Dunántúli Napló, 1976. február (33. évfolyam, 31-59. szám)

1976-02-28 / 58. szám

1976. február 28., szombat DünantQit napló 3 Röpgyűlésekr üdvözlő táviratok Magyarország népe az SZKP kongresszusára figyel Pénteken, a moszkvai kong­resszus kapcsán a munkahelyi röpgyűléseken, különféle kol­lektívák, baráti, munkatársi körök összejövetelein sokszor és sokhelyütt egyetértőleg idéz­ték Kádár János csütörtöki felszólalásából, hogy a Szovjet­unió Kommunista Pártja kong­resszusainak mindig van mon­danivalójuk a szocializmust építő népek, a nemzetközi kommunista mozgalom, a nem­zeti felszabadító mozgalmak, az egész haladó emberiség számára is, mert a Szovjetunió történelmi tapasztalatai min­dig figyelemre méltóak és soha el nem évülnek. Változatlanul tömegesen kül­dik Magyarországról az üd­vözlő táviratokat a Kreml Moszkva Pénteken Moszkvában a Szakszervezetek Házának osz­lopcsarnokában a moszkvai pártaktíva gyűlést tartott, ame­lyen részt vett több külföldi kommunista, nemzeti-demok.a- tikus és szocialista párt kép­viselője. A külföldi vendége­ket Viktor Grisinl az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Moszkvai Pártbizottsáq első titkára üdvözölte. Ezekben a napokban — mondotta egye­bek között — az SZKP XXV. kongresszusa áll az egész ha­ladó világ közvélemény fi­gyelmének központjában. üdvözlő beszédében Grisin beszámolt a vendégeknek azok­ról a munkasikerekről, ame­lyekkel a moszkvaiak üdvözöl­ték a kongresszust. A pártaktíva gyűlésén a kö­vetkező külföldi vendégek vet­tek részt: Franz Muhri, az Osztrák Kommunista Párt el­nöke, Louis van Geyt, a Belga Kommunista Párt elnöke, Ha- rilaosz Florakisz, a Görög Kommunista Párt KB első tit­kára, Mohamed Ben Jahia, az Algériai Nemzeti Felszabadí- tási Front küldöttségének ve­zetője, Gerhard Danelius, a Nyugat-Berlini Szocialista Egy­ségpárt elnöke, Martin Gunnar Knutsen, a Norvég Kommu­nista Párt elnöke, Rubén Da­rio Souza Batista, a Panamai Néppárt főtitkára, Lars Werner, a Svéd Baloldali Párt .— kom­munisták — elnöke, Pieter Keuneman, a Sri Lanka-i Kom­munista Párt KB főtitkára, Pedro Antonio Saad, az Ecuadori Kommunista Párt főtitkára, Yusut Mohamed Dadoo, a Dél-Afrikai Kommu­nista Párt elnöke, Francisco Mendes, a Bissau-Guinea és a Zöldfoki szigetek Afrikai Függetlenségi Pártja V. B. Ál­landó Titkárságának tagja és Carlos Altamirano, a Chilei Szocialista Párt főtitkára. A külföldi felszólalók hang­súlyozták, hogy az SZKP XXV. kongresszusa a kommunista­Lapzártakor jelentették Algír Pénteken kikiáltották a Sza­harái Arab Demokratikus Köz­társaságot —, jelentette az APS algériai hírügynökség. A terület függetlenségéért küzdő Polisario Front főtitkára, El-Ouali Nyugat-Szahara fel­szabadított övezetében jelen­tette be az új állam meg­születését. Mint arról hírt adtunk, Ma­rokkó és Mauritánia csütörtö­kön összehívta a Dzsemaa ülést, amely azután kinyilvání­totta Nyugat-Szaharának Ma­rokkóhoz, illetve Mauritániához való csatolását. kongresszusi palotájába, kom­munista kollektívák, szocialista brigádok, mezőgazdasági ter­melőszövetkezeti és más mun­kahelyi közösségek százai és százai fogalmazták pénteken is táviratba, hogy sikeresen munkálkodjék a kongresszus, az eddigi eredményekre épít­ve újabb, nagyszerű feladato­kat tűzzön a kommunizmus felé haladó szovjet nép elé, s erősítse meg az SZKP eddigi irányvonalát, fejlessze tovább az egész emberiség boldogabb jövőjét szolgáló békeprogra­mot. «Pénteken a Csepel művek munkásotthonában a Szovjet­unió Kommunista Pártja XXV. és a munkásmozgalom további összeforrását szolgálja majd a marxizmus—leninizmus, a proletár internacionalizmus alapján. A Pravda tudósítása Kádár János beszédéről A pénteki Pravda és a csü­törtöki Izvesztyija teljes szö­vegben, fényképes tudósításban ismertette Kádár János beszé­dét. A többi központi moszkvai lap — a Szovjetszkaja Rosszi- ja, Trud, Komszomolszkaja Pravda, Krasznaja Zvezda és Szovjetszkaja Kultúra részletes ismertetést adott az MSZMP első titkárának felszólalásáról. Kádár János beszédéből csü­törtöki adásaiban a moszkvai televízió is több ízben idézett. A moszkvai rádió péntek reg­gel a beszédet ismét közel tel­jes szövegben ismertette, kü­lönösen hangsúlyozva azokat a részeket, amelyek a Magyaror­szágon folyó szocialista építő­munka sikereiről, az MSZMP 11. kongresszusán kitűzött új fel­adatokról, valamint az MSZMP- nek a proletár internacionaliz­mus kérdéseiben képviselt ál­láspontjáról szólnak. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak meghívására az Arab Újjá­születés Szocialista Pártjának küldöttsége Issam Al-Khadi, a Nemzeti Vezetőség tagjának vezetésével 1976. február 19— 27. között látogatást tett ha­zánkban. A szíriai küldöttséget fogad­ta Biszku Béla, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. A delegáció megbeszélést folyta­tott dr. Berecz Jánossal, a KB külügyi osztályának vezetőjével. Tapasztalatcserére került sor a KB agitációs és propaganda, valamint a párt- és tömegszer­vezetek osztályán. A küldöttség találkozott a Hazafias Népfront Országos Tanácsának képvise­lőivel, és látogatást tett Győr- Sopron megyében. A barátság és az egyetértés légkörében le­folyt találkozón az MSZMP és az AUSZP képviselői tájékoztat­ták egymást a két párt tevé­kenységéről és az előttük álló feladatokról. Véleménycserét folytattak a két párt és a két kongresszusának tiszteletére ün­nepi internacionalista estet ren­deztek a Csepel Vas- és Fémmű­vek, valamint a Budapesten te­vékenykedő külföldi szocialista kulturális központok. Elnöki megnyitót Ernszt Antal, a Cse­pel Vas- és Fémművek pártbi­zottságának első titkára mon­dott. Ezután emelkedett szólásra Oldrich Thesarik, a Csehszlo­vák Kultúra igazgatója, Wladis- law Kobialka, a Lengyel Kul­túra és Dieter Henze, az NDK Kulturális és Tájékoztató Köz­pontjának igazgatója, akik el­mondták: a XXV. kongresszus arra hívja fel figyelmünket, hogy még nagyobb odaadással, len­dülettel szolgáljuk a szocia­lizmus ügyét. V. G. Szergejev, a Szovjet Kultúra és Tudomány Házának igazgatója arról be­szélt az internacionalista est részvevőinek, hogy a Szovjet­unió legfelsőbb pártfórumának tanácskozása, és az itt elhang­zó felszólalások újból hitet tesznek szocialista országaink pártjai meqbonthatatlan ba­rátsága mellett. Végül Deli Józsefnek, a Cse­pel Vas- és Fémművek szocia­lista brigádvezetójének felszó­lalása hangzott el, aki üdvöz­letét tolmácsolta a kongresz- szusnak, az egész szovjet nép­nek. Röpgyűléseket tartottak az SZKP XXV. kongresszusa tiszte­letére a Mecseki Ércbányászati Vállalatnál tegnap. A vállalat dolgozói táviratot juttattak el a Szovjetunió Budapesti Nagy- követségére, melyben köszön­tötték a pártkongresszust, ki­emelve az SZKP és a szovjet nép szerepét a nemzetközi kommunista munkásmozgalom­ban, a világbékéért, a társa­dalmi haladásért vállalt erőfe­szítésért. A MÉV dolgozói to­vábbi sikereket kívántak a kongresszus munkájához, a ha­tározatok eredményes végre­hajtásához. A Baranya megyei Mezőgaz­dasági, Élelmiszeripari és Fa­gazdasági üzemek, vállalatok párt- és gazdasági vezetése is táviratban üdvözölte tegnap a kongresszust, hangsúlyozva, hogy az SZKP XXV. kongresz- szusának beszámolói, értékelé­sei iránymutatást adnak me­gyénk mezőgazdasági-, élelmi­szer-és fagazdasági üzemeinek, vezetőknek, dolgozóknak egy­aránt ország baráti kapcsolatairól, együttműködésük fejlesztésének lehetőségeiről. Áttekintették a nemzetközi helyzet időszerű fejleményeit, különös tekintettel a közel-ke­leti helyzetre. Az MSZMP kép­viselői nagyra értékelték Szíriá­nak a közel-keleti igazságos béke megteremtése, a Palesz­tinái arab nép nemzeti jogai­nak helyreállítása, a megszállt arab területek felszabadítása, a libanoni válság megoldása érdekében tett erőfeszítéseit. A két párt, a két nép ba- rjáti kapcsolatainak további erősítése érdekében az MSZMP és az AUSZP képviselői újabb pártközi együttműködési meg­állapodást írtak alá az 1976— 1977. évekre. Az Arab Újjászületés Szocia­lista Pártjának küldöttsége pén­teken elutazott hazánkból. A szíriai vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Grósz Károly, az MSZMP KB agitációs és pro­paganda osztályának vezetője búcsúztatta. Külföldi vendégek a moszkvai pártaktíván az Arab Újjászületés Szocialista Pártja küldöttségének magyarországi látogatásáról Nagyító alatt az építőipar Interjú dr. Szabó János államtitkárral A hazai építőipar nem érezheti magát páholyban, noha egy évtized elegendő volt ahhoz, hogy iparosít­suk a lakásépítést. Ha na­gyító alá „tartjuk" építő­iparunkat, előtűnnek haj­szálrepedései: ismétlődően visszatérő gond a beruhá­zási igények és az épitő- ipari szervezetek közötti egyensúlyhiány, a szak- és szerelőipari munkák üteme meg sem közelíti az építé­si időt Az 1980-ig tartó tervciklusban az építőipar csak úgy teljesítheti a nép­gazdaság elvárásait', ha gyorsítja a műszaki fejlesz­tést, az új technológiák el­terjesztését és kellő mér­tékben növelil a termelé­kenységet. Az említettek természetesen csak egy részét képezik az iparág feladatainak, mint dr. Szabó János építésügyi és vá­rosfejlesztési államtitkár a Du­nántúli Napló munkatársának adott interjújában kifejtette. — Az V. ötéves terv idősza­kában a szocialista szektor be­ruházása folyó áron 870 mil­liárd forint lesz, ami az állami építőipar termelésének éven­kénti 5,7 százalékos emelkedé­sét teszi szükségessé. A növe­kedést 80 százalékban a terme­lékenység emelésével kell biz­tosítani, aminek alapvető forrá­sa a technikai színvonal emelé­se, ugyanis a tervidőszak folya­mán az építőipar csak kis mér­tékű — évente egy százalékos — létszámbővüléssel számolhat. — Az iparág egyik legna­gyobb gondja a szerelő- és szakipari kapacitáshiány. Mi­lyen elképzeléseik vannak an­nak leioldására? — A szak- és szerelőiparban az átfogó méretkoordinációt és méretegységesítést, a tipizálást, a korszerű anyagok alkalmazá­sát, a szerelhető homlokzati elemek arányának növelését tűztük ki célul. Az épületgépé­szetben a szerkezetek széles körű térelemesítését tervezzük megoldani. A kapacitáshiány felszámolására ebben a terv­időszakban 4,2 milliárd forin­tot költünk: komplex telepeket építünk, fejlesztjük a segédüze­mi gyártó, kiszerelő és készle­tező tevékenységet — Lakásainkat korszerűnek mondható technológiával épít­jük, ugyanez nem mondható el a kiegészítő létesítményekről: óvodákról, iskolákról. A köny- nyűszerkezetes program erre megfelelőnek látszana. Várha­tó-e változás ezen a téren? — Az ön által felvetett kér­dés valóban súlyos gondot okoz. Megoldására többirányú intézkedés született. A fejlesz­tés gerinceként a könnyűszerke­zetes rendszerek alkalmazását jelöltük meg. Erre azonban csak 1978-tól kerülhet sor, a gyártóbázisok kiépülte után. Addig is — elsősorban az okta­tási intézményeknél — a Be­ton- és Vasbetonipari Művek által kifejlesztett UNIVÁZ és vázas-paneles rendszert alkal­mazzuk már a jövő esztendő­től. A kapcsolódó létesítmények kivitelezésénél a korszerű épí­tési módok elterjedését jelen­tősen fékezi a megfelelő ipari háttér hiánya: ezért az építési rendszert igazítjuk a gyártóbá­zis adta lehetőségekhez. — A korszerű technológiák arányának növelésére, műszaki fejlesztésre húszmilliárd forin­tot fordít 1980-ig az építőipari tárca. Elegendő-e ez az összeg ahhoz, hogy öt év múlva kije­lenthessük: iparosítottuk az építőipart? — Az ágazat tényleges álló­eszköz fejlesztési igénye meg­haladja a rendelkezésre álló összeget, ebből következik, hogy 1980-ig csak a nagyobb vállalatoknál közelítjük meg az építőipqr teljes iparosítását. Tudomásul kell venni, hogy az építőipar fejlesztésére a nép­gazdaság ma nem fordíthat több pénzt. A rendelkezésre álló keretből tízmilliárd jut a gépbeszerzésre. Az építőipari géppark a tervidőszak végére 16 milliárd forintra nő. Addigra az előkészítést, a szállítást és a helyszíni munkát komplex gép­láncok végzik. Javul a kisebb vállalatok gépesítettség i szín­vonala, a gépkölcsönzés kiter­jesztése, a gépbeszerző társu­lások kialakítása a hatékony­ság növelését célozza. — A feszitett vasbeton szer­kezetű építési mód az új tech­nológiák egyike, amit a Bara­nya megyei Állami Építőipari Vállalat vezetett be Magyaror­szágon. Mi a véleménye az IMS-ről? — Úgy ítéljük meg, hogy ez az építési mód előnyös a ma- gasház építésnél és másutt is. Ám korai lenne a további el­képzelésekről beszélni, mert hazai alkalmazásának műszaki és gazdasági értékelése még nem történt meg. Az előzetes adatokból úgy tűnik, hogy a BÉV működési területén gazda­ságos az IMS, a vállalat adott­ságai lehetővé teszik a szerke­zet megfelelő műszaki színvo­nalon történő gyártását és sze­relését. Az IMS technológia el­terjesztése előtt további vizsgá­latokat kell végeznünk: ilyenek például a dollár viszonylaté importanyag helyettesítése, a panelszállítás megoldása, a technológia fejlesztésének kér­dése. A tapasztalatok értékelé­sét követően a minisztérium időben állást foglal az IMS to­vábbi lehetőségeiről. Egyébként a BÉV által megépített első kí­sérleti épületek kedvező tapasz­talatai alapján engedélyt ad­tunk, hogy idén 25 ezer négy­A Szigeti városrészen IMS tech­nológiával új épületek készül­nek. zetmétert építhetnek ebből a szerkezetből. — Régóta megfogalmazott óhaj a tervezők, a beruházók és az építők szorosabb munka- kapcsolatának kialakítása. — Az együttműködés javítá­sára eddig is sok intézkedés­történt. Az állami nagyberuhá­zások megvalósításánál rend­szeressé és kötelezővé tettük az együttműködési megállapodá­sok megkötését. Sok esetben azonban problémát okoz a fel­adatok tisztázatlansága vagy menetközbeni változtatása, a döntések elhúzódása annak el­lenére, hogy a beruházók, ter­vezők és kivitelezők együttmű­ködési készsége adott. A tervezői tevékenység javí­tása érdekében az utóbbi idő­ben több intézkedés szüleitett. így: előírtuk a műszaki terve­zés formai és tartalmi követel­ményeit, meghatároztuk az épít­ményekkel szemben támasztha­tó igényekeit, amit folyamatosan ellenőrzünk. A műszaki tervező vállalatok számára előírtuk a helyszíni élőmunkát mérséklő, az építési anyagok takarékos felhasználását biztosító gazda­ságos megoldások alkalmazá­sát, a döntések alaposabb mű­szaki-gazdasági előkészítését. A munkamegosztás továbbfej­lesztése érdekében most azt vizsgáljuk, hogy egyes tervezési munkákat — gyártmány- és technológiai tervek — átadunk a kivitelezőnek. így a műszaki tervek készítésénél jobban fi­gyelembe vehetők az építőipari vállalatok adottságai. Salamon Gyula Pécs és Baranya bemutatkozik Készülődés a Ivovi kiállításra A gazdasági és társadalmi élet keresztmetszete Lvoviok a Pécsi Ipari Vásá­ron, Pécs és Baranya Lvovban. Az idén április 29-e és május 10-e között a testvérmegye központjában önálló kiállítás­sal jelentkezik Baranya, hogy képet adjon a Ivoviaknak a megye gazdasági és társadal­mi életéről. A kiállítás rende­zője a Pécs Tourist. Az idegenforgalmi hivatalnál a felkészülés javában folyik. Nem lesz könnyű dolguk, hi­szen mindent itthon kell elké­szíteniük, majd kamionokkal ki­szállítaniuk, s a propagandáról is — a Lvovban elhelyezendő transzparensektől kezdve a ki­állítás hangosításáig — min­denről maguknak kell gondos­kodniuk. Persze, nem lehet baj, a Pécs Tourist dekoratőrökből és műszakiakból álló külön stá­bot hozott létre, ők már április 12-én útnak indulnak és 29-ig, a kiállítás nyitásáig mindent felépítenek, berendeznek. A baranyai kiállítást a Ivo- viak kedvenc pihenőhelyén, a város központi helyén lévő — a mi, budapesti Városligetünk­höz hasonlító — parkban, egy ifjúsági sportcsarnokban ren­dezik. A 800 négyzetméternyi alapterületű csarnokban ipar­áganként csoportosítva kapnak helyet a baranyai vállalatok termékei, a tablókon pedig — a lakásépítéstől a művészeti életig, a sporttól az idegenfor­galomig — megelevenedik Pécs és Baranya gazdasági és tár­sadalmi élete. A Ivovi kiállításra természete­sen a részt vevő vállalatok is készülnek. Közöttük a Mecha­nikai Laboratórium pécsi hír­adástechnikai gyára stúdió- magnetofonjait állítja ki, ame­lyek nem ismeretlenek az ot­tani szakemberek előtt, hiszen jócskán exportálunk belőlük a Szovjetunióba. De másként is fontos szereplője lesz a hír­adástechnikai gyár a Ivovi be­mutatkozásnak — ők gondos­kodnak a kiállítás hangosítá­sáról.

Next

/
Oldalképek
Tartalom