák­ban intézett a hadsereghez. Felszólított minden egyes kato­nát, legyen szolidáris bajtár­saival. Frangié elnök bezárkózott palotájába. Újságírók előtt is­mét kijelentette: semmiképpen sem hajlandó lemondani és továbbra is Libanon elnökének tekinti magát. A Reuter ygy értesült, az or­szág katonai és politikai veze­tői módot keresnek arra, hogy Frangié elnök „tisztességgel” távozhasson posztjáról. Az AP jelentése szerint Bei- rutban romlott a közbiztonság. Különböző csoportokhoz tarto­zó fegyveresek szállták meg az utcákat. Az utcákon ismét szá­zával emelnek torlaszokat. A szállodanegyedben lövöldözés volt. Több személy életét vesz­tette. A beiruti nemzetközi repülő­tér továbbra is zárva van. A légikikötőbe vezető útvonala­kat palesztin gerillák ellenőr­zik. Az UPI adatai szerint a csütörtöki katonai zendülést követő első 24 órában legke­vesebb húsz ember meghalt és 35 megsebesült az egymással szembenálló fegyveres alaku­latok közötti összecsapások­ban. Frangié libanoni államfő szombaton fogadta Kamal Lehettek, akik bizonyos ag­godalommal tekintettek a most véget ért hét várható esemé­nyei elé. Akadhattak például, akik aggályok közepette latol­gatták: mi lesz a következmé­nye, ha a floridai előválasztá­son Reagan alaposan ráver az elnökjelölt-elnökre, Fordra? Köztudomású, hogy Floridában a választók nagy többsége jobboldali, konzervatív gondol­kodású .. . Sokan tekintettek borúsan Bonnra: mi történik, ha a nyugatnémet parlament felsőháza, amelyben a CDU— CSU-é a többség, elutasítja a nyugatnémet—lengyel szerző­dést? A ratifikálás elmaradása nem kárhoztatja-e kudarcra az egész hivatalos nyugatnémet „keleti politikát'1? És így to­vább ... Meglepetésre Ford úgyneve­zett kényelmes többséggel uta­sította maga mögé Reagant, akinek az esélyei így tovább fogyatkoznak, Fordé viszont erősödött. Meglepetésre a bonni Bun­Aziz Ahdab tábornok, a pucs- csista libanoni vezető sajtóér­tekezletet tartott Paradox mó­don a lemondásra felszólított Frangié elnök képével díszített helyiségben tartotta meg saj­tóértekezletét Asszadot, a képviselőhöz el­nökét. E találkozót a jelenlegi válság áthidalását célzó kon­zultáció keretében tartották. Az AP úgy tudja, Kamal Asszad összehívta a képviselő- házi csoportok vezetőit, hogy „törvényes és presztizsmentő” módot keressenek a maronita katolikus államfő tisztségéből való eltávolítására. Az ameri­kai hírügynökség politikai kö­rökből úgy értesült, a parla­ment 99 tagja közül 48 jelezte, hogy kész aláírni a Frangié le­mondását sürgető petíciót. Az elnök elmozdításához kéthar­mados többség — vagyis 66 képviselő hozzájárulása — szükséges. A jelek arra mutatnak, hogy a libanoni képviselőhöz frak­ciói a katonai vézetők ultimá­tumának engedve Frangié el­nök elmozdítása mellett dön­tenek. Politikai források sze­rint a parlamenti képviselők szombat délelőtti tanácskozá­sukon úgy határoztak, hogy felszólítják Frangié elnököt: önkéntesen mondjon le hivata­láról. desrat egyhangúlag(l) úgy döntött, hogy jóváhagyja a lengyel—nyugatnémet szerző­dést. Még a bajor tartományi miniszterelnök, Goppel is igen­nel szavazott. Mi okozhatta a látványos pálfordulást? Kétségtelen, nagy szerepe volt ebben a lengyel kormánynak, amely a Varsó és Bonn között a döntő órákban működő „forró dróton” csak­úgy, mint a külügyminiszterek és a diplomáciai képviseletek közötti közvetlen tárgyalások során a biztosítékok megerősí­tésével kihúzta a talajt a nyu­gatnémet jobboldal próbálko­zásai alól. A garanciák, hogy a 125 000 németajkú lengyel ál­lampolgár kivándorlása után is lesz lehetőség azok távozására, akik ezt majd akkor fogják kérni, valójában már eredetileg is benne foglaltattak a len­gyel—nyugatnémet szerződés­ben. A bonni jobboldal visszako­zásában viszont az is megmu­tatkozott, hogy Kohl és társai + ALGÍR: Mozambik elis­merte a