Dunántúli Napló, 1976. február (33. évfolyam, 31-59. szám)

1976-02-13 / 43. szám

1976. febrirsr 13., péntek Dunántúlt napló 3 Idegenforgalom és szálláshelyzet Baranyában Hol lakjon a vendég? Nehéz napok következnek Pécsre szálloda-ügyben — ösz- szegezte véleményét egy ide­genforgalmi szakember, s hogy a megállapítás nem túlzás — tudjuk. Eddig sem volt elegen­dő szállodai férőhely a város­ban, s most, hogy január 1-én bezárt a Pannónia, egyenesen kevés. Nagy tömegeket vonzó, ide- genforgalmilag is fontos ren­dezvény Baranyában az idén nem várható. Tartanak ugyan júliusban Pécsett egy közleke­dési kiállítást, azonban ez ki­sebb lesz az eddigieknél, vi­szont a belföldi turizmus a rendezvényektől függetlenül év- ről-évre 7—8 százalékkal növe­kedik. Egy biztos: kevesebb vendég nem lesz, szállodai szoba vi­szont igen. Persze nemcsak a szállodák állnak az idegenfor­galom szolgálatában, hanem a kempingek, a turistahózak, a fi­zetővendég-szolgálat is. Ezek­kel nem is állunk rosszul, vi­szont sokan kifejezetten a szál­lodát keresik. Többségében kül­földiek, hivatalos úton levők, és a magasabb jövedelműek. A ho­tel drágább, de kényelmesebb. illii Pécs hotel kombinátja meg­szűnik kombinát lenni. Bezárták a Pannóniát, amely csak a tel­jes átépítés, újjáalakítás után, 1979-ben nyit ki. Akkor viszont bezár a Nádor, tehát mit sem változik a helyzet. Ma a Nádor 66 szobájában kényelmesen 130 vendéget tudnak elhelyezni, ha nagyon szorít a cipő, 140—150- et. A cipő pedig — természe­tesen — mindig szorít. Ugyancsak a Hungarhotels kezelésében működik a Hotel Minaret — a korábbi Hotel Tu- rist — ez most C kategóriájú szálloda, 19 két és négyágyas szobával, összesen 56 férőhely- lyel. A Kórház téren épülő új Pannónia augusztus 20-án nyit. A Baranya megyei Vendég­látó Vállalat üzemelteti a Me­cseken a Fenyves Szállót, ahol 19, eredetileg kétágyas, de há­rom és négyágyasra pótágyaz- ható szoba található. Amióta bezárt a Pannónia, itt is nehéz szobát kapni, márciustól pedig Expressz-csoportok foglalják el a helyeket. Az olcsóbb megoldást kere­ső turista már jobban válogat­hat. A Pécs városi Idegenfor­galmi Hivatal fizetővendégszol­gálata tavaly 200 ággyal mű­ködött, idén 300-350 férőhelyes­re szeretnék bővíteni. A mecse­hácson és Szigetváron 600— 700 ággyal működik, s az igé­nyek szerint kötnek újabb szer­ződéseket a szobakiadókkal. A turistaszállásokon - Abaligeten, Harkányban, Pécsváradon, Sik­lóson, Sikondán, Tekeresen és Szigetváron - 550 vendéget ké­pesek fogadni. Harkányban, Siklóson és Szigetváron 250 szállodai férőhellyel is rendel­keznek. Abaligeten és Harkány­ban 260 vendég szállhat meg a hivatal nyaralóházaiban, a kempingekben pedig 600 em­ber fér el. Februárban adják át az új harkányi motelt 50 kétágyas szobával. Idén belép az új si- kondai kemping 500 férőhellyel, s ugyancsak Sikondán 16 nya­ralóház nyílik meg a szezonra. Tulajdonképpen többezer em­ber elhelyezését tudják biztosí­tani a megyében, de főszezon­ban a férőhelyek száma nem elegendő. Fizetővendég-szolgálattal még az IBUSZ foglalkozik Pécsett, 100 ággyal rendelkeznek, de bővíteni szeretnék ezt a szolgál­tatást. A komlói munkásszállá­son 160, a pécsi építők és az ércbánya munkásszállóján pe­dig 100 ággyal rendelkeznek, így az IBUSZ-csoportok elhelye­zését meg tudják oldani. Har­kányban 400 ággal működik az IBUSZ fizetővendég szolgálata. Ez hát a helyzet — számsze­rűleg. Azt persze egészen pon­tosan nem tudni, hány vendé­get képes egyszerre elhelyezni a baranyai idegenforgalmi ap­parátus, ugyanis a számok rendszerint változnak. Nyáron, a főidényben besegíthetnek a kollégiumok is, — főként az Expressznek —, így ha nagy ne­hézségek árán, de csaknem mindenkit el lehet helyezni. megkapja az Országos idegen- forgalmi Tanács támogatását, egy újabb, 300 személyes szál­lodát kezdhetne építeni. Most folynak a tárgyalások ebben az ügyben, az ÓIT tavasszal bírál­ja el a pályázatokat. Az ide­genforgalmi szervek nagyon re­ménykednek a támogatásban, ugyanis valóban nagy szükség lenne még egy — nem luxus kategóriájú — szállodára Pé­csett. Pánics György Nincs influenzajárvány Továbbra sincs hazánkban influenzajárvány —• jelenti az Egészségügyi Minisztérium. A KÖJÁL-ok „figyelőszolgálatai­nak" jelzései szerint az elmúlt héten egy megyében sem ész­leltek tömeges megbetegedést. A megbetegedésekkel kap­csolatos virológiái vizsgálatok az Országos Közegészségügyi Intézetben és a víruslaborató­riummal rendelkező KÖJÁL-ok- ban folyamatban vannak. Az Egészségügyi Minisztérium most azzal a felhívással fordult a területi egészségügyi szervek­hez, hogy tegyék meg az elő­készítő intézkedéseket egy esetlegesen kialakuló influenza- járvány leküzdésére, az egész­ségügyi ellátás zavartalan biz­tosítására. A megyei fogyasztási szövetkezetek tavalyi mérlege Javuló termelési kedv - növekvő áruforgalom Készülnek az idei tervek Az elmúlt évben jól gazdál­kodtak a Baranya megyei fo­gyasztási szövetkezet felvásár­lási osztályai. Ezt bizonyítják azok az eredmények, amelyek a megtermelt áruk felvásárlá­sáról szólnak. 1975-ben többek között 119 vagon burgonyát, VÖRÖS SZIKLA ...Amikor A szálloda viszont kevés, s a helyzet csak az évtized végén javul számottevően. Ha Pécs a ,,ha- tosról” le­tértünk, én ugyan semmi vonzót nem talál­tam már a környékben, de a volánban kapaszkodó fiatal párttitkár váltig erősítette, hogy gyönyörű vidék ez, — tavasz­tól őszig főképpen. Az út egy­re emelkedik föl a hegy irányá­ba, kétoldalt sziklás-köves a ta­laj, nem terem itt meg semmi. — A jó termőföldek nem itt, hanem Bakonya és Töttös faluk határában vannak, a két tele­pülés is hozzánk tartozik — mondja. — A kultúrnövényt, bú­zát, kukoricát az adja. A téesz központ itt van Kővágószöllő- sön, de a helyiekből alig akad néhány ember, akik tagjai a szövetkezetnek. A hó megül a száraz cserjék aljában, a Trabant ablaka be­párásodik, kora délután lévén nagyon hideg van kint. — Miért? A többiek hol, mi­ből élnek? Rámnéz: — A bánya felszippantotta őket. Az ipar itt egyik évről a másikra mindent bekebelezett. Ez a dolgok rendje. Amit föl­hoznak a föld alól, az minden­nél fontosabb. Az üzem kölcsön adta az ebédlőt a szövetkezetnek erre a szombat délutánra-estére. Az oszlopok közé hosszan sorba­állították az asztalokat, széke­ket, a tsz asszonyok fehér kö­tényt kötöttek, minden székhez egy sor ilyen-olyan poharat, több tányért és evőeszközt he­lyeznek el. Nem is tudom hány emberre számítanak, kétszázra talán vagy még többre, a bu­szok Töttösről és Bakonyáról hozzák a népet. Ahogy érkez­nek, fogasokra rakják a beke­cseket, súlyos téliholmikat, kucs­mákat. A férfiak egyideig tip- ródnak a fal mentén, az asz- szonyok csoportokban ülnek az asztalokhoz, kissé megilletőd- ve. De az ebédlő mindig az emelvénytől legtávolabbi pont­jától kezdődően telik meg, elő­re senki nem akar leülni, így van ez már mindenféle gyűlés alkalmával. A vezetőség beszá­mol a a múlt esztendőről, jó két és fél órán át tart a jelentés, elemezgetés, bí­rálat, dicséret, jövőbeni teen­dők. Egyik későn jövő — zömök, fekete tatárbajszú férfi, meg az unokája most lép be. Menne az emelvény felé, mutatja a meg­hívót, intenek neki, üljön le, ott valahol középen. Az unoka — fekete lurkó — oldalvást húzza le sapkáját a fejéről és nekitá­maszkodik az öregnek. * Az ellenőrző bizottság elnöke mondja el mit tapasztaltak a múlt évben. Idős, magas, hig­gadt parasztember. Olvas, ilye­neket: szubjektív meg objektív tényező ... Egész évben ponto­san megvizsgálták a majorsá­gokat, raktárakat, állatgondo­zást, növénytermesztést... Ha voltak is kisebb hiányosságok, a vezetőség azonnal fellépett.. A raktárakhoz' nem nyúlt sen­ki.. . Eljárás nem volt senki ellen .. . Elhalkul a szava, felej­ti, hogy egy nagy teremben van, ekkora tömeg előtt csak évente egyszer beszél, zárszá­madáskor, szónokláshoz tehát nem is szokhatott. Kétszer sza­kítják félbe csupán: — Hangosabban! — Marika csukja be az előtér ajtaját! Most a termelőszövetkezet el­nöke beszél. Csapán jegyzetek­ből, de éppen ez a lényeg, ezért folyamatos és közvetlen, különben is minden a fejében van, a papírra vetett adatokhoz élő tényeket fűz, egész eszten­dő tapasztalatait tárja most a tagság és vendégek elé. Azt mondja, a kategorizálás szerint a Vörös Szikla „gyenge termő- helyű” szövetkezethez tarto­zik, hiába, ilyen egy vidék ez, hiszen a földek mindössze „8 aranykoronásak”. A 2300 hek­tárból 1235 hektár a szántó, a többi erdőség, meg köves-szik­lás terület. Ez utóbbin ugyan szépen nevelkedik az 500 anya­juhos állomány, hozzák is a pénzt az „exportcsatornán”. Nem tudnak annyi bárányt ne­velni, amit a külföld át nem venne. A búzával nem nagyon lehet dicsekedni, a tervezett 33 mázsa helyett 29 mázsát hozott hektáronként, pedig volt év, amikor a 39—41 mázsát is elér­ték. Valaki súgja mellettem:- Szép ez a huszonkilenc mázsa is. Mert tudja, itt Kővá- gószöllősön annakidején, még a régi világban örülhetet az a paraszt, amelyik egy holdról 5— 6 mázsa búzát lehozott. Az ak­kor nagy szó volt. — Az a hagyományos ma­gyar búza volt — súgom visz- sza neki — amihez a világpia­ci minőséget igazították. —■ Mindegy. Ebből is lehet jó kenyeret sütni — válaszolja. Kukoricánk a™* * *S ter­mett, amire mem is számítot­tunk, 62 mázsa hektáronként, éppen 15 mázsával több a ter­vezettnél, ez a termelési rend­szernek köszönhető — mondja az elnök. — Hanem a tejterme­léssel baj van, mert még art a tervezett 2800 litert sem kaptuk meg egyedenként, hanem 600 literrel kevesebbet, pedig há­romezer fölé - legalább! — el kéne jutnunk, és ha jói meg­gondoljuk még akkor sem na­gyon verhetjük a mellünket. Nem a tehenekben van a hiba. Igaz, hogy esős időben nem tudtuk a takarmányt kihozni gé­pekkel a süppedős talajon, ez is előfordult, de meg az is — s ez a nagyobbik baj — hogy nem etettük változatosan az állo­mányt, hanem azzal, ami ép­pen volt a darálóban. Említi az elnök a háztáji gaz­daságokat — mennyire szükség van rájuk. A tsz-tagság ehhez megkap minden támogatást a szövetkezettől, akár takarmány­ról, akár másról legyen szó. A szemközti asztalsoron vagy hét-nyolc asszony ül, a fentiek hallatán összesúgnak és gúnyo­san bólintgatnak. Más a tapasz­talatuk? Alig hinném, különben az elnök ezt nem állítaná itt ország-világ előtt. Talán majd elmondják a véleményüket, — erre a beszámoló végén külön­ben is felkérik a tagságot. De erről nem esik szó. Igaz, ünne­pélyes a hangulat — milyen is legyen? — a zárszámadás min­den tsz-ben megkülönböztetett esemény. Hiszen — például itt is - évi keresetük1 20 százalé­kát kapják most meg pénzben, a 10 órás műszakra eső jöve­delem 140 forint — szóval szép összeg ez (ezt hozta a juhállo­mány, a kőbánya, hogy mást ne mondjak) de mindenesetre hoz­zászólás nemigen akad. Pedig nem ártana, mert olyasmi is el­hangzik az emelvényről, hogy névtelen levelek indulnak időn­ként felsőbb szervekhez is. Min­dent megvizsgáltak-kivizsgáltak — ellenőriztek és sehol semmi, csak egy sor ember idejét ra­bolják a koholmányokkal, A nyugdíjba-menőknek az el­nök jutalmat ad át, így szokás ez minden évben, így kap a kő­bánya robbanóanyag-raktárá­nak őre, aztán Flóra néni, az­tán ismét egy asszony: — Jöjjön, drága Ilonkám — invitálja ki az elnök. — Sajnos, elrepültek az évek . .. Mindenki tapsol és Ilonka - a törékeny, fáradt parasztasz- szony — egyetlen szót rebeg el: „Sajnos”. De talán nem is hall­ja senki a taps miatt, meg a konyhában zakatoló robotgép zöreje miatt. Kezdődik a vacso­ra, a műsor, meg a jókedvű tánc és terefere. Kilépek az épület elé a kris­tály-hideg éjszakába, mögöttem áll egy kamasz cigánygyerek, táskarádióval, a tánczenének vége, a hírekben hallom, hogy Guatemalában a földrengés több, mint 15 000 ember halálát okozta, 40 000 pedig megsebe­sült, és nincs már gyógyszer... várható az éhínség fellépte ... is. Visszamegyek, az asszonyok már tálalnak, húsleves, marha­sült, sertéssült, rántottcsirke ilyen-olyan körítéssel. Hányfé­leképpen élünk e földkereksé­gen? Ki tudja? A y aCTf’al fölött han- kljAldl g0k, szavak mondatok­ká olvadva úsznak beterítve az asztaltársaságot. — Tudja, itt olyan jóminőségű vöröskő van, hogy párját ritkít­ja az országban .. . — Minek jöttél kocsival? Most ihatnál látod ... ? — Három óvónő jut negyven gyerekre, nagyon zsúfolt az óvoda . . . — Pécs öreg műemlékein min­denütt megtalálható a vöröskő. Kapu-boltívnek, pillérnek, egye­beknek alkalmazzák a régi mesterek. Valamikor szobrász- művészek is idejártak. Fölborul egy virágváza szeg­fűstül. — Kinél lesz keresztelő?! — Ne egyél annyit, a rétes még hátra van! Valahol, a férfiak körében már nótáznak, végetvetve a számadásnak. Rab Ferenc 403 vagon zöldséget, 127 va­gon gyümölcsöt, 9 vagon ba­romfit, 23 millió darab tojást, 223 vagon házinyulat, 41 vagon mézet, 37 vagon babot és 4780 hektoliter bort vásároltak fel. Ezenkívül mákot, galambot, gyógynövényt, éticsigát és vi­rágport is értékesítettek. A fogyasztási szövetkezetek elsődleges feladatuknak tekin­tik a mezőgazdasági szakcso­portok szervezését és azok mun­kájának támogatását. Ebben a hónapban elkészítik a felvásár­lási és termelési terveket, meg­kötik a szakcsoportokkal, illetve a háztáji kisgazdaságok tulaj­donosaival a felvásárlási szer­ződéseket, hogy ennek megfe­lelően a növénytermelési és ál­lattenyésztési munkájukhoz megfelelő segítséget tudjanak nyújtani. Megyénkben jelentősen növe­kedett a fólia alatti zöldség- hajtatás. Míg 1974-ben 35 000 négyzetméter, addig 1975-ben 85 ezer négyzetméter területen gazdálkodtak a zöldségtermelő szakcsoportok. Részben ennek köszönhető, hogy korai papri­kából, salátából megfelelő volt az ellátás és a szövetkeze­tek a tervezettnél többet vásá­roltak fel cukorborsóból, feke­teribiszkéből és zöldpaprikából. A vártnál kevesebb volt a ter­més uborkából, hagymából és szilvából. Ugyanakkor számot­tevően nőtt a gyógynövények és a bab termelési területe és fel­vásárlása. Babból 1974-ben 19 vagonnal, 1975-ben pedig 37 vagonnal vettek át az ÁFÉSZ-ek a kistermelőktől. A felvásárolt áruk nagy részéből a helyi ellá­tást biztosították, de a BARA- NYAMÉK és a Szigetvári Kon­zervgyár részére is szállítottak zöldséget. A bort az Állami Pin­cegazdaság és a VOSZK vásá­rolta meg, míg a baromfi, a tojás és a nyúl döntő többsé­gét a Baranya megyei Baromfi- feldolgozó és Forgalmazó Közös Vállalat és az UNIVERZUM ér­tékesítette. A fogyasztási szövetkezetek­től elsősorban vetőmagokkal, műtrágyával, növényvédőszerek­kel, szőlő- és gyümölcsfa sza­porítóanyaggal, valamint a ter­melési eszközökkel járultak hoz­zá az eredményekhez. A kisál­lattenyésztőkhöz 8000 tenyész- nyulat helyeztek ki, ezenkívül 1,7 millió darab napos és elő­nevelt baromfit értékesítettek a kisgazdaságok részére. Keverék­takarmányból 3200 vagonnal, egyéb szemes takarmányból 800 vagonnal adtak el az állattar­tóknak. Az anyagi segítségen túl szakmai előadásokat szer­veztek, elsősorban zöldség- és szőlőtermesztéssel kapcsolatos témakörökben. Gabonaipari kézikönyv Egy dicséretes, nagy vállal­kozás harmadik, egyben utolsó kötete is ez a könyv, amelyet Tornay Tibor szerkesztésében je­lentetett meg a Mezőgazdasági Kiadó. A neves szakemberekből álló szerzői és szerkesztői kol­lektíva a teljességre törekedett, hogy a tervezés és fejlesztés kutatójának éppúgy segítségére legyen mind a pályája kezde­tén álló mérnöknek mind egye­temi hallgatónak. Az elmélet és a gyakorlat egysége tárja az olvasó elé a mindennapok folyamatait, sok­sok példával és ábrával szem­léltetve. A nagy vállalkozás, a gabo­naipari kézikönyv három kötete úttörő kezdeményezés, hiszen ilyen jellegű átfogó munkával a fejlett országok irodalma sem rendelkezik. ki kemping is a hivatal kezeié sében működik. Ott a motel ben és a faházakban 225 embe elhelyezésére van lehetőség fejlesztést idén nem terveznek f!!:|!IÍ||ÍÍ!!l|| A megyében nem olyan sú­lyos a szálláshelyzet, mint Pé­csett, sőt idén újabb egysége­ket is átadnak. A megyei Ide­genforgalmi Hivatal fizetőven­dég szolgálata Harkányban, Mo A januárban átadott harkányi motel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom