Dunántúli Napló, 1976. február (33. évfolyam, 31-59. szám)

1976-02-19 / 49. szám

e Dunántúlt napló 1976. február 19., csütörtök ■BBHi véleményé „Barangolás bisztró­ügyben” A Dunántúli Napló január 10-i számában megjelent riportból ,,örömmel” értesültünk arról, hogy a jelenlegi Idegennyelvű könyves- - bolt bekebelezése árán lehetőség nyílt a Jókai téri tejbisztró kibőví­tésére. Engedtessék meg, hogy a ri­portot néhány adalékkal kiegészít­sük. Pécs belterülete néhány évvel ez­előtt már országszerte ismert volt kulturális szolgáltatásairól: a Kos­suth Lajos utcában működött a Ma­gyar írók Könyvesboltja, az antik­várium, a Zrínyi Miklós könyves­bolt, a Széchenyi téren pedig a Mó­ricz Zsigmond könyvesbolt. Uzemellátó könyvesboltunkat 1975- ben új helyre, a Szigeti lakótelep­re költöztettük, 2 millió forintos be­ruházással. 1975 augusztusában a Pécsi Ingatlankezelő Vállalat felszó­lította a vállalatunkat, hogy a Kos­suth Lajos utca 48. szám alatti nyílt árusítású üzemellátó könyves­boltot —, amelyet nemrégiben 200 ezer forint költséggel felújítottunk — a pincerendszer omlása miatt el kell hagynunk. Igaz, felajánlottak helyet­te egy lakáshelyiséget a Lyceum ut­ca 3. szám alatt, amelynek elfoga­dása azt eredményezné, hogy a bolt szinte „illegálisan” tudná csak foly­tatni az amúgy is népszerűsítésre szoruló könyvterjesztést. Megszűnőben van a Magyar frók könyvesboltja — az ország egyik legszínvonalasabb, jelentős kulturá­lis hagyományokkal rendelkező könyvüzlete, ahol alig egy évtized­del ezelőtt az egyetlen magyar lib- resszó is működött. Megszűnőben van, mert az épületben lévő HUN- GARÓHOTELS Vállalat terjeszkedni kíván, s igényt tart erre a helyiség­re is. Terjeszkedni kíván, gyarapítva a vendéglátó egységek számát, is­mételten a könyvesboltok tevékeny­sége rovására. Véleményünk szerint a Városi Ta­nács illetékesei nem nyújtanak olyan hatásos segítséget a könyvterjesztés ügyéhez, mint ahogy a bizonyára jobban jövedelmező vendéglátóipar terjeszkedését támogatják, — sajnos a könyvesboltok terhére. Kérdésessé válik, hogy Pécs város fejlesztési tervének ilymódon való realizálása helyes-e akkor, ha figye­lembe vesszük a pécsi egyeteme­ket, a főiskolákat, a fiatalság jelen­létét, az évszázados múlttal rendel­kező könyvkiadási, terjesztési hagyo­mányokat. Nagyon sajnálnánk, ha a pillanatnyi tendencia következtében a kultúra alapvető egysége, a könyv hiánya miatt válna sivárabbá, sze­gényebbé Pécs kulturális centrumá­nak élete. Preszter Sándor a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat igazgatója. szerkesztőség postájából E Szórakozás helyett bosszúság Miért kell sorba állni? Jogos eljárás vagy önkényeskedés? bontotta az asztalunkat, elvitte az italunkat, majd más vendé­geket akart odainvitálni. Az egészben talán az volt a leg­bosszantóbb, hogy mindezt „el­nézés" vagy „bocsánatkérés” nélkül tette, amikor a „vendég­jogainkat" említettük. Mivel hétvégeken általában szórakozni járunk, elmondhat­juk, hogy ilyen nagyfokú udva­riatlanságot még sehol sem ta­pasztaltunk. Horváth Józsefné Pécs, Kállai Éva tér 2. bosszantóbb, hogy a probléma annyira nem az, hogy másutt már régen megoldották, vagy fel sem merült. Budapesten az­előtt kalauzok is árultak bérle­tet, minden végállomáson be lehetett szerezni. Nos, a lehet­séges megoldások közül azt ja­vaslom, hogy hóvégi napokon árusítsandk a kalauzok iis bér­letet. Akik valamilyen oknál fogva náluk nem tudják besze­rezni, azokat a meglévő bérlet- pénztárak kényelmesen és gyor­san elláthatják. CzL Február 7-én (szombaton es­te) szórakozási szándékkal in­dultunk a Kazinczy Étterembe, ahol mindenek előtt vacsorát rendeltünk. Úgy fél 10 óra táj­ban közölték velünk, hogy nincs vacsora, mert „elment a sza­kácsnő”. Ezen egy ideig még bosszankodtunk, hogy egy bel­városi étteremben szombaton csak fél tízig lehet vacsorázni, de aztán túltettük magunkat rajta, és otthagyva asztalunkat táncolni mentünk. És ekkor jött a másik bosszúság. A pincér le­4 A VOLÁN bérletárusítási módszere egyike azoknak a kérdéseknek, amik az illetékes fórumok elé kívánkoznak. Meg­döbbentő adatokat kapnánk, ha kiszámítanánk, hány órányi időt vesznek el Pécs lakossá­gától a bérletért való sorba­állással. A januári és szeptem­beri sorok mindig hosszúak. Más hónapokban — ha csak nem jön közbe hóeleji ünnep — az, aki kilesi az alkalmas idő­pontot, gyorsan hozzájuthat a bérlethez. Az egész ügyben az a leg­Február 13-án 17 óra 30 perckor a Budai vám felé köz­lekedő 28-as autóbuszon egy 7 év körüli kisfiú véletlenül a vészcsengőt nyomta meg a jel­zőgomb helyett. A vezető leállí­totta a kocsit és emelt hangon kijelentette, hogy addig nem megy tovább, amíg a „tettes” fel nem fedi magát. Sokan vol­tak a buszon, akik időre utaz­tak a Liszt Ferenc terembe órá­ra, de a vezető „türelmesen" várt. Végül a kisfiú sírva jelent­kezett, hogy véletlenül nyomta meg a csengőt. Amíg a gyerek nem jelentke­zett, a gépkocsivezető minden­kit le akart szállítani a busz­ról, holott az utasok kifizették a viteldíiat. Amikor a gyerek „vallott”, a vezető édesanyjá­val együtt gorombán letessé­kelte az autóbuszról, nem tö­rődve az utasok felháborodá­sával. *■ Ismételten felteszem hát a kérdést, jogos volt-e az eljárá­sa, vagy önkényeskedés? Környezet- védelem - erdővédelem ? örvendetes, hogy idén nem­csak erdei futóversenyeket, hanem a magas hóban sí­versenyeket is rendeztek a Me­cseken. Kétségtelen; hogy min­denféle versenynek számos célja és haszna van. Úgy gon­dolom, hogy az erdei futó- és síversenyeknek a sportoláson kívül az egyik célja a termé­szet szeretetére való nevelés. Éppen ezért bosszantó volt az említett versenyek nyomvona­lán eldobált papírok, nylon zacskók, konzervdobozok, stb, látványa. Ami a fákra, bok­rokra aggatott útjelzőket illeti ez önmagában véve helyes és természetes. A baj ott kez­dődik, hogy a versenyek után a rendezőség soha nem gon­doskodik e színes pántlikák leszedéséről, összegyűjtéséről, pedig ezek nemcsak az erdő vadjait riasztják, hanem ront­ják az erdő szépségét is, mert az ágakon függő papírszala­gokat. csak hosszú hónapok alatt emészti el az időjárás. Néhai Róbay Gyula városi főerdőmérnök tudomásom sze­rint csak úgy adott engedélyt az ilyen „pántlikázásra", ha a rendezőség kötelezettséget vállalt a szalagok összeszedé- sére, megsemmisítésére. Mi, akik igazán szeretjük az erdőt, reméljük, gondoskodnak .arról, hogy ez a jövőben is így le­gyen. Dr. Szily Imre, Pécs, Aradi vértanúk u. 2. P. M. Leveleink nyomában „Hajsza a helyjegyért” „Balesettel fenyegető rendelkezés” Szerkesztői üzenetek „Szemüveg” jeligére üzenjük, hogy az OFOTÉRT az üveget nem adhat­ja lei a vevőnek már csak azért sem, mert az üveg árban a munkadíj is benne van. Viszont hozott keretbe bármikor beteszik az üveget, ha optikailag megoldható. ^ K. B. Pécs: Levele alapjan nem jár sem nyugdíj, sem öregségi jára­dék, csak betegellátás. S. J. Mohács: Ha nem tudnak megegyezni, indítson vagyonmeg­osztási pert. G. Gy. Beremend: Ha felmondás után új munkaviszonyt létesített, ak­kor levele alapján a kért összeget meg kell kapnia. J. Pécs: Csak megegyezés alapján kaphatja meg az egyik szo­bát. Esetleg bírósághoz fordulhat. A címeket a lapunkban koráb­ban megjelent olvasói levelekből idéztük. Az elsőt Magyar Sándor pécsi olvasónk irta, akinek az ál­tala említett nap kora reggelén alkalma volt végignézni a Barcs­ról néhány perces késéssel érkező vonat utasainak kétségbeesett át­szállási kísérletét az induló Mecsek Expresszre. Mint írja: — az utasok egy része végigrohant a peronon, hogy a már meglévő me­netjegyéhez megváltsa a helyjegyet, amíg a másik része vállalva a helyjegy nélküli utazással járó bün­tetést, még idejében felszállt az expresszre. A forgalmista pedig mit sem törődve a lemaradtakkal, el­indította a vonatot, pedig — csak néhány percről lévén szó — mód­jában állt volna megvárni őket.” Ribly Jánosné levélírónk — ugyan­csak Pécsről — a következőket ki­fogásolta: „A MÁV, amely ko­rábban a főpályaudvar peronjával szemben indította a vonatokat, egy idő óta — nem tudni miért — a perontól meglehetősen távol, a rak­tárok előtti vágányokról indítja és fogadja, ami különösen az esti órákban veszélyes a vasúti sínek között gyerekekkel, csomagokkal ci- pekedő, botladozó utasokra nézve. Kérdése: Mi az akadálya annak, hogy a régebben jól bevált vonat- indítást, érkezést újra a főpálya- udvarral szembeni vágányokon biz­tosítsák? Kezdjük az első kérdéssel, amelyre Németh Béla, a MÁV Igazgatóság személyszállítási ügyintézője a forgalmista vét­lenségének bizonyításával kezd­te a válaszát. Véleményük sze­rint joggal. — Őt vagy őket a legkevés­bé okolhatják közönyösséggel az utasok, mert egyáltalán nem az ő jó, vagy rosszindulatu­kon múlik a vonatok elindítá­sa — mondotta. — Különösen a Mecsek Expressz esetében, melynek akár csak néhány per­ces késéssel történő indítása is a problémák egész lánco­latát idézhetné elő. Hogy ezek közül csak egyet említsek, elő­fordulhatna, hogy a szembe­jövő és ugyancsak menetrend­szerint indított vonatok miatt egy-egy állomáson vesztegel­nie kellene, vagy viszont, ami aztán az egész vonalon fel­borítaná a forgalom menet­rendszerűségét. Ami a lemaradt utasokat il­leti, elmondotta, hogy hason­ló esetre volt már példa, ami sajnos a jövőben is előfor­dulhat, ha az utasok nem kí­sérik figyelemmel a MÁV Ilyen irányú rendelkezéseit.- Erre utal a panaszos ál­tal említett konkrét eset is. mert a Barcsról Pécsre érkező és innen a Mecsek Expresszre átszállói akaró utasoknak a menetjeggyel egyidőben mód­juk lett volna a helyjegyet is megváltani — mondotta. — Ugyanis Barcson kívül a szi­getvári, a szentlőrinci és a sellyei állomások is rendelkez­nek helyjegy-kontingessel. De netán mégis előfordulna — mint ahogy ez esetben is elő­fordult—, hogy az utasok egyike- másika megfeledkezett a hely­jegyváltásról, ezt is pótolhatta volna, mert a barcsi személy- vonat jegyvizsgálója, sőt, Szentlőrincen a barcsi személy- vonathoz csatlakozó sellyei motorvonat jegyvizsgálója is el van látva helyjeggyel. Tehát náluk is megválthatták volna. A válaszhoz — amellyel egyébként teljes mértékben egyetértünk — javaslatként csak annyit fűzünk hozzá: a hely­jeggyel rendelkező kalauzok, — akik a jegyek kezelésekor egyúttal az utazás végcéljára is következtethetnek — figyel­meztessék az utast a helyjegy megváltására. Ami Ribly Jánosné és utas- társai panaszát illeti ezt már a levele megjelenését követő napokban orvosolta a MÁV Fiatalok, figyelem! Jelentkezzetek szakács és vendéglátóipari eladó ipari tanulónak AZ 1976/77-ES OKTATÁSI ÉVRE. Jelentkezhet minden fiatal, aki az általános iskola 8. osztályát elvégezte és a 18. életévét ebben az évben még nem tölti be. A tanulmányi idő 3 év. Munkaruhát és napi egyszeri térítés nélküli ét­kezést biztosítunk. Jelentkezni lehet: a MECSEKVIDÉKI VENDÉGLÁTÓ VÁLLALAT KÖZPONTJÁBAN, a személyzeti osztályon, PÉCS, ENGEL JÁNOS UTCA 5. SZÁM. (A Mohácsi úttal szemben, az új utca), és az információs irodánkban, Pécs, Perczel utca 15. szám. ■ !Kj _ - ■ iw *X 1. i#, *7 l¥\ í % L A * *| ff ff m T \í * II J 1 í* m M1 ' I U ‘ 1 t-mm® § I i / Ik A 1 fe 1 * I I ■—* 1 mm WJt |m J * \ 1^1 * A kertvárosi Zsuzsanna utca lépcsőházainak bejárati ajtóira festett feliratokhoz csak annyit fűznénk hozzá, hogy nem árta­na, ha a festőjük a jövőben takarékosabban, főleg „óvatosab­ban” bánna a betűkkel! Az utca lakói Horváth T.-né olvasónk kér­dezi, hogy a lakás felújításá­val kapcsolatban felmerült ki­adásokat ki és milyen mérték­ben köteles fizetni? A lakásbérletről szóló 1/1971. (II. 8.) Korm. számú rendelet 55. §-a értelmében a lakásberendezés fel­újításával, cseréjével kapcsolatos költség 50—50%-a — határozatlan időre szóló lakásbérleti szerződés esetében — a bérbeadót, illetőleg a bérlőt terheli. Nem terheli a bérlőt a most em­lített költséghányad, ha a) a lakásberendezést elemi csa­pás vagy a bérbeadó mulasztása miatt kell felújítani, illetőleg cse­rélni ; b) a bérbeadó a lakásberende­zést az épület felújítása során cse­réli ki; c) a bérlő a lakásberendezés használatáért külön díjat fizet. Abban az esetben, ha a lakásbe­rendezés felújítása, illetőleg cseréje a bérlő karbantartási kötelezettségé­nek elmulasztása miatt vált szüksé­gessé, a teljes költség a bérlőt ter­heli. Itt kell tájékoztatnunk olvasónkat arról is, hogy a lakásberendezés fel­újításával vagy cseréjével kapcsola­tos költségek meghatározásánál a ténylegesen felmerült, műszakilag szükséges költségeket kell figyelem­be venni, ha a felek megállapo­dása vagy jogszabály másként nem rendelkezik. Lehetőséget biztosít a jogszabály arra is hogy a cserével vagy fel­újítással kapcsolatban felmerült költ­séget a bérlő részletekben fizesse meg, ha az indokolt. Állami lakás Igazgatóság. „Vonatuk” a tá­voli és gyér világítósú „A-B” vágányok helyett ma már a pályaudvar közelében áll meg. És ami ugyancsak sok utast érint - elrendelték, hogy az este érkező Mecsek Expressz és a balatoni fürdővonat is a pályaudvar utaskijárójához kö­zel eső vágányokra fusson be utasaival. E néhány intézkedéssel per­sze még távolról sem elégítet­ték ki az utazóközönség ilyen irányú igényeit." Például a reggeli órákban továbbra is a már említett megállóktól in­dul a fonyódi fürdővonat, to­vábbá a pécs—barcsi és a Dombóvár felé közlekedő sze­mélyvonat. Oka?- A korábbi évekhez viszo­nyítva jelentősen megnöveke­dett a forgalmunk — mondot­ta. - Például a reggel hat és fél nyolc óra között indu­ló, érkező, illetve csatlakozó 12 vonatunknak általában öt vágányt tudunk a központban biztosítani, de a teherforgalom időnkénti megnövekedése ezt is meghiúsítja. Elsősorban ezért vált szükségessé az A-B jelű vágányok igénybevétele. Mindemellett jogosnak tar­totta az utazóközönség ehhez kapcsolódó panaszát főként az említett vágányok környé­kének gyér világítása miatt, amelyen — mint mondotta — igyekeznek segíteni. Pl.: az első vágány talpfáira beton­lapokat rakattak, továbbá a peron keleti végétől - ahol az építkezések palánksora áll — öt méterenként lámpateste­ket szereltettek fel, hogy némi­leg ezzel is elősegítsék az utasok biztonságosabb közle­kedését. — Természetesen mindez csak toldozgatás — mondotta —, amelyet véglegesen és igazán megnyugtatóan csak az épít­kezések befejezése után tu­dunk megoldani. Ehhez kérjük utasaink* türelmét, megértését. P. Gy. esetében a részletfizetés legfeljebb három évig terjedő időre szólhat. B.^ f., Z. N. és H. I. olva­sóink kérdezik, hogy a tanácsi értékesitésű lakások árai vál- toztak-e és milyen jogszabály alapján, mikortól? Igen, változás következett be. A 7/1976. (I. 27.) ÉVM— PM— AH számú együttes rendelet értelmében a tanácsi értékesitésű lakások ára 1976. január 1. utáni értékesítés ese­tén változik. A jogszabály mellék­lete szerint az alapárak nagysága attól függ, hogy a lakás alapterü­lete és ellátottsági foka milyen. Például egy 28 mf alapterületű, fel­vonó nélküli, egyedi kólyhafűtéses, földszinti garzon lakás alapára 173 000 forint. Egy 3 szobás, felvonó­val ellátott, központi és egyedi gáz­fűtéses lakás alapára földszinten 300 000 forint. A részletes táblázat megtalálható a rendeletnél a január 27-i Magyar Közlönyben. B. E. üzemi balesetet szenve­dett három évvel ezelőtt. Kérdése: Kérheti-e baleseti járadék megállapítását és mennyi időn belül? A 17/1975. (VI. 14.) MT sz. rende­let 197. §-a értelmében a baleseti járadék iránti igényt a baleset be­következésének napját követő két éven belül lehet kérni. Abban az esetben, ha a baleset miatt táp­pénzben részesült, akkor a két évet a táppénzsegélyezés befejezésétől kell számítani. Három éven belül Jehet kérni a baleseti járadék megállapítását, ha a baleset következményét csak két év eltelte után lehetett megállapí­tani. Három éven túl akkor lehet bal­eseti járadék iránti igényt előterjesz­teni, ha egykorú okirattal (baleseti jegyzőkönyv, társadalombiztosítási vagy üzemi nyilvántartás, rendőrha­tósági eljárás során készült iratok, orvosi leletek, stb.) alapján két­ségen kívül bizonyított, hogy üzemi baleset történt, továbbá, ha a sé­rülés és a munkaképesség-csökkenés között az arra illetékes orvosi bizott­ság véleménye szerint okozati össze­függés van. A járadék iránti igényt a lakóhelye szerinti Társadalombiz­tosítási Igazgatóságnál kérheti. „Csótány­expressz” Az expresszvonataink szerel­vényének ülései alá megelőzés­ként már korábban rovarirtó vegyszert helyeztünk el. A sze­relvényeket nagytisztításkor rendszeresen kivonjuk a for­galomból s addig csereszerel­vényeket közlekedtetünk. 1975. december 9-én a szerelvényt Budapesten fertőtlenítették. Egy korábbi cikkben a Napló foglalkozott azzal, hogy Pé­csett a lakásokban rendkívüli módon elterjedtek ezek a ro­varok. A szakértők véleménye szerint a csótányok szaporodá­sának nincs létfeltétele a vas­úti vágányok között és a vasúti kocsikban sem. Feltehe­tően a vonaton utazók által kerüllek és kerülnek a kocsik­ba. A személykocsi rendszeres fertőtlenítését továbbra is vé­gezzük, bár a rovarok be­vitelét a kocsikba megakadá­lyozni nem tudjuk. A cikk címének felhasznált újszerű elnevezést vélemé­nyünk szerint - a fentiek miatt — nem lehet jellemző állapot­nak mondani. A közvélemény­ben az új „ragadvány” el­nevezés elterjedését — mun­kánk összességében való meg­ítéléseként — igen sajnálatos­nak tartanánk. Pápa Jenő III. forgalmi osztályvezető

Next

/
Oldalképek
Tartalom