Szaharai Arab De­mokratikus Köztársaságot. + KAIRÓ: Egyiptom kor­mányátalakítás és jelentős bel­politikai változások előtt áll. Másfél évi vita után — úgy tű­nik - dűlőre jutott az Arab Szocialista Unió átszervezésé­nek ügye — a kairói lapok szombaton legalábbis arról cik­keztek, hogy Szádot elnök va­sárnap esti beszédében pontot tesz a hosszú eszmecsere vé­gére. ♦ BARCELONA: Közrendvé­delmi bíróság elé állították Jó­sé Maria Huertas Claveria új­ságírót, és Juan Sole katolikus papot. Azzal vádolják őket, hogy kapcsolatot tartottak az ETA baszk szeparatista szerve­zettel. Indul az Urál- program Alig egy héttel az SZKP XXV. kongresszusának lezárása után a moszkvai lapok arról adnak hirt, hogy a kongresszuson pót- lálagoson elfogadott szibériai folyamszabályozási program alap­ján máris hatvan szovjet tudo­mányos kutató intézet kezdte meg a szibériai folyóvizek dél­re irányitásával kapcsolatos in­tenzív tervezőmunkát. Ez a program eredetileg nem szerepelt a tizedik szovjet ötéves terv fő irányairól kiadott párt dokumentumokban, de a párt- kongresszuson több közép-ázsiai köztársaság képviselője kérte a jó termőföldekkel, de kevés víz­zel rendelkező déli fekvésű szov­jet köztársaságok öntözéses gaz­dálkodásának fejlesztését — az Ob és más szibériai folyók vi­zének felhasználásával. így végül is a folyamszabályozási és csa- tornaépitési program bekerült a tizedik ötéves tervbe, s végre­hajtásának előkészületei azonnal felgyorsultak. A program egyik legfontosabb része a nyugat-szibériai bővizű Ob viztömegeinek átvezetése az Ural folyóba, amely az Obtál délkeletre az orenburgi iparvi­déken és a Kaspi-mélyföldön ke­resztül folyik a Kaszpi-tengerbe. + BUKAREST: 12 ezer évvel ezelőtti katasztrófa nyomaira bukkantak egy Nagyvárad kö­zelében lévő barlangban a ro­mán barlangászok. A kutatók megállapították, hogy az utol­só jégkor végén egy földren­gés elzárta a barlang bejára­tát és a barlangban rékedt medvéket a cseppkövek agyon­nyomták. ♦ LEEUWAARDEN: Mafa Hari emlékművet állítottak fel a hollandiai Leeuwaardenben. Az egykori titokzatos szépségű sztriptíz-táncosnő, német-fran­cia kettőském bronzszobrát szombaton leplezték le szülő­háza előtt, ahol száz évvel ez­előtt Margaretha Geertrudia néven született. az utolsó pillanatban rádöb­bentek: ha elutasítanák ezt a szerződést, az október 2-án esedékes választások előtt is­mét a külpolitika, a „keleti po­litika" kérdéscsoportját állíta­nák a választási harc közép­pontjába. Már pedig legutóbb éppen ezen buktak el! Talán nem fölösleges rámu­tatni arra, hogy a Bundesrat egységes szavazásában az európai erőviszonyok tükröződ­nek: ma már senki nem utasít­hatja el nyugaton az európai enyhülést! A befolyását mind­jobban növelő, ugyanakkor mind határozottabb békepoliti­kát folytató szocialista táborral szemben nem léphetnek fel nyíltan a mégoly reakciós körök sem! A hét eseményei azt is iga­zolják, hogy az enyhülés milyen új lehetőségeket teremt Nyu- gat-Európában az osztályharc folytatására. A francia példa kívánkozik ide. Franciaország­ban a járási választások a bal­oldal látványos sikerét hozták: a szocialisták, a kommunisták és a baloldali radikálisok együttvéve több szavazatot kap­tak, mint a kormányt támogató pártok jelöltjei. Tudnunk kell, hogy a választási rendszer ott nem a nép akaratának kifeje­zését szolgálja, így aztán hiába + SAO PAOLO: Felforgató tevékenység vádjával 66 sze­mélyt állítottak katonai bíróság elé Brazíliában. A katonai ügyész szerint a vádlottak a betiltott Brazil Kommunista Párt tagjai. Az 1921-ben alapított Brazil KP csak 1945 és 1947 között működhetett legálisan. ♦ VARSÓ: Chnoupek cseh­szlovák külügyminiszter befejez­te háromnapos lengyelországi munkalátogatását. Olszowski lengyel külügyminiszterrel foly­tatott Zakopanéi tárgyalásairól közös közleményt adtak ki. Eb­ben a felek kifejezésre juttat­ják elégedettségüket a kétol­dalú kapcsolatok eredményes fejlődése fölött. + VARSÓ: Antunes portugál külügyminiszter szombaton há­romnapos hivatalos látogatás­ra Lengyelországba érkezett. ♦ BELGRAD: A IKSZ és a Bolgár KP együttműködésének bővítéséről folytattak eszme­cserét. A tanácskozáson egyez­tették a két párt kétéves együtt­működési tervét és megbeszé­lést folytattak a nemzetközi munkásmozgalom időszerű kér­déseiről. + DELHI: Húsz foga nőtt ki az elmúlt fél év alatt az indiai Uttar Pradesh állam egyik északi falucskájában egy 105 éves öregasszonynak. Indiai hírügynökség jelentése szerint az idős asszony korábbi fogai 70 éves korában hullottak ki. ♦ Befejeződött a KGST-országok idegenforgalmi tanácskozása Havannában pénteken be­fejeződött a KGST országok idegenforgalmi kormányszervei­nek 11. plenáris ülése. A ma- gycr küldöttséget Szurdi István belkereskedelmi miniszter, az Országos Idegenforgalmi Ta­nács elnöke vezette. Első alka­lommal vett részt — megfigye­lőként - a Vietnami Demokra­tikus Köztársaság képviselője. Az ötnapos tanácskozásról aláírt jegyzőkönyv kiemeli, hogy távprognózis szerint amelyet a magyar munkacsoport készí­tett, a KGST országokba láto­gatók száma 1990-ben elérheti a 120 milliót, vagyis az 1970 évinek ötszörösét. A jegyzőkönyv rögzíti a fo­gadó képesség növelésével, a szolgáltatások fejlesztésével, a környezetvédelemmel összefüg­gő feladatokat. a több szavazat, a megyei tanácsokban még nem a bal­oldalé a többség. A dolgozók elégedetlensége nemcsak a kormánypártok je­löltjeinek elutasításában jelent­kezik, hanem sztrájkokban is. Az idei év első nagy munka- beszüntetését a közszolgálat­ban állók hajtották végre. Ke­reken négymillió ember hagy­ta abba a munkát egy napra: vasutasok és postások, közhi­vatalnokok és professzorok, a gázművek munkásai és az or­vosok. A francia tőkések számára kellemetlen meglepetés volt mindez! Spanyolország is szolgáltat meglepetéseket. Az ugyan nem számít annak, hogy a francois- ta véres-gyászos „hagyomá­nyok" szerint el-eldördülnek fegyverek a tüntető munkások ellen, de az már igen, hogy a spanyol hadseregben is fellép a politikai nyugtalanság. A de­mokratikus katonai mozgalom nevű titkos szervezetnek mint­egy ezer tagja van, Fő szerve­zőit hadbíróság elé állították „felforgatás" vádjával. Újabb meglepetés: a hadbírók már nem mertek várbírókká változ­ni. Hosszú, mégis viszonylag enyhének számító börtönbünte­téseket mértek csupán a tisz­tekre. Heti világhíradó A meglepetések hete Az 1848-as pesti márciu­si forradalom híre, Pécsre csak kerülő úton, három nappal később, március 18-án érkezett el. Baranya megyében Mohács város la­kossága értesült legelőször a forradalmi eseményekről. 1848. március 17-én ugyan­is egy komáromi kereskedő érkezett a mohácsi kikötő­be, ő hozta magával a saj­tószabadság első termékeit: a 12 pontot és Petőfi Sán­dor: „Nemzeti dal” című költeményét. Március 18-án Pécsett is megjelentek a plakátok, amelyek hírül adták a 12 pont megszületését. Az em­berek lelkesen olvasták a „Függetlenség" című lap március 18-i számát, amely többek között a következő­ket írta: Nem mesét mondunk. Fényes valóság a virradás. Fölébredtünk és megujhodtunk. Bódultságun- kat, tehetetlenségünket kapzsi zsarnokaink jól kihasználták. Va­gyonunk idegen nép prédájává lett. Jogainkat, szabadságunkat elkobozták. Még a gondolatra is láncot raktak. Mindössze né­hány százezer kiváltságos ember képviselte a nemzetet s gyakorol­ta a megnyirbált alkotmányos jogokat: de a nép milliái az el­nyomatás nehéz igáját viselték. Egy mozdulattal szabaddá tet­tük a szót és gondolatot. A ha­talom kezelőit kényszeritettük meghajolni o közakarat előtt. Proklamáltuk és hatályba léptet­tük a népfenség magasztos elvét. A történelmi nevezetességű 12 pontban leraktuk egy szabad ál­lam épületének fundamentumát." Március 18-án délután 4 órakor Pécs polgárságának kívánságára tanácsülés volt, amelyen első ízben vett részt a város lakossága is. Az ünnepi tanácsülésen Pintér Mihály városi főbíró kihirdette a 12 pontot; el­határozták, hogy a választ­mány a városháza tornyára kitűzi a nemzeti színű zász­lót; március 19-én reggel 10 órára közgyűlést hívnak össze a márciusi program megtárgyalására; intézked­nek, hogy a nemzetőrség és a kapitányi hivatal gon­doskodjon a rend fenntar­tásáról. A várost fényesen kivilá­gították és még éjszaka is embertömeg hullámzott az utcákon. A megyei ellenzék lakomán, hazafias tánces­télyeken vivátozott és fi­gyelte a sebespostával ér­kező híreket. Március 19-én az eseményeket előkészítő, és később a forradalmi harcot vezető férfiakat: Pe­tőfi Sándort, Eötvös Józse­fet, Vörösmarty Mihályt Pécs város díszpolgárává válasz­tották. Ugyancsak ekkor vá­lasztották díszpolgárrá: Deák Ferencet, Széchenyi Istvánt, Teleki Lászlót, Wes­selényi Miklóst, Pulszky Fe­rencet, Pázmándy Fienest, Madarász Lászlót, Záborszky Alajost, Majthényi Józsefet, Istvánt és Lajost, Mihálovics Imrét, Károlyt és Lajosi, Bé­zsén Jánost, Perczel Móri­cot és Miklóst, Szemere Ber­talant, Táncsics Mihályt, Madarász Józsefet és Nagy Ferencet is. A népszónokok a job­bágyság eltörléséről beszél­tek, amj a nemesség köré­ben nyugtalanságot keltett. Megyei közgyűlést is tartot­tak, amelyen a parasztokat a jobbágyi kötelességek tel­jesítésére utasították mind­addig, amíg a király nem dönt sorsukról. Ugyanitt a megye konzervatív követeit visszahívták és helyükbe két ellenzéki férfit: báró Majthé­nyi Józsefet és Perczel Mik­lóst választották meg. Az első felelős magyar kormány belügyminisztere: Szemere Bertalan, Batthányi Kázmért nevezte ki főispán ná. A belügyminiszter leira­ta szerint képviselőválasz­tásnak kellett következnie. Pécs lakossága boldog volt, hogy végre képviselőt küld­het az országgyűlésbe. „KOSSUTH HÍRLAPJA" jú­lius 12-i számában közölte, hogy Pécs Aidinger Pált küldte követnek. Batthányi szőkébb hazája, Siklós pe­dig a sajtószabadság nagy harcosát: Táncsics Mihályt. A forradalmi napokban a helytartótanácsnak a sza­bad sajtó ügyében tett in­tézkedéseit a városi tanács azonnal kinyomatta és a nép között kiosztotta. A gaz­dasági válság miatt akado­zott a pénzforgalom, ezért a városi tanács legfonto­sabb feladatának az érc- pénzkészlet biztosítását tar­totta. 1848 előtt Pécsnek nem volt újságja. A forradalom ideje alatt azonban kettő is keletkezett. Az egyik magyar nyelvű volt. Erről azonban semmiféle bibliográfiai, saj­tótörténeti munka nem tud. Létesítését csak az egykori lapok bizonyítják. Először a „NEMZETŐR" című lap má­jus 11-i számában olvasha­tunk róla: „A jóirányú Fünfkirchner Zeitung mel­lett, maqvar lap is fog meg­jelenni „PÉCSI TÁROGATÓ" cím alatt. Valószínű, hogy a mutatványszámon kívül több példány nem is jelent meg belőle. Pécs német nyelvű hírlapja megelőzte a Tárogatót. Első száma 1848. április elején jelent meg: „Pressefreie Flugblätter" címmel. A Lyceum és a Perczel utca sarkán lévő földszin­tes épülethez fűződik a pé­csi szabad sajtó kivívása. Itt valamikor nyomda volt és e házban jelent meg röplapon a március 15-e utáni napok egyikén a „pécsi Nemzeti Dal”, Tóth Kálmán akkori akadémiai diák, később lelkes költő cenzort nem látott verse: „A szabad magyar jobbágy dala”. Ebben - egyebek mellett - a következőket ír­ta: „Magyar HazámI Szabad hazáml Most szeretlek csak igazán. Te megadod, ami enyim, S enyhíted múlt fájdalmaim, Soká tartott fájdalmaim. Én is megadom, mi tied, Ha kell, hát meghalok érted. Mert te adtál boldogságot, A rég kívánt szabadságot, Az ős magyar szabadságot." PUSZTAI JÓZSEF Pécs márciusa 12Q évvel ezelőtt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom