Dunántúli Napló, 1976. február (33. évfolyam, 31-59. szám)

1976-02-26 / 56. szám

6 Dunántúli napló 1976. február 26., csütörtök 378 tűzeset — ötmilliós kár Bőrök, kesztyűk, dollárok Mindennap szirénázott * a tűzoltóautó A baranyai könnyűipar színe- java, a két nagy reprezentáns, a Pécsi Bőrgyár és a Pécsi Kesztyűgyár az általános pénz­szűkében is fejleszteni fog az elkövetkezendő öt évben, ötö­dik ötéves tervüket egybevetve emellett az a legfigyelemre­méltóbb, a bőr- és bőrfeldol­gozóipar szomszédsága végre eljutott az egymásra találásig. Amikor a Kesztyűgyár új bőr- ruházati üzemet szándékozik építeni, számít a bőrgyár új puhabőr-gyárrészlegének belé­pésével. Vagyis, amit lehet,; igyekszünk helyben feldolgozni, bőr helyett divatcikket piacra hozni. Változatlan létszámmal A Pécsi Bőrgyár ötéves terve három variációban is elkészült. Néhány összehasonlító szám­adat felsorakoztatása kikerül­hetetlen: a termelés öt év alatt 3,8 millió négyzetméterről 4,65 millióra, az éves termelési ér­ték másfél milliárdról 1,7 mil­liárd forintra növekszik. Ezek a többletek nem elhanyagolha­tók, ám többet jelent ami mögötte van, a minőségi oldal, az, hogy a nemesebb bőrök arányát a jelenlegi 20-ról 45 százalékra kívánják emelni. Tő­kés exportjuk a jelenlegi öt­millióval szemben 1980-ban el­éri ,a 9 millió dollárt s ebben természetesen nincs benne az amit továbbfeldolgozva a cipő- és ruhagyárak visznek a kül­piacokra. Növelik a termelékeny­séget Több lesz a bőrgyár termelé­se, s a létszám (2200 fő) öt év múlva is változatlan ma­rad. Tehát a növekedés forrá­sa a termelékenység. Egyetlen felhő mutatkozik, vajon a vá­góhidak szállítanak-e elegendő sertésbőrt, mert egyre kevésbé hajlandók az állatok nyúzásá- ra, jóllehet, ma már csaknem annyit fizetnek a nyersbőr ki­lójáért, mint amennyibe a hús kerül. Csak megint bele ne essünk a magyar betegségbe, siránkozunk, hogy a természet nem áldott meg bennünket nyersanyagokkal, közben érté­kes nyersanyagot hagyunk ve­szendőbe menni. A bőrgyár öt év alatt 440 millió forintot költ különböző A Dél-dunántúli Áramszolgáltató Vállalat szakemberei évente négyszáz közepes és kisfeszültségű transzformátort javítanak a működési területükön lévő üzemek számára. Képünkön a javítás és sze­relés utolsó fázisaként a transzformátorok felületvédelméről gondoskodnak. Fotó: Kóródi Gábor Az általános pénzszűkében is fejlesztésekre gondol a Pécsi Bőrgyár és a Pécsi Kesztyűgyár fejlesztésekre és a szintentar- tásra. Már épül és áll az új puhabőr-gyárrészleg, amelyet a legmodernebb nyugatnémet és olasz gépekkel szerelnek fel, a gépek egy része már meg is érkezett. Innen — a gyár 1977 nyarán lép be - évi 500 000 négyzetméter puhabőr (cipő- és ruházati bőr) többletre számí­tanak. Új nyersbőr- és kész­áruraktárt is építenek. Ez tu­lajdonképpen rekonstrukciót je­lent, ezzel együtt kiegyenesítik, sorba rendezik a technológiai folyamatokat. Eredményeként létszám szabadul fel. Ugyan­csak létszámot takarítanak meg a szállítások teljes gépesítésé­vel. Eddig az üzemek közötti, most az üzemen belüli szál­lítások gépesítése kerül napi­rendre, el szeretnék érni, hogy emberi kéz érintése nélkül ára­moljanak az anyagok. Monda­nunk sem kell, a sok új gép a nehéz fizikai munka kiküszö­bölésében, a munka érdeke­sebbé tételében is frontáttörést hoz. tó. Korszerűsítik szociális léte­sítményeiket, felújítják üzemi konyhájukat és éttermüket, ez­zel remélhetően megszűnnek a panaszok az étkezésre. Het­ven férőhellyel bővítik óvodá­jukat, korszerűsítik harkányi üdülőjüket. A tervidőszak vé­gén üzemorvosi rendelőjük bő­vítésére is sort kerítenek, be­vezetve a szakorvosi, fogászati és nőgyógyászati rendelést. i Miklósvári Zoltán Ha a statisztikát nézzük, min­dennap szirénázott a tűzoltó­autó az elmúlt év során Bara­nya megyében. A 378 tűzeset ötmillió forint kárt okozott a népgazdaságnak. A tűzesetek száma azonban nem emelke­dett