Dunántúli Napló, 1976. február (33. évfolyam, 31-59. szám)
1976-02-05 / 35. szám
1976. február 5., csütörtök Dúnantmt llaplö 3 Komolyon Scefll uenni a lei Sóhajtozás helyett intézkedések a gazdaságosabb termelésre Tapasztalatok két pécsi gyárban Szekrényelemek gyártása a Pécsi Bútorgyárban. Fotó: Szokolai Épül a számítástechnikai oktatás fellegvára A zt mondta egy pécsi gyár igazgatója: „Nem értem, miért kell állandóan gondokról, nehéz gazdasági helyzetről beszélni. Szerintem egyedül arról van szó, hogy ezentúl sokkal komolyabban kell venni a munkásnak és vezetőnek egyaránt azt, ami eddig is kötelessége volt.” A meglévő kapacitást jobban kell kihasználni, segíteni a hasznos kezdeményezések megvalósítását és magasabb szintre emelni a mércét a gazdasági élet minden területén. Mechlabor pécsi gyára Az elmúlt év végéig befejeződött az összes építés-jel legű beruházás a Mechanikai Labor pécsi gyárában, most már a termelés további fejlesztése a közelebbi és a távlati cél. A termelékenység növelése, a jó munkaszervezés nem látszik nehéznek a fiatal munkások fiatal gyárában. — Bizakodva nézünk a következő öt év elé — mondja Keresztes János, a gyár igazgatója. Idén, s a következő négy évben kell elérnünk a teljes felfutást. Természetesen ennek személyi feltételei, eszközigényei vannak. Jelenleg hét- százan dolgoznak a gyárban, a termelési érték tavaly elérte a 130 millió forintot. Az ötödik ötéves terv végéig mintegy 1300 főre növekszik a létszám, a tervezett termelési érték pedig 300—350 millió forint lesz. A szakember-utánpótlást illetően a Zipernovszky Károly és a Széchenyi István szakközépiskolákra, továbbá az 500- as Szakmunkásképző Intézetre építenek. A gyár dolgozói közül négyszázan vesznek részt politikai és .szakmai oktatáson, továbbképzésen. Az idei tervben az áll, hogy 160 millió forint értéket kell megtermelni.. A már régóta jól bevált stúdiómagnókból a tavalyinál kétszázzal többet, ösz- szesen ezret gyártanak. Ezenkívül több, merőben új készülék is felkerül a gyártmánylistára. Intézkedési terveket készítettünk az egyes munkaterületek jobb szervezésére, a technojó- giai fejlesztésre, az önköltség csökkentésére és a minőség javítására. Fokozott gondot fordítunk a gyártóeszközök kihasználására, termelőképességének megóvására. Az intézkedések konkrétak, egyértelműek, komoly hangsúlyt kap bennük a dolgozók egyéni felelőssége is. Pécsi Bútorgyár — A munkás alaptermészete, hogy szeret dolgozni — mondta Csillag József, a Pécsi Bútorgyár igazgatója. — Ez tapasztalatom és meggyőződésem. Köztudott, hogy január elsejétől a gyárunkhoz csatolták a Szolgáltatóipari Vállalat bútorrészlegét. Korábban, az úgynevezett „Csabi" heverő összeszerelésén tizenketten dolgoztak, naponta ötven heverőt készítettek. Az első beszélgetés alkalmával elmondtuk, hogy mit vár tőlük a gyár és ők mit várhatnak. Két hét alatt annyit változott a helyzet, hogy ma nyolc munkás naponta nyolcvan heverőt szerel össze. Természetesen ehhez minden feltételt biztosítani kell. Olyasmit nem engedhetünk meg magunknak, hogy egy alkatrész hiánya miatt órákig álljon a munka. A cél: a napi 480 percet hasznos munkával megtölteni. 1970-ben 160 munkás 26 millió forint termelési értéket állított elő. Az átlagos évi bér- színvonal 22 000 forint volt. öt év múltán, tavaly 170 fizikai dolgozója volt a gyárnak és 77 milliót termeltek. Az átlagos bérszínvonal évi 31,000 forintra emelkedett. A teljesség kedvéért még hozzá kell tenni, hogy a gyár állóeszköz-állománya öt év alatt nyolcmillióról 13 millió forint értékűre nőtt. A jövő terveiben további előrelépést irányoznak elő. — Ebben az évben mintegy öt-hatmillió forintot fordítunk beruházásra. Ennek körülbelül egyharmadát az állóeszköz korszerűsítésére, négy-négy és fél millióért megkezdjük az új központi technológiai terület építését. A gyár kapuján üres a munkásfelvételt hirdető tábla. — 1970-ben az egy munkásra eső termelési érték (az anyagköltséget nem számolva) 62 ezer forint volt. Tavaly ez az összeg 165 ezerre emelkedett. A jelenlegi, 300 fős munkáslétszámot nem növeljük, de így is el akarjuk érni az ötödik ötéves terv végéig a 200 milliós termelést. Kurucz Gyula A számítógépes kultúra hazai elterjesztésének egyik kulcsfontosságú intézménye a SZÁMOK — a Központi Statisztikai Hivatal Nemzetközi Számítástechnikai Oktató és Tájékoztató Központ. A SZÁMOK hat év óta szervezi a srakmai alapképzést biztosító, továbbá a speciális és továbbképző, valamint a kizárólag számítástechnikai irányzatú vezetői tanfolyamokat, az ENSZ- szel fennálló szerződés alapján nemzetközi tanfolyamokat; ez alatt a hat év alatt sok ezer intézményi és vállalati szakembert képezett ki. A SZÁMOK most új székházat épít, amelynek birtokba vételével nyilván még színvonalasabb lehet majd az oktatómunka. Az épülő oktató és tájékoztató központ három nagyobb egységre — oktatói és számítóközpont, iroda és szálloda — tagozódik. Az oktatói rész tágas, 14 előadótermében — ezeket az oktatótermeket korszerű oktatási eszközökkel, így például zártláncú tv-rendszer- rel, a közvetlen számítóközponti kapcsolatot biztosító terminálokkal szerelik fel — egyidejűleg csaknem kétszázan hallgathatják az előadásokat. A szállodai épületben — három szinten, 90 kétágyas szobában — 180 hallgatót helyezhetnek el, ezzel megnő a bentlakásos tanfolyamok szervezésének lehetősége, ami különösen a regionális számítástechnikai szakemberképzés és továbbképzés szempontjából nagy jelentőségű, de a külföldi hallgatók elhelyezése és képzése szempontjából is rendkívül előnyös. A SZÁMOK új székházát a tervek szerint ez év júniusának végén adják át. A fogyasztó éleslátása Rendszeresen közöljük, mit ír elő a szabvány egyik vagy másik árucikkünk minőségéről. De hát mi is a szabvány és miért keli annyit lovagolni rajta? A téma megér egy kis eszmefuttatást. A termékek minőségének legfőbb őrei maguk a vásárlók. A „millió szemű" fogyasztó, ha tisztában van azzal, hogy mik a jogai, milyen minőségű árucikkeket kérhet pénzéért, észrevételeivel rendkívül hatékonyan csatolhat vissza a kereskedelem közvetítésével magára az előállítóra. Ezt a fogyasztói ellenőrzést csak kiegészíteni tudják a hivatalos ellenőrzési szervek, de mellőzni nem. A fogyasztók felvilágosítása, ennek nyomán vásárlói műveltségének növelése igen ösztönzően hat a termelésre és a forgalmazásra. Azt, hogy egy-egy terméknek mit kell tudnia, milyen legyen a minősége, a szabványok tartalmazzák. Minél jobban ismertek ezek a „műszaki törvények", annál inkább kiszorulnak a termékek minőségével kapcsolatos visszaélések, hanyagságok. Az ismeretek fokozódásával nő a fogyasztói öntudat, a fogyasztói megelégedés, mélyül az állami intézkedések irányában a bizalom. A jó vásárlói közérzet kialakítása fontos politikai kérdés is. A fogyasztókat — és ki nem az? — naponta közvetlenül érik behatások: a fogyasztási cikkek minősége, megbízhatósága terén kapott jogos vagy vélt sérelmek összegeződnek, valahol az egyénben lerakódnak és hatással vannak életükre, munkájukra, közérzetükre. Az, aki naponta kap egy-egy negatív impulzust a boltokban, egy idő után ő sem fordít olyan gondot munkájára, annak milyenségére, hiszen őt is becsapják. A termék minősége és ára között is rendkívül szoros a kapcsolat. A tervszerű és igazságos elosztásnál az árakhoz szükségszerűen mellé kell rendelni a szóban lévő termék konkrét használati értékét, azaz minőségét. A minőség rontása tulajdonképpen árdrágítás és különösen azért veszélyes, mert „feketén" megy végbe, így ellenőrizhetetlen inflálódáshoz vezet. Államilag meghatározott ár tehát nem létezhet az ahhoz az árhóz tartozó minőségi meghatározás nélkül. A minőségi követelményeket viszont az állami szabványok teszik konkréttá. A szabványok jobb és tömegesebb megismertetése ezért a minőség védelmének egyik fontos eszköze. Hosszasan lehetne még sorolni a szabványosítás egyéb területen megnyilvánuló pozitív hatását: az egységesítéssel, tipizálással gazdaságosabbá teszi a termelést, védi az életet, a vagyont, lehetővé teszi a nemzetközi árucsere növelését és így tovább. Ami a „millió szemű" fogyasztót illeti, a lényeg, hogy éléslátása fokozódjék, mindig tisztában legyen vele, milyen minőséget kérhet számon a boltokban vásárolt árucikkektől. Ebben szeretne segíteni lapunk is, amikor beszámol a szabványosítás eseményeiről, bemutatja az új szabványokat. Kevesebb baleset és biztonságellenes állapot 0 szakemberképzés eredményei Zobákon K özismert, hogy a föld mélye nem adja könnyen a kincsét. Ebből fakad, hogy a bányászatot világszerte a legnehezebb és legveszélyesebb foglalkozások közé sorolják. Ugyanakkor az utóbbi idők eseményei is bizonyítják, hogy az elméletileg és gyakorlatilag felkészült szakember a veszélyforrás ismeretében megfelelő technikai felszereléssel meg tud küzdeni a feladatokkal és időben balesetmentesen el tudja hárítani a veszélyeket. Sajátos adottságok Világviszonylatban is a mecseki szénbányászat a legveszélyesebb bányászat körébe tartozik. Olyan sajátos veszélyek is jelentkeznek, amelyek az ország más bányáiban egyáltalán nincsenek, ilyen például a gázkitörés-veszély, a meredek dőlésű munkahelyek művelésével kapcsolatos veszély, szilikózisveszély, stb. A Mecseki Szénbányák bányaüzemei közül is Zobák Bányaüzemet tartják a legveszélyesebbnek. Ez természetes is, mert nemcsak a Mecsek, hanem az ország legmélyebb és legkevésbé ismert bányája. A munka biztonsága szempontjából lényeges a dolgozó ember és a munkahely viszonya és kapcsolata. Zobák Bányaüzemben a munkahely a dolgozó emberrel szemben fokozott igényeket, követelményeket támaszt, amelyekhez az egyén? nek alkalmazkodnia kell. Az eredményes alkalmazkodást az elméleti és gyakorlati ismeretek bővítése, a technológiai és munkafegyelem, a tudatos, helyes magatartás biztosítja. Ezt csak a jól képzett szakembertől várhatjuk el. Mindezt szem előtt tartotta az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség 706/1975. OBF számú határozata is, amikor például a gázkitörésveszély elhárításának fokozásával kapcsolatban a technikai és technológiai intézkedések mellett a dolgozók ismereteinek bővítésére olyan oktatási anyag ösz- szeállítását rendelte el, amelyben foglaltakra minden dolgozót ismételten oktatni kell és amelyet minden dolgozónak ki kell adni. Zobák Bányaüzemben a szak- emberképzésseL és -oktatással kapcsolatos feladatokat nagyon következetesen végrehajtották. Ezt bizonyítja közvetve a Dunántúli Napló 1976. évi január hó 15-i számában megjelent cikk, amely a komlói Zobák bányában bekövetkezett „súlyos üzemzavar”-rál tájékoztatta az olvasó közönséget. Egy eset tanulságai A bányahatósógi minősítés szerint „súlyos üzemzavaraként nyilvántartott gázkitörés olyan körülmények között zajlott le, amelyek a gázkitörés elhárítására kiképzett műszaki és fizikai dolgozók magas szintű szakmai felkészültségét és tevékenységét bizonyították. A gázkitörés olyan védekezési eljárás alkalmazása közben történt, amelynél gyakorlatilag nem számítanak gázkitörésre. A védekezési eljárást irányító Götzer Ádám aknász és Csizmadia Lajos vájár észlelték azokat a jelenségeket, amelyekből gázkitörésveszélyre következtettek és időben biztonságos helyre menekültek. A gázkitörésveszélyes munkahelytől 50 méterre vágatbővítést végző csapat dolgozói észlelték a gázkitörés következtében keletkezett enyhe légnyomást, a keletkező szállószénport és külön riasztás nélkül oxigénes menekülőkészülékeiket magukhoz véve felkészültek, hogy az adott pillanatban használatba vegyék és az oktatások során kijelölt útvonalon időben biztonságos helyre vonultak. A gázkitörés 85 tonna szenet dobott ki, balesetet nem okozott, termeléskiesés nem keletkezett, mert a gázkitörés csak egyelőkészítő munkahelyet érintett. Nemcsak ez a konkrét eset bizonyítja, hogy Zobák Bányaüzemben a szakember-képzésre befektetett erőfeszítés, elméleti és gyakorlati képzés eredményesnek bizonyult, hanem 1975. évben elért egyéb eredmények is. Eredményes védekezés 1975-ben Zobák Bányaüzemben üzemeltették a legtöbb gázkitörésveszélyes munkahelyet és az év folyamán egy gázkitö- réses jelenség történt, de balesetet, termeléskiesést az sem okozott. Két keresztvágat kihajtása során több gázkitörésveszélyes széntelepet harántol- tak és a védekezési eljárásokat olyan eredményesen alkalmazták, hogy gázkitörés nem történt. Tavaly az üzemben egy bányatűz keletkezett, de balesetet, termeléskiesést nem okozott. Egy halálos baleset volt föld alatti szállításnál. A három napon túl gyógyuló balesetek száma 1974-hez viszonyítva 188 esettel csökkent. A bányahatósági ellenőrzések kevés munkahelyen állapítottak meg olyan biztonságeilenes állapotot vagy közvetlen baleseti veszélyhelyzetet, amely miatt a további termelőmunkát meg kellett volna tiltani. Szabálysértési eljárás indítására okot adó szabálysértést is csak kevés esetben állapítottak meg. A szakemberképzés eddigi gyakorlati eredményei Zobák Bányaüzemben azt bizonyitják, hogy a dolgozókkal való foglalkozás, az elméleti képzés, ismételt színvonalas oktatás megteremtik annak a körülményeit, hogy az ország legveszélyesebbnek minősített bányaüzemében létrejönnek azok a személyi és tárgyi feltételek, amelyek a népgazdaság számára oly fontos kokszszén biztonságos és gazdaságos kitermelését biztosítják. Dr. Koncsag Károly Megvételre keresünk: 3011-es Zetor felújított motort, vagy komplett hengerfejet, sürgősen. Eladásra ajánlunk: 1 darab RS—09-es traktort, felújított motorral, emelővillával és lemezplatóval. Ajánlatokat: AGROKÉMIA SZÖVETKEZET, SELLYE Malom utca 1. Telefon: 85. Telex: 12 345.
