Dunántúli Napló, 1976. február (33. évfolyam, 31-59. szám)

1976-02-04 / 34. szám

2 Dunántúli napló 1976. február 4., szerda A tanár néni muzsikál is? Igen, a tanár nénik és bácsik nem csak tanítják, de művelik is a zenét Ha megtartották óráikat, ha el­igazították az apró, ügyet­len ujjakat, világosságot gyújtottak a buksi fejekben, ha felkészültek a holnapi napra, megtartották a szülőt értekezletet és elintézték a növendékek ügyes-bajos dolgait, igen, akkor a zene­iskolai tanárok végre ma­guk is kézbeveszik a hang­szert. Gyakorolnak, egyedül és együttesekben, órákon át, pihenőidejük megrövidí­tése árán is. Miért teszik? Eszük ágában sincs ver­senyre kelni a pódium mű­vészeivel. Belső igény, a ze­ne és a hivatás szeretete sarkallja őket, meg az elő­adóművészi hajlam is, mo­lyét pólyájuk kezdetén alá­rendeltek ugyan a művészet másfajta szolgálatának, de melyet elfojtani magukban nem tudnak és nem is akar­nak. Muzsikálnak hát, és a szonáták, kvártettek hang­jával felelnek a gyermeki kérdésre: Igen, mi nem csak tanítjuk, csináljuk is... Újság, plakát nem hirde­ti, mégis mindig tele a Liszt-terem. Jórészt szülőkkel telik meg, legtöbbjük ko­rábban nem járt hangver­senyre. Először csak illem­ből jönnek, meq talán kí­váncsiságból: Meghallgatni, mit tud a tanár néni, akiről annyit mesél otthon a gye­rek. Aztán már a megkós­tolt új élvezet, az élő zene varázsa vonzza őket. És ta­lán egyszer majd akkor is eljönnek, ha nem az isme­rős tanár néni muzsikál. A kodályi mottóhoz kap­csolva mostanában gyakran elhangzik a kérdés: „Le­gyen a zene mindenkié" — de hogyan? íme, a sok le­hetséges út közül ez is egy. Négyszázan hallgatták meq január 31-én, a Pécsi Liszt Ferenc Zeneiskola ta­nári hangversenyén Scarlat­ti, Haydn, Mozart, Brahms és Hindemith műveit Bala- tinecz Márta, Komáromi Alice (ének), Rozgonyj Klá­ra, Marosy László (hegedű), dr. Takátsy Zoltánné (brá­csa), Morvay Bálint (klari­nét), Tolnay Gábor (kürt), Neményi Klára (zongora) és Zaszlavik György (gitár) ta­nárok kidolgozott és őszin­tén átélt előadásában. Dobos L. Hatvanmilliód beruházás Termálvizes zöldség­kertészet épül Szigetváron A közbejött energiaválság az elmúlt tervidőszakban meghiú­sította a megye egyik régi ál­mának, egy fűtött palántane­velő központnak és zöldséghaj­tató telepnek a létrehozását. Két évvel ezelőtt a görcsönyi Mecsek Völgye Tsz — társulá­sos alapon - vállalta a gesz­torságot, de ez a terv megbu­kott, s legfőképp azon, hogy Görcsönyben az üvegházat és a fóliatelepet drága olajjal kellett volna fűteni. A megyei vezetés - éppen a jobb zöld­ségellátás érdekében - nem ad­ta fel a lehetőséget, s ismét megbízta a Budapesti Kerté­szeti Egyetem kollektíváját, hogy dolgozzák át a terveket, ezúttal az olcsóbb szigetvári termálvízre. Ezt a tanulmánytervet vitat­ták meg és fogadták el tegnap délelőtt Szigetváron, a Városi Tanács nagytermében megje­lent vállalati, szövetkezeti szer­vek képviselői. — A terv .szerényebb, de reá­lisabb a korábbiaknál. A 60 millió forintos beruházással lét- rehozott objektum mégis nagy mértékben segíti majd a me­gye zöldségtermelési ötéves tervének teljesítését — mutatott rá bevezetőjében dr. Földvári János, a Baranya megyei Ta­nács általános elnökhelyettese. A megye lakosságának egy fő­re eső átlagos zöldségfogyasz­tását a ten/időszak végére a jelenlegi 75—80 kilóról évi 100 kilogrammra kell emelni. Ezzel a növekvő lakossági igénnyel a megye belső termelésének is lépést kell tartania. A lemara­dás nagy, és tavaly tovább romlott a helyzet, a megye el­látását a BARANYAMÉK tavaly 80 százalékban más megyék­ből tudta csak biztosítani. A cé| az, hogy az ötéves terv vé­gére az árualap zömét már megyén belül állítsák elő. Jól szolgálja majd ezt a szigetvá­ri melegvízzel fűtött kertészet, amely igen olcsó — a kalkulá­ciók szerint 9 fillérbe kerülő — palántával látja el a termelő­ket, s ezen kívül primőr zöld­ségfélékkel, elsősorban zöld­paprikával és paradicsommal a fogyasztókat. A tanulmányterv elfogadása mellett a tegnapi tanácskozá­son még sok fontos kérdésben kellett dönteni. A tanácskozás résztvevői elfogadták Sziveri Kálmánnak, a mágocsi tsz el­A BARANYAMÉK tagszövetkezetei hozzák létre Olcsó palántával és primőr zöldséggel látja el a megyét nőkének és a BARANYAMÉK soros elnökének javaslatát, ar­ra vonatkozólag, hogy ne hoz­zanak létre újabb társulást. Le­gyen a szigetvári termálkerté­szet gazdája a BARANYAMÉK, mint a szövetkezetek zöldség- termelő közös vállalata, s mű­ködjön úgy az új objektum, mint a MÉK egyik termelőága­zata. A beruházás 50 száza­lékos állami támogatást élvez. A másik 50 százalékot a me­gye szövetkezetei, a BARANYA­MÉK társulás, az állami gazda­ságok és a konzervipar közös összefogásából teremtik elő. A területet a szigetvári Zrínyi Tsz, a termálvizet a város biztosít­ja. A 62 Celsius fokos meleg­víz komplex hasznosítását ter­vezi a Városi Tanács. Az ötö­dik ötéves terv időszakában új 1200 méter mély kutat fúrnak Szigetváron, hogy a vízkészlet a terjeszkedő lakótelepek fűté­sén, a városi fürdőn kívül ele­gendő legyen a kertészetnek is. Ez a korszerű kertészet az ún. kondenz - fáradt - vizet is fel­fogja használni, így a sziget­vári melegvíz többé nem folyik el az Almás-patakban. A tanácskozás résztvevői fel­kérték a BARANYAMÉK jelen­lévő vezetőjét, hogy haladék­talanul hívják össze az igaz­gató tanácsot, módosítsák az alapszabályt, rendeljék meg a kiviteli tervet. Ennek elkészíté­sét a MÉLYÉPTERV jelenlévő képviselője vállalta. Tekintettel az építőipar kapacitáshiányára a kiviteli munkák elvégzésére a görcsönyi, a szigetvári és a fel- sőszentmártoni tsz-ek vezetői ajánlották fel építő kapacitá­sukat. A termálkertészetnek 60- 70 dolgozóra lesz szüksége, a szakmunkások kiképzését a Vil­lányi Mezőgazdasági Szakisko­la végzi. Győri Pál, a felső- szentmártoni tsz elnöke fel­ajánlotta, hogy az induláshoz — mivel ők közel vannak — 30- 40 jól képzett szakmunkást kül­denek át, ha ők otthon a pa­lántaneveléstől valóban men­11™ Miért csökken az 9 árutermelés a háztájiban? Háztáji gazdaságok, élelmi­szerszállítás, kereskedelmi há­lózat fejlesztése. magánerős lakásépítés tolekellátottsága... Egyebek között ilyen vizsgálati témák szerepelnek a Baranya megyei Népi Ellenőrzési Bizott­ság idei munkaterében, amit legutóbbi ülésén fogadott el a Baranya megyei Tanács. A mohácsi, a pécsi, a sás-~ di és a siklósi járás területén vizsqálják majd a népi ellen­őrök a háztáji gazdaságokkal kapcsolatos tennivalókat. Az utóbbi években a termelőszö­vetkezetek és a háztáji gaz­daságok kapcsolata lazult, év­ről évre kevesebb termék je­lenik meq a háztáji gazdasá­gokból közvetett vagy közvet­len értékesítés útján. Milyen módon segítik a közös gazda­ságok a háztáji gazdaságokat árutermelő tevékenységük fo­kozásában? — erre keresi majd a választ a NEB vizsgálata. A megyei tanácsülésen szó­ba került, hogy a helyi taná­csoknál sokszor indokolatlanul magas maradvány-összegek ke­letkeznek. Ehhez a megállapí­táshoz kaocsolódik az a vizs­gálat, ami azt kutatja, hogy a tanácsok miként gazdálkod­nak a vállalatoktól, szövetke­zetektől átvett pénzeszközökkel. Ez a vizsgálat azért is in­dokolt, mert az új ötéves terv­ben a tanácsok fokozottabb mértékben kívánnak támasz­kodni a területfejlesztésben a vállalatok, intézmények közre­működésére. A néoi ellenőrzéshez is éi- keznek bejelentések a#ról, hogy a kereskedelmi szállítások ese­tenként nem alkalmazkodnak a boltok nyitvatartásához, a lakossáqi kereslethez, ez pe- diq különösen a kisebb boltok ellátási körzetében zavarokat is okoz. A megye egész terü­letére kiterjedő vizsgálat so­rán a megoldási lehetősége­ket is keresik. Ugyancsak kereskedelmi jel­legű vizsgálat az, amelynek so­rán a városokban és az ÁFÉSZ-ek centrum-területein a kereskedelem hálózatfejleszté­si és korszerűsítési tevékenysé­gét tanulmányozzák. A most lezárult negyedik öt­éves terv fontos tapasztalata volt, hogy a magánerős lakás­építés változatlanul nagyon lé­nyeges eleme egész lakásépí­tési tevékenységünknek. E la­kásépítési forma jelentősége ezután sem csökken, ezért in­dokolt a NEB-nek Pécsre és néhány vidéki centrum-telepü­lésre kiterjesztett vizsgálata, amely a magánerős lakásépí­tés feltételeit elemzi. Elsősor­ban arra kíváncsiak: van-e ele­gendő telek, az előkészítettség milyen hatással van az építte- tőkre, hogyan alakul a terve­zői és kivitelezői kapacitás és milyen a pénzügyi források helyzete. tesülnek, és innen a központ­ból vásárolhatják meg a kész olcsó palántákat. Kijelentette továbbá, hogy erre a termál­kertészetre épülve ők 50 hek­tárral növelik zöldpaprika-ter­mő területüket. A most induló ötéves tervben 600 hektárral kell növelni a megye zöldségtermő területét. Ennek a felfutó területnek a palántaszükségletét Szigetvár fogja biztosítani, sőt ezen felül is besegít majd a megye pa­lánta-ellátásába. A tervezők részletekben küldik a terveket, hogy az építők mielőbb mun­kához lássanak.- Rnó ­Lesz-e kapacitás? Közel kétezer lakás építését tervezik öt év alatt Komlón A tervet csak korszerű technológiával lehet megvalósítani Régi gondot, sok problémát okozott már eddig is a hely­hiány a TÜZÉP komlói telepén. Kellő mennyiségű tüzelőanyag, építőanyag befogadására je­lenleg is alkalmatlan. Pedig a következő öt évben ugyan­csak erőteljes ütemben épít­keznek a városban. A családi házak építői első­sorban innen szeretnék besze­rezni hagyományos és korsze­rű építőanyag szükségleteiket. Nem is szólva a sikondai hét­végi házak építéséről. Nehéz­ségekkel küzd tehát a telep. Erről is szó volt többek kö­zött tegnap délelőtt Komló vá­ros Tanácsa Végrehajtó Bi­zottságának ülésén. A jelenlegi telephelyen a bővítés csak más vállalatok (a Carbon) rovására történhet­ne. A távolabbi jövőt is figye­lembe véve az Erdőgazdaság mecsekjánosi fűrésztelepe ideá­lis megoldás lehetne. De csak Utazás a két­puttonvoson Már felszállt a köd, kisütött a nap, amikor a Hőerőműnél megrakodtunk a pernyével. A telephelyen a szokásos forma­ságok, menetlevél, még egy utolsó műszaki ellenőrzés a ko­csin, hosszú várakozás a so­rompónál és elindultunk Bere- mendre. Az országúton egymás után jöttek szembe velünk a cemen­tes kocsik. így „föntről”, a ve­zetőfülkéből már nem tűntek olyan óriásinak, félelmetesnek a 30 tonnás „két puttonyosok", „nagy szivarosok", — ahogy vezetőik becézik őket. Kétputtonyoson utazom. Ve­zetője, Latin Gyula 20 éve dolgozik az ÉPFU-nál. 750 ezer kilométert vezetett már baleset- mentesen, mindig nehéz terhet, cementet, mészkőlisztet, vas­beton-elemeket szállítva. Ott volt a hőerőmű alapjainak le­rakásánál, a beremendi öreg cementgyárból fuvarozott az új gyár építéséhez — de az ő munkája is segítette az M 7-es sztráda, a paksi atomerőmű ' építését. S a legemlékezete­sebb, legizgalmasabb a tv- torony .. . ügyeskedni kellett a 14 méter hosszú MAZ-okkal a kanyargós mecseki úton föl­felé. Jó kedélyű ember, szereti a munkáját, szívesen beszél róla. A nagy utakról, amikor bizony- 500—600 km-t kellett ezekkel a nagy döhejekkel lezavarni. Volt olyan nyári hónap, hogy kijött a 10 000 kilométer is. — Nem egyhangú egy ki­csit? ’— Másnak talán unalmas­nak tűnhet mindig egyedül, társ nélkül, olyan útvonalakon, ahol már csukott szemmel is eltalálnék. Én szeretem hall­gatni a motor zümmögését, fi­gyelni, érezni a kocsi mozdula­tát. Higgye el, mindig tudom, ha a szabad napomon valaki más vezeti — megérzem .. . Az­tán az úton is annyi minden történik. Hány házat láttam már, ahogy szinte napról nap­ra növekszik. Sok fa még kis csenevész volt, amikor elkezd­tem erre járni. Most bizisten észrevenném, ha egyiket vagy másikat közülük kivágnák. Nézem ahogy biztosan, nyu­godtan vezet, kanyarog, „centi­re" beáll a cementtöltő alá. — Nem gondolt még arra, hogy kamionra üljön és sok országot bejárjon? — Nem, mert minden esté­met a családommal akaromtöl- teni. Két fiam van meg egy lá­nyom. Egy kis kertes házam Postavölgyben, meg egy öreg strapabíró Moszkvicsom. A leg­idősebb fiammal szoktam büty- kölgetni. Meg aztán a bizton­ság érzése . . . — A biztonság? — Igen. Megnyugtató érzés például az, hogy állandó tele­fonösszeköttetés van Pécs és Beremend között. Ha eqy kocsi nem ér be időben, már küldik is az autómentőt. Eqyszer ami­kor Szegedre szállítottam, el­romlott a Hardy-tárcsám. Ott nem tudtak segíteni. Telefonál­tam Pécsre úqy délután 4 óra körül. Fél kilenckor már ott voltak a mieink... A másik dolog meq, hogy mi, cemente­sek megállunk egymás miatt. Tudjuk, mi az, kollégának len­ni. íratlan szabály közöttünk, hogy Nagyharsány után már nincs előzés. Mindenki tartja a sort, mégha ez netalán fél óra többletet is jelentene szá­mára a rakodásnál. A negy­ven cementszállítóból tíz a fia­tal. a többi mind régi, kipró­bált pilóta. Ki kell érdemelni azt, hogy valaki cementes autó­ra ülhessen, és sokat kell bi­zonyítani, hogy rajta is marad­hasson. Varga Ágnes akkor, ha a tárolási szempon­tokat nézzük. Mivel azonban messze van a várostól a fu­vartétel megduplázódna ... És itt a másik nagy probl.éma. Az áruszállítást nagy részben a 12. számú Volán Vállalat végzi. Viszont kevés a gépkocsi, így jól élnek a maszek fuvarosok, aminek a lakosság pénztárcá­ja látja a kárát. A fűtőolaj-tároló megépítése óta eltelt négy év alatt az éves eladás 300 ezer literről 500 ezer literre emelkedett. Ez azonban még mindig nem ele­gendő a zökkenőmentes ellá­tás biztosítósa szempontjából. Igen ám! — csak még ha lenne is elegendő mennyiség a kiszállítási nehézségek to­vábbra is akadályoznák a fo­lyamatos ellátást. Szinte ördö­gi körnek látszik a helyzet meg­oldása ezen a téren is. Az anyaqi lehetőségek korlátozot­tak, így nem lehet eqy huszár­vágással. vagyis szállító kocsik vásárlásával a nehézségeket le­küzdeni. A következő eqész várost érintő és érdeklő napirendi pont az építőipari kapacitás biztosítása az ötödik ötéves terv során megvalósuló tanácsi beruházásoknál. A következő öt évben több mint 1700 lakás épül több­szintes épületekben és mint- eqv 200 családi ház megépí­téséhez kell kapacitást bizto­sítani, és természetesen figye­lembe kell venni a kapcsolódó épületekhez szükséges erőforrá­sok biztosítását is. Nyilvánvaló, hogy csak a korszerű technológia alkalma­zásával lehet ezt a tervet tel­jesíteni. Az időközben kidol­gozott műszaki-gazdasági nor­matívák azonban költség csök­kentésre ösztönzik a tanácsot. Igv megfelelő arányban to­vábbra is alkalmazni kell a hagyományos technológiát. Tény az, hogy az építőipari vállalatok egy részénél ma méq nincsenek meg az adott­ságok arra, hogy az új előírá­soknak úav tudjanak megfelel­ni. hogy az termelésükben ne okozzon nroblémát. A Tolna megyei Állami Építőipari Vál­lalat a munkák jelentős részé­nek a kivitelezője egyelőre méq igen kedvezőtlen ütemben tudia csak vállalásait előre le­kötni. Az építkezések egyértel­műen az ötéves terv végére összpontosulnának a vállalat­nál. • A másik kivitelező partner a Baranva megyei Állami Épí­tőipari Vállalat a Pécsett is jelentkező feszült kapacitás helyzet miatt a korábban ígért 120 lakást előreláthatólag nem tudja megépíteni. Ezt is a Tol­na megyeiek vállalják. A Mecseki Szénbányák ko­rábban 300 lakás felépítését vállalta, a visszaigazolás már csak 150-re szól. Mindent összevetve a jelen­legi helyzet e kérdésben még nem megnyugtató. Felsőbb szintű intézkedés kell, hogy nagy bizonyossággal lehessen azt állítani: a tervek valóra válnak. V. Á. Több kisgép Jó hír, hogy az idén lénye­gesen javul a háztáji gazda­ságok kisgép- és eszköz-válasz­téka. A Szövetkezetek Árube­szerző Vállalata, a SZÖVÁRU a múlt évi 55 millió forinttal szemben 1976-ban 70 millió fo­rint értékű mezőgazdasági kis­gépet, eszközt, felszerelést sze­rez be az ÁFÉSZ áruházak, szaküzletek részére. Ez nem csak mennyiségben több a múlt évinél, hanem egyidejűleg bővül a választék is, a jól be­vált hazai gyártmányok mellett jó márkájú importtermékekkel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom