Dunántúli Napló, 1976. február (33. évfolyam, 31-59. szám)
1976-02-11 / 41. szám
6 Dunántúlt napló 1976. február 11., szerda Talán még nem késő... Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet külön dokumentum- részt szentelt a környezet- védelemnek „Civilizációnkról egykoron az áll majd a történelemkönyvekben, hogy az emberek, térdig gázolva a szemétben, pusztítva környezetüket, rakétákat lőttek a Holdra." Siegfried BALKE vegyész elgondolkoztató szavaival kezdjük ezt a cikket, amely a környezetünket katasztrofálisan fenyegető károkról nyújt tájékoztatást. Napjainkban sokakban felvetődik a kérdés, hogy miért most éleződött ki az ember és környezetének egyensúlyi kérdése? Az ember mindig szeny- nyezte környezetét. Az őskori településtörténet ismert viszonyai között, a középkor zsúfolt, piszkos, csatornázatlan városaiban már jelentkeztek káros eltorzulások az ember környezetében. Csakhogy amíg ezek kisebb településekre terjedtek ki, a XX. század technikai fellendülése kiszélesítette a „környezetet" a településen kívüli területekre, az egész bioszférára. A tudományos-technikai forradalom olyan eszközökkel látta el az emberiséget, hogy akkora haladást ért el, mint az előző négy évszázadban. Környezetnek nevezzük a levegőnek, víznek és a talajnak azt a viszonylag vékony rétegét (bioszféra), amelyben az életjelenségek lejátszódnak, vagyis ahol az élőlények élnek. Tekintsük át a bioszféra egyes összetevőinek károsodását. A levegő szennyezettsége Az utolsó 10 év folyamán a világ ipari termelése megkétszereződött, ami óriási ipartelepek, gyárak, erőművek telepítésével járt együtt. A gyárak égési melléktermékekkel rohamosan szennyezték és szeny- nyezik ma is a légkört, s a szennyeződöttséq egyes területeken már túllépte a tűrhetőség határát. Hazánkban is elsősorban a légtérben figyelhetünk meg olyan károsodásokat, amelyek nagyon veszélyeztetik az ember természeti környezetét. Az elavult és rossz fűtési rendszerek, a magas kéntartalmú szén elégetése miatt fővárosunk levegője a legszennyezettebb. Budapesten az 1969-es évben végzett mérések szerint a le vegő kéndioxid szennyeződése- háromszor annyi volt, mint amennyit a nemzetközi normák megengednek. Megsokszorozódott a közlekedési járművek száma is, ami szintén hozzájárul a környezet szennyezéséhez. Megfigyelték, hogy nemcsak élő szervezetekben, hanem műA növényvilágban sem jobb a helyzet, amit bizonyítanak a mohák és zuzmók, amelyek teljesen kipusztultak a szennyezett levegőjű ipartelepek környékéről. Sajnos, nemcsak közvetlenül — a levegőbe jutó káros anyagokkal — szennyezzük a légkört, hanem közvetve is. A légkör közvetett szeny- nyezettségét az erdőknek sok esetben oktalan irtásával végezzük. Az erdőt alkotó növényzet széndioxidot asszimilál, és termeli az oxigént, azaz szüntelenül tisztítja a légkört. Tehát korrigálja az ember okozta bajt, s mi „hálából" azt csináljuk, amit Brazíliában az úgynevezett Trans-Amazonas Autópálya építésénél az Ama- zonas-medence őserdejével tesznek. Az autópálya két oldalán tíz kilométer szélességben és 300 kilométer hosszú- sáqban kiirtják az őserdőt. örvendetes azonban, hogy a levegőszennyezettséq nagymérvű korlátozására hathatós intézkedések is történnek világszerte. Hazánkban a levegővédelem országos szintű központi irányító szerve az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium. A levegő szennyeződése elleni feladatokat hazánkban a következő csoportokra osztották: 1. Időszerű műszaki feladatok (például füstszűrő-berendezések alkalmazása). 2. A levegő tisztításával kapcsolatos beruházási intézkedések (szénfűtésről való áttérés a szénhidrogénekre). 3. Olyan szabályozók, amelyek közgazdasági, érdekeltségi viszonyokon keresztül hatnak. 4. A szennyezett- ségi fok állandó vizsgálata. A feladatok pénzügyi megoldását szolgálja az .„Országos Levegőtisztaság-védelmi Alap". (Neményi István: Nem termelő beruházások a negyedig ötéves tervben, a Valóság 1974. évi 1. számában.) Vízszennyezések A víznek megvan az a jó tulajdonsága, hogy öntisztulásra képes. Mégis a világ nagy ipari centrumain áthaladó folyók (Rajna), szinte nyitott „szennyvízcsatornákká" váltak, tehát annyi szennyezőanyagot tartalmaznak, hogy biológiai öntisztulásra már képtelenek. Az óceánok és tengerek szennyezettsége évről évre nő, jelenleg körülbelül négymillió tonna olajjal szennyezzük vizeinket. A különféle növényvédőszerek a talajból a tengerek vizébe mosódnak, sőt, a sarkvidékek környékén is megjelentek. A pingvinek közvetlenül sohasem érintkeztek növényvédőszerrel, hasukban mégis kimutatható már a DDT. Megvizsgálták, hogy a DDT az Talaj. szennyezettség A világon a talaj szennyeződését elsősorban és legnagyobb mértékben a nem minden esetben szakszerű mezőgazdasági kemizáció okozza. Tudjuk, hogy a kártevőket és gyomnövényeket irtó pesztici- dek, nagy adagú műtrágyák és sok más kémiai anyag ma már nélkülözhetetlen a korszerű nagyüzemi termelésben. A természeti környezetre többé- kevésbé veszélyes peszticidek- ből a világ évi termelése meghaladja az egymillió tonnát, de ebből sok a nehezen el- bomló — emberre és állatra közvetlenül is veszélyes, rákos és egyéb daganatkeltő hatású, klórozott szénhidrogén (például DDT, HCH, diénszárma- zékok, thiodan), valamint a higanytartalmú csávázószerek mennyisége. A klórozott szénhidrogének hatására négy madárfajunk, a mezei sas, vándorsólyom, fakókeselyű, kondorkeselyű világszerte teljesen kipusztulóban van, de más madárfajoknak a száma is átmenetileg megcsappant. A jövőben világszerte fontos feladat a műtrágyák és a különféle kémiai szerek forgalmazása előtt az összetétel és pontos ellenőrzése és környezetvédelmi szempontból is történő engedélyezése. Az élőlényeket, magát az életet nem lehet elválasztani környezetétől. Egyetlen szervezet sem létezhet környezetétől függetlenül. Mindén ember vagy állat levegőt lélegzik be, vizet vesz fel, tápanyagokkal táplálkozik, amelyek a talaj ásványi anyagaiból, vízből és levegőből épülnek fel. Nymodon szakadatlan kölcsönhatások egész sora megy végbe az élet és környezete között. Beláthatjuk tehát, hogy menynyire fontos a környezetünk, az egész bioszféra megóvása a károsodásoktól, a pusztulás veszélyétől. Mindannyiunk számára örvendetes az a tény, hogy már ma világszerte hatásos intézkedések történnek bioszféránk védelmére. A bioszféra védelmének érdekében az Egyesült Nemzetek Szervezete, regionális szinten az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága, ezen kívül a KGST foglalkozik mind hatékonyabban. Nem eléggé lehet méltatni az európai biztonsági és együttműködési értekezlet 1975 nyarán, Helsinkiben tartott zárószakaszán aláírt okmány jelentőségét, amelyben külön dokumentumrész foglalkozik a bioszféra védelmére tervezett halaszthatatlan intézkedésekkel. Szabó Gyula A kaposvári rendőrségnek nem sikerült kiderítenie, ki lőtte le ezt az ötvenezer forint értékű rétisast. Szerencsére sikerült megmenteni... Elnémulnak az erdők... Pécset a Hargita utca egyik csendes emeleti lakásában nézegetem a szebbnél szebb kiadású, többnyire színes madártani könyveket, amelyeknek zöme dr. Józsa Dénes tulajdona, tulajdonképpen egy kisebb könyvtárra valók. Értékes kiadványok ezek, nem is a költséges nyomdai kiállítás miatt, hanem mert amint megjelentek, máris ritkaságszámba vehetők, hiszen némelyiket ti- zenöt-tizenhétezer példányban adtak ki, mégis napok alatt elfogynak. A környezetvédelemnek - mondjam így: egyik ágazata — a madárvédelem, amelynek manapság egyre több „apostola" van. Ezért is alakult meg a Magyar Madártani Egyesület Déldunántúli Helyi Csoportja, amelynek taglétszáma — tavaly tavasz óta elérte a száz főt s tevékenységük Baranya, Tolna, Somogy és Zala megyékre terjed ki. Céljukról, munkájuk jelentőségéről beszélgetek dr. Józsa Dénessel, a csoport elnökével. — Célunk kettős: egyrészt a madárvédelem, másrészt a madártani ismeretek terjesztése. Legtöbb gondot az első okozza, ugyanis nemcsak szándékos madárpusztítással találkozunk, hanem „kalmárkodással" is, mert egyesek üzletet látnak a madarak befogadásával. Éppen a napokban kaptam értesítést, hogy a kaposvári rendőrségnek nem sikerült kiderítenie, ki lőtte le az ötvenezer forint kárértékű rétisast. . . Nemrég telefonon közölték velem, hogy itt Pécsett egy férfi lépvesszővel stiglicet, zöldikét és más értékes madarakat fog és eladja. Komlóra utaztam a közelmúltban, ahol három egeiésző öly- vet fogott egy család és baglyot is állítólag, aztán szépen megették. Mi, minden bejelentésre azonnal reagálunk, de sajinos nem sok eredménnyel, hiszen csak a hatósági szervek közreműködésével tudnánk valamit elérni.- A lakosság nem nagyon tájékozott alelöl, hogy melyik a káros, illetve hasznos madár. — Hermann Ottó szavaival élek: nincsenek külön káros és külön hasznos madarak, hanem szükséges madarak vannak. Magyarországon a századfordulón még több mint négyszáz madárfaj élt, ezekből — a Búvár című lap szerint — körülbelül százharminc teljesen kipusztult, egyetlen sincs közülük, még mutatóba.n sem. Tavaly májusban megjelent a vé. dettségi lista, ámelyre csupán öt madár nem került fel, a veréb, szarka, hamvas varjú, mátyásmadár és a balkáni gerle, mert ezek tömegével élnek nálunk. Ezeken Kívül minden madár védettséget élvez és aki pusztítja őket, vagy tojásaikat szedi ki, fészküket teszi tönkre, alkalmasint súlyos ezreseket kell fizetnie, a büntetésen kívül. Egy sziki pacsirta ára, kárértéke például 10 ezer forint, a ikékcsőrű récéjé 50 ezer forint, de ugyanennyi például a nagy kócsagé, a kerecsen sólyomé, túzoké, szirtisasé, parlagi sasé, hogy csak néhányat említsek. Legkisebb kárérték már eleve 300 forint és ez elmegy 50 ezer forintig. — Mi okozza a madarak pusztulását? — Kétségtelenül az erőteljes kemizálás, bár enélkül nehéz lenne korszerű, nagyüzemi mezőgazdálkodást folytatni. Különösen az alacsony növényzeten, sövényeken, vagy mezőkön élő madarak pusztulnak a vegyszerektől, közvetlenül és közvetve is. Emlékezetes például a mezei pocok-invázió: el kellett pusztítani a mezei egereket, hogy a termést megmentsük. De ezzel az egeré- sző ölyv is elvesztette táplálékát, vagy éppen a mérgezett egértől pusztult el. A közelmúltban olvastam a MÉM miniszterhelyettesének nyilatkozatát, ami szerint a jövőben a kemizólást próbálják olyan szinten behatárolni, amelyet a madárvédelem megkövetel. — Mit tehet az egyesület ez ellen? — Mi nagyon szívesen végzünk felvilágosító munkát az iskolákban például, ha erre a pedagógusok felkérnek bennünket. Tartottunk is már ismeretterjesztő előadásokat, vagy például nemrég tíz iskolába, illetve óvodába — többek között Pécsbányára, Fehérhegyre, Hajnóczy-utcába, Radnóti Miklós utcába úgynevezett dúc-etetőket helyeztünk el, és a gyerekek nagy szeretettel végzik a madarak téli etetését. Szerveztünk madáirismereti kirándulásokat is, bár őszintén szólva nem sok résztvevővel. Az idei tavasztól sokat remélünk: elsősorban mindenképpen oz iskolákra szeretnénk támaszkodni, a gyerekeket kívánjuk megnyerni az erdők, mezők madárvilágának védelme érdekében. R. F. Megdöbbentő erejű plakátok figyelmeztetnek mindenütt a világon. vészi értékű építményekben is nagy károkat okoz a levegő szennyezettsége. Olaszországban a régi korok művészeti stílusait őrző épületekben felbecsülhetetlen károkat okoz a smog sava. óceánokba jutva akadályozza tengeri flóra fotoszintézisét, pedig a tengerek élőlényeinek élete a mindenkori fotoszintézis függvénye. Veszélyeztetve vannak az emberi táplálkozás szempontjából fontos halak is. Százharminc hazai madárfaj teljesen kipusztult Citromlepkék a téli Mecsekben A Mecsek hegység nemcsak korai virágbontásával hívja fel a természetkedvelők figyelmét az enyhe, olykor napsütéses télben. Rendkívül gazdag, s ma is csak felszínesen ismert állatvilága semmiben sem marad el a mediterrán jelleg hangsúlyozásában. Míg az ország északibb tájain a rovarvilág repülő drágakövei, a színpompás nappali lepkék megérdemelt téli pihenőjüket élvezik különböző fejlődési alakokban, addig a Mecsek déli lejtőin, szélvédett völgyeiben áttelelő, de kissé kopott lepkék vitorláznak. Ilyen lepkénk a megkapóan szép, egzotikus hangulatot árasztó citromlepke — Gonop- teryx rhamni. Ezek a lepkék más fajokhoz viszonyítva valóságos matuzsálemi kort érnek meg, hisz közel 10—12 hónapig élnek. A hideg téli időszakot üregekben, faodvakban vészelik át, de a tartós felmelegedés hatására már januárban, februárban megjelennek. Röpülés közben felhasználódé energiájukat a korán virító kankalinfélék nektárjával pótolják, bár legtöbbjük ilyenkor nem táplálkozik. Több példányuk még a város utcáin feltűnik. Pécs belvárosában az elmúlt év decemberében számos példányuk sütkérezett a házak falán, a parkok növényei közt. Pihenő példányaikon jól megfigyelhető a faj különlegesen finom citromsárga pikkelyzete. A szárnyak közepén apró narancsvörös foltot találunk, míg a szárny szegélyén bíborbarna pontsor fut végig. A mi mecseki citromlepkénk óxiási elterjedésű területen él. Megtaláljuk Európa nyugati felétől egészen Ázsiáig ott, ahol egyébként tápnövényei, a Varjútövis (Rhamnus catharticus) és a kutyabenge (Frangula alnus) is megterem. Fazekas Imre
