Dunántúli Napló, 1976. február (33. évfolyam, 31-59. szám)
1976-02-04 / 34. szám
e Dunántúli napló 1976. február 4., szerda A JPM Néprajzi Osztálya évek óta rendszeresen vizsgálja a festett református templomokat, az újonnan feldezettekről a múzeum 1975-ös évkönyvében jelenik meg ismertetésem. Ilyen a merenyei templom is, hiszen az eddigi szakirodalom csak a mennyezet festéseiről tudott, a szószék és papszék átfestett díszítéseinek feltárására most készülünk. A bejárások során megvizsgáltuk a már használaton kívüli úrvacsorái kanosát és Komlósi Ernő esperes engedélyével be is szállítottuk. és restauráltuk (a munkát Takáts Árpád végezte). Megtisztítottuk a sérült edényt. hogy megakadályozzuk az ónpestis továbbterjedését, kiigazítottuk és helyére ragasztottuk sérült fülét — így már kiállításra kívánkozik a merenyei ónkanna ! A fedélen belül elhelyezett mesterjegy alapján megállapítottam, hogy e kannát Verbiczky János (lohann WERBICZKY « VERWIZGI) Győrben készítette, ahol 1755-ben nyert polgárjogot — Kassáról költözött oda. Hogy a kanna mikor készült, nem tudjuk, de biztosan XVIII. századi, s megvolt 1781-ben, amikor a jelenlegi kő- és téglatemplomot építették az 1718-as, 1744-ben renovált, szalmával fedett és sárral tapasztott fatemplom helyett. Reméljük, hogy további kutatásaink további értékeket tárnak fel. Mándoki László múzeumi osztályvezető Remek új lelet A merenyei ónkanna Eltűnt pécs-baranyai irodalom Batsányi barátja Kufstein! Ma: Tirol kapuja, kellemes klímájú üdülőhely. Miksa császár 1512-ben 6—8 méteres falakkal körülvett várat épített ide, amelyet a XVIII— XIX. században börtönként használtak. Ide küldték „üdülni" vagy meghalni azokat a magyarokat, akik a Habsburg- politikának útjában állottak. A kufsteini Császár-toronyba ma már könnyű eltalálni: magyar nyelvű tájékoztató táblák irányítanak bennünket oda, ahol a 8 méteres falakon belül raboskodott Wesselényi Miklós, Kazinczy Ferenc, Teleki Blanka, Leőwey Klára, Czuczor Gergely és még sokan. Itt halt meg a tragikus sorsú író, Szentjóbi Szabó László, akinek halálhörgését a szomszédos cellában a forradalmár plebejus költő, Batsányi János hallgatta és írta meg. A tapolcai saru-varga fia egy évi kufsteini várfogsága után sok hányattatást élve át, végül is Linzbe került száműzetésbe. Itt a hazai irodalmi körökkel való kapcsolata meggyengül, lassan kezdik elfelejteni. Egy, csak egy jó barát tart ki mellette mindvégig: a szigetvári hősnek, Juranics Lőrincnek ivadéka, Juranics László, pécsi nagyprépost. A vele csaknem egykorú Batsányival a keszthelyi középiskolában Ismerkedett meg Juranics, mindketten a „syntaxista" (nyelvtani) osztályba jártak. Ez a barátság hatvan éven át tartott, noha többé nem találkoztak egymással — csak levelek útján. Batsányi azonban nemcsak levelező társat talált Ju- ranicsban, hanem mecénást is, aki 130 lapos verses kötetét 1827-ben 400 pengőforintért kinyomatta. Rövidesen megjelent a második, bővített kiadás is 1835-ben a következő ajánlással: „Főtisztelendő Juranics László pécsi kanonok úrnak, több vármegyék táblabírájának, mint legrégibb szíves jóbarátjának küldi és ajánlja a szerző." De nemcsak a forradalmár költőhöz kötötte életre szóló barátság, jó viszonyt tartott fenn a kiváló tudóssal, Fehér Györggyel és Vörösmarty Mihállyal is. „A magyar rímekbe szinte szerelmes volt" — írja róla Szalay Antal, a kortárs. Tisztelte az élő és elhunyt jeles férfiakat. Legnagyobb királynak szt. Lászlót, legnagyobb hazafinak Hunyadi Jánost, legnagyobb papnak Pázmány Pétert tartotta. Az élők közül pedig Széchenyi Istvánt értékelte legtöbbre. Juranics erősen szociális lelkületű ember volt. Más írókat is segélyezett, különösen a jól tanuló fiatalokat támogatta. 78 éves korában végrendelkezett s többek között a „magyar nemzeti academinak", a váci siketnémák intézetének, a pesti vakok intézetének és azok számára, akik Pécsett a katonaság körében a magyar nyelvet tanítják, nemkülönben az „ér- tényi szegény tanulók segedel- mezésére" jelentős összegeket hagyományozott. Végrendelete 15. pontjában leírja hazafiúi érzelmeit, minél fogva a magyar Leonidas és elesett társainak emléket kívánt emelni, és végrendeletileg meghagyta, hogy a hősi küzdelem évfordulóján, szeptember 7-én minden évben ünnepséget tartsanak Szigetvárott. Az első ünnepséget az ő magyar nyelvű beszédével nyitották meg, s ezek későbbi megtartására 2500 forintos alapítványt tett. De ugyanígy rendelkezett a szomorú emlékű mohácsi csata ünnepségeiről is. Termetre kicsiny, de szellemében kiváló, nyájas, szívélyes, közvetlen modorú ember volt, aki szívesen részt vett a falusiak menyegzőin, a névnapokon, s az egyszerű beszédet örömmel hallgatta, a tréfákat följegyezte magának. Már életében sokra becsülték a tudományokban való nagy jártasságáért, különösen az irodalom és a honi történelem kiváló ismeretéért. Értékes könyvtárában nemcsak a latin klasszikusok kötetei voltak megtalálhatók, hanem „minden Catholikus és Protestáns régiségek, melyek 200 esztendő előtt magyarul nyomtattattak". Ezek között volt Janus Pannonius kétkötetes latin nyelvű munkája is. Pécs városa és a nagy költő szeretete árad e soraiból: „Pétsnek is ha megvizsgálom és megjárom gyönyörű vidékét, amit pedig igen sokszor szoktam tselekedni, mikép lebegnek előttem ama halhatatlan és külföldön is elhíresedett Janus Pannoniusnak árnyékai, mert tizenkét esztendeig volt ezen városnak lakója és ha a csinos olasz föld és annak éltető ege hevítette őtet a versírásra, valóban azt tehette benne Pétsnek is bájoló tája.” A nagy irodalombarát 1850. december 12-én halt meg Pécsett, 85 éves korában. Dr. Tóth István Határőrközségek, önkéntes határőrök Ivándárda - Határőrközség. A határőr alegységet a lakosság a község szerves részének tekinti. Képünk Ivándárda felsza badulásának 30. évfordulóján készült. A cselekvő hazaliság kiemelkedő példája társadalmunk, szocialista rendünk közvetlen védelme, az ebben való önzetlen részvétel. A határ mentén élő dolgozók is elismerést érdemlően vesznek részt ebben a tevékenységben, bekapcsolódva a közrend, a közbiztonság, közöttük az államhatár őrizetébe is. Közös érdek Ez a munka már évek, sőt évtizedek óta szervezetten, irányítottan, rendszerbe foglalva, eredményesen folyik. A határ menti lakosság érdekelt abban, hogy a határon is törvényes rend, békés állapot legyen, mert csak ilyen viszonyok között lehet nyugodtan élni és dolgozni. Annál is inkább említést érdemel ez, mert a határ menti lakosság munkáját, életét, nyugalmát bizony számtö- lan esetben kellett megzavarni határsértők, csavargók, kalandvágyók, törvény elől menekülő bűnözők elfogása érdekében. Nem volt nehéz megérteni a dolgozóknak, hogy ezek az ő ellenségük is, s amikor pedig ebben a munkában segítőkészen részt vesznek, társadalmunkat védik, erősítik. A határőrizeti munkában való részvételnek számos önkéntes formáját hozta létre a helyi párt- és tanácsszervek az ifjúsági szervezetek segítségével a lakosság. Széles körben elterjedt a határőrséget segítő csoportok szervezése és működése. Szélesedik a HATÁRÖR- KÖZSÉG-mozgalom, a határőr IG alegységek, az úttörő-határőr szakaszok száma. Mindezek a határőrséggel való együttműködésben, azok segítségével, közreműködésével szerveződnek önkéntes alapon és tevékenységük élő és folyamatos, naponként érződik hatása a határőrizetben. Csak Baranya megyében több mint 80 csoport működik, több mint 1000 fővel, 8 IG alegység kb. 400 fővel. Határőrközségeink: Drá- vaszabolcs, Kásád, Lippó, Ivándárda, Sárok, Bezedek. Kibontakozóban van az önkéntes határőrmozgalom. A határőrközség-mozgalom a lakossággal meglévő kapcsolatunk magasabb rendű szervezeti kerete, az együttműködés legnagyszerűbb szervezeti formája és eszköze. Célja: Segíteni a Magyar Szocialista Munkáspárt honvédelmi nevelő munkára vonatkozó határozatainak végrehajtását úgy, hogy a határőrközségekben élő felnőtt lakosság cselekvőén vegyen részt a Magyar Népköztársaság államhatárainak őrizetében. Segítse elő a népi-nemzeti egység erősítését, a soknemzetiségű határ menti községekben pártunk nemzetiségi politikájának követelmények szerinti érvényesülését, a hagyományok ápolását, a határvidékszemlélet helyes alakítását. Célja továbbá az egész határ menti lakosság mozgósítása a határsértők elleni harcra, hogy ne csak néhányon, hanem a lakosság döntő többsége a határőrökkel együtt őrizze a község határszakaszát, hogy a határőrközségek lakói minden ellenszolgáltatás nélkül, önként, mintegy erkölcsi elkötelezettségből vállalják: minden segítséget megadnak a község határszakaszának szilárd őrizetéhez. A határőrközségek területén elhelyezkedő határőr alegységet tekintsék a község részeként. Tevékenységük legyen összehangolt és a tervezett feladatoknál a kölcsönös érdekeket vegyék figyelembe. A cím elnyerésének követelményei: 0 A község lakossága állampolgári kötelességének mind a termelésben, mind a határőrizetben, se- gitésében a követelmények szerint eleget tett, s részükről az utóbbi években nem történt tiltott határ- átlépési kísérlet, csempészkedés, illetve ilyen cselekményekhez nem nyújtottak segítséget. 0 A felnőtt lakosság többsége minden ellenszolgáltatás nélkül, önként, erkölcsi elkötelezettségből vállalja, hogy konkrét tevékenységet végez az államhatár biztonságos őrizetének elősegítése érdekében. 0 Az államhatár rendjére és őrizetére vonatkozó kormányrendeletben meghatározottakat betartják és betartatják. 0 A helyi pártszervezet, állami, társadalmi szervek és a határőr alegységek között, a lakosság és a határőrök között az elmúlt években olyan politikai, kulturális és sport együttműködés alakult ki, amely biztosíték a további eredményes együttműködésre. 0 A község kommunistát és a pártonkivüli felnőtt lakosság többsége helyesli és kéri a „Határőrközség” cím felvételét. 0 A község lakossága segíti a közrend védelmét, hozzájárulnak u közbiztonság betartásához. Az önkéntes határőrmozgalom Az MNK Elnöki Tanács 17/1974. sz. tvr.-e alapján a Minisztertanács a 26/1975. sz. rendeletével önkéntes határőrmozgalom szervezését rendelte el. Az önkéntes határőr csoportokat az eddig is működő, határőrséget segítő csoportok tagjaiból kell szervezni úgy, hogy nem számoljuk fel ezt a formát sem, sőt tovább működik és. újabb tagokkal lehet erősíteni. önkéntes határőr az lehet, aki: 18. életévét betöltötte, büntetlen előéletű, politikailag, erkölcsileg megbízható, munkahelyén és lakókörnyezetében közmegbecsülésben áll, aki e tevékenységet önként vállalja, akit állami, társadalmi, gazdasági szerv, kollektíva javasol. Ahol erre lehetőség nincs, ott ajánlás vagy önkéntes jelentkezés alapján kerülhet sor a csoportba való felvételre, rátermettségénél fogva alkalmas szolgálati feladat ellátására. Az önkéntes határőr köteles a javasló szervnek, kollektívának e társadalmi megbízatásáról beszámolni. Nem lehet önkéntes határőr: függetlenített párt- és tanácsi funkcionárius, fegyveres erők és testületek tagjai, önkéntes rendőrök. ' Az önkéntes hatáiőr jogosult: közreműködni a lakosság körében végzett oktató, fel- világosító és jogpropaganda munkában, az állampolgárok figyelmét felhívni a közrendet sértő magatartás abbahagyására, a bűncselekmény elkövetőjét tettenérés esetén elfogni és a legközelebbi rendőrnek, illetve rendőri-határőrizeti szervnek átadni, meghatározott gépjárművek kivételével — baleset áldozatainak segítség- nyújtása érdekében — gépjárművet igénybe venni, helvi tanácshoz vagy rendőri szervhez bekísérni azokat a személyeket, akik védelemre szorulnak, bűn- cselekmény, vagy szabálysértés esetén a járműveket megállítani, az okmányokat ellenőrizni, a gyanúsan viselkedő, vagy jogsértést elkövető személyeket igazolásra felszólítani, megtagadás esetén előállítani, szolgálatának teljesítése közben szolgálati célból vállalatok, hivatalok, intézmények és egyéb szervek távbeszélő készülékét igénybe venni, a rend fenntartásához, illetve intézkedéséhez a katonai rendészeti szervek, járőrök segítségét kérni, a számára engedélyezett önvédelmi fegyvert szolgálatba vinni, használni a meghatározott esetekben. Az önkéntes határőr szolgálatának ellátása során hivatalos személy. Évente három fizetett munkanapra továbbképzésre, illetve rendkívüli szolgálat ellátására igénybe vehető a határőr szervek által. Az önkéntes határőrök életének, testi épségének, egészségének sérelméből eredő károsodások megtérítésére, továbbá anyagi felelősségükre külön jogszabályok az irányadók. Az önkéntes határőr kiemelkedő munkájáért, szolgálati ellátásáért kitüntetést, dicséretet, jutalmat kaphat. Az önkéntes határőrök ünnepélyes keretek között fogadalmat kötelesek tenni. Szent és sérthetetlen összegezve e cikksorozat legfőbb mondanivalóját: az államhatár, ha szocialista országgal való közös határról van is szó, mindig egy ország, egy nép egységének, függetlenségének jelképe. Ezért őrizete felmérhetetlen politikai jelentőséggel bír, mert a határok megsértése és kísérlete mindkét ország ellen irányul. A szilárd határőrizet tevékenyen hozzájárul a népek békéjéhez, barátságukhoz; a békés egymás mellett élés megvalósulásához más társadalmi berendezésű államokkal. Elismerés mindazoknak, akik ennek felismeréséig eljutottak, eljutnak és tevékenyen részt vállalnak társadalmunk politikai erősítésében, a szocialista törvényesség érvényesítésében. Csak így válhat valóra a jelszó, hogy: „A Magyar Nép- köztársaság államhatára szent és sérthetetlen.’ Kászonyi István határőr alezredes Építtetők, figyelem! Most vásárolja meg építőanyag-szükségletét, a SZENTLÖRINCI TELEPÜNKÖN. Blokktégla, cement, mészhidrát, tetőcserép, csempék (fehér, színes, mintás), ajtók, ablakok, hullámpala, tetőfa, tetőléc stb. nagy választékban kaphatók! TÜZELŐ ÉS ÉPÍTŐANYAG TELEP, SZENTLÖRINC — TELEFON: 71-102. ft gyepiitöl a tärsadalmasitasig ||