az elmúlt évekhez viszo­nyítva, s a kárérték három mil­lióval kisebb. A tűzoltók belvízvédelmi és műszaki-baleseti mentési fel­adatokat is ellátnak. Ezek szá­ma: hétszáz kivonulásukból két­Levegőszennyezettségl térkép Pécsről Környezet­védelmi A műszerek kora adatbank M egkétszereződik a mohácsi TEMAFORG fonaltermelése A szerelő a második modern, hidraulikus présgép beállításán dolgozik. Az olasz présüzembe helyezésével befejeződik a té­pőüzem rekonstrukciója, s egy­úttal újabb szakaszához érke­zett a mohácsi TEMAFORG Vállalat korszerűsítése. Az idei korszerűsítést köve­tően Mohács a fonalgyártás egyik bázisa lesz. Ennek ket­tős oka van: a fonal változat­lanul keresett cikk, a piac megfelelő választékban, na­gyobb mennyiséget igényel. Ugyanakkor előtérbe került az üzem- és munkaszervezés a Textilhulladék- és Fonalosztá­lyozó Vállalatnál. A vállalat egyik budapesti üzemét kitele­pítették a fővárosból, így az ott felszabaduló gépek egy ré­szét leszállították Mohácsra. A tépőüzemrész mellett a ko­rábbi fedett raktártérből gar­nett üzemet alakítanak ki, itt fonóalapanyagot készítenek. A több mint egymillió forintos garnett gép beszerelését meg­kezdték. A tervek szerint a negyedév végén már termel. A választék bővítését segíti a két magyar bolyhozó gép, amit idén vásárolnak — a moherhez hasonló jellegű fonalat gyárt és motringol. Érkezik még há­rom használt kiszerelőgép, amely ipari továbbfeldolgozás- ra készít elő fonalat A re­konstrukció eredményeként a saját fonaltermelés megduplá­zódhat, az eddigi 400 tonna helyett 800 tonnát gyárthat­nak. A rekonstrukció — amelyet a Mohácsi Építőipari Szövet­kezet és a gyár építőbrigádja előreláthatóan év végére befe­jez - 100 nőnek biztosíthat mun ka lehetőséget. H. T. Az első lépés A levegő-tisztaságvédelmi adatbank felállítása az első lépés. A Megyei Tanács épí­tési, közlekedési és vízügyi oszr tályán — a vb-határozatnak megfelelően — évről évre újabb ágazat beindítását tervezik. Az idén a vízminőséggel kapcso­latos adatokat gyűjtik össze, szervezik meg a további folya­matos adatgyűjtést, s az adat­halmaz? információképes álla­potba hozzák a levegőéhez ha­sonlóan. Program szerint 1980- ig valamennyi ágazat adat­bankja és térképrendszere funkcionál. Ezzel Baranya más megyékhez képest jelentős előnyre tesz szert, hiszen je­lenleg egyedül Tatabányán fo­lyik olyan „modellkísérlet", ami az egységes, országos környe­zetvédelmi adatbank felállítá­sához nyújt segítséget. A megyei adatbank kezelését egy vállalatra kívánják bízni, s erre olyan szerv alkalmas, ahol már megvan a megfelelő szak­• • Ötvennyolcszor eldobott cigaretta, harmincháromszor gyufával játszó kisgyerekek okoztak tüzet A bőrgyárban eddig a ve­gyészek vitték a prímet, ezen­túl mellettük egyre több gé­pészre lesz szükség, hiszen hovatovább nem is gépek — műszerek dolgoznak a gyár­ban. Létrehoznak egy kísérleti üzemet is, ahol a fiatal mér­nökök, technikusok és a leen­dő szakmunkások szerezhetnek megfelelő gyakorlati tapaszta­latokat, de mód nyílik, az új bőrféleségek kikísérletezésére is. A bőrgyár minden* eddiginél többet, öt év alatt 130 millió forintot költ szennyvíztisztításra. Mechanikus tisztítót építenek, amely annyira megtisztítja a vizet, hogy azt mór beenged­hetik a városi tisztítóba. A má­sik nagy kiadás, hogy a városi szennyvíztisztító építésébe a bőrgyár is beszáll. Emellett ele­ve olyan gépek vásárlására törekszenek, amelyek kevesebb vizet használnak fel, s így ke­vesebb a szennyvíz. Évi 6 százalékos bérfejlesz­tést terveznek, s ez az átlag­hoz képest kiugrónak mondha­Sok balesetet el lehetett vol­na kerülni, ha a vállalatok, üze­mek, állampolgárok nem elé­gednek meg azzal az örömmel: „De jó, hogy csak ennyivel megúsztuk.” — mondotta a Ba­ranya megyei Tűzoltóparancs­nokság hétfői sajtótájékoztató­ján Kosteleczky Sándor ezre­des, a tűzoltóság megyei pa­rancsnoka. Továbbra sem megnyugtató a mezőgazdaság tűzvédelmi helyzete. Az iparosodó mező- gazdaságban egyre több a technológiai szabályok megsér­téséből adódó tűzeset. A kereskedelem, noha na­gyon tűzveszélyes terület, sok a zsúfolt raktár, a gyúlékony anyag, mégis a^ elmúlt évek­ben alig volt tűz. Ennek oka a fegyelem szilárdsága. Riasztóan növekszik azon tűz­esetek száma, amely az emberi felelőtlenség, nemtörődömség, lustaság eredménye. ötven­nyolc esetben okozott tüzet az eldobott, vagy rosszul eloltott cigaretta, harmincháromszor vonultak ki a tűzoltók, mert a kisgyermekek gyufával játszot­tak. Elektromos áram, sugárzó hő, építési hiba és egyéb sza­bálytalanság tűzstatisztikája is nagyobb óvatosságra int, hi­szen 1975-ben ketten vesztet­ték életüket és 17-en egész életükre nyomot hagyó égési sérüléseket szenvedtek. Varga Ágnes Egységes rendszerben, hozzáférhetően „Meg kell vizsgálni az egysé­ges megyei környezetvédelmi adatbank és környezetvédelmi térképrendszer létesítésének előfeltételeit” - tűzte ki célul egyebek között a Megyei Ta­nács végrehajtó bizottságának a megyei környezetvédelmi in­tézkedési tervről szóló tavaly május 28-i határozata. Azóta a helyi tanácsok sorra megfo­galmazzák saját intézkedési terveiket is (legutóbb éppen a pécsi tette ezt), de vajon mi van az adatbankkal? 75000 adat A határozathozatal idején különböző szervek dolgoztak már a levegő-tisztaságvéde- lemmel kapcsolatos adatok gyűjtésével és feldolgozásával. Az 1974-es adathalmaz már most is — használhatóan! ­rendelkezésre áll, s most már a tavalyi adatok feldolgozását készítik elő. 75 ezer adat szü­letett az elmúlt évben Bara­nyában, s ezek jelenleg az ún. törzskönyvekben találhatók. A törzskönyv / felépítése a következő: az első lapon talál­ható az illető terület - tízez­res méretarányú térképről szár­mazó — kivágata, a legfonto­sabb földrajzi adatok, valamint a vizsgálatfajták felsorolása. A következőn a meteorológiai adatokat szerepeltetik: a szél­irányt, éves csapadékot, havas napok, napsütéses órák számát stb. A harmadikon havonta ve­zetik a mérési adatokat. Mi­lyen vizsgálatokat végeznek? Vizsgálják az ülepedő és szálló por, a korom mennyiségét, to­vábbá a levegőben található kéndioxid, nitrogénoxidok, szénmonoxid, fluor, ammónia, klór mennyiségét. Ugyanezek az adatok éves szinten összesítve grafikonszerűen megjelennek a terület térképén, ami városok esetében tízezres méretarányú. Pécs 1974-es levegőszennye- zettségi térképe már kész, s róla sokatmondó jelenségeket lehet leolvasni. apparátus és sem új beruházá­si, vagy létszámigénnyel nem jár. Az adatbank legfőbb célja az adatok egységes rendszerbe foglalása és hozzáférhetővé té­tele mindenki számára. Jelen­leg is nagyon sok szerv végez környezetvédelmi jellegű vizs­gálatot, de az adatok nem mindig jutnak el oda, ahová kellene. A külön-külön nyilván­tartott alkqjmatlanok arra, hogy belőlük egységes követ­keztetéseket vonjanak le, s ha­tékony intézkedéseket tegyenek a környezeti ártalmak ellen. Az adatbank lehetőséget ad majd a számítógépes feldolgozásra és jelentékeny segítséget nyújt mindenfajta tervezési tevékeny­séghez. H. I. száz esetben ilyen mentésről volt szó. Pécs városa és a pécsi járás sajnos, vezet a „tüzes" statisz­tikában. Bár az üzemek, gyá­rak, a lakosság számához vi­szonyítva ez érthető, de nem szükségszerű. Majdnem három millió forint kár keletkezett a 177 bejelentett tűzeset során. Jelentős mértékben csökkent az ipari tüzek száma és kárér­téke. Ez talán azzal is magya­rázható, hogy a népgazdasági­kig fontos létesítményekben az elmúlt évben 1600 esetben vég­zett ellenőrzést a Tűzvédelmi Hatóság. A megelőző védeke­zést azonban még mindig ne­hezíti, hogy sok esetben, ha csak kisebb tűz keletkezik, ame­lyet saját erővel eloltanak, nem jelentik be. Pedig ahogy a ta­pasztalatok mutatják, ezek a tűz-gócok nagyon veszélyesek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom