Dunántúli Napló, 1976. február (33. évfolyam, 31-59. szám)

1976-02-24 / 54. szám

2 Dunántúli Tiaplö 1976. február 24., kedd Koszorúzási ünnepség Budapesten A szovjet hadsereg és hadi­tengerészeti flotta megalakulá­sának 58. évfordulója alkalmá­ból hétfőn délben koszorúzási ünnepséget tartottak a Gellért­hegyi felszabadulási emlékmű­nél, amelynek talapzatán a fegyveres testületek tagjai áll­tak díszőrséget. A szovjet és a magyar him­nusz elhangzása után a Ma­gyar Népköztársaság fegyveres erői nevében Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi mi­niszter, Berkei András belügy­miniszter és Nagy György ez­redes, a Munkásőrség országos t parancsnokának első helyettese helyezett e| koszorút. A Szovjetunió budapesti nagykövetségének képviseleté­ben V. K. Orosz tanácsos és D. I. Oszadcsij vezérőrnagy, katonai és légügyi attasé ko­szorúzott. A Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának koszorúját S. Hegedűs László titkár és Antal- lia Jenő és Juhász Róbert osz­tályvezető helyezte el. A Ma­gyar Partizán Szövetség részé­ről Padányi Mihály alelnök, Szilágyi László nyugállományú vezérőrnagy és Markovics János, az országos választmány tagja koszorúzott. A KISZ Központi Bizottságá­nak képviseletében Fejti György, a Központi Bizottság titkára, és Ákos Zsuzsa, a Budapesti KISZ- bizottság titkára koszorúzott. A szocialista országok Buda­pesten akkreditált katonai és légügyi attaséi nevében Franti- sek Benko ezredes, a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság, Heinz Barthel ezredes, a Né­met Demokratikus Köztársaság, valamint Jun Ze Mu alezredes, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság attaséja koszarúz- ta meg az emlékművet. Az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadse­regcsoport parancsnoksága kép­viseletében A. Nv. Zajcev altá­bornagy, A. A. Dunyin altábor­nagy és V. M. Smagin altábor­nagy helyezett el koszorút. A Magyar Honvédelmi Szö­vetség koszorúját Kiss Lajos vezérőrnagy, a szövetség főtit­kára, Vájná Sándor, az MHSZ budapesti titkárhelyettese, va­lamint Szászi Béla őrnagy, Pest megyei titkár helyezte el. A Magyar—Szovjet Baráti Társaság részéről Kovács Pál vezérőrnagy és dr. Szabó Egon ezredes, az országos elnökség tagiai koszorúztak. Az ünnepség — amelyen részt vett J. A. Naumenko ve­zérezredes, a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erői főpa­rancsnokának magyarországi kéoviselője is — az Internacio- nálé hangjaival ért véget. Fogadás a szovjet nagy­követségen A szovjet hadsereg és hadi­flotta megalakulásának 53. év­fordulója alkalmából D. I. Oszadcsij vezérőrnagy, a Szov­jetunió budapesti nagykövet­ségének katonai és légügyi at­taséié hétfőn fogadást adott a nagykövetségen. A fogadáson megjelent Bisz- ku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagia, a Köz­ponti Bizottság titkára, Borbán- di János, a Minisztertanács el­nökhelyettese, Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi mi­niszter, Berkei András belügy­miniszter, és Púja Frigyes kül­ügyminiszter, valamint a politi­kai és társadalmi élet számos más ismert személyisége. Részt vett a fogadáson a Magyar Néphadsereg tábornoki és pa­rancsnoki karának sok tagja, a társfegyveres testületek több vezetője. B. D. Sevikin ideiglenes ügy­vivő vezetésével jelen voltak a szovjet nagykövetség diploma­tái, s ott volt a Budapesten akkreditált diplomáciai képvi­seletek számos vezetője, illetve katonai és légügyi attaséja. 8700 bányász versenye Háromszoros túlteljesítés a vágat- hajtásban Szénbányász szocialista brigádok tanácskozása Nyolc pontba foglalta egy esztendővel ezelőtt a Mecseki Szénbányák azokat a vállalá­sokat, amelyek a felszabadulá­si és kongresszusi munkaver­seny feladatait alkották. A vál­lalat több mint négyszáz szo­cialista brigádja, mintegy 8700 dolgozó csatlakozott a munka­verseny felhíváshoz, illetve tette meg felajánlásait az elmúlt év elején. Tegnap, a vállalat Pus­kin Művelődési Házában szo­cialista briaádvezetők tanács­kozásai értékelték a munkaver­seny tavalyi eredményeit. A kü­lönböző objektív és szubjektív okok miatt jelentősen elmarad­tak a tervezett széntermeléstől, így a 61 ezer tonna többlet szén sem kerülhetett a felszín­re. A vágathajtás terén viszont több mint háromszoros túltel­jesítést értek el: a vállalt öt­száz méter vágat helyett mint­egy 1650 métert hajtottak ki. A tervezettnek megfelelően ala­kultak az összüzemi teljesítmé­nyek és figyelemreméltóan csök­kent a három napon túl gyó­gyuló balesetek száma. A vállalat építési üzeme több létesítmény átadási határ­idejét előrehozta, a vállalások­nak megfelelően: így egy hó­nappal előbb használatba ve­hették a diákok a pécsi Dobó István úti szakközépiskolát, a pécsi Gyermek- és Ifjúságvédő Intézetbe is egy hónappal előbb költözhettek be. Komlón hatvan OTP lakás építését két hónap­pal előbb fejezték be. A Magyar Szénbányászati Tröszt által indított külön ver­senyben a vállalat valamennyi aknája indult és 35 szocialista brigád tett vállalásokat, a Szén­bányászat Kiváló Brigádja cím elnyeréséért. A frontfejtések ver­senyében a zobáki Agócs Attila vezette szocialista brigád or­szágos harmadik helyezést ért el a harmadik negyedévben. A szocialista kollektívák külön Kommunista szombatot tartottak szombattól vasárnap reggelig a Mecseki Szénbányáknál. A műszak során kiemelkedő eredmények születtek, többet termeltek a fiatalok, mint a hétköznapi mű­szakon. Képünk a Vasas bányaüzemben készült Egy akció pécsi sikere Több munkás a nézőtéren Színházbérlet szocialista brigádoknak Tavaly a nyár elején, új, kedvezményes színházbérlet és utalvány akciót indított a SZOT és a Kulturális Miniszté­rium szocialista brigádok ré­szére. Ennek az akciónak az eiedményét értékelték tegnap délelőtt az SZMT és a Pécsi Nemzeti Színház illetékesei. A SZOT egy-egy ilyen akció so­rán 1 millió forintot bocsát az ország szocialista brigádjainak rendelkezésére. Ezért a brigád tagjai és családtagjaik féláron válthatnak bérletet. A korábbi akciók alkalmá­felajánlásokat tettek a hulla­dékgyűjtési versenyben. Ennek eredményeként a tervezettet je­lentősen meghaladó újrahasz­nosítható anyagot mentettek meg. Többek között ötezer ton­na vasat, kétszáz tonna színes­fémet és harminckét tonna pa­pírt. A KISZ egyéni versenymoz­galmaiban a „Kiváló Ifjú Vá­jár" vetélkedő volt a legnép­szerűbb, mintegy háromszázan versenyeztek a címért. A vállalat ötvenegy ifjúsági szocialista bri­gádjában dolgozó mintegy 1400 fiatal közül harmincon resztvet­tek a meghirdetett „Alkotó If­júság" pályázaton: a tröszti versenyen három pályázó ért el díjat. A vállalat szocialista brigád­jai jelentős társadalmi munka­felajánlásokat tettek a felsza­badulási munkaversenyben. Pécsett, Komlón, valamint Má- zaszászváron több mint száz­nyolcvanegy és fél ezer közhasz­nú társadalmi munkaórát dol­goztak. Az 1975. év értékelését köve­tően a briqádvezetők meghall­gatták az idei feladatokról szó­ló tájékoztatást. Kérésként hangzott el, hogy a szocialis­ta kollektívák vállalásai jobban igazodjanak a vállalat, az üze­mek terveihez. A hozzászólások után tizen­hatan részesültek igazgatói di­cséretben, tíz kiemelkedő mun­kát végző kapott külföldi üdü­lőjegyet, több mint húszán pe­dig pénzjutalmat. A szocialista brigádvezetők tanácskozásán többek között résztvett Koós László, az MSZMP Baranya megyei Bi­zottságának osztályvezetője va­lamint a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének képviselője Csökkent a közúti balesetek száma • Az ittasság az első számú életveszély • Ötvenezren vizsgáztak az új KRESZ-ből • Kétszázmillió forint útjavításra ülést- tartott tegnap a Me­gyei Közlekedésbiztonsági Ta­nács, ahol Baranya közlekedés­biztonsági helyzetéről és a ja­nuár óta életbe lépett KRESZ- ről tartottak beszámolót. Az ülésen résztvett dr. Jerszi István, a Megyei Pártbizottság titkára is. Orbán István ezredes, a Ba­ranya megyei Rendőr-főkapi­tányság vezetője, a KBT elnöke, tájékoztatójában ismertette a tavalyi tapasztalatokat és utalt az MSZMP KB 1969. november 28-i és a Minisztertanács 2024/1972-i határozatára. Két­ségtelen tény, hogy az utóbbi években rohamosan növekedett a gépjárművek száma és se­bessége is. Ezzel nem járt együtt párhuzamosan úthálóza­tunk korszerűsítése. A gépjár­műpark növekedése, a közieke­Zárszámadások után (Folytatás az 1. oldalról) koncentrációja és szakosodása is. Az integráció következtében 10 állami gazdaságból hat, a 102 tsz-ből 67 közös gazdaság lett. Ebben a tervidőszakban nem elsődleges kérdés a to­vábbi integráció. Az ötödik ötéves terv — a külgazdasági és egyéb ténye­zők miatt — nehezebb feltéte­lekkel indul. A termelés forrá­sai — munkaerő, nyersanyag és beruházás — behatároltab- bak, ezért a meglévő forrá­sokkal való jobb gazdálkodás kerül előtérbe. Mindezek elle­nére szeretnénk tartani a fej­lődés eddigi dinamizmusát. Az ipartól eltérően a mezőgazda­ságban nincs szükség nagyobb szerkezeti változtatásra, mert itt adottságaink összhangban vannak a kialakult struktúrá­val. A termelési lehetőségeket kell jobban kihasználni a nagyüzemekben csakúgy, mint a kisáru termelő háztáji gazda­ságokban, A most készülő üzemtervek úgy válhatnak a cselekvés programjává, ha jól illeszkednek a népgazdasági tervbe, melynek teljesítése nemzeti ügyünk. A közgazdasági szabályozók vállalati és szövetkezeti alkal­mazásának feladatairól dr. Vil­lányi Miklós pénzügyminisz­ter-helyettes tartott nagy ér­deklődést kiváltó előadást. Az új szabályozó rendszer — me­lyet két és fél évig dolgoztak ki — már ismert, s az ezzel kapcsolatos jogszabályok is nyilvánosságra kerültek. Az előadás inkább arra világított rá, mi tette szükségessé ezek bevezetését. Bevezetésük célja elősegíteni az ötödik ötéves terv gazdaságpolitikai és pénz­ügypolitikai összhangjának megteremtését, a jövedelem és az árak egyensúlyát. Alapvető célkitűzés tehát a hatékony­ság növelése és az egyensúly javítása a szabályozók révén. Az ipari és mezőgazdasági felvásárlási árrendezés célja az volt, hogy a világpiac ér­tékítéletét a hazai gazdálkodó szervek jobban érzékeljék. Ha a belföldi árak nagyon eltér­nek a világpiaci áraktól, ak­kor a vállalatok nyeresége alapvetően nem fejezi ki a népgazdasági jövedelmezősé­get. A megváltozott árszorzók import növelésére ösztönzik a hazai vállalatokat. Ennek fé­kezésére csökkenti az állam az import támogatást és már az idén, 1976-ban háromszoroz­za az export szubvenciókat. Az egyensúly javítást szolgál­ja, hogy csökken vagy sok esetben megszűnik a termelés állami támogatása s a hite­lek kerülnek előtérbe. A felemelt ipari eredetű anyagok árai - műtrágya, vegyszerek, fehérjetakarmá­nyok stb. — összesen ez év­ben 8,5 milliárd forinttal nö­velik a mezőaazdaság költ­ségeit. A ianuár 1-vel fel­emelt mezőgazdasáoi termelői árak ezt részben, 7,8 milliárd forint értékben ellensúlyozzák. A hozott intézkedések a me- zőqazdnsáqi nagyüzemekben 2.5 milliárd cLa I csökkentik a felhasználható jövedelmet. Az élelmiszerinarban és fagazda­ságban végrehajtott árrende­zés egyenleqe nem mínusz, hanem plusz, a célia pedig nz. hogy ezek az iparok a feilesztéseik forrását megte­remtsék s létrejöiiön a terme­lés és feldolgozás kívánt össz­hang ja. Az előadást követően a mi­niszterhelyettes konzultációt tartott, ahol konkrét kérdések­re válaszolt. dés zsúfoltabbá válása vitatha­tatlanul növeli a balesetve­szélyt. Nem szükségszerű azon­ban a ténylegesen bekövetke­zett balesetek számának növe­kedése és szerencsére a statisz­tika is ezt támasztja alá. Az el­múlt évben 5,8 százalékkal, azaz 3757 gépjárművel növe­kedett a gépkocsi forgalom, és 7625 új vezetői engedélyt ad­tak kí. A közúti balesetek szá­ma 7 százalékkal csökkent, vi­szont többen vesztették életü­ket ittas vezetés miatt. A gép- járművezetői engedélyeket is legtöbb esetben ezért vonták vissza, kevesebbet gyorshajtá­sért és néhányat egészségügyi okokból: összesen 1198-at. A számok elgondolkoztatok és egyben kijelölik a további feladatokat. A közlekedésneve­lés fejlesztése terén az általá­nos és középfokú iskolákban jelentős előrelépés történt. Be­vezették az alapfokú KRESZ ok­tatást és a megyében eddig 51 közlekedési szakkört szervez­tek. Több KRESZ vetélkedőt ren­deztek: országos helyezéseket értek el. A vállalatok két évvel ezelőtt meghirdették a „Vezess baleset nélkül" mozgalmat, és az autósok-motorosok a „Közle­kedés biztonságáért” vetélked­tek. Többet kell azonban fog­lalkozni a segédmotorosokkal, meq kell követelni tőlük is a szabályismeretet. Az új KRESZ bevezetése társadalmi üggyé vált. A TIT, az ATI, a Magyar Autóklub, a KBT, a közlekedési vállalatok összefogása eredmé­nyeként a megyében már több, mint ötvenezren vizsgáztak a módosított szabályzatból. Nemsokára lejár a „türelmi idő", lassan számonkérik a köz­lekedésben a szabálymódosí­tást. A KRESZ oktatást tovább­ra is folytatják, nem veszik le a „napirendről”. A rendőri se­gítségnyújtást is növelik, de egyben megszigorítják a közúti ellenőrzést. Több figyelmet for­dítanak az útépítésre. A me­gyében az ötéves terv kereté­ben 200 millió forintot fordíta­nak erre a célra. A sok bosz- szúságat és balesetet okozó gidres-gödrös utak javítására is gondolni kell, amint ezt dr. Jer­szi István, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára is kiemelte. Barlahidai Andrea val Pécsett és Baranyában mégis kevés brigád vette igénybe ezt a támogatást, fő­leg azért, mert a színházban kevés volt a bérleti hely. Így aztán a múlt nyáron indított újabb akcióban — szemben más színházzal rendelkező vá­rosok 30—40 ezer forintjával, — Pécs csak 20 ezer forintot kapott. Évad elején azonban a színház, az SZMT, valamint a Városi Tanács művelődési osztálya tárgyalt arról: mikép­pen lehetne fellendíteni ezt az akciót. A Pécsi Nemzeti Szín­ház ekkor a szocialista brigád- mozgalom érdekében kockáza­tot vállalt: a SZOT-tól kapott 200 bérletet 560-ra növelte, s o többletkedvezmény árát elő­legezte. Az SZMT és a színház összefogott: a szakszervezetek­től összegyűjtötték az igénylő­ket, a színház pedig — a törzsbérlet-tulajdonosok után minden egyéb bérletet meg­előzve — zöld utat engedett a szocialista brigádtagoknak. Most tehát a bérlők összetéte­lét is kissé megváltoztatják: a szocialista brigádmozgalom tagjai sokkal jelentősebb arányban ülhetnek a nézőté­ren. A tegnapi értékelés szerint a Pécsi Nemzeti Színház nyert, mégpedig munkás nézőket. A 20 ezer forintos támogatás mintegy 250 bérletre volt ele­gendő, ezzel szemben eddig összesen 600 ilyen bérletet kaptak a brigádok tagjai. Ezért az SZMT tegnap kérte a SZOT illetékeseit, hogy a színház megelőlegezte összeget térítse meg. Előzetes tájékoztatás sze­rint a SZOT nemcsak a meg­előlegezett pénzt adja, hanem jövőre felemeli a Pécsi Nem­zeti Színháznak nyúj­tott támogatást. A színház és az SZMT. szervezése ugyanis annyira bevált, hogy még to­vábbi 200 bérletet tudnának kiadni a brigádtagoknak. Sikeres volt a színházi utal­ványok felhasználása is. A SZOT és a Kulturális Miniszté­rium ugyanis az ország vala­mennyi színházában meghatá­rozott színházi előadásokra be­váltható féláru utalványt ad ki. Ezt a munkahelyi szakszerve­zeti bizottság pecsétjével le­het beváltani. Pécsett 2500 né­ző kért ilyen utalványt, de csak kétezer érkezett a SZOT- tól. Ezek többségét a Mecseki Szénbányák, a Titán Vállalat és a Pécsi Hőszolgáltató Válla­lat szakszervezeti bizottsága kérte, szocialista brigádtagok­nak. F. D. Területi filatelista vetélkedő A III. Országos Ifjúsági Fila­telista Vetélkedő területi elő­döntőjét tartották meg vasár­nap délelőtt Pécsett az 500. számú Szakmunkásképző Inté­zetben. Két korcsoportban folyt a küzdelem; az úttörők és a KISZ-fiatalok vetélkedtek. Szá­mot adtak többek között az út­törőmozgalmi és a Rákóczi-évfor- dulóval kapcsolatos történelmi és filatelista ismereteikről. Még „valódi” párbajtőrvívásra is sor került. Az úttörőknél, hat csa­pat közül, a pellérdi általános iskola lett az első, nevezetesen Fazekas Cecilia, Fejes Róbert és Marton Katalin. Az öt kö­zépiskolai csapat közül a pécsi MŰM 508. sz. Intézete került az első helyre, Szeifert József és Tóth József személyében. Az országos döntőt április 5—9-ig rendezik meg Zánkán.

Next

/
Oldalképek
Tartalom