Dunántúli Napló, 1976. február (33. évfolyam, 31-59. szám)

1976-02-05 / 35. szám

1976. február 5., csütörtök Dúnantmt llaplö 3 Komolyon Scefll uenni a lei Sóhajtozás helyett intézkedések a gazdaságosabb termelésre Tapasztalatok két pécsi gyárban Szekrényelemek gyártása a Pécsi Bútorgyárban. Fotó: Szokolai Épül a számítástechnikai oktatás fellegvára A zt mondta egy pé­csi gyár igazgató­ja: „Nem értem, miért kell állandóan gon­dokról, nehéz gazdasági helyzetről beszélni. Szerin­tem egyedül arról van szó, hogy ezentúl sokkal komo­lyabban kell venni a mun­kásnak és vezetőnek egy­aránt azt, ami eddig is kötelessége volt.” A meglévő kapacitást job­ban kell kihasználni, segíteni a hasznos kezdeményezések megvalósítását és magasabb szintre emelni a mércét a gaz­dasági élet minden területén. Mechlabor pécsi gyára Az elmúlt év végéig befeje­ződött az összes építés-jel legű beruházás a Mechanikai La­bor pécsi gyárában, most már a termelés további fejlesztése a közelebbi és a távlati cél. A termelékenység növelése, a jó munkaszervezés nem látszik nehéznek a fiatal munkások fiatal gyárában. — Bizakodva nézünk a kö­vetkező öt év elé — mondja Keresztes János, a gyár igaz­gatója. Idén, s a következő négy évben kell elérnünk a tel­jes felfutást. Természetesen en­nek személyi feltételei, eszköz­igényei vannak. Jelenleg hét- százan dolgoznak a gyárban, a termelési érték tavaly elérte a 130 millió forintot. Az ötödik ötéves terv végéig mintegy 1300 főre növekszik a létszám, a tervezett termelési érték pe­dig 300—350 millió forint lesz. A szakember-utánpótlást il­letően a Zipernovszky Károly és a Széchenyi István szakkö­zépiskolákra, továbbá az 500- as Szakmunkásképző Intézetre építenek. A gyár dolgozói kö­zül négyszázan vesznek részt politikai és .szakmai oktatáson, továbbképzésen. Az idei tervben az áll, hogy 160 millió forint értéket kell megtermelni.. A már régóta jól bevált stúdiómagnókból a ta­valyinál kétszázzal többet, ösz- szesen ezret gyártanak. Ezen­kívül több, merőben új készü­lék is felkerül a gyártmány­listára. Intézkedési terveket készítet­tünk az egyes munkaterületek jobb szervezésére, a technojó- giai fejlesztésre, az önköltség csökkentésére és a minőség ja­vítására. Fokozott gondot for­dítunk a gyártóeszközök kihasz­nálására, termelőképességének megóvására. Az intézkedések konkrétak, egyértelműek, komoly hang­súlyt kap bennük a dolgozók egyéni felelőssége is. Pécsi Bútorgyár — A munkás alaptermészete, hogy szeret dolgozni — mond­ta Csillag József, a Pécsi Bú­torgyár igazgatója. — Ez ta­pasztalatom és meggyőződé­sem. Köztudott, hogy január elsejétől a gyárunkhoz csatol­ták a Szolgáltatóipari Vállalat bútorrészlegét. Korábban, az úgynevezett „Csabi" heverő összeszerelésén tizenketten dol­goztak, naponta ötven heverőt készítettek. Az első beszélgetés alkalmával elmondtuk, hogy mit vár tőlük a gyár és ők mit várhatnak. Két hét alatt annyit változott a helyzet, hogy ma nyolc munkás naponta nyolc­van heverőt szerel össze. Ter­mészetesen ehhez minden fel­tételt biztosítani kell. Olyasmit nem engedhetünk meg ma­gunknak, hogy egy alkatrész hiánya miatt órákig álljon a munka. A cél: a napi 480 per­cet hasznos munkával megtöl­teni. 1970-ben 160 munkás 26 mil­lió forint termelési értéket állí­tott elő. Az átlagos évi bér- színvonal 22 000 forint volt. öt év múltán, tavaly 170 fizikai dolgozója volt a gyárnak és 77 milliót termeltek. Az átla­gos bérszínvonal évi 31,000 fo­rintra emelkedett. A teljesség kedvéért még hozzá kell tenni, hogy a gyár állóeszköz-állo­mánya öt év alatt nyolcmillió­ról 13 millió forint értékűre nőtt. A jövő terveiben további elő­relépést irányoznak elő. — Ebben az évben mintegy öt-hatmillió forintot fordítunk beruházásra. Ennek körülbelül egyharmadát az állóeszköz kor­szerűsítésére, négy-négy és fél millióért megkezdjük az új köz­ponti technológiai terület épí­tését. A gyár kapuján üres a mun­kásfelvételt hirdető tábla. — 1970-ben az egy munkás­ra eső termelési érték (az anyagköltséget nem számolva) 62 ezer forint volt. Tavaly ez az összeg 165 ezerre emelke­dett. A jelenlegi, 300 fős mun­káslétszámot nem növeljük, de így is el akarjuk érni az ötödik ötéves terv végéig a 200 mil­liós termelést. Kurucz Gyula A számítógépes kultúra ha­zai elterjesztésének egyik kulcsfontosságú intézménye a SZÁMOK — a Központi Sta­tisztikai Hivatal Nemzetközi Számítástechnikai Oktató és Tájékoztató Központ. A SZÁ­MOK hat év óta szervezi a srakmai alapképzést biztosító, továbbá a speciális és tovább­képző, valamint a kizárólag számítástechnikai irányzatú ve­zetői tanfolyamokat, az ENSZ- szel fennálló szerződés alapján nemzetközi tanfolyamokat; ez alatt a hat év alatt sok ezer intézményi és vállalati szak­embert képezett ki. A SZÁMOK most új székházat épít, amely­nek birtokba vételével nyilván még színvonalasabb lehet majd az oktatómunka. Az épülő oktató és tájékoz­tató központ három nagyobb egységre — oktatói és számí­tóközpont, iroda és szálloda — tagozódik. Az oktatói rész tá­gas, 14 előadótermében — ezeket az oktatótermeket kor­szerű oktatási eszközökkel, így például zártláncú tv-rendszer- rel, a közvetlen számítóközpon­ti kapcsolatot biztosító termi­nálokkal szerelik fel — egy­idejűleg csaknem kétszázan hallgathatják az előadásokat. A szállodai épületben — há­rom szinten, 90 kétágyas szo­bában — 180 hallgatót helyez­hetnek el, ezzel megnő a bent­lakásos tanfolyamok szervezé­sének lehetősége, ami különö­sen a regionális számítástech­nikai szakemberképzés és to­vábbképzés szempontjából nagy jelentőségű, de a külföldi hall­gatók elhelyezése és képzése szempontjából is rendkívül elő­nyös. A SZÁMOK új székházát a tervek szerint ez év júniu­sának végén adják át. A fogyasztó éleslátása Rendszeresen közöljük, mit ír elő a szabvány egyik vagy má­sik árucikkünk minőségéről. De hát mi is a szabvány és miért keli annyit lovagolni raj­ta? A téma megér egy kis eszmefuttatást. A termékek minőségének leg­főbb őrei maguk a vásárlók. A „millió szemű" fogyasztó, ha tisztában van azzal, hogy mik a jogai, milyen minőségű árucikkeket kérhet pénzéért, észrevételeivel rendkívül haté­konyan csatolhat vissza a ke­reskedelem közvetítésével ma­gára az előállítóra. Ezt a fo­gyasztói ellenőrzést csak kiegé­szíteni tudják a hivatalos el­lenőrzési szervek, de mellőzni nem. A fogyasztók felvilágosí­tása, ennek nyomán vásárlói műveltségének növelése igen ösztönzően hat a termelésre és a forgalmazásra. Azt, hogy egy-egy termék­nek mit kell tudnia, milyen le­gyen a minősége, a szabvá­nyok tartalmazzák. Minél job­ban ismertek ezek a „műszaki törvények", annál inkább ki­szorulnak a termékek minősé­gével kapcsolatos visszaélések, hanyagságok. Az ismeretek fo­kozódásával nő a fogyasztói öntudat, a fogyasztói megelé­gedés, mélyül az állami intéz­kedések irányában a bizalom. A jó vásárlói közérzet kialakí­tása fontos politikai kérdés is. A fogyasztókat — és ki nem az? — naponta közvetlenül érik behatások: a fogyasztási cik­kek minősége, megbízhatósága terén kapott jogos vagy vélt sérelmek összegeződnek, vala­hol az egyénben lerakódnak és hatással vannak életükre, mun­kájukra, közérzetükre. Az, aki naponta kap egy-egy negatív impulzust a boltokban, egy idő után ő sem fordít olyan gon­dot munkájára, annak milyen­ségére, hiszen őt is becsapják. A termék minősége és ára között is rendkívül szoros a kapcsolat. A tervszerű és igaz­ságos elosztásnál az árakhoz szükségszerűen mellé kell ren­delni a szóban lévő termék konkrét használati értékét, az­az minőségét. A minőség ron­tása tulajdonképpen árdrágí­tás és különösen azért veszé­lyes, mert „feketén" megy vég­be, így ellenőrizhetetlen inflá­lódáshoz vezet. Államilag meg­határozott ár tehát nem létez­het az ahhoz az árhóz tartozó minőségi meghatározás nélkül. A minőségi követelményeket vi­szont az állami szabványok te­szik konkréttá. A szabványok jobb és tömegesebb megismer­tetése ezért a minőség védel­mének egyik fontos eszköze. Hosszasan lehetne még so­rolni a szabványosítás egyéb területen megnyilvánuló pozitív hatását: az egységesítéssel, ti­pizálással gazdaságosabbá te­szi a termelést, védi az életet, a vagyont, lehetővé teszi a nemzetközi árucsere növelését és így tovább. Ami a „millió szemű" fogyasztót illeti, a lé­nyeg, hogy éléslátása fokozód­jék, mindig tisztában legyen vele, milyen minőséget kérhet számon a boltokban vásárolt árucikkektől. Ebben szeretne segíteni lapunk is, amikor be­számol a szabványosítás ese­ményeiről, bemutatja az új szabványokat. Kevesebb baleset és biztonságellenes állapot 0 szakemberképzés eredményei Zobákon K özismert, hogy a föld mélye nem adja könnyen a kin­csét. Ebből fakad, hogy a bányászatot világszerte a legnehezebb és legveszélyesebb foglalkozások közé sorolják. Ugyanakkor az utóbbi idők eseményei is bizonyítják, hogy az elméletileg és gyakorlatilag felkészült szakember a ve­szélyforrás ismeretében megfelelő technikai felszereléssel meg tud küzdeni a feladatokkal és időben balesetmentesen el tudja hárítani a veszélyeket. Sajátos adottságok Világviszonylatban is a me­cseki szénbányászat a legve­szélyesebb bányászat körébe tartozik. Olyan sajátos veszé­lyek is jelentkeznek, amelyek az ország más bányáiban egy­általán nincsenek, ilyen pél­dául a gázkitörés-veszély, a meredek dőlésű munkahelyek művelésével kapcsolatos ve­szély, szilikózisveszély, stb. A Mecseki Szénbányák bá­nyaüzemei közül is Zobák Bá­nyaüzemet tartják a legveszé­lyesebbnek. Ez természetes is, mert nemcsak a Mecsek, ha­nem az ország legmélyebb és legkevésbé ismert bányája. A munka biztonsága szem­pontjából lényeges a dolgozó ember és a munkahely viszonya és kapcsolata. Zobák Bánya­üzemben a munkahely a dol­gozó emberrel szemben foko­zott igényeket, követelményeket támaszt, amelyekhez az egyén? nek alkalmazkodnia kell. Az eredményes alkalmazkodást az elméleti és gyakorlati isme­retek bővítése, a technológiai és munkafegyelem, a tudatos, helyes magatartás biztosítja. Ezt csak a jól képzett szak­embertől várhatjuk el. Mindezt szem előtt tartotta az Országos Bányaműszaki Fő­felügyelőség 706/1975. OBF szá­mú határozata is, amikor pél­dául a gázkitörésveszély el­hárításának fokozásával kap­csolatban a technikai és tech­nológiai intézkedések mellett a dolgozók ismereteinek bővíté­sére olyan oktatási anyag ösz- szeállítását rendelte el, amely­ben foglaltakra minden dolgo­zót ismételten oktatni kell és amelyet minden dolgozónak ki kell adni. Zobák Bányaüzemben a szak- emberképzésseL és -oktatással kapcsolatos feladatokat nagyon következetesen végrehajtották. Ezt bizonyítja közvetve a Du­nántúli Napló 1976. évi január hó 15-i számában megjelent cikk, amely a komlói Zobák bányában bekövetkezett „súlyos üzemzavar”-rál tájékoztatta az olvasó közönséget. Egy eset tanulságai A bányahatósógi minősítés szerint „súlyos üzemzavaraként nyilvántartott gázkitörés olyan körülmények között zajlott le, amelyek a gázkitörés elhárítá­sára kiképzett műszaki és fizi­kai dolgozók magas szintű szakmai felkészültségét és te­vékenységét bizonyították. A gázkitörés olyan védekezési el­járás alkalmazása közben tör­tént, amelynél gyakorlatilag nem számítanak gázkitörésre. A védekezési eljárást irányító Götzer Ádám aknász és Csiz­madia Lajos vájár észlelték azokat a jelenségeket, ame­lyekből gázkitörésveszélyre kö­vetkeztettek és időben bizton­ságos helyre menekültek. A gázkitörésveszélyes munkahely­től 50 méterre vágatbővítést végző csapat dolgozói észlelték a gázkitörés következtében ke­letkezett enyhe légnyomást, a keletkező szállószénport és kü­lön riasztás nélkül oxigénes menekülőkészülékeiket maguk­hoz véve felkészültek, hogy az adott pillanatban használatba vegyék és az oktatások során kijelölt útvonalon időben biz­tonságos helyre vonultak. A gázkitörés 85 tonna szenet do­bott ki, balesetet nem okozott, termeléskiesés nem keletkezett, mert a gázkitörés csak egyelő­készítő munkahelyet érintett. Nemcsak ez a konkrét eset bizonyítja, hogy Zobák Bánya­üzemben a szakember-képzésre befektetett erőfeszítés, elméleti és gyakorlati képzés eredmé­nyesnek bizonyult, hanem 1975. évben elért egyéb eredmények is. Eredményes védekezés 1975-ben Zobák Bányaüzem­ben üzemeltették a legtöbb gázkitörésveszélyes munkahelyet és az év folyamán egy gázkitö- réses jelenség történt, de bal­esetet, termeléskiesést az sem okozott. Két keresztvágat ki­hajtása során több gázkitörés­veszélyes széntelepet harántol- tak és a védekezési eljárásokat olyan eredményesen alkalmaz­ták, hogy gázkitörés nem tör­tént. Tavaly az üzemben egy bányatűz keletkezett, de bal­esetet, termeléskiesést nem oko­zott. Egy halálos baleset volt föld alatti szállításnál. A há­rom napon túl gyógyuló bal­esetek száma 1974-hez viszo­nyítva 188 esettel csökkent. A bányahatósági ellenőrzések ke­vés munkahelyen állapítottak meg olyan biztonságeilenes ál­lapotot vagy közvetlen baleseti veszélyhelyzetet, amely miatt a további termelőmunkát meg kellett volna tiltani. Szabály­sértési eljárás indítására okot adó szabálysértést is csak ke­vés esetben állapítottak meg. A szakemberképzés eddigi gyakorlati eredményei Zobák Bányaüzemben azt bizonyitják, hogy a dolgozókkal való foglalkozás, az elméleti képzés, ismételt szín­vonalas oktatás megteremtik annak a körülményeit, hogy az or­szág legveszélyesebbnek minősített bányaüzemében létrejönnek azok a személyi és tárgyi feltételek, amelyek a népgazdaság számára oly fontos kokszszén biztonságos és gazdaságos ki­termelését biztosítják. Dr. Koncsag Károly Megvételre keresünk: 3011-es Zetor felújított motort, vagy komplett hengerfejet, sürgősen. Eladásra ajánlunk: 1 darab RS—09-es traktort, felújított motorral, emelővillával és lemezplatóval. Ajánlatokat: AGROKÉMIA SZÖVETKEZET, SELLYE Malom utca 1. Telefon: 85. Telex: 12 345.

Next

/
Oldalképek
Tartalom