Dunántúli Napló, 1976. február (33. évfolyam, 31-59. szám)

1976-02-21 / 51. szám

2 Dunántúlt napló 1976. február 21., szombat MHSZ-tanácskozás Erőteljesebb együttműködés Pécsett több mint kétezer fiattal rádió-amatőr, lövész, modellező és könnyűbúvár klubokban részesül hazafias, honvédelmi nevelésben az MHSZ támogatásával. Igen fontos tehát, hogy az elmúlt évi munka tapasztala­tai alapján meghatározzák az idei esztendő legfontosabb feladatait. Ez történt az MHSZ Városi Vezetőség Tanácsadó Testületé tegnap megtartott ülésén, ahol Marosi Tibor vá­rosi titkár terjesztette elő a múlt évi munka értékelését. A vitában felszólalt Vértes József megyei titkár, Rózsahegyi Má­tyás, Horváth József és Geisz Ferenc. Az ülés feladatként jelölte meg a politikai nevelőmunka fokozását, az állami és társa­dalmi szervezetekkel való erő­teljesebb együttműködést, va­lamint a működési feltételek fejlesztését. A tanácskozást követően a tanácsadó testület ellátogatott az MHSZ-Ércbányász modelle­ző klubba, ahol megismerked­tek a húsz esztendős, eredmé­nyekben gazdag klub munká­jával. 3 750 tonna fémhulladék ötvenezer tonna vas és fémhulladék összegyűjtésére kérte a fiatalokat a KISZ KB 1975 júniusában. Megyénk­ben elsőként a Bólyi Állami Gazdaság KlSZ-csúcsvezetősé- ge csatlakozott a felhíváshoz, ■lelkes propagandával mozgó­sítva a fiatalságot. Kilencszáz tonna vas és fém gyűjtése szerepelt a megyei tervben. Az alapszervezetek­ben dolgozó 20 000 fiatal há­rom hónap alatt 2200 tonnát már leadott. A lakóterületi és az üzemi gyűjtés eredménye­ként december 31-ig 3750 ton­na vasat és fémet gyűjtöttek a baranyai fiatalok. Számos alapszervezet több, mint száz kilogrammot gyűjtött fe­jenként, a kért 30 kilóval szemben. Országosan is elismerték a baranyaiak munkáját. A Bólyi Állami Gazdaság törökdombi KlSZ-alapszervezete a KISZ KB elismerését kapta. Minden KISZ-tag 1400 kilogrammot gyűjtött. Az egyéni jutalma- zottak között volt Edelényi László, a pécsi Gázgyártó- és Szolgáltató Vállalat lakatosa. További 13 alapszervezet elis­merő oklevélben részesült. Vizsgáztak a tavalyi borok 159 minta a zsűri előtt Új szójafajták Ez volt a huszadik — évente ismétlődő — borbírálat a Sző­lészeti és Borászati Kutatóin­tézet pécsi telepén, amely két napon át tartott, s amelyen, ezúttal tavaly termett 159 bor­minta került a 24 tagú zsűri elé, minősítésre. Elsősorban a pécsi telepen termesztett faj­tákkal találkoztunk, de az in­nét elszármazó - és páldául Szekszárd és Eger borvidékén meghonosított — borok közül is jónéhány pontozásra került, A borverseny eredményének feldolgozása, összesítése még tart, ismertetésétől ezért el kell tekintenünk, de egyébként is „házi használatra" készült mintegy előzeteseként a majd tavasszal sorra kerülő megyei, majd a még ebben az évben megrendezendő országos ver­senynek. Annál inkább megérdemli a nyilvánosságot az a szakmai eszmecsere, amely a telep igazgatójának dr. Diófási La­josnak bevezető előadásával zajlott le, s amelyen bara­nyai és más borvidékek sző­lészeti gazdaságainak képvi­selői vettek részt. Sajnálatos tényként állapították meg, hogy az 1975. év rossz időjá­rása miatt a déldunántúli sző­lővidékek szenvedtek legna­gyobb kárt és bár az előző évinél valamivel jobb volt a termés, a múlt év eredménye közepesnél jobbnak nem mondható. Vitatott téma manapság szőlészeti-borászati körökben: magas terhelésű tőkék — fé­lő — gyenge minőségű bort adnak. Téves hiedelem ez, — ennek ellenkezőjét tapasztal­ták a pécsi kutatók s emel­lett határozottan ki is állanak. Persze eleve megjegyzendő: bizonyos fajtákra vonatkozik ez a megállapítás, A pécsi Cirfandli 120—130 mázsás át­lagnál már veszít valamit a minőségéből, de csak az em­lített súlyszintnél, illetve afö­lött. Az olasz Rizling 50—60 má­zsás átlagtermését felvitték — másik parcellán — 120 má­zsára, s csak akkor csökkent a cukorfok, viszont zamatanyagai­ból mit sem veszített. A leg­érdekesebb azonban az, hogy egy sor fajtánál — mint pél­dául a Chardonnay, fűszeres Tramini, piros Tramini, Kék­frankos vagy a Cabernet — a mennyiséggel együtt nö­vekedett a minőség is, pedig elképzelhető, hogy a 100—120 mázsás átlagtermésnél milyen terhelést kell elviselniük a tő­kéknek minőségromlás nélkül. A szakmai beszélgetés közben bemutattak 14 bormintát — közöttük négv kékfajtát, — mégpedig olyformán, hogy fe­le még kísérleti, de másik fe­le már üzemi fajta volt. A 11,2 maliaánfokos Királyleány­ka termésátlaga 113—126 má­zsa. a 11,8 fokos Pinot Blanc 114—144 mázsa, a 11,7 fokos egri ,,B—7" fajtáé például 150 mázsa volt. De szemléltető pél­daként felhozhatjuk a 11 fokos Merlot is, amelv 100 mázsát termett hektáronként és olyan szép bort adott, hogy az in­tézet ezzel a fajtával is való­színű benevez majd az orszá­gos versenybe. Érdemes itt a „kékek” között egy új fajtát is megemlíteni. Az a neve, hogy Kurucvér. Ez az enyhén mus- kotályos, illetve fűszeres illatú, kissé fanyarkás. gazdag szín­anyag tartalmú gyönyörű bor szőlőjének átlagtermése 100— 150 mázsa hektáronként. Az in­tézet kecskeméti telepén Ku- rucz András kutató Kadarkát és Muscat Bouschet kereszte­zett, s így született meg a Ku­rucvér. Sok mindenről szó esett a megbeszélésen: a szüret idő­pontjának helyes kiválasztásá­tól (fajtáktól függően) egészen a telepítendő fajták optimá­lis arányáig jóformán minden „napirendre" került, a Szőlé­szeti Kutatóintézet pécsi dol­gozóinak termelési tapasztala­tai alapián. Mindenre nem tudunk kitérni, de egyet — elgondolkoztatásképpen - még­is megemlítünk. Szakemberek tudják legjobban, hogy a vö­rösbor-termelés mennyire költ­séges és milyen kockázattal jár. Sajnos, azonban a vörös­borok árának megállapításá­nál nem veszik figyelembe eme realitásokat: a vörösbor ára azonos, sőt, egyes esetekben alacsonyabb a fehér borok áránál, holott a termelési költ­ségek sokkal nyomasztóbbak, Alighanem a legrégebbi „tű- ke" pécsiek közt is a legnép­szerűbbek közül való. Siető alakja sokszor feltűnik a Kossuth Lajos utcán a Színház tér és a Liszt-terem között. Pró­bák ügyében szaladgál, intéz­kedik; hangverseny előtt éjfé­lekig állomáson, szállodaportán rostokol a koncertező művészt várva, aki hol Milánóból, Drez­dából, hol éppen Genfből, Pá­rizsból vagy Belgrádból érke­zik Pécsre. Mindig személyesen győződik meg mindenről, ami'a hangverseny biztonságát szol­gálja, beleértve a vendégmű­vész hogylótét, elhelyezését, személyes kívánságait. Amikor 1955-ben az Orszá­gos Filharmónia szervezésében megindult a szervezett hangver­senyélet Pécsett, mintegy 200 bérlő hallgatott 4-5 koncertet az alkalmi rendezvényeken kí­vül. Ma átlag 29-30 jelentős koncert részese lehet évente 107^ felnőtt bérletes hangver­senylátogató. Ennyi hely van, (a pótszékeket nem számítva), így néha százak rekednek a fala­kon kívül. Mit tehetnek? Elő­ször könyörögnek „valami je­gyért”, s ha nincs, szidják a Filharmónia vezetőjét... De Várnagy Viktor zsúfoltak ma már vidéken is a koncertek és az ifjúsági bérleti sorozatok előadásai is. Vidéken 4-5000 általános iskolás hall­gat meg átlag évente négy bér­leti előadást; Pécsett három so­rozatban (3—5 koncerten) mint­egy öt és fél ezer évente a rendszeres ifjú hangversenylá­togatók száma, ami országosan is szép eredmény. Mindez első­sorban a hangversenyszervező, Várnagy Viktor munkáját di­cséri. Várnagy Viktor most 70 éves. Ki hinné, ha valaki ránéz, fő­képpen ha a város, a megye zenei életében kifejtett munkál­kodását, eredményeit is ismeri. Húsz év óta vezeti a Filhar­mónia pécsi kirendeltségét, szervezi a koncertek látogatóit, fogadja a művészeket és gon­dolkodik szívós kezdeményező bkarattal a zenei ismeretter­jesztés újabb és újabb formáin - elsősorban a fiatalok részé­re és a még teljesen fehér fol­tok területén. Húsz év alatt világhírű elő-( különösen ha ehhez még hoz­závesszük azt, hogy a^vegy- szerek ára is emelkedett, csak úgy, mint a boradó. Következ­ménye már most tapasztalható: az ország egyik szőlőgazdasá­gában mintegy 70—80 holdnyi kék-szőlőt kivágtak, de ez csak egy példa a sok közül. A kis- és nagyüzemi szőlészetek ter­melési kedvét egyaránt sújtja a kedvezőtlen árrendszer vö­rös borok vonatkozásában. R. F. nagyobb területen Szakemberek háromnapos konferenciája Siklóson- „A szója csak helyettesítő pótanyag” — halljuk jónéhány gazdaságtól, melyek idegen­kednek ettől a növénytől. Ha­zánkban közel egy évszázada foglalkoznak termesztésével, ami az utóbbi években rene­szánszát éli — kezdte nyilatko­zatát dr. Kurnik Ernő profesz- szor, akadémikus, aki egyik előadója volt a PISO (a Borsó- és Szója Vetőmagtermesztési Rendszer) szakembereinek meg­(Folytatás az 1. oldalról.) vásároltak külföldön vetőmag­alapanyagot, s ebből itthon ál­lították elő a hibrideket. Ez és a hazai nemesítés lehetővétet­te, hogy az 1974. évi 120 va- gonos vetőmagimportot idén 30 vagonra csökkentsék. Pécs hangversenyrendezője adóművészek és dirigensek hosszú sora fordult meg Pé­csett. _ Gardelli, Rozsgyeszt- venszkij, Richter, Kobayashi, Gertler, Ferencsik, Lionel Rogcj, Ruha István, Bartók-vonósne- gyes és hosszan sorolhatnám azokat, akik idegenekként ér­keztek először, és jó ismerős­ként, jó barátként utaztak to­vább. Azzal búcsúzva: ide más­kor is szívesen visszajönnénk. Mi a titka? A szakmai kötelezett­ségen túl egy kis figyelmesség, emberi törődés. Egy kis lokál­patriotizmus. Ha két próba közt jut idő rá, karonfogja a neves vagy kevésbé neves előadómű­vészt, városnéző vagy Baranya- néző sétára invitálva. Mecsek- oldalban szerénykedő présháza régóta a pécsi muzsikusok és a vendégművészek baráti találko­zóinak színhelye. Itt három al­bum, lakásán több ezer levél és képes levelezőlap őrzi Euró­pa legjelentősebb zenészeinek emléksórait, őszinte és ragasz­kodó köszönetét. Ö pedig mindenkire szívesen A Pécsi Kesztyűgyár párt-, KISZ- és szakszervezetének rendezé­sében Kun Béla születésének 90. évfordulója alkalmából emlék­ünnepséget rendeztek. Beszédet mondott Kuzma Józsefné, az MSZMP városi végrehajtó bizottságának tagja, a kesztyűgyár művezetője. A megemlékezés után a kesztyűgyár KISZ-fiataljai Kun Béla életéről irodalmi műsort adtak. Magyar gépsorok az IKR tábláin Műtrágyát 879 millió forint értékben forgalmaztak. Teljes egészében biztosították starter­műtrágyát, a nitrogén-ható­anyagút 83, a többit majdnem 100 százalékban. A növényvé- dőszer-ellátás zavartalan volt. Átütő sikert ért el a rendszer a Rába Gépgyárral és a MEZŐGÉP Tröszttel közösen a külföldi gépsorok hazai kivál­tásában. Tavaly mór hazai for­rásból biztosították a rendszer gépeinek nagy részét: a Rába —Steiger traktort, a kombájn­motort, a kukorica és napra­forgó adaptert, a permetező- gépeket, a tárcsát, az ekét, a vetést ellenőrző készülékeket és az adapter szállító kocsikat. Egy év alatt 149 millió forint értékben vásárolt az IKR hazai gépeket és 62 millióért tőkés relációból. Hiányzik még a megfelelő hazai vetőgép. A megfelelő alkatrészellátást a vállalat az elmúlt évben még nem tudta kifogástalanul meg­oldani, bár 55 százalékkal töb­bet értékesítettek, mint 1974- ben. Jelentős javulás az idén vá rható. A közös vállalat fejlődésé­nek, szolgáltatásai minőségé­nek záloga, hogy gyorsan ösz- szegyűjtsék a világban fellel­hető új ismeretanyagokat és a használhatókat rövid időn be­lül szolgáltatásaikba beépít­sék. Harminc hazai kutató-, ter­melésfejlesztési és tudományos intézettel állnak szerződéses kapcsolatban. A rendszerbe több gazdaság kérte felvételét, az igazgatóta­nács csütörtökön háromnak a kérelmét fogadta el. B. J. emlékszik. A „háklis" művészre is, épp úgy, mint a szerény vi­lágnagyságra, vagy azokra, kik­kel meleg emberi kapcsolata is szövődött. Mit szeretne 70 év küszöbén? „Megérni még, hogy Pécsnek igazi hangversenyterme legyen" — válaszolta. W. E. tartott háromnapos országos tanácskozásnak. A pénteken befejeződött, szakmai tovább­képzéssel egybekötött rendez­vényt a PISO rendszergazdája: a Bólyi Állami Gazdaság szer­vezte meg, immár második al­kalommal a siklósi várban, csak­nem kétszáz érdeklődő részvé­telével. — Ma már az iparszerű hús-, tej- és tojástermelésben, vala­mint a korszerű takarmányozás­ban mindinkább nem nélkülöz­hetjük a szóját, mint alapanya­got — folytatta Kurnik Ernő, az iregszemcsei Takarmányter­mesztési Kutató Intézet igazga­tója. - 1973-ban 2500, 1974- ben 15 000, 1975-ben már több mint 20 000 hektáron termesz­tettek szóját. Évente több-tíz­ezer vagon szójadarát hoznak be külföldről, ezért a drága im­portot csökkentik és legalább egyharmadát a hazai szójaere- detű baromfi- és sertéstakar­mánnyal akarják pótolni. A ta­valyi 3600 vagonos országos szójatermés zömét az olajipar használta fel, de ebből leg­alább 400 vagont vetőmagként értékesítettek és mintegy 50 va- gonnyi mennyiségből étolaj ké­szült. Élelmiszeriparunk igényei is növekednek, elsősorban a bio­lógiai értékű szójafehérjéből és szójaolajból. Hol tart nap­jainkban a humán célú felhasz­nálás? — Egy ember évenkénti köz­vetett szójafogyasztása már na­gyobb 40 kilogrammnál, ami hús, tej, tojás formájában ke­rül a fogyasztóhoz. A szója ki­tűnő zsír- és fehérjepótlóként olyan mint a liszt: nagyon sok ételbe adagolható. Jó ered­ménnyel kísérleteznek a kórhá­zi közétkeztetésben a szójadié- tákkal. — A Tiszántúlon, ahol a leg­nagyobb szójatermő-területek találhatók, a békéscsabai Lenin Tsz első lett az országban hek­táronkénti 21,6 mázsás vető­maghozamával. Milyen új, több termést hozó fajtákat honosíta­nak meg? — Tavaly öt iregi és négy amerkiai fajtát próbáltak ki. Az iregi és két amerikai fajtából pozitív eredmények ígérkeznek. Cél, hogy hektáronként húsz mázsás termés érjen be korán: legalább augusztus végén és szeptember elején. Szeretném megjegyezni: az egy hektáron termett 12-13 mázsa szója ter­melési értéke megegyezik ugyanekkora területen begyűj­tött 40-50 mázsa kukorica ér­tékével. Ha szója után búzát vetnek, a gabona terméshoza­ma hektáronként 4—5 mázsával emelkedik. A szója terméshoza­mát valószínűleg fokozzák az új vegyszerek, betakarító és vetőgépek is, melyeket most próbálnak ki. Szabó Jánost, a Bólyi Állami Gazdaság igazgatóhelyettesét a PISO-rendszerbe tartozó 28 tsz, állami gazdaság múlt évi eredményeiről, ez évi terveiről kérdeztük meg. — Szójavetőmagot 3500 hek­táron, míg ipari takarmányszó­ját 18 000 hektáron, borsóvető­magot 3000 hektáron termesz­tettek a rendszer partnergazda­ságai tavaly. Szójából 18,5 má­zsa, borsóból 14,5 mázsa át­lagtermést takarítottak be hek­táronként. Borsó-vetőmagból 1800 tonnát exportáltak. A be­takarítás javult és 15 borsó­adapter, több szója- és borsó- feldolgozó-gépsor állt munká­ba. Ebben az évben a tervek szerint 40 000 hektárról gyűjte­nek be takarmányszóját, a szó- javetőmag területe 15 száza­lékkal növekedik. A vetőmag­borsó-területek nem gyarapod­nak, mindezek ellenére köze 3500 tonna kitűnő vetési értéki magot szállítanak a hagyomá nyos piacokra, így az NSZiK-ba Dániába, Hollandiába és Ang liába. A kombájnok munkájá újabb 15 adapter segíti majd Ez évtől bővül a rendszerünk éi babvetőmagot is előállítunk ki sérleti jelleggel. Csuti J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom