Dunántúli Napló, 1976. február (33. évfolyam, 31-59. szám)

1976-02-20 / 50. szám

1976. február 20., péntek Dunántúli napló 5 Izland megszakította diplomáciai kapcsolatait Nagy-Britanniával Izland csütörtökön megszakí­totta diplomáciai kapcsolatait Nagy-Britanniával —, jelentet­te be az izlandi külügyminisz­térium A kapcsolatok megszakítását a kabinet csütörtöki rendkívü­li ülésén határozták el. A döntésről szóló jegyzéket Iz­land londoni ügyvivője nyúj­totta át a brit külügyminiszté­riumban. A reykjaviki külügyminisztéri­um közleménye szerint Izland érdekeit a norvég nagykövetség fogja képviselni Londonban. Négynapos határidőt szabtak arra, hogy Nagy-Britannia visz- szahívja Reykjavikban akkredi­tált diplomáciai képviselőjét. Mint ismeretes, a két ország közötti feszültség elmélyülését „harmadik tőkehal háború” idézte elő. Ennek előzménye az volt, hogy a múlt év júliusá­ban Izland egyoldalúan 200 mérföldre terjesztette ki halá­szati vizeit, amit azonban Nagy- Britannia nem ismert el. Katlanét kiutasították Belgiumból Oleg Plesov, a TASZSZ kom­mentátora írja: Meir Kahane, a Zsidó Védelmi Liga elneve­zésű amerikai cionista szerve­zet vezetője megjelent Brüsszel­ben a cionista gyülekezet szín­helyén. Meir Kationénak azon­ban nem sikerült átlépnie a kongresszusi palota küszöbét, mert a belga rendőrség pa­rancsára őrizetbe vették és a rendőrség gépkocsiján elszál­lították. Később kiutasították Belgiumból. Tömeg­mészárlások Angolában Dr. Dieter Coburger, az ADN különtudósítója a nemrég felszabadított Biében (korábbi nevén Silva Portóban) és kör­nyékén járt, ahol az UNITA szakadárszervezet által elköve­tett tömegmészárlások nyomai­val találkozott. A Biétől néhány kilométerre lévő Chanhora vá­rosában 20 tömegsírt számlált meg, borzalmasan megcsonkí­tott áldozatokat látott. Vala­mennyien a törvényes kormány, az MPLA hadseregének kato­nái voltak, akik korábban ke­rültek az UNITA fogságába. Bár a halottak számát egyelő­re nem ismerik, a hadifoglyok kivégzés előtt levetett ruhada­rabjaiból arra lehet következ­tetni, hogy egyedül ezen a kis településen több százan lelték halálukat. Valószínűleg a kivégzettek között van Joaquim Kapango, az MPLA Központi Bizottságá­nak tagja, aki tavaly augusz­tusban került a szakadár nyu­gatbarát erők fogságába. A közeli Capoloban az UNITA szabályos koncentrációs tábort létesített. Az NDK hír- ügynökségének tudósítója a tá­bor egykori lakójától megtud­ta, hogy itt tartották azt a 720 fiatalembert, akit a központi kormány küldött a helyi rend- fenntartó erőkbe. Hét hónapi fogság után mindössze 41-en maradtak életben közülük. A szörnyű tömeggyilkossá­gokra azt követően derült fény, hogy Biét és környékét a kor­mánycsapatok felszabadították. NAGYVILÁGBAN Újabb kormányok ismerték el az Angolai Népi Köztársaságot A luxemburgi kormány csü­törtökön bejelentette, hogy elismeri az Angolai Népi Köz­társaságot. Ezzel 74-re emelke­dett azoknak az országoknak a száma, amelyek diplomáciai elismerésben részesítették az ország törvényes kormányát. * A Német Szövetségi Köztár­saság csütörtökön elismerte az Algolai Népi Köztársaság kor­mányát. Ugyancsak csütörtökön este jelentette be az osztrák kor­mány, hogy az Angolai NK kormányát ismeri el az ország törvényes kormányaként. * Kanada szerdán este diplo­máciai elismerésben részesítet­te az Angolai Népi Köztársa­ságot. Allan Maceachen kül­ügyminiszter a döntésről táv­iratban értesítette angolai kol­légáját. Az állásfoglalás köz­lésekor egyúttal kijelentette, hogy Kanada álláspontja sze­rint ki kell vonni minden kül­földi erőt a volt portugál gyar­matról. + SZÓFIA: A görög sajtó legújabb értesülései szerint a Lockheed-botránynak görögor- száqi vonatkozásai is vannak. A „bőkezű" amerikai cég ajándé­kai annak idején eljutottak a görög junta egyes vezetőihez is. A görög 'lapok szerint ez utóbbiak 16 és fél millió dollá­ron osztoztak meg egy nyugat­német politikai párttal. + NAIROBI: Csütörtökön Ke­nyában országszerte tüntetése­ket tartottak tiltakozásul Idi Amin ugandai elnök kijelenté­sei ellen, amelyek szerint Ke­nya területének nagy részei jog szerint Ugandát illetik. Többezer ember vonult fel a kenyai főváros, Nairobi utcáin is Idi Amint elitélő jelszavakkal. Az ugandai államfő a hét ele­jén kijelentette, hogy az angol gyarmatosítók a század első éveiben Uganda jelentős terü­leteit Kenyához csatolták. Amin háborúval fenyegetőzött arra az esetre, ha megkísérlik elzárni országa tengeri kijáratát. Mint ismeretes, Ugandának nincsen tengerpartja. + RÓMA: Az Unita csütörtö­ki számában azt követeli, hogy a világ közvéleménye fokozza harcát Corvalán és társai érde­kében. A Corvalán védelmével -megbízott ügyvédek egyike be­jelentette: Corvalán és társai perének megnyitását március 22-re tűzték ki. + BUKAREST: Nicolae Ceau- sescu, a Román Kommunista Párt főtitkára csütörtökön dél­után megkezdte a hivatalos tár­gyalásokat Alvaro Cunhallal, a Portugál Kommunista Párt fő­titkárával, aki az RKP KB meg­hívására tesz látogatást Romá­niában.-f WASHINGTON: Az Egye­sült Államokból származik az Ir Köztársasági Hadsereg ideigle­nes szárnya birtokában lévő fegyverek 85 százaléka - jelen­tette be szerdán James Cal­laghan brit külügyminiszter. Hozzáfűzte, hogy Nagy-Britan­nia ezt a tényt már többször az Egyesült Államok tudomására hozta. + LONDON: 257 halálos ál­dozata volt február 6. és 13. kö­zött a Nagy-Britanniát sújtó influenza-járványnak. Február első hetében az influenza okoz­ta szövődményekbe 79-en hal­tak bele. + RÓMA: Aldo Moro minisz­terelnök csütörtökön megtartot­ta programbeszédét a parla­ment két házában, bizalmat kérve „egyszínű” keresztényde­mokrata kormánya számára. KS/D. NAPLÓ TELEFOTÓ A nyugatnémet parlament, a Bundestag megkezdte vitáját az NSZK és Lengyelország között legutóbb kötött megállapodások ratifikálásáról. Képünkön: (jobboldalt) Helmut Schmidt kancellár és Hans Dieter Genscher külügyminiszter. + TOKIÓ: Tokiói kormány­források csütörtöki közlése sze­rint a Miki Takeo vezette kon­zervatív kormány elhatározta, hogy elismeri az Angolai Népi Köztársaság kormányát, mintáz ország egyetlen törvényes kép­viselőjét. Az erre vonatkozó döntést a japán kormány pén­teki ülésén szentesítik. + PÁRIZS: A CCT Országos Bizottsága elhatározta: nagy­szabású tagtoborzási kampányt indit azzal a céllal, hogy 800 000 dolgozó megnyerésével hárommillióra növelje taglét­számát. Georges Séguy, a CGT főtitkára, az Országos Bizott­ság ülésén mondott beszédé­ben hangsúlyozta: feltétlenül szükség van a CGT erejének és tömegbefolyásának további fokozására, mert a nagytőke nem mondott le antiszociális terveinek megvalósításáról. + NEW YORK: Cionista hu­ligánok egy csoportja szerdán betört a TASZSZ New York-i helyiségébe. A huligánok szov­jetellenes jelszavakat kiabáltak, szovjetellenes röpinatokat szór­tak, akadályozták az iroda munkáját. A kihívott rendőrök két óra hosszat nem tettek sem­miféle hatékony intézkedést, hogy elfogják, vagy kiebrudal- ják a támadókat. A Szovjetunió állandó ENSZ-képviselete tilta­kozást jelentett be az Egyesült Államok ENSZ-képviseleténél, a Szovjetunió washingtoni nagy- követsége pedig az Egyesült Államok külügyminisztériumá­hoz nyújtott be tiltakozást. + MOSZKVA: Az Elektroszila gépgyártó ipari egyesülés lenin- grádi üzeme elkészítette az el­ső 1200 megawatt teljesitményü turbógenerátort. A berendezés műszaki vizsgálata megkezdő­dött. Az óriás turbógenerátor megépítése a Szovjetunió ener­giatermelésének új szakaszát jelenti. Már készítik 1600 és 2000 megawatt teljesitményü turbógenerátorok terveit is. + PÁRIZS: Közös közleményt adtak ki szerdán Párizsban Dzsemal Bijedics jugoszláv és Jacques Chirac francia minisz­terelnök tárgyalásairól. Ez han­goztatja, hogy a két miniszter- elnök megvitatta Franciaország és Jugoszlávia kapcsolatainak fejlesztését és a Földközi-ten­ger térségének helyzetét. A tár­gyalásokon szó volt Tito jugosz­láv elnök és Giscard d'Estaing szeptemberre tervezett találko­zójának előkészítéséről is. + BUENOS AIRES: Isabel Pe­rón argentin elnök szerdán az argentin rádióban és televízió­ban bejelentette, hogy nem in­dul a következő általános vá­lasztásokon, ugyanakkor hozzá­tette, hogy a választások meg­tartása előtt nem kíván lemon­dani elnöki posztjáról. A szer­dai elnöki bejelentés azt köve­tően történt, hogy az ország vezetői az elnökasszonyt le­mondásra akarták kényszeríteni, azért, hogy helyét átadja egy olyan vezetőnek, aki az ország gazdasági nehézségein útrá tudna lenni. Elutazott hazánkból a holland külügyminiszter Max van der Stoel, a Holland Királyság külügyminisztere — kíséretének tagjaival együtt — csütörtökön elutazott Magyar- országról. Búcsúztatásukra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Púja Fri­gyes külügyminiszter, Nagy János külügyminiszter-helyettes és a külügyminisztérium több vezető munkatársa. Jelen volt a búcsúz­tatásnál Bebrits Anna, a Magyar Népköztársaság hágai és Jan Kneppelhout, a Holland Királyság budapesti nagykövete. KÖZLEMÉNY a Holland Királyság külügyminiszterének magyarországi látogatásáról Púja Frigyes külügyminiszter meghívására dr. Max van der Stoel, a Holland Királyság kül­ügyminisztere 1976. február 17 —19. között hivatalos látoga­tást tett Magyarországon. A holland külügyminisztert fogadta Kádár János, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnöke, és Lázár György, a Minisztertanács el­nöke. A külügyminiszterek szívélyes, % nyílt légkörű eszmecserét foly­tattak a magyar—holland kap­csolatokról és a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. Egyetértettek abban, hogy a két ország kapcsolatai eredmé­nyesen fejlődnek, és kifejezték készségüket, hogy elősegítik a két ország együttműködésének szélesítését. A nemzetközi helyzetről foly­tatott tárgyalások középpont­jában az európai béke és biztonság kérdései álltak. A két külügyminiszter állást fog­lalt a biztonsági és együttmű­ködési értekezlet záróokmá­nyának maradéktalan végrehaj­tása mellett. Véleményt cse­réltek a leszerelésről, a közép­európai fegyveres erők és fegy­verzetek csökkentésére irányu­ló bécsi tárgyalásokról, a kö­zel-keleti, a ciprusi és az an­golai helyzetről, továbbá az Egyesült Nemzetek szervezeté­vel kapcsolatos kérdésekről. A holland külügyminiszter magyarországi látogatása hoz­zájárult a kétoldalú kapcsola­tok fejlesztéséhez, a nemzet­közi helyzet időszerű kérdései­ben elfoglalt álláspontok jobb megismeréséhez. Dr. Max van der Stoel meg­hívta Púja Frigyest, hogy te­gyen hivatalos látogatást Hol­landiában. A magyar külügy­miniszter a meghívást köszö­nettel elfogadta. Kommunista jelöltek az amerikai elnökválasztási kampányban Az Egyesült Államok Kommu­nista Pártja Gus Hallt, a párt főtitkárát jelölte az Egyesült Államok elnökének, Jarvis Ty- nert, a Politikai Bizottság tag­ját pedig az Egyesült Államok alelnökének tisztségére. Mint a New Yorkban rendezett saj­tóértekezleten közölték, a je­lölésekről szóló határozatot a párt Központi Bizottsága fo­gadta el. Gus Hall és Jarvis Tyner kö­zös nyilatkozatukban hangsú­lyozták: a kommunista pártnak Hatszáz ű/ságíró tudósít a kongresszusról Megnyílt Moszkvában a nemzetközi sajtóközpont Csütörtökön délben a moszk­vai Inturiszt Szállóban Vszevo- lod Szofinszkíj, a szovjet kül­ügyiminisztérium sajtóosztályá­nak vezetője megnyitotta az SZKP XXV. kongresszusára lét­rehozott nemzetközi sajtóköz­pontot. Szofinszkíj ez alkalom­ból elmondta, hogy a kong­resszus munkáját hatalmas ér­deklődés előzi meg, s ennek egyik jele, hogy a sajtóköz­pontba eddig hatszóz újságíró kérte akkreditálását, köztük 400 külföldi sajtótudósító. Az SZKP XXV. kongresszusa várhatóan tíz napig tart majd egy vasárnapi pihenőnappal, akárcsak az előző szovjet párt- kongresszusok. A munkarend meghatározása után előrelát­hatóan az első napon, február 24-én hangzik el az SZKP Köz­ponti Bizottságának beszámo­lója az előző kongresszus óta eltelt időszakban végzett mun­káról. A beszámoló előadója Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitká­ra. A második napon a Köz­ponti Ellenőrző Bizottság be­számolójára kerül sor. Alekszej Koszigin miniszterelnök a ter­vek szerint március 2-án ter­jeszti elő beszámolóját a Szovjetunió tizedik ötéves ter­véről. A kongresszus naponta dél­előtt és délután ülésezik majd, s az ülések után a sajtóköz­pontban Viktor Afanaszjev, a Kommunyiszt című folyóirat fő- szerkesztője, akadémiai levele­ző tag, a pártkongresszus kül­dötte tájékoztatja a szovjet és a nemzetközi sajtó képviselő­it. A megnyitó ünnepségéről és Leonyid Brezsnyev beszá­molójának egy részéről a köz­ponti televízió egyenes közve­títést ad. A szovjet televízió ezen kívül naponta három al­kalommal közvetít összefoglalót a tanácskozásról. A kongresszus munkájában mintegy száz ország küldöttei vesznek részt. Az újságíróknak módjukban lesz találkozni a testvérpártok küldötteivel, akik üzemi nagygyűléseken, gyárlá­togatásokon vesznek részt. Gya­kori vendégei lesznek a sajtó- központnak maguk a kongresz- szusi küldöttek is: a szövetsé­ges köztársaságok, ipari és kul­turális központok képviselői, miniszterek, a tudományos élet kiemelkedő személyiségei, írók, művészek, munkások. A sajtóközpontban a tanács­kozás munkájáról tudósító új­ságírókat ezúttal is a lehető legkedvezőbb technikai feltéte­lek várják. A centrumot saját hírközlő központtal szerelték fel, amelynek segítségével a nem­zetközi sajtó képviselői telexen, telefonon, közvetlen rádió- és televíziós csatornákon percek alatt létesíthetnek kapcsolatot szerkesztőségeikkel. az idei választási kampányban való. részvétele kihívás az el­len a politikai rendszer ellen, amely a nagytőke érdekeit szol­gálja, és kihívás a burzsoá „de­mokrácia" ellen. A kommunis­ták a választási kampány so­rán erélyes harcot indítanak az amerikai társadalom olyan szégyenletes vonásai ellen, mint a fajgyűlölet, a nagytő­ke és a katonai—ipari komp­lexum túlereje, a dolgozók jog- fosztottsága, a munkanélküli­ség. Ugyanakkor megjelölik a problémák megoldásának út­jait is. Külpolitikai téren a párt egyik fő célja: harcolni a nem­zetközi feszültség enyhülésének fejlesztéséért és elmélyítéséért, a béke és a különböző politi­kai rendszerű államok közötti békés egymás mellett élés meg­szilárdításáért. A kommunisták a jövőben is következetesen és határozottan leleplezik a mi­litarista és reakciós körök ar­ra irányuló kísérleteit, hogy a hidegháború és a konfrontáció felé tereljék vissza az esemé­nyek fejlődését — hangzik a nyilatkozat. Kissinger Brazíliában Henry Kissinger amerikai külügyminiszter csütörtökön be­fejezte Limában tett egyna­pos látogatását és latin-ame­rikai kőrútjának harmadik állo­mására, Brazíliába utazott. A külügyminiszter latin-ame­rikai útja ellen tiltakozó tünte­tések Peruban is folytatódtak: a rendőrök riasztólövésekkel oszlatták szét szerdán este a tüntetőket, akik kövekkel be­zúzták az amerikai nagykövet­ség épületének ablakait.

Next

/
Oldalképek
Tartalom