Dunántúli Napló, 1976. március (33. évfolyam, 60-90. szám)

1976-03-14 / 73. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXIII. évfo'yam, 73. szám 1976. március 14., vasárnap Ara: 1,20 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A Magyar Szocialista Munkáspárt állásfoglalása az SZK XXV. kongresszusáról A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága Kádár János elvtárs előterjesztése alapján megtárgyalta és elfogadta a Szovjetunió Kommunista Pártja XXV. kongresszusán részt vett ma­gyar pártküldöttség jelentését, és jóváhagyta tevékenységét. Ünnepélyes megnyitók Szigetváron, Mohácson, Komlón és Sásdon A Mcgyar Szocialista Mun­káspárt az SZKP XXV. kong­resszusát mind a Szovjetunió­ban folyó kommunista építő- munka, mind a nemzetközi kommunista és munkásmozga­lom, a nemzetközi helyzet ala­kulása, a békéért vívott harc szempontjából történelmi jelen­tőségű eseménynek tekinti. A proletár internacionalizmus szel­lemétől áthatott kongresszus marxista-leninista elemzését ad­ta a Szovjetunió fejlődésének, meghatározta a szovjet kommu­nisták, az egész szovjet nép nagyszabású feladatait a kom­munizmus építésében, tudomá­nyosan értékelte a nemzetközi helyzetet, és programot adott. Az SZKP XXV. kongresszusa a kommunista építőmunka gyakor­lati tapasztalatainak elméleti általánosításával alkotó módon továbbfejlesztette korunk élen járó elméletét, a marxizmus-le- ninizmust, s ezzel új eszmei fegyverekkel gyarapította a nemzetközi kommunista moz­galmat. A kongresszus kifejezte a párt szilárd elvi, politikai, cselek­vési egységét, az SZKP vezeté­sének és tagságának egységét, a párt és a szovjet nép össze- forrottságát, a szovjet ország valamennyi nemzetiségének testvéri összetartozását, közös akaratát a kommunista tár­sadalom programjának meg­valósítására. A kongresszus meggyőző módon bizonyította a Szovjetunió társadalmi rend­jének szilárdságát, ami egyben a szocializmus, a haladás, a béke ügyének biztos támasza az egész világon. Az SZKP XXV. kongresszusa a kommunizmus építőinek kongresszusa. A Magyar Szo­cialista Munkáspárt nagyra ér­tékeli, hogy a szovjet nép — élén a Szovjetunió Kommunis­ta Pártjával, annak lenini Köz­ponti Bizottságával, a nemzet­közi munkásmozgalom kipróbált harcosával, Leonyid lljics Brezs- nyev elvtárssal — megvalósí­totta a XXIV. kongresszus irány­vonalát az élet minden terüle­tén. A XXV. kongresszuson ki- dolgozott program a kommu­nista építőmunka folytatásának reális, megalapozott, lelkesítő programja. A X. ötéves terv le­hetővé teszi, hogy a Szovjet­unió további nagy lépéseket tegyen a fejlett szocialista tár­sadalom tökéletesítésének, a kommunizmus építésének útján. A párt megkülönböztetett fi­gyelmet fordít a Szovjetunió népgazdaságának fejlesztésére, a nép életszínvonalának, jólé­tének további emelésére, a szovjet emberek kulturált élet- feltételeinek tökéletesítésére. Az SZKP céltudatosan dolgozik a szovjet társadalom továbbfej­lesztésén, amely a valódi sza­badság, az igazi demokrácia társadalma. A kongresszus fé­nyes bizonyítéka volt annak, hogy a mai szovjet nemzedék, pártja vezetésével, teljes egy­ségben rendületlenül halad elő­re a Lenin által kijelölt úton. Nincs olyan erő a világon, amely képes volna feltartóztat­ni a Szovjetunió, a szocializmus, a kommunizmus előrehaladását. A magyar kommunisták a szocialista és a kapitalista tár­sadalmi rendszer versenyében mindig kiemelkedő fontosságot tulajdonítottak a Szovjetunió­ban folyó kommunista építő­munkának. A mi harcunkat is segítik a Szovjetunió hatalmas eredményei, tapasztalatai. A mi történelmi utunk is világosan megmutatta, hogy csak abban az esetben lehetséges a szo­cializmus eredményes építése, ha a forradalmi folyamatot ve­zető párt egyaránt figyelembe veszi a szocializmus építésének nemzetközi érvényű, fő törvény- szerűségeit és a nemzeti sajá­tosságokat. Az SZKP XXV. kongresszusa a béke kongresszusa. A kong­resszus a nemzetközi helyzetet a körülmények reális számba­vételével elemezte. A Magyar Szocialista Munkáspárt azt tart­ja, hogy az SZKP XXIV. kong­resszusa békeprogramjának végrehajtása, a Szovjetunió a szocialista országok fejlődése, egyeztetett külpolitikája, az összes haladó és békeszerető erőkkel megvalósult mind szorosabb szövetsége utat nyi­tott a hidegháborútól az eny­hülés. a különböző társadalmi rendszerű államok békés egy­más mellett élése felé. Nagy jelentőségű, hogy az SZKP kül­politikája töretlenül folytatódik: a XXV. kongresszus által meg­fogalmazott külpolitikai célok a békeprogram folytatását, to­vábbfejlesztését jelentik. Ez a program joggal találkozik a békeszerető, reálisan gondol­kodó emberek egyetértésével, támogatásával. A Szovjetunió ereje, eltökéltsége, az emberi­ség sorsáért érzett felelőssége, áldozatvállalása a jövőben is szilárd biztosítéka annak, hogy a békéért és nemzetközi együtt­működésért folytatott további harc programja is megvalósul. Az SZKP XXV. kongresszusa a nemzetközi szolidaritás kong­resszusa. A kongresszus a több mint 15 millió szovjet kommu­nista, az egész szovjet nép ne­vében kifejezte szolidaritását a szocializmusért, a haladásért, a demokráciáért, a nemzetek sza­badságáért világszerte harcoló erőkkel. Megerősítette, hogy a szocializmus és a haladás ügye elválaszthatatlan a Szovjetunió fejlődésétől, az SZKP követke­zetes, internacionalista politi­kájától. A kongresszuson min­den eddiginél nagyobb szám­ban vettek részt azok az erők, amelyek napjainkban a szocia­lizmusért, a társadalmi hala­dásért, a népek szabadságáért, a nemzeti függetlenségért, a neokolonializmus ellen harcot folytatnak. Ez demonstrálta ko­runk három fő forradalmi ere­jének, a szocialista országok, a nemzetközi kommunista és mun­kásmozgalom, a nemzeti felsza­badító mozgalmak harcának szoros kapcsolatát, az anti- imperialista egység növekvő erejét a nemzetközi küzdőtéren. A nemzetközi kommunista mozgalom felfelé ívelő szaka­szában, amikor a kommunista pártok önállóan dolgozzák ki politikájukat, stratégiájukat és taktikájukat, megnövekedett minden egyes testvérpárt fele­lőssége, növekszik a proletár internacionalizmus jelentősége. Az SZKP XXV. kongresszusa hi­tet tett a nemzetközi kommu­nista és munkásmozgalom egy­sége mellett. Pártunk az SZKP- val és más testvérpártokkal együtt mindent megtesz az egy­ség erősítésére, s elítéli az egy­séget aláásó nézeteket a nem­zeti korlátoltságot, a burzsoá nacionalizmust, a szovjetelle- nességet, a szakadór törekvé­seket, s mindezek legdurvább megnyilvánulását, a maoizmust. Az MSZMP a nemzetközi kom­munista és munkásmozgalom egységét szem előtt tartva, mindenkor támogatta és támo­gatja a testvérpártök tanács­kozásait, kétoldalú, regionális és világtalálkozóit. A magyar pártküldöttség tag­jai szovjetunióbeli tartózkodá­suk során látogatást tettek a Grúz Szovjet Szocialista Köz­társaságban, a Szovjetunió Tudományos Akadémiáján, az SZKP Központi Bizottságának Társadalomtudományi Akadé­miáján, találkoztak a munká­sok, kolhozparasztok, értelmi­ségiek képviselőivel. Ezeken a találkozásokon ismét bebizo­nyosodott, milyen mélyek a gyö­kerei a magyar-szovjet barát­ságnak, milyen szilárd a ma­gyar és a szovjet kommunis­ták, a két nép testvéri kapcso­lata. Pártunk nagyra értékeli azt a meleg fogadtatást, amely­ben küldöttségünk a Szovjet­unióban részesült, s amelyben ismételten kifejeződött a szov­jet nép testvéri barátsága a magyar nép iránt. Úgy ítéli meg, hogy a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt küldöttségének részvétele a Szovjetunió Kom­munista Pártjának XXV. kong­resszusán eredményesen szol­gálta az MSZMP és az SZKP egyre erősödő testvéri együtt­működését, a magyar és a szovjet nép megbonthatatlan barátságát. A magyar közvélemény a kongresszus napjaiban élénk érdeklődéssel fordult a szovjet főváros felé. A megkülönbözte­tett figyelem jele volt, hogy a napilapokat lényegesen na­gyobb példányszámban vásá­rolták, és milliók nézték, hall­gatták a telezízió és a rádió beszámolóit. A dolgozók nem­csak figyelmükkel, hanem tet­teikkel is kifejezték, mily nagy jelentőséget tulajdonítanak a szovjet kommunisták legfelsőbb szintű tanácskozásának. Ennek bizonysága, hogy a Csepel Vas- és Fémművekben és más üzemekben értékes munkafel­ajánlásokat tettek, ünnepi mű­szakokat tartottak és teljesítet­tek a Szovjetunió Kommunista Pártja XXV. kongresszusának tiszteletére. Számos gyár és in­tézmény dolgozói testvéri üd­vözletüket küldték és jókíván­ságaikat fejezték ki a kong­resszushoz és az ott jelen levő magyar delegációhoz küldött távirataikban. Mindez ékes bi­zonyítéka annak, hogy a ma­gyar nép saját ügyének is te­kinti a szovjet testvérpártnak, a szovjet népnek a kommunista társadalom felépítéséért tett erőfeszítéseit. A Szovjetunió Kommunista Pártjának XXV. kongresszusa a forradalmi fejlődés, az építő­munka gazdag tapasztalatait nyújtotta valamennyi kommu­nista pártnak, köztük, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt­nak is. Pártunk elvégzi az SZKP XXV. kongresszusa ta­pasztalatának elemzését, gon­doskodik arról, hogy a szovjet testvérpárt felelős tanácskozá­sának anyagát a párttagság megismerje, s a tapasztalato­kat szocialista munkánk javára hasznosítsuk. Meggyőződésünk, hogy megvalósulnak mindazok a közös eszméken alapuló cé­lok, amelyeket az MSZMP XI. és az SZKP XXV. kongresszusá­nak határozatai egyaránt meg fogalmaznak. Együttműködé­sünket erősítve, egységben és szoros szövetségben a jövőben js együtt haladunk a Szovjet­unió Kommunista Pártjával, a nagy szovjet néppel közös tör­ténelmi utunkon. Pártunk, a szocializmust épí­tő magyar nép forrón üdvözli az SZKP XXV. kongresszusának történelmi határozatait, teljes erejével támogatja a Szovjet­unió békepolitikáját, és azt kí­vánja, hogy a szovjet nép a nagy áldozatokkal kivívott, megérdemelt békében elhessen, és eredményesen folytassa az emberiség új hajnalát jelző kommunista társadalom építé­sét. Budapest, 1976. március 12. A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT POLITIKAI BIZOTTSÁGA Szigetváron, a Zrínyi Film­színházban szombaton tartot­ták meg a -forradalmi ifjúsági napok városi-járási megnyitó­ját. Az ünnepségen, jelen volt Petőh Sándor, a Szigetvári já­rási Pártbizottság titkára. A fiatalok előtt Szőke Attiláné, a KISZ Baranya megyei Bizottság titkára méltatta a forradalmi évfordulók jelentőségét. — Fiatalságunk minden év tavaszán tiszteleg 1848, 1919 és 1945 hősei előtt. Mind a három évszám nemzetünk tár­sadalmi megújulásának új szakaszát jelenti. Nagy elő­deink — Petőfi, Kossuth, Tán­csics — példája ma is tettek­re lelkesít, cselekvésre hív. A Nagy Októberi Forradalom, melyben 100 ezer magyar har­colt, új lendületet adott har­cunknak, megteremtette 1919 előfeltételeit, amikor új kor­szak kezdődött népünk törté­nelmében, de a végső szabad­ságot csak 1945 tavasza hoz­ta meg a magyar népnek. — 1848. március 15-e, 1919. március 21-e, 1945. április 4-e; ma már szimbólumok — mon­dotta Szőke Attiláné. Ifjúsági szövetségünk újjáalakulásakor kinyilatkoztatta, hogy hű ma­rad dicső elődei emlékéhez, magáénak vallja történelmi múltunkat. Fiatalságunk, az ifjú kommunisták a szocializmust építő munkában mindig ott voltak és ott lesznek, ahol a legnagyobb szükség van lel­kes munkájukra, tenniakará- sukra. A szigetvári FIN megnyitó ünnepségének résztvevői meg; tekintették a Segesvár című filmet, majd megkoszorúzták a 48-as emlékművet. A szigetvári megnyitó ün­nepség mintegy „előrendezvé- nye" volt a Szigetvári Állami Gazdaság szentegáti KISZ alapszervezetének ünnepi gyű­lése, melyen Piti Zoltán, a KISZ Baranya megyei Bizott­ság titkára — jó munkája el­ismeréséül — átnyújtotta a KISZ KB vörös vándorzászla­ját az alapszervezetnek. Az alapszervezet kimagasló ered­ményeket ért el a munkában, a szervezeti életben, a tanu­lásban. Az ünnepségen jelen volt Illés István, a járási párt- bizottság első titkára és Pirisi János, a járási hivatal elnöke. Mohácson a Kossuth Film­színházban volt a FIN nyitó ünnepsége, melyen megjelen­tek a város párt, állami és tömegszervezeti vezetői. A 14 éveseknek átnyújtották a sze­mélyazonossági igazolványt, (Folytatás a 2-es oldalon.) A Baranya megye Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat egyik pécsi jelentős munkahelye a Sopiana új, Kertvárosban lévő telephelyén a második csarnok épí­tése. (Tudósítás a 2. oldalon.) — Szokolai felv. —

Next

/
Oldalképek
Tartalom