Dunántúli Napló, 1976. február (33. évfolyam, 31-59. szám)

1976-02-22 / 52. szám

1976. február 22., vasárnap Dünantmt napló 3 (Folytatás az 1. oldalról.) létrehozása előzte meg, de a kevésbé költségigényes gyárt­mányfejlesztési tevékenység eredményei sem elhanyagolha­tók (pl..a MEZŐGÉP és a Pé­csi Kesztyűgyár esetében). A gazdaságtalan termelés felszá­molására csak néhány példát találunk. Ha késve is, de a tég­laipar termékszerkezete jobban alkalmazkodott a kereslethez, mint az elmúlt években. A Zsol- nay gyár megszüntette a sav­álló padlóburkolólap gyártását és helyette a jól érékesíthető pirogránit termelését növelte. A megyei székhelyű önálló vállalatok értékesítése 12 szá­zalékkal növekedett, nagyobb ütemben, mint 1974-ben. A többletértékesítés jelentős há­nyada azonban az év eleji ár­rendezés következménye. Az ipar export értékesítése 8,5 szá­zalékkal emelkedett. A dollár- viszonylatú kivitel részaránya megközelítőleg ■ ugyanannyi volt ebben az időszakban, mint egy évvel korábban. 1971—75 között az iparban foglalkoztatottak száma 7,6 szá­zalékkal bővült. A tervidőszak utolsó évében 69 379 fő dolgo­zott az iparban. A létszámnöve­kedés üteme 1975-ben az ösz- szes foglalkoztatott esetében is, a munkáslétszám tekintetében is lassúbbodott. A munka ter­melékenysége 1975-ben megyei szinten kedvezőtlenül alakult. A minisztériumi szektorban vál­tozatlan, a tanácsi vállalatok­nál növekvő létszám-felhaszná­lás mellett csökkent az élő­munka hatékonysága. A ter­melékenység egyedül az ipari szövetkezeteknél iavult. A megvei székhelyű szocia­lista építőipar 1975-ben folyó­áron számítva mintegy 12—13, változatlan áron kb. 9 száza­lékkal több értékű építési-sze­relési munkát téliesített, mint az előző esztendőben. A ter­melés gyorsabban növekedett, mini az 1970. évet követő bár­mely esztendőben és — volu­menét tekintve — mintegy 16 százalékkal volt több 1975-ben, mint öt évvel korábban. A fize­tőképes építési igények azon­ban most is meghaladták az építőipar teljesítőképességét. Az építőipar gondjai A foglalkoztatott létszám mindössze 0,7 százalékkal volt magasabb az előző évinél, mi­közben az építőipari munkás­létszám 2,1 százalékkal nőtt. A termelés bővítését túlnyomó- részt a termelékenység fokozá­sával érték el. Az állami építőipar 1975. év­re a megrendelők igényeinél kevesebb, összesen 1396 lakás átadását vállalta. E kötelezett­ségének 1384 lakás felépítésé­vel megközelítőleg eleget tett. A megye mezőgazdaságának bruttó termelési értéke 1975- ben megközelíti az 1974. évi szintet. A IV. ötéves terv célki­tűzése a bruttó termelési érték 15—18 százalékos növelése volt országosan. Ezt a termelési ér­ték növekedést megyénk me­zőgazdasága az utolsó 2 év kedvezőtlen időjárási viszonyai ellenére is biztosította. A IV. ötéves tervidőszak főbb adatai azt igazolják, hogy a népgaz­daság termelési ágai közül a mezőgazdaságban történt a legnagyobb előrelépés ebben a tervidőszakban. A mezőgazdaság termelési eredményei nem voltak min­den téren olyan kedvezőek, mint az előző esztendőben. A betakarított gabonatermés kö­zel 100 ezer tonnával volt ke­vesebb az 1974. évinél. Jobb képet mutat viszont az őszi be­takarításé növények hozama. Kukoricából a megye eddigi legtöbb termését takarították be a gazdaságok, a termés­átlag hektáronként 52,6 mázsa volt. Az ötéves tervidőszakban a szarvasmarha-állomány 11 szá­zalékkal, a sertésállomány 26 százólékkal nőtt, 1975-ben azonban megtört a növekedés üteme, év végén a szarvasmar­ha-állomány 96,4 százaléka, a sertésállomány 83,5 százaléka volt az egy év előttinek. Első­sorban a kisüzemi állattartás alakult kedvezőtlenül. 1971-73. évek között ezer la­kosra 14,5-14,8 élveszületés jutott, 1975-ben a mutatószám 17.8 körül alakult. E téren igen jelentős változás követke­zett be 1974-ben, nagyrészt a népesedéspolitikai intézkedé­sek hatására. A születések szá­ma — a jelzett évben — közel 20 százalékkal haladta meg az 1973. évit. 1975. év első felé­ben a születések száma to­vább emelkedett, majd az év második felében lassú csökke­nés következett be. Ennek el­lenére az összes élveszületés kb. 2 százalékkal több az 1974. évinél. Az aktív keresők száma a IV. ötéves tervidőszak végén mintegy 210 ezer fő volt, a né­pesség foglalkoztatási színvo­nala 1970 óta kis mértékben nőtt. A lakosság készpénzbevétele 8.8 százalékkal volt több, mint egy évvel korábban. A munkás-alkalmazotti bér és bérjellegű bevételek a ter­vezettnél nagyobb mértékben, 10,4 százalékkal, és a mező- gazdasági munkából származó bevételeket jóval meghaladóan nőttek. Említést érdemel azon­ban, hogy az ötéves tervidő­szak egészét tekintve a mező- gazdasági jellegű — döntően paraszti - jövedelmek emelke­dése volt dinamikusabb. Az 1975-ös évet — a terv­céllal egyezően — a pénzbeni társadalmi juttatások gyors emelkedése jellemezte, 14 szá­zalékkal bővült a pénzbeni jut­tatások összege. A családi pótlék 15 százalékkal, a táp­pénz és egyéb társadalombiz­tosítási kifizetéseké 13,3 száza­lékkal volt több, mint tavaly. Az éves népgazdasági terv a fogyasztói árak 3,6 száza­lékos emelkedését irányozta elő, ami ütemét tekintve meg­haladta a IV. ötéves terv első négy évének átlagos árnöve­kedését. A fogyasztói árszín­vonal ténylegesen 3,8 százalék­kal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Az áremelke­dést meghaladta a jövedelmek növekedése, és ez biztosította a lakosság vásárlásának, fo­gyasztásának tervezett, átlago­san 4 százalék körüli emelke­dését. A lakosság takarékbetétállo­mánya 1975. év végén meg­haladta a 3 milliárd Ft-ot, ami az 1974. év véginél 18,2 szá­zalékkal több. Ugyanakkor a lakosság összes hiteltartozása 15 százalékkal volt több, mint az előző esztendőben. Az űztetek forgalma A kiskereskedelmi forgalom fogyasztói folyóáron 8,8 százia- lékkal, összehasonlítható áron 4—5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az áruellátás a múlt évihez hasonló szinten volt. A lakos­sági igények kielégítését — a hiánycikkek változó köre mel­lett - egész évben biztosította a kereskedelem. Az iparcikkek közül a ruhá­zati cikkek kereslete újból mér­séklődött, ami végülis azt je­lenti, hogy a ruházati cikkek forgalmának a IV. ötéves terv­időszakra fogyasztói folyóáron tervezett, és kívánatos növe­kedése nem valósult meg. A tartós fogyasztási cikkek meny- nyiségi eladása immár 2 éve állandósult. 1975. év folyamán legjelen­tősebb kommunális beruházá­sok a lakásépítkezések voltak, összesen 3258 lakás épült fel, több mint bármely korábbi esztendőben. A városokban is, a falvakban is növekedett az átadott lakások száma. A me­gye egészét tekintve túlteljesült a IV. ötéves tervidőszak lakás- építési előirányzata, 14 ezer lakás épült 5 év alatt, Pécsett azonban kevesebb lakás épült a tervezettnél. Baranya megye közüzemi szolgáltatásainak színvonala a IV. ötéves terv alatt az ivóvíz- ellátás terén fejlődött a leg­nagyobb mértékben, a fejlődés vidéken volt nagyobb mérvű. Községeink közül a tervidőszak végén 85 rendelkezett közmű­ves vízzel, 17-tel több, mint 1970-ben. 1975-ben Egyházas- kozár és Lánycsók jutott jó minőségű ivóvízhez A vízmű­hálózat összesen 47 km-rel, a bekapcsolt lakások száma 5 százalékkal növekedett. Az el­látott lakosság aránya (Pécs nélkül) öt év alatt kb. meg­kétszereződött, s jelenleg 41 százalék. A lakások csatorná­zása terén azonban szerényebb eredmények születtek. 1975. év végén 16 község rendelkezett csatornahálózattal, számuk a tervidőszak folyamán 3-mal emelkedett. Az ellátott lakos­ság aránya (Pécs nélkül) 1975- ben is csak 15 százalék kö­rüli volt. A távfűtő szolgáltatás a IV. ötéves tervidőszak során ki­terjedt a megye városaira és Siklós községre is. 1975-ben Pécsett 1360, Mohácson 345, Siklóson 240 újabb lakást lát­tak el e korszerű fűtéssel. Az év végén összesen 15 759 táv­fűtött lakás volt a megyében, 15 százalékkal több, mint az előző évben. Megvalósult az útprogram Az ötéves útprogram, amely valamennyi 200 főt meghaladó község bekapcsolását tűzte ki célul, a tervidőszak végéig megvalósult. Az 1975-ben még várakozó 11 közséq bekötő út­ja is elkészült, s ezekkel együtt öt év alatt 26 település kap­csolódott be a megye út­hálózatába. A IV. ötéves terv folyamán hozott két igen jelentős orszá­gos intézkedés - az egészség- ügyi törvény és a népesedés- politikai határozatok — Bara­nya megye egészségügyi fel­adatait is kiszélesítették. Mind­ezek megoldására a tárgyi és személyi feltételek az elmúlt ötéves tervidőszak alatt jelen­tősen bővültek. A járóbetege­ket 13 új általános orvosi kör­zet fogadta, a speciális keze­lésre szorulók ellátását mint­egy 130-cal több szakorvosi óra biztosította. A gyógyintéze­ti ágyak száma 110-zeI növe­kedett, a legkisebb korosztály számára 489 bölcsődei férő­helyet létesítettek. A csecsemő- halandóság arányszáma már 1974-ben alacsonyabb volt az országos átlagnál. A most lezárult ötéves terv­időszak alatt az oktatási re­form végrehajtásával kapcso­latban főleg a tárgyi, felsze- reltségi feltételek biztosítása t jelentette a legnagyobb gon­dot. A korlátozott anyagi lehe­tőségek mellett az elmúlt öt esztendőben Baranya megyé­ben 9 új általános iskola épült, s a bővítésekkel együtt 90-nel gyarapodott az osztálytermek száma. Az alapvető taneszkö­zökkel való felszerelés minden alsófokú intézményben meg­történt. Az 1975. év is — a fentebb vázolt célkitűzéseknek megfe­lelően — néhány jelentős ered­ményt hozott, öt új óvoda, ösz- szesen 434 férőhely létesült. Pécsett a tervezettnél keveseb­bel — 110-zel —■ növekedett a férőhelyek száma, az elmara­dást többek között a Ivov-kert- városi óvoda építkezésének el­húzódása okozta. Az elavult általános iskolák korszerűsíté­se, bővítése ez évben is folyt. A középiskolák intézményhá­lózata Pécsett a meszesi 12 tantermes gimnáziummal gya­rapodott, a mohácsi Mezőgaz­dasági Szakközépiskola 8 tan­teremmel bővült. A továbbta­nulási igény fokozódott, to­vábbra is gondot okoz a kol­légiumi elhelyezés. A felsőfokú oktatási intézmények nappali tagozatos hallgatóinak száma kismértékben emelkedett, a le­velező tagozaton viszont 6 szá­zalékkal kevesebben kezdték meg a tanévet. A népművelési tevékenységet a tartalmi mun­ka gazdagítása, az intézmény- hálózat korszerűsítése jellemez­te. A Pécsi Nemzeti Színház lá­togatottsága fokozódott. Az 1975. évi fejlesztések közül leg­jelentősebb a pécsi Ifjúsági Ház, a pécsi Természettudomá­nyi Stúdió, a komlói zeneiskola és a lippói Ifjúsági Ház. Erősen torzított méretű rajzunkon azokat a helyeket ábrázoltuk, ahol az új éttermek, illetve biszt­rók épülnek majd. Jelentősen javul a közétkeztetés Pécsett 0 Étterem a Szigeti úton, kisvendéglő Lvov-Kertvárosban • Négyszáz adagos bisztró a fedett piacon Közétkeztetés. Ez a szó évek óta irritálóan hat a pécsiekre. Ha azt mond­hatnánk, hogy ezen a té­ren csupán egyhelyben to- pogás volt az utóbbi évek­ben, még az is jobb lenne a való helyzetnél. A háló­zat a rohamosan növekvő tömegigénnyel egyszerűen képtelen volt lépést tarta­ni s a gondokat mindig tetézte egy-egy „kapacitás­kimaradás”. Tervszerű lépés volt a Belvá­rosi Étterem bezárása. Az itt nyújtott közétkeztetést igénybe­vevők évekre szétszóródtak más éttermekbe. Akkor jött egy vá­ratlan esemény: a Kazinczyban történt emlékezetes ételmérge­zés, amikoris az étterem egy- időre kiesett a forgalomból - nem kis nehézséget okozva. Az­tán az Elefántot kellett bezárni pinceproblémák miatt. Az el­múlt évben a Mecsekvidéki Vendéglátó Vállalat Perczel ut­cai központját kellett életve­szély miatt kiüríteni és beköl­töztetni a Kazinczyba — a bel­városi étkeztetés rovására. Leg­újabban a Pannónia étterme esett ki, amit ugyancsak meg­éreznek a többi éttermek, hi­szen a belvárosban dolgozók­nak étkezniök kell valahol. A működő főzőkonyhák kapacitá­sa pedig véges. Pécsett krónikusan szűkmére­tű tehát a konyhakapacitás. Az elmúlt évtizedben csak minimá­lis volt a fejlődés azokban a vendéglátó típusokban, ame­lyek közétkeztetésre alkalmasak volnának. A feszültség feloldá­sára már évekkel ezelőtt tör­téntek kezdeményezések, ezek­nek eredményével pedig az ötödik ötéves tervidőszakban számolhatunk. Nem túlzott op­timizmus már most kijelenteni, hogy 1980-ra alapvetően meg­változik Pécs közétkeztetési helyzete. Milyen új létesítmé­nyekkel gazdagodik a város? Mindenekelőtt megépül a régóta tervezett 3000 adagos étterem az új városközpontban. Az állami támogatás ügyében ugyan csak áprilisban mondják ki az utolsó szót, de a kedve­ző döntés biztosra vehető, hi­szen a belkereskedelmi tárca már évekkel ezelőtt elismerte a pécsi igény jogosságát, azóta pedig a helyzet nem javult. Az intézményi központba egyre több szerv települ. Ezek egyike sem rendelkezik saját konyhá­val, minthogy kezdettől fogva a 3000 adagosra alapoztak. Az új önkiszolgáló étterem a Bajcsy- ZsiJinszky út és a Móricz Zsig- mond tér sarkára kerül az Au­tóközlekedési Tonintézet helyé­re. Az építkezés ütemezéséről a jövő évben döntenek, amikor már kész tervek is lesznek. Sínen van a MÉSZÖV—PTV irodaház földszintjén létesíten­dő önkiszolgáló étterem ügye is. A BÉV ígérete szerint idén kezdik az építkezést, az étte­rem átadása pedig 1978 végén lesz. A korábbi elgondolások módosítása után napi 4000 adag kapacitásúra készül a fő­zőkonyha: 800-900 adag reg­gelit, 2000 adag ebédet és 1100—1200 adag vacsorát főz­nének. Az új fedett piac felső szint­jén 400 adagos bisztró lesz, ami részben az új autóbusz-pálya­udvaron, részben a piacon je­lentkező étkezési igényt elégíti ki helyben — kulturált módon. A belvárosban viszont számí­tani lehet belátható időn belül az Elefántos-tömbben lévő 800 adagos kifőző konyha megszű­nésére. Lesz-e ennek pótlása? A történelmi belváros gondjait hosszú távon megoldaná, ha a Kazinczy újra meg újra szóba kerülő bővítéséről is döntés szü­letne. Persze ez már csak a 80- as évek témája lehetne. Több új vendéglő épül az új városrészekben. Ezek szintén a város közétkeztetését hivatottak javítani. Megépül a Szigeti úti magasháznál egy ezer adagos étterem. Lvov-Kertváros köz­pontjában kisvendéglő kezdi meg működését 1978-ban. Az új Siklósi városrészben már az első építési ütemben átadnak egy 400 négyzetméter alapterü­letű kisvendéglőt. A Szigeti vá­rosrészben a Xavér-kömyék re­konstrukciója kapcsán egy „an­gol kocsmának" titulált kisven­déglőt terveznek. A végére hagytuk az egyik legfontosabbat, ami az érde­keltek kedvező döntésén múlik. Január 30-i számunkban írtunk az Engel János úti üzemek köz­étkeztetési helyzetéről. Ott a le­települő üzemek összefogásával kellene közös beruházású, nagykapacitású konyhát és ét­termet létesíteni. Ez ügyben újabb fejleményről nem tudunk. Az érdekelt vállalatok bizonyá­ra most mérlegelik, mennyit is tudnak betenni a közösbe, s hogy megéri-e. Ezen — azt hisz- szük — nem érdemes sokat töp­rengeni. A felsorolt létesítmények többsége a tervidőszak máso­dik felében áll majd a pécsiek és az idelátogatók rendelkezé­sére. A tervidőszak végére ígért alapvető változásnak tehát reá­lis alapja van. Hársfai István A Móricz Zsigmond tér szomszédságában már cölöpözik az új étterem alapjait. 11 KSH Baranya megyei Igazgatóság jelentése

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom