Dunántúli Napló, 1976. február (33. évfolyam, 31-59. szám)
1976-02-21 / 51. szám
2 Dunántúlt napló 1976. február 21., szombat MHSZ-tanácskozás Erőteljesebb együttműködés Pécsett több mint kétezer fiattal rádió-amatőr, lövész, modellező és könnyűbúvár klubokban részesül hazafias, honvédelmi nevelésben az MHSZ támogatásával. Igen fontos tehát, hogy az elmúlt évi munka tapasztalatai alapján meghatározzák az idei esztendő legfontosabb feladatait. Ez történt az MHSZ Városi Vezetőség Tanácsadó Testületé tegnap megtartott ülésén, ahol Marosi Tibor városi titkár terjesztette elő a múlt évi munka értékelését. A vitában felszólalt Vértes József megyei titkár, Rózsahegyi Mátyás, Horváth József és Geisz Ferenc. Az ülés feladatként jelölte meg a politikai nevelőmunka fokozását, az állami és társadalmi szervezetekkel való erőteljesebb együttműködést, valamint a működési feltételek fejlesztését. A tanácskozást követően a tanácsadó testület ellátogatott az MHSZ-Ércbányász modellező klubba, ahol megismerkedtek a húsz esztendős, eredményekben gazdag klub munkájával. 3 750 tonna fémhulladék ötvenezer tonna vas és fémhulladék összegyűjtésére kérte a fiatalokat a KISZ KB 1975 júniusában. Megyénkben elsőként a Bólyi Állami Gazdaság KlSZ-csúcsvezetősé- ge csatlakozott a felhíváshoz, ■lelkes propagandával mozgósítva a fiatalságot. Kilencszáz tonna vas és fém gyűjtése szerepelt a megyei tervben. Az alapszervezetekben dolgozó 20 000 fiatal három hónap alatt 2200 tonnát már leadott. A lakóterületi és az üzemi gyűjtés eredményeként december 31-ig 3750 tonna vasat és fémet gyűjtöttek a baranyai fiatalok. Számos alapszervezet több, mint száz kilogrammot gyűjtött fejenként, a kért 30 kilóval szemben. Országosan is elismerték a baranyaiak munkáját. A Bólyi Állami Gazdaság törökdombi KlSZ-alapszervezete a KISZ KB elismerését kapta. Minden KISZ-tag 1400 kilogrammot gyűjtött. Az egyéni jutalma- zottak között volt Edelényi László, a pécsi Gázgyártó- és Szolgáltató Vállalat lakatosa. További 13 alapszervezet elismerő oklevélben részesült. Vizsgáztak a tavalyi borok 159 minta a zsűri előtt Új szójafajták Ez volt a huszadik — évente ismétlődő — borbírálat a Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet pécsi telepén, amely két napon át tartott, s amelyen, ezúttal tavaly termett 159 borminta került a 24 tagú zsűri elé, minősítésre. Elsősorban a pécsi telepen termesztett fajtákkal találkoztunk, de az innét elszármazó - és páldául Szekszárd és Eger borvidékén meghonosított — borok közül is jónéhány pontozásra került, A borverseny eredményének feldolgozása, összesítése még tart, ismertetésétől ezért el kell tekintenünk, de egyébként is „házi használatra" készült mintegy előzeteseként a majd tavasszal sorra kerülő megyei, majd a még ebben az évben megrendezendő országos versenynek. Annál inkább megérdemli a nyilvánosságot az a szakmai eszmecsere, amely a telep igazgatójának dr. Diófási Lajosnak bevezető előadásával zajlott le, s amelyen baranyai és más borvidékek szőlészeti gazdaságainak képviselői vettek részt. Sajnálatos tényként állapították meg, hogy az 1975. év rossz időjárása miatt a déldunántúli szőlővidékek szenvedtek legnagyobb kárt és bár az előző évinél valamivel jobb volt a termés, a múlt év eredménye közepesnél jobbnak nem mondható. Vitatott téma manapság szőlészeti-borászati körökben: magas terhelésű tőkék — félő — gyenge minőségű bort adnak. Téves hiedelem ez, — ennek ellenkezőjét tapasztalták a pécsi kutatók s emellett határozottan ki is állanak. Persze eleve megjegyzendő: bizonyos fajtákra vonatkozik ez a megállapítás, A pécsi Cirfandli 120—130 mázsás átlagnál már veszít valamit a minőségéből, de csak az említett súlyszintnél, illetve afölött. Az olasz Rizling 50—60 mázsás átlagtermését felvitték — másik parcellán — 120 mázsára, s csak akkor csökkent a cukorfok, viszont zamatanyagaiból mit sem veszített. A legérdekesebb azonban az, hogy egy sor fajtánál — mint például a Chardonnay, fűszeres Tramini, piros Tramini, Kékfrankos vagy a Cabernet — a mennyiséggel együtt növekedett a minőség is, pedig elképzelhető, hogy a 100—120 mázsás átlagtermésnél milyen terhelést kell elviselniük a tőkéknek minőségromlás nélkül. A szakmai beszélgetés közben bemutattak 14 bormintát — közöttük négv kékfajtát, — mégpedig olyformán, hogy fele még kísérleti, de másik fele már üzemi fajta volt. A 11,2 maliaánfokos Királyleányka termésátlaga 113—126 mázsa. a 11,8 fokos Pinot Blanc 114—144 mázsa, a 11,7 fokos egri ,,B—7" fajtáé például 150 mázsa volt. De szemléltető példaként felhozhatjuk a 11 fokos Merlot is, amelv 100 mázsát termett hektáronként és olyan szép bort adott, hogy az intézet ezzel a fajtával is valószínű benevez majd az országos versenybe. Érdemes itt a „kékek” között egy új fajtát is megemlíteni. Az a neve, hogy Kurucvér. Ez az enyhén mus- kotályos, illetve fűszeres illatú, kissé fanyarkás. gazdag színanyag tartalmú gyönyörű bor szőlőjének átlagtermése 100— 150 mázsa hektáronként. Az intézet kecskeméti telepén Ku- rucz András kutató Kadarkát és Muscat Bouschet keresztezett, s így született meg a Kurucvér. Sok mindenről szó esett a megbeszélésen: a szüret időpontjának helyes kiválasztásától (fajtáktól függően) egészen a telepítendő fajták optimális arányáig jóformán minden „napirendre" került, a Szőlészeti Kutatóintézet pécsi dolgozóinak termelési tapasztalatai alapián. Mindenre nem tudunk kitérni, de egyet — elgondolkoztatásképpen - mégis megemlítünk. Szakemberek tudják legjobban, hogy a vörösbor-termelés mennyire költséges és milyen kockázattal jár. Sajnos, azonban a vörösborok árának megállapításánál nem veszik figyelembe eme realitásokat: a vörösbor ára azonos, sőt, egyes esetekben alacsonyabb a fehér borok áránál, holott a termelési költségek sokkal nyomasztóbbak, Alighanem a legrégebbi „tű- ke" pécsiek közt is a legnépszerűbbek közül való. Siető alakja sokszor feltűnik a Kossuth Lajos utcán a Színház tér és a Liszt-terem között. Próbák ügyében szaladgál, intézkedik; hangverseny előtt éjfélekig állomáson, szállodaportán rostokol a koncertező művészt várva, aki hol Milánóból, Drezdából, hol éppen Genfből, Párizsból vagy Belgrádból érkezik Pécsre. Mindig személyesen győződik meg mindenről, ami'a hangverseny biztonságát szolgálja, beleértve a vendégművész hogylótét, elhelyezését, személyes kívánságait. Amikor 1955-ben az Országos Filharmónia szervezésében megindult a szervezett hangversenyélet Pécsett, mintegy 200 bérlő hallgatott 4-5 koncertet az alkalmi rendezvényeken kívül. Ma átlag 29-30 jelentős koncert részese lehet évente 107^ felnőtt bérletes hangversenylátogató. Ennyi hely van, (a pótszékeket nem számítva), így néha százak rekednek a falakon kívül. Mit tehetnek? Először könyörögnek „valami jegyért”, s ha nincs, szidják a Filharmónia vezetőjét... De Várnagy Viktor zsúfoltak ma már vidéken is a koncertek és az ifjúsági bérleti sorozatok előadásai is. Vidéken 4-5000 általános iskolás hallgat meg átlag évente négy bérleti előadást; Pécsett három sorozatban (3—5 koncerten) mintegy öt és fél ezer évente a rendszeres ifjú hangversenylátogatók száma, ami országosan is szép eredmény. Mindez elsősorban a hangversenyszervező, Várnagy Viktor munkáját dicséri. Várnagy Viktor most 70 éves. Ki hinné, ha valaki ránéz, főképpen ha a város, a megye zenei életében kifejtett munkálkodását, eredményeit is ismeri. Húsz év óta vezeti a Filharmónia pécsi kirendeltségét, szervezi a koncertek látogatóit, fogadja a művészeket és gondolkodik szívós kezdeményező bkarattal a zenei ismeretterjesztés újabb és újabb formáin - elsősorban a fiatalok részére és a még teljesen fehér foltok területén. Húsz év alatt világhírű elő-( különösen ha ehhez még hozzávesszük azt, hogy a^vegy- szerek ára is emelkedett, csak úgy, mint a boradó. Következménye már most tapasztalható: az ország egyik szőlőgazdaságában mintegy 70—80 holdnyi kék-szőlőt kivágtak, de ez csak egy példa a sok közül. A kis- és nagyüzemi szőlészetek termelési kedvét egyaránt sújtja a kedvezőtlen árrendszer vörös borok vonatkozásában. R. F. nagyobb területen Szakemberek háromnapos konferenciája Siklóson- „A szója csak helyettesítő pótanyag” — halljuk jónéhány gazdaságtól, melyek idegenkednek ettől a növénytől. Hazánkban közel egy évszázada foglalkoznak termesztésével, ami az utóbbi években reneszánszát éli — kezdte nyilatkozatát dr. Kurnik Ernő profesz- szor, akadémikus, aki egyik előadója volt a PISO (a Borsó- és Szója Vetőmagtermesztési Rendszer) szakembereinek meg(Folytatás az 1. oldalról.) vásároltak külföldön vetőmagalapanyagot, s ebből itthon állították elő a hibrideket. Ez és a hazai nemesítés lehetővétette, hogy az 1974. évi 120 va- gonos vetőmagimportot idén 30 vagonra csökkentsék. Pécs hangversenyrendezője adóművészek és dirigensek hosszú sora fordult meg Pécsett. _ Gardelli, Rozsgyeszt- venszkij, Richter, Kobayashi, Gertler, Ferencsik, Lionel Rogcj, Ruha István, Bartók-vonósne- gyes és hosszan sorolhatnám azokat, akik idegenekként érkeztek először, és jó ismerősként, jó barátként utaztak tovább. Azzal búcsúzva: ide máskor is szívesen visszajönnénk. Mi a titka? A szakmai kötelezettségen túl egy kis figyelmesség, emberi törődés. Egy kis lokálpatriotizmus. Ha két próba közt jut idő rá, karonfogja a neves vagy kevésbé neves előadóművészt, városnéző vagy Baranya- néző sétára invitálva. Mecsek- oldalban szerénykedő présháza régóta a pécsi muzsikusok és a vendégművészek baráti találkozóinak színhelye. Itt három album, lakásán több ezer levél és képes levelezőlap őrzi Európa legjelentősebb zenészeinek emléksórait, őszinte és ragaszkodó köszönetét. Ö pedig mindenkire szívesen A Pécsi Kesztyűgyár párt-, KISZ- és szakszervezetének rendezésében Kun Béla születésének 90. évfordulója alkalmából emlékünnepséget rendeztek. Beszédet mondott Kuzma Józsefné, az MSZMP városi végrehajtó bizottságának tagja, a kesztyűgyár művezetője. A megemlékezés után a kesztyűgyár KISZ-fiataljai Kun Béla életéről irodalmi műsort adtak. Magyar gépsorok az IKR tábláin Műtrágyát 879 millió forint értékben forgalmaztak. Teljes egészében biztosították starterműtrágyát, a nitrogén-hatóanyagút 83, a többit majdnem 100 százalékban. A növényvé- dőszer-ellátás zavartalan volt. Átütő sikert ért el a rendszer a Rába Gépgyárral és a MEZŐGÉP Tröszttel közösen a külföldi gépsorok hazai kiváltásában. Tavaly mór hazai forrásból biztosították a rendszer gépeinek nagy részét: a Rába —Steiger traktort, a kombájnmotort, a kukorica és napraforgó adaptert, a permetező- gépeket, a tárcsát, az ekét, a vetést ellenőrző készülékeket és az adapter szállító kocsikat. Egy év alatt 149 millió forint értékben vásárolt az IKR hazai gépeket és 62 millióért tőkés relációból. Hiányzik még a megfelelő hazai vetőgép. A megfelelő alkatrészellátást a vállalat az elmúlt évben még nem tudta kifogástalanul megoldani, bár 55 százalékkal többet értékesítettek, mint 1974- ben. Jelentős javulás az idén vá rható. A közös vállalat fejlődésének, szolgáltatásai minőségének záloga, hogy gyorsan ösz- szegyűjtsék a világban fellelhető új ismeretanyagokat és a használhatókat rövid időn belül szolgáltatásaikba beépítsék. Harminc hazai kutató-, termelésfejlesztési és tudományos intézettel állnak szerződéses kapcsolatban. A rendszerbe több gazdaság kérte felvételét, az igazgatótanács csütörtökön háromnak a kérelmét fogadta el. B. J. emlékszik. A „háklis" művészre is, épp úgy, mint a szerény világnagyságra, vagy azokra, kikkel meleg emberi kapcsolata is szövődött. Mit szeretne 70 év küszöbén? „Megérni még, hogy Pécsnek igazi hangversenyterme legyen" — válaszolta. W. E. tartott háromnapos országos tanácskozásnak. A pénteken befejeződött, szakmai továbbképzéssel egybekötött rendezvényt a PISO rendszergazdája: a Bólyi Állami Gazdaság szervezte meg, immár második alkalommal a siklósi várban, csaknem kétszáz érdeklődő részvételével. — Ma már az iparszerű hús-, tej- és tojástermelésben, valamint a korszerű takarmányozásban mindinkább nem nélkülözhetjük a szóját, mint alapanyagot — folytatta Kurnik Ernő, az iregszemcsei Takarmánytermesztési Kutató Intézet igazgatója. - 1973-ban 2500, 1974- ben 15 000, 1975-ben már több mint 20 000 hektáron termesztettek szóját. Évente több-tízezer vagon szójadarát hoznak be külföldről, ezért a drága importot csökkentik és legalább egyharmadát a hazai szójaere- detű baromfi- és sertéstakarmánnyal akarják pótolni. A tavalyi 3600 vagonos országos szójatermés zömét az olajipar használta fel, de ebből legalább 400 vagont vetőmagként értékesítettek és mintegy 50 va- gonnyi mennyiségből étolaj készült. Élelmiszeriparunk igényei is növekednek, elsősorban a biológiai értékű szójafehérjéből és szójaolajból. Hol tart napjainkban a humán célú felhasználás? — Egy ember évenkénti közvetett szójafogyasztása már nagyobb 40 kilogrammnál, ami hús, tej, tojás formájában kerül a fogyasztóhoz. A szója kitűnő zsír- és fehérjepótlóként olyan mint a liszt: nagyon sok ételbe adagolható. Jó eredménnyel kísérleteznek a kórházi közétkeztetésben a szójadié- tákkal. — A Tiszántúlon, ahol a legnagyobb szójatermő-területek találhatók, a békéscsabai Lenin Tsz első lett az országban hektáronkénti 21,6 mázsás vetőmaghozamával. Milyen új, több termést hozó fajtákat honosítanak meg? — Tavaly öt iregi és négy amerkiai fajtát próbáltak ki. Az iregi és két amerikai fajtából pozitív eredmények ígérkeznek. Cél, hogy hektáronként húsz mázsás termés érjen be korán: legalább augusztus végén és szeptember elején. Szeretném megjegyezni: az egy hektáron termett 12-13 mázsa szója termelési értéke megegyezik ugyanekkora területen begyűjtött 40-50 mázsa kukorica értékével. Ha szója után búzát vetnek, a gabona terméshozama hektáronként 4—5 mázsával emelkedik. A szója terméshozamát valószínűleg fokozzák az új vegyszerek, betakarító és vetőgépek is, melyeket most próbálnak ki. Szabó Jánost, a Bólyi Állami Gazdaság igazgatóhelyettesét a PISO-rendszerbe tartozó 28 tsz, állami gazdaság múlt évi eredményeiről, ez évi terveiről kérdeztük meg. — Szójavetőmagot 3500 hektáron, míg ipari takarmányszóját 18 000 hektáron, borsóvetőmagot 3000 hektáron termesztettek a rendszer partnergazdaságai tavaly. Szójából 18,5 mázsa, borsóból 14,5 mázsa átlagtermést takarítottak be hektáronként. Borsó-vetőmagból 1800 tonnát exportáltak. A betakarítás javult és 15 borsóadapter, több szója- és borsó- feldolgozó-gépsor állt munkába. Ebben az évben a tervek szerint 40 000 hektárról gyűjtenek be takarmányszóját, a szó- javetőmag területe 15 százalékkal növekedik. A vetőmagborsó-területek nem gyarapodnak, mindezek ellenére köze 3500 tonna kitűnő vetési értéki magot szállítanak a hagyomá nyos piacokra, így az NSZiK-ba Dániába, Hollandiába és Ang liába. A kombájnok munkájá újabb 15 adapter segíti majd Ez évtől bővül a rendszerünk éi babvetőmagot is előállítunk ki sérleti jelleggel. Csuti J.
