Dunántúli Napló, 1976. február (33. évfolyam, 31-59. szám)

1976-02-01 / 31. szám

1976. február 1., vasárnap Dünantűlt napló 3 Ezeregyszázötven bányászlakást építenek a tervidőszak alatt wi Ut- és közlekedésfejlesztés Javul a szolgáltatás Bővítik a szociális otthont Több bölcsődei, óvodai hely Kollégium- és iskolaépítés K omló ebben az év­ben ünnepli várossá nyilvánításának 25. évfor­dulóját. A 30 000 lakosú város jelentős fejlődést ért el a IV. ötéves tervben. A célkitűzéseket többsé­gükben megvalósították. Az üzemek, vállalatok tervsze­rűen fejlődtek. A könnyű­ipar üzemeiben megoldot­ták a női munkaerő fog­lalkoztatását. A beruházá­soknak csaknem 70 száza­léka gépi beruházás. A városfejlesztési programnak jelentős része megvalósult. Épí­tőipari kapacitás, valamint pénzeszköz hiányában egyes beruházások azonban elmarad­tak, illetve áthúzódtak az V. ötéves terv időszakára: például úttörőház, hangversenyterem, AFIT és GELKA szerviz. 900 la­kás megépítését tervezték, —- 727 épült meg. Vállalati erő bői 150, tanácsi célcsoportos lakásból 23 felépítése maradt el. A lakosság életkörülményei nagymértékben javultak. Meg oldott a lakosság teljes foglal­koztatása: a foglalkoztatottak száma megközelíti a munkaké­pes lakosság 75 százalékát. Az átlagkereset az iparban, a köz­lekedésben 30—32 százalékkal, a kereskedelemben 20—22 szá­zalékkal nőtt. Korszerűsödött o kereskedelmi hálózat: átadták a szil vasi ABC áruházat, az új méteráruboltot, megépült a si- kondai 400 fős kempinq. Meg­kezdődött az önkiszolqáló étte­rem építése. A kereskedelmi forgalom évenkénti növekedése elérte a 6—7 százalékot. El­maradt viszont a vendéglátóipar egységeinek kívánt szintre való fejlesztése. Nem sikerült meg­oldani az üzemélelmezés és a gyermekélelmezés területén je­lentkező problémákat. Bővült és tovább korszerű­södött a szolgáltatás. Átadták a Patyolat-szalont, a VILLGÉP szervizt, a MÁV szociális létesít­ményét, megkezdődött az új GELKA-szerviz és az autóbusz­pályaudvar fedett csarnokának szakaszos építése. Megépült az Attila utca, va­lamint a Szilvást és Somág- tetőt összekötő út. Felújították többek között a Kossuth L, az Alkotmány utcát, a sikondai utat, a kisbattyáni és a me- csekfalusi bekötőutat, Mánfa főútját. Bővítették a, szilvási óvodát, Mecsekfalun új óvodát létesítet­tek. üzembelépett a véradó­állomás, új szociális otthon épült. Jelentős összeget fordí­tottak parkok felújítására is. Az V. ötéves terv időszaká­ban a gazdaság minden terüle­tén legfőbb cél a termelés ha­tékonyságának növelése. A város iparában a jövőben is elsődleges szerepet tölt be a szénbánya. Fejlődését a Me­cseki Szénbányák terve tartal­mazza. Új üzemek létrehozását nem tervezik, de jelentős korszerű­sítést kívánnak végrehajtani. Elsősorban a MOM Komlói Gyáregységét, az Országos Föld­tani Kutató-Fúró Vállalat üzemét fejlesztik erőteljesebben. A Carbon 90 millió forintos beru­házással új cipőüzemet épít. Az építőipari kapacitás bőví­tése érdekében a városgazdál­kodási vállalat és a költség- vetési üzem keretén belül saját építőipari kapacitás megterem­tése a cél. Szorgalmazzák a Sásdi Építőipari Ktsz komlói főépítésvezetőségének telepí­tését. A város úthálózatának fej­lesztésével az új városrészek is bekapcsolódnak az autóbusz­hálózatba. Megépítik a Kender­földet—Somágtetőt összekötő Hunyadi utcát, befejezik a Kossuth L. utca teljes szaka­szának építését. A tervidőszakban 1600—1800 lakás — ennek keretén belül 1150 bányászlakás — építésére Aknafestés Komlón lesz lehetőség. Szorgalmazzák a magánerőből épülő lakások építését is. A város vízellátása jelenleg megfelelő, de szükségessé vá­lik új vízlelőhelyek felkutatása és feltárása. A tervidőszakban szennyvíztisztítótelep építését kezdik meg. A terv jelentős figyelmet fordít a szolgáltatás fejleszté­sére. Megkezdik az AFIT-szerviz építését — közel 2000 szem:ly- gépkocsi van a városban —, még ebben az évben befejezik a vasútállomásnál az 500 ada­gos önkiszolgáló bisztró építé­sét, új GELKA-szervizt is létesí­tenek. Szorgalmazzák az ÁFÉSZ áruház építését. A FÉNYSZOV új szolgáltató helyisége és az IBUSZ iroda létesítése is az V. ötéves terv feladata. Megkü­lönböztetett figyelmet fordíta­nak a vendéglátó egységek korszerűsítésére. Dávidföldön ABC áruház, Mecsekjánosiban új élelmiszerbolt, Komlón új húsbolt, vasműszaki áruház lé­tesítése jelenti majd a keres­kedelmi hálózat bővülését. Meg­teremtik a korszerű üzem- és gyermekélelmezés feltételeit, A tervidőszakban célul tűzték a város egységes orvosi ellátá­sának megteremtését, valamint az üzemi orvosi ellátás korsze­rűsítését. A szociális otthon bő­vítése, az öregek házának meg­építése is feladat. Növelik a bölcsődei helyek számát. Épül egy 8 tantermes, torna­teremmel ellátott általános is­kola, 12 tantermes kisegítő is­kola 80—100 személyes kollé­giummal. Még ebben az évben átadják rendeltetésének a Steinmetz szakközépiskola új kollégiumát. Mintegy 150—200 óvodai hely megépítését szor­galmazzák. Az új kultúrkombinát első ütemeként 1975-ben megnyi­totta kapuit a zeneiskola és megkezdődött az új úttörőház építése is. Színház- és hangver­senyterem létesítésével lesz tel­jes a kultúrkombinát. A terv szerint új székházba költözik a bíróság és az ügyészség. Munkaverseny az SZKP XXV. kongresszusa tiszteletére A Szovjetunió Kommunista Pártja közelgő XXV. kongresz- szusa tiszteletére jelentős fel­ajánlásokat tettek, munkaver­senyt hirdettek meq a szovjet határmenti körzetben a csop! és bátyúi csomópont vasutasai. A három évtizedre visszate­kintő kölcsönös segítséq és együttműködés szellemében a Magyar Államvasutak záhonyi átrakókörzetének hat és félez­res munkáskollektívája vállalta, hogy munkájával elősegíti, tá­mogatja a szovjet társszervének dolgozóit célkitűzéseik elérésé­ben. Ezért, a munkaverseny ideje alatt, február 15-é' és március 15-e között a záhonyi MÁV át­rakókörzetében is munkaver­senyt hirdetnek, amelyben cé­lul tűzik ki a határforgalom to­vábbi javítását, a vasúti kocsi­fordulók meggyorsítását, az áru. szállítás és átrakás zavartalan­ná tételét. Akciójukkal a ma­gyar dolgozók viszonozzák azt a támogatóst, melyet a szovjet vasutasok nyújtottak nekik ta­valy, a Magyor Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusa tiszteletére indított munkaver­senyükben. Február első heté­ben a magyar munkabrilgádok és csoportok termelési megbe­széléseken, műszaki tanácsko­zásokon, vitatják meg a közö­sen végzett munka további fel­adatait. Szakmunkás-bizonyítvány — kismamáknak Baranya megyében több mint kilencezer nő van fizetett gyermekgondozási szabadsá­gon. Sokan az első gyermek után visszatérnek munkahelyük­re, de növekszik azok száma, akiket a qyarapodó család, az egymás után érkező gyermekek évekig otthon tartanak. A visz- szatérés gondolatával azonban szinte valamennyien foglalkoz­nak. Könnyebb azoknak, akik­nek a visszatérését munkahe­lyük is megkönnyíti. Példamutató kezdeményezést valósított meg a Kenderfonó és Szövőipari Vállalat pécsi gyáregysége, önkéntes jelent­kezés alapján, tizenhárom fia­talasszonynak lehetővé tette, hogy a gyermekgondozási sza­badság alatt szövő szakmunkás tanfolyamot végezzenek. Ellát­ták őket tananyaggal az ott­honi tanuláshoz. Ezenkívül ma gyár műszaki és gazdasági szakemberei konzultációs dél­utánokon segítették az elméle­ti tudnivalók elsajátítását. A si­keres vizsgát tanúsító bizonyít­ványt a pécsi 500-as Szakmun­kásképző Intézetben mór meg is kapták a szorgalmas kisma­mák. Ha tehát visszamennek dolgozni, nagyobb tudással állnak munkába, keresetük 5 százalékos szakmunkáspótlék. kai emelkedik. A kedvező tapasztalatok lát­tán a gyár gazdasági és moz­galmi vezetői elhatározták, a jövőben másfél-két évenként szerveznek ,,kismama" osztályt. Kik vállalkoztak, hogyan vál­lalkozhattak tanulásra ezek az anyák a GYES alatt? A 24 éves Sárközi Lászlóné harmadik qyermekével van ott­hon GYES-en. Tizenhat évesen, minden képzettség nélkül került az üzembe, ahol három és fél éviq dolgozott betanított mun­kásként. Méq húsz esztendős sem volt, amikor az első baba, a most néqy éves Évike meg­érkezett. Öt követte Gábor, aki 16 hónapos. A legkisebb Qsa­ba, 4 hónapos. Az édesanya kapcsolata nem szakadt meg az üzemmel, a munkatársakkal. Tudott o technológia fejlődésé­ről, új gépek beállításáról s arról is, hogy több képzett munkásra volna szüksége a gyárnak. Ez az igény találko­zott saját törekvéseivel a tár­saihoz hasonlóan. Megragadta a vállalat kínálta első tanulási lehetőséget. Büszkén mondta, leqtöbb se­gítséget férjétől kapta a kicsik, a háztartás ellátásában. Szin­te minden munkát megoszta­nak. Ha férje a bányában dol­gozott, számíthatott édesanyjá­ra, vagy akár szomszédasszo­nyára arra az időre, amíq a tanfolyamon volt. Valaki mindig segített, vigyázott. Sárközi Lászlóné ígéretet ka­pott, ha lejár a gyermekgon­dozási szabadsága, műszakbe­osztásánál tekintettel lesznek családi körülményeire, szeretet­tel várják vissza, immár a szak­munkások közé. H-né Infecundin az adminisztrációnak Érkeznek a mentesítő kérelmek Infecundin az adminisztrá­ciónak — a Figyelő humoros írásában ezzel a szellemes ki­fejezéssel illeti és élteti az el­rendelt igazgatási és admi- nisztrativ-ügyviteli létszámfel­vételi zárlatot. Mondanunk sem kell, a létszámstop elrendelé­sét — a munkaügyi miniszter és a pénzügyminiszter együt­tes határozatát — nem kis vi­ták előzték meg, de végül is hatalmi szóval kellett állj-t pa­rancsolni, miután a szép szó, figyelmeztetés és intés nem használt, az adminisztrációs létszám egyre csak duzzadt, nagyobb ütemben nőtt, mint a munkáslétszám és a termelés. iiiiiiilli üdvözlet a hatalmi szónak, csatlakozunk most mi is, mi, akiknek írásait mindig is át­hatotta a vállalati önállóság és öntevékenység tisztelete. Mégsincs ellentmondás. Lapunk csatasorba állása a stop mel­lett ugyanis nem minden előz­mény nélküli. Előbányásztunk — a sok közül — egy régebbi cikkünket: Nincs több munkás­kéz — a meglevővel kell job­ban gazdálkodni. DN. 1971. szeptember 5. Ez a cikk tele volt „drámai" megfogalmazá­sokkal, pedig akkor még nem is bátorított és hangolt ben­nünket az a kemény őszinte­séggel kimondott vélemény, amely felelős tényező, az MSZMP KB egyik osztályveze­tője szájából hangzott el nem­rég egy konzultáción, misze­rint az adminisztrációs létszám tekintélyes hányada viszonos­sági alapon van munkahelyén, vagyis azon az alapon, hogy „te lelveszed az én retyerutyá- mat, én felveszem a te retye- rutyádat"... Négy évvel ezelőtti cikkünk­ben ilyen megállapítások sor­jáztak: Indokolatlanul emelke­dik az adminisztrációs lét­szám, egyre többen ülnek az íróasztalok mellett. Leterhelt­ségük alacsony, sok a kávéfő­zés, hol tartunk még attól, hogy például az egyes sablon­munkát végző irodisták normá­ban dolgozzanak. A munka­erőpiacon embervadászat fo­lyik, holott, ha a felduzzadt adminisztrációs létszám 10—20 százalékkal csökkenne, a vál­lalatok meg sem éreznék, csak ésszerűbben kellene megszer­vezni a munkát. Olyan közgaz­dasági szabályzók kellenének — sürgettük —, amelyek a ka­pun belüli munkanélküliség megszüntetésére, főként pedig a felesleges adminisztrációs létszám leépítésére ösztönöz­nek. Végül is elrendelték a lét­számfelvételi zárlatot. A ma­gunk részéről rögtön célul tűz­tük ki, több írásban foglalko­zunk a kérdéssel, alaposan kö­rültopogjuk a témát, figyelem­mel kísérjük és segítjük a ren­delet • végrehajtását. Először magát a rendeletet magyaráz­tuk volna a megyei tanács munkaügyi osztálya segítségé­vel. Hogy mégsem ezzel in­dítjuk sorozatunkat, annak az elrendelt létszámstop sajátsá­gos fogadtatása az oka. Jellemző, az érintett vállala­tok és intézmények már ak­kor reagálni kezdtek a rende­letre, amikor az még meg sem jelent. Mindenki sejtette, tud­ta, jön valami, .előre vetítette árnyékát egy szigorú rendelet kiadása, ezért az élelmesek igyekeztek elébe menni a ren­deletnek. Megindult az em­bervadászat, sok vállalatnál igyekeztek mindenáron betöl­teni az üres ügyviteli és admi­nisztratív státuszokat, egyes személyzeti és munkaügyi osz­tályok szép forgalmat bonyolí­tottak le, olykor olyannyira széttárva karjukat, hogy az is ügyintézővé léphetett elő, aki pedig csak egy „kis" éjjeliőri státuszért kopogtatott. Némi zavar is támadt, hul­lámai ma is gyűrűznek. A ren­delet a létszámstopról a múlt esztendőben, a Magyar Köz­löny december 28-i számában jelent meg, 1976. január 1-vel lépett hatályba, ám a közlöny csak valamikor január 5-e és 6-a táján érkezett Baranyába az érdekelt vállalatokhoz és intézményekhez. A két időpont között még történtek felvéte­lek, kötöttek munkaszerződése­ket. Mármost-mi a helyzet? Érvényes, nem érvényes? To­vábbá: mi a helyzet azzal a munkaszerződéssel, amelyet úgy kötöttek, hogy az illető — akár felmondott, akár neki mondtak fel, akár pedig áthe­lyezéssel ment el — felmon­dási ideje 1976-ban járt le, tehát áthúzódott? A rendelet értelmében az illető új mun­kahelyén új adminisztratív-ügy­viteli alkalmazottnak számít, s mint ilyen, nem vehető fel, s ha netán közben a helyét be­töltötték, az is új felvételnek számít, nem alkalmazható. A Munka Törvénykönyv világosan kimondja: a jogszabály ellené­ben kötött munkaszerződések érvénytelenek, velük kapcsolat­ban munkajogi vita sem ala­kulhat ki. Esetünkben azonban országosan több száz ember­ről van szó, akik nyilvánvaló­an jóhiszeműen kötöttek mun­kaszerződést új vállalatukkal, rendelet ide vagy oda, em­berségesen kell dönteni ügyük­ben. Ezzel kapcsolatban viszont egyelőre még nincs állásfogla­lás. Sok még a Szomorú, de máris érkeznek a mentesítési kérelmek. A lét­számstop alól ugyanis indokolt esetben felmentést adhat az il­letékes miniszter, illetve a ta­nácsi vállalatok és szövetkeze­tek esetében a megyei tanács elnöke. A Baranya megyei Ta­nácshoz máris beérkezett két­tucatnyi mentesítési kérelem, s nem tudni, ezen kívül hány ment el a minisztériumokba. Ezek a vállalatok és intézmé­nyek mintha elfelejtkeznének a korábbi figyelmeztetésekről és a rendelet azon pontjáról, hogy a hiányzó létszámot a munka jobb megszervezésével, a lét­szám belső átcsoportosításá­val, a feladatok jobb megosz­tásával kell pótolni és ellensú­lyozni. A mentesítési kérelmek egyúttal felhívják a figyelmet arra, a rendelet még nem je­lent egyben szemléletváltozást is, végrehajtására tehát követ­kezetesen oda kell figyelni és szigorúan ellenőrizni. A rende­let persze nem merev, hogy ne venné figyelembe az élet és a gazdálkodás körülményeinek változásait, de alóla csakis in­dokolt esetekben adható fel­mentés. Reméljük, ez a gya­korlatban is így lesz. Érkeznek jócskán érdeklődő levelek is a tanácshoz. A mun­kaügyi vezetők ma még egy kissé össze vannak zavarodva, ám — ezen cseppet se cso­dálkozzunk — s itt idézzük konzultánsunkat, dr. Sági Ti­bort, a megyei tanács munka­ügyi osztályának munkatársát — a rendelettel kapcsolatban sok még a nyitott kérdés. Ezért várják a részletesebb ál­lásfoglalást, amely hamarosan napvilágot is fog látni. Akkor eshet szó igazából arról, mi­ként is lehet maradéktalanul érvényt szerezni a létszámstop rendeletnek. Miklósvári Zoltán Kamid fejlesztésének V. ötéves terve

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom