Dunántúli Napló, 1976. február (33. évfolyam, 31-59. szám)
1976-02-10 / 40. szám
e Dunántúlt napló 1976. február 10., kedd fl képernyő előtt Régi és új ismerősök Ismeretségi körünk, valameny- nyiünké, akik sűrűn-ritkán odaülünk a tévé elé, hihetetlenül kiszélesedett. Annyi ismeretséget köthetünk, akár naponta, hogy az már szinte túlzás. Szükség van olykor a sürgős felejtésre is, nehogy belezavarodjunk a felületes ismerősök nyilvántartásába. Válogatunk. Néha maga a tévé válogat helyettünk, s kiás a már- már feledett ismerősök közül olyanokat, akiket, szerinte, nem árt megjegyezni. Egy régi-régi, maholnap húsz esztendős találkozás elevenedett fel kedden késő este a második műsorban. Gergely Sándor 1938-ban írt drámájából 1959-ben készített tévéjátékot a televízió. Hányszor, hányféleképpen láttuk azóta ezt a témát, és mégis, milyen frissek voltak a megkopott arcok ezen a réqi filmen . . . Sin- kovits Imre kővéfagyott, fiatal arca, a feledhetetlen Apáthi Imre és Uray Tivadar, és talán mindenekelőtt Bulla Elma mint özvegy Eszterág Mihályné. Ezt a halálos rémületbe kergetett, majd hőssé vált anyát örök ismerőseink közé sorolhatjuk. De a Pacsirta öreg házaspárját is, Páger Antal tépett éjszakai figuráját és a rémült madárként tooogó Tolnay Klárit, kettejük tehetetlen, fáradt összeborulá- sát a Kosztolányi-festette rideg, reménytelen világban. Ranódy Lászlónak ez a filmje is, lám, tizenhárom éves már... A Pacsirtában még egy fiatal, snájdig Darvas Iván lődö- zött a kirakatba és ontotta idétlen, huszáros bemondásait, a mai, ziláltabban és fáradtabban snájdig Darvas Iván azonban elég bölcs és elég tapasztalt ahhoz, hogy egymaga megmentsen egy előadást, egy olyan előadást, amely épp a Pacsirta világának híg felszínét kívánja lényegi világként feltálalni. Az Egy csók és más semmi alapvető mondanivalóját — hogy t. i. „egy csók és más semmi”, de semmi az égvilágon — ez a bárzongorista- áíarcból kikacsintó szövetségesünk tette elfogadhatóvá, azaz legalább értelmezhetővé. No és Kállai Ilona, ez a kitűnő színésznő — aki épp e héten egy színházból közvetített vígjátékban, a Hal négyesben címűben is remekelt — aki úgy jelent meg ebben a bolond komédiában, hogy saját légkört hozott magával, fölényesen és megbocsátóan elfeledve, hogy mibe keveredett. S ha már itt tartunk, hát töredelmesen valljuk be, hogy két régi ismerőst üdvözöltünk mostanában, Dannyt és Brettet, a minden lében kanalakat, akiknek ugyan kevesebb közük van a való élethez, mint két türkiz-színű, csápos marslakónak lenne, kalandjaik végkifejletét is megjósolhatja egy kezdő óvodás, dehát . . . Tony Curtis túlságosan vidám fickó ahhoz, hogy hagyná magát le- teperni egy akármilyen kifacsart sztoritól, és Sztankay István is, szemmel láthatólag, pontosabban: füllel hallhatólag megkedvelte a pimasz kis amerikait ... E heti ismeretségeink között kétségkívül legfontosabbak azok, amelyeket a téli sportok legkiválóbbjaival kötöttünk. A tévé példaszerűen kalauzolja a magyar állampolgárok millióit, akik ezidén is csak mutatóba láttak egy kis havat-jeget, a lesiklások, síugrások, szánkó- és bobversenyek ismeretlen régióiban. S egy pécsi tévénéző például azzal a háborítatlan nyugalommal szemlélheti az egzotikus eseményeket, mintha egy trópusi vidék lakója lenne. Körülbelül annyi köze van hozzá, mert korcsolyapályát legfeljebb hirtelen lehűlt téli estéken talál a Széchenyi téren, hegyet pedig ... lám, erre jó a televízió. H. E. He rideg latos, üzemi étkeztetés A január 27-én megtartott telefonügyeletünkön a vendéglátással, üzemi étkeztetéssel, gyermekélelmezéssel kapcsolatos kérdésekre adtak választ a szerkesztőségünkben megjelent szakemberek. A kérdések többségét Mezei Andráshoz, a Baranya megyei Vendéglátó Vállalat igazgatóhelyetteséhez intézték. KÉRDÉS: A város központjában jelenleg sem kielégítő a közétkeztetés. A hírek szerint rövidesen bezárják a Széchenyi téri kifőzőkonyhát is. Mi igaz ebből?- A vendéglátóipari vállalatok étkeztetési kapacitása messze elmarad az igényektől. Különösen súlyos a belvárosban kialakult nelyzet. Ez ez önkiszolgáló Borostyán Étterem megnyitásával némileg enyhült. A Széchenyi téren üzemelő kifőzőkonyha üzemeltetését vállalatunk csak akkor akiarja megszüntetni, amikor ténylegesen megjelennek az iparosok és megkezdik a munkát, Nerr. szeretnénk, ha megismétlődne az Elefánt Étterem esete amelyet 1974 nyarán zárattak le velünk, és azóta nem törtért érdemben előrehaladás az egység átalakítását illetően. KÉRDÉS: Az előfizetéses menüben kicsi az adag. Nem lehet ezen változtatni*?- Az előfizetéses menük anyagnormája 1968 óta változatlan. Az illetékes szervek több esetben tárgyaltak már c köz étkeztetési nyersanyag- normák rendezéséről. Nincs megegyezés abban, hogy ki vállal >a a nyersanyagnorma felemelésével kapcsolatos plusz hozzájárulást: a dolgozó, a vállalat a szociális alapjából, vagy központi támogatással történjen-e.- Egységeink többségében az 5,96 forintos nyersanyagnormás (8,70 forintos eladási áron) előfizetéses étkeztetést veszik igénybe. A menüben a szolgáltató vendéglátó egységnek három fogást kell biztosítani, azaz levest, főételt és úgynevezett süuszt. Az előfizetéses menü nyersanyagértéke heti átlagra vonatkozik. Ennek a betartását elősegítjük azzal, hogy az egyes étel- nyersanyagoknál elszámolóárakat alkalmazunk, amelyek a beszerzési áraknál lényegesen alacsonyabbak. KÉRDÉS: A Sopiana Étterem miért nem tartja be a csendrendeletet? — Ai egységben új vezetőség van, a problémákat rendezni kívánják. KÉRDÉS: Miért nincs a Mecsek Étteremben függöny és miért nem alakítják át? — A Mecsek Éttermet a tavasszal felújítjuk, amikor is a falakat burkoljuk, álmennyezetet képezünk ki és kicseréljük a textíliát. KÉRDÉS: Mikor lehet zenefelárat felszámolni? — A fennálló rendelkezések értelmében abban a vendéglátó üzembeq, ahol zeneszolgáltatást biztosítunk, a nyitva- tartás egész ideje alatt zenefelárral üzemeltethető. KÉRDÉS: A mohácsi úti italboltot mikor alakítják át olyan kisvendéglővé, ahol rendes körülmények között lehet étkezni is? — Vállalatunk az I. kér. Tanácsi Hivatalnak tett már olyan ajánlatot, hogy a GyárKétszáz évvel ezelőtt a Vas megyei Egyházashetyén született Berzsenyi Dániel. Az évfordulóra gondosan készülnek a hagyományápoló, tisztelő Kemenesalján. Az ünnepségeket előkészítő bizottság elhatározta, hogy a jubileumi rendezvényeket a Berzsenyi emlékhelyeken tartják: Egyházashetyén, a szülőfaluban, Cellvárosi Italboltból kialakít egy önkiszolgáló bisztrót, amennyiben a jelenleg szükséglakásnak használt két lakrészt számunkra kiutalja. Ezzel megoldódna a környék étkeztetési problémája. KÉRDÉS: Miért kell a Borostyán Étteremben az ebédjegyre ráfizetnil? — Az újonnan megnyitott Borostyán önkiszolgáló étteremben az előre megváltott 10 forintos étkezési jegy csak igazolást jelent a vendég számára a vállalati ebédhozzájárulás megtérítése miatt. Az ételeket a kifüggesztett étlapról lehet kiválasztani. Az itt felsorolt árak a húsételek vonatkozásában, köret nélkül értendők. Ezt abból a meggondolásból tettük, hogy a vendég szabadon válassza meg a húsételhez a megfelelő köretet. KÉRDÉS: Mikor tiltják meg az éttermekben a dohányzást? — A most megnyitásra kerülő bisztrókban már tiltjuk a dohányzást. KÉRDÉS: Miért kell egyes iskolákban a napköziseknek papírszalvétát vinnilök? Úgy tudjuk ezt központilag megtiltották. A kérdésre Tavasz Lajosné, a Városi Tanács V. B. művelődésügyi osztályának gazdasági csoportvezetője válaszolt: — Korábban a szülőktől bekért tisztasági szereket a művelődésügyi osztály még 1974-ben betiltotta. Azóta tisztasági szerek begyűjtéséről nincs tudomásunk és ilyen bejelentés nem is érkezett az osztályra. Újra felhívtuk az iskolák figyelmét, hogy a napközi otthonokban még papír- szalvétát sem szabad a szülőktől kérni. dömölkön, ahol Kis János költő, Berzsenyi tehetségének felfedezője élt. Kemenessömjén- ben, ahol Berzsenyi nősülése után gazdálkodott, Dukón, ahol sógornője, költőtársa élt, és Sághegyen, amelyről verseket írt. Az évfordulóra felújítják Berzsenyi szülőházát, emlékszobáját. Felújítják a szülőházát Berzsenyi-évforduló Emlékkiállítás, néprajzi bemutató Ismét megnyílik a mohácsi múzeum A mohácsi csata 450. évfordulójára ismét megnyílik a csaknem egy éve zárvatartó mohácsi Kanizsai Dorottya Múzeum. Tavaly májusban bizonytalan időre becsukta kapuit az állandó kiállítás, mert az épület már nem elégítette ki a minimális követelményeket sem. A helyreállítás után négy teremben rendezik be a Mohácsi emlékkiállítást a csata tárgyi emlékeiből. A reprezentatív kiállításon láthatjuk majd a XVI. század magyar társadalmának fejlettségi szintjét bemutató dokumentumokat, a török előrenyomulását jelző térképet, valamint Hunyadi János gyulafehérvári síremlékének gipszmásolatát számos korabeli metszettel együtt. ízelítőt kapunk a török és magyar katonaábrázolásokból, a csatát megelőző eseményekből, bemutatják a két szembenálló sereg vezéreit, valamint több nemrégiben előkerült miniatúrát is a magyar haditanácsról és a mohácsi csatáról. Nagy érdeklődésre tarthat számot a gazdag fegyverkiállítás és a Papp László által készített fotóanyag a mohácsi tömegsírok tizenöt évvel ezelőtti feltárásáról. Visszakerül a mohács-kálvim közi pénzlelet és kiállítják a kölesdi érmeket. Bemutatják a magyarországi törökség fegyvereit és használati tárgyait is. Gazdag összeállítást láthatunk a mohácsi csata visszhangjáról — képzőművészeti és irodalmi alkotások, történelmi munkák tükrében. » A Mohácsi emlékkiállítással egyidőben kezdték meg a baranyai horvátok és szerbek néprajzi kiállításának berendezését a Kossuth Filmszínház emeleti termeiben. A több mint tíz évre tervezett kiállítás Sarosácz György, a mohácsi Kanizsai Dorottya Múzeum igazgatójának elgondolásai alapján készül. Hat terem és egy 26 méter hosszú falfelület áll a bemutató rendelkezésére. Itt láthatjuk majd a horvátok, szerbek és szlovének magyarországi elhelyezkedését illusztráló térképet, a baranyai szerbek és horvátok letelepedésével kapcsolatos tárgyi dokumentumokat és céhes anyagot. Bemutatják a gazdálkodás mindennapos használati eszközeit, a sokac konyhát a nyitott tűzhellyel, egy múlt század végi mohácsi és egy század eleji Pécs környéki sokac szobát is: Az igen értékes folklór gyűjtemény között találunk majd busó öltözetet, népi hangszereket, lakodalmas zászlókat, vőfélykendőket, húsvéti tojásokat, és a temetői kultuszt bemutató tárgyakat. A Mohácsi emlékkiállítás és a Baranyai horvátok és szer- bek néprajzi bemutatója a mohácsi csata évforduló idejére készül el. F. J. Irányváltoztatás, irányjelzés Az új életbelépett KRESZ- szabály megszüntette a fiktív irányváltoztatás fogalmát. Alapelv, hogy az változtat irányt, aki forgalmi sávot változtat, függetlenül attól, hogy a forgalmi sávot útburkolati jellel jelölték-e, vagy sem, aki terelővonalat átlép, —• aki a geometriai egyenes haladási iránytól eltér. Nem jelent irányváltoztatást útkereszteződésben a keresztező úttesten lévő terelővonal merőlegesen történő átlépése, az elkanyarodó főútvonalról geometriailag egyenes irányba történő haladás, a körforgalomba történő behala- dás, vagy a körforgalom elhagyása, ha a jármű a geometriai egyenestől nem tér el. Az irányváltoztatást kellő időben, az érintett többi jármű féktávolságán kívül kell adni és a művelet befejezéséig kell a jelzést adni, irányjelző készülékkel, ha ilyen nincs felszerelve a járműre, akkor karral, vagy jelzőtárcsával oly módon, hogy az elölről, hátulról és a megfelelő oldalról jól látható legyen. Az irányt-változtató jármű az egyenesen haladó járműveket nem veszélyeztetheti. Ez annyit jelent, hogy az egyenesen haladó járművek nem jelentős mértékű veszélyhelyzetet elő nem idéző zavarása kifejezetten megengedett. A hirtelen fékezésre, vagy hirtelen irányváltoztatásra kényszerítés viszont már veszélyeztetésnek minősül. A főútvonalon történő haladás nincs kihatással az irány- változtatás fogalmára. Főútvonal esetén a kanyarodó úttesten, vagy az útkereszteződésben ugyanúgy érvényesül az irányjelzés használatának a szabálya, mintha ott nem lenne főútvonal. Pl. Pécsett a Rákóczi út Kórház tér kereszteződése. A körforgalomból való kilépés járhat irányváltoztatással és anélkül is, ez a körforgalom kiépítettségétől függ. Az alábbi ábrákkal kívánom bemutatni az irányváltoztatás és irányjelzés gyakorlati alkalmazását. 1. ábra: Egyenesen haladva nem kell, jobbra kanyarodáskor kell ifányjelzést adni. 2. ábra: A főútvonalat egyenesen elhagyó járműnek nem kell irányjelzést adnia. Jobbra kell. 3-4-es ábra: Ha a jármű továbbhaladási iránya kétséges, fizikailag többfelé mehet, akkor ezt jelezni kell. 5. ábra: A terelővonal átlépése mindig irányváltoztatás, és mindig kell jelezni. „A” járműnek jelezni kell, mert kanyarodik, „B" járműnek jelezni kell, mert terelővonalat lép át, „C” járműnek nem kell jelezni, mert nem lép át terelővonalat. A jármű az elindulási szándékát akkor is köteles jelezni, ha az elindulás nem jár irány- változtatással. Az autóbusz vezetője az elindulási szándékát csak akkor jelezheti, ha a jármű összes ajtaja már becsukódott Természetesen irány- változtatás a jobbra, balra való bekanyarodás és a megfordulás is. összefoglalva: Mindenkor az adott helyzetnek megfelelően úgy kell irányjelzést adni, hogy a közlekedés többi résztvevőiben a járművezető ne hagyjon kétséget a szándékolt továbbhaladási iránya tekintetében. Litványi Tibor
