Dunántúli Napló, 1976. február (33. évfolyam, 31-59. szám)
1976-02-19 / 49. szám
2 Dunántúlt napló 1976. február 19., csütörtök »üiift m Illyés emu atiguzítasAbbh „Jusson el a közönséghez wji amu Sajtótájékoztató a Pécsi Nemzeti Színházban Tegnap a Pécsi Nemzeti Színházban megkezdődtek Katona József — Illyés Gyula eligazításában műsorra tűzött — Bánk bánjának próbái. Ebből az alkalomból a színház vezetői sajtótájékoztatót tartottak. A tájékoztatón Illyés Gyula Kossuh-díjas költő szólt mindenekelőtt közös vállalkozásuk céljáról. Hangsúlyozta, soha még hasonló munkába nem kezdett bele, de soha bizonyosabb nem volt abban, hogy mindannyian jó ügyet képviselnek. A mű története, pályafutása kezdetben nagyon mostoha, színpadi pályaíve pedig több mint száz éve a mű különböző értelmezésének függvénye volt. A negyvennyolcas forradalom időszakában a mű nemzeti indulatokat keltett, politikai küldetést teljesített; Gyulai Pál nagy tanulmánya -óta pedig az irodalmi élet is ünnepelte Katonát. Viszont kivétel nélkül valamennyi színház küszködött a mű nehézségeivel, homályos dramaturgiai pontjaival; a nézőközönség tisztelte, de végső fokon hideg maradt nagy nemzeti drámánk iránt. Hatása legnagyobb művészeink előadásában sem tud kellő intenzitással átjutni a rivaldán. A mostani átigazításnak, amit Czimer József dramaturgiai munkájával végzett el Illyés Gyula, az alapvető célja az, hogy a Bánk bán kijusson a szövegmagyarázatok bűvköréből, s végre az előadásnak és a befogadásnak arra a rangjára kerülhessen,, amely a remekművet megilleti. Éz a mostani pillanat látszik alkalmasnak e régi feladat elvégzésére, amely korábban vagy óriási viharokat kavart és meghiúsító ellenállásba ütközött; vagy valamilyen „hivatalos" álláspontot képviselt. „Most csupán kötelesség és bátorság kérdése teljesíteni ezt a misz- sziót, a többi a közönség és a kritika feladata. Szabadon bírálhatva bárkii eldöntheti: jól tettük-e, érdemes volt-e?” — mondotta Illyés Gyula kiemelve, hogy a Bánk bán átigazí- tásával a lehetőséget kívánják megteremteni arra, hogy Katona József halhatatlan műve megmutatva legtisztább értéA Puskin Intézet tagozata Budapesten Üj tevékenységi körrel gazdagodott szerdán a Szovjet Kultúra és Tudomány Háza: bensőséges ünnepséggel nyitották meg a moszkvai Puskin Intézet magyarországi kihelyezett tagozatát. I. V. Szolimán, a Szovjet Baráti Társaságok Szövetségének magyarországi képviselője, a budapesti szovjet nagykövetség első titkára köszöntötte a megjelenteket. J. Szergejevna Vo- rosilova, az új tagozat igazgatója elmondta, hogy a budapesti módszertani „részleg” lesz a Puskin Intézet első külföldön működő tagozata. Feladatának tekinti a magyar nyelvtanárok módszertani, szakmai továbbképzését. Az oktatási minisztérium képviseletében dr. Hanga Mária miniszterhelyettes köszöntötte az új tagozat megalakulását. Új lakótelep és közmű MÁZASZÁSZVÁRI GONDOK ÉS CÉLOK Korszerűsítik az üzlethálózatot A problémák sokaságával várták tegnap dr. Földvári Jánost, a Baranya megyei Tanács általános elnökhelyettesét Mázaszászváron a nagyközség vezetői. Az elnökhelyettes részt vett a tanács végrehajtó bizottsága ülésén, majd megtekintette a községet. Máza és Szászvár 1975. január elsején egyesült nagyközséggé. A két községnek külön- külön is megvoltaik a gondjai, most ezek megkétszereződtek,' de egyúttal a megoldásuk is könnyebbé vált. Dr. Földvári János hangsúlyozta, hogy a keit és elvetve a sallangjait, valóban eljusson a közönséghez. — Nem revideálni, hanem rehabilitálni akarja ez a vállalkozás Katonát — hangoztatta Kossuth-díjas költőnk. Eszerint pedig: érintetlen maradt az eredeti alkotás eszmei menete, cselekménye, s a drámai személyek száma sem változott. Csupán bizonyos helyzeteit, alakjait mélyebben megrajzolták. Például Melinda alakját bizonyos helyzetekben két-három mondattal hitelesebbé, érthetőbbé tették. Olyan nőalakká, akin Bánk feltétlen hatása érvényesül, amikor például országlási ügyeket vág a királynő szemébe. Mint Illyés Gyula a Dunántúli Napló kérdésére elmondotta, a mű stílusán, nyelvi köntösén semmit nem változtatott. Verselése valamivel oldottabb jambikus forma Katonáénál, de mindvégig a nyelvújítás előtti nyelven szól az átigazított mű, amelyben Katona dicsőségét, szellemét kívánták a legalázatosabban szolgálni. Czimer József dramaturg elmondta, hogy mindebben három fő szempont vezette őket: az egész mű, ezen belül bizonyos szituációk érthetőbbé tétele, végül Melinda alakjának kristályosabb, tisztább megrajzolása. Nógrádi Róbert rendező koncepciója szerint az előadás meg akarja szabadítani a mű színpadra állítását az eddigi „Feszty-körképes" ábrázolásától. A szereposztás: Bánk — Holl István; Gertrudis — Pásztor Erzsi; Melinda — Miklóssy ludit; Petur — Huszár László: Ottó — Pogány György; Bibe- rach — Bárány Frigyes; II. Endre — ifj. Kőmives Sándor; Tiborc — Győry Emil. A premier időpontját később tűzik ki. W. E. BMtHTI KUSIMFCWSAÄ Mohács és Pél monostor megállapodása Nem újkeletű az elmélyült,, jó szomszédi kapcsolat Mohács és Pél monostor között. Immár öt éve annak, hogy a két város jelképesen baráti kezet nyújtott egymásnak, A kapcsolatok azóta tovább mélyültek, újabb és újabb lehetőségek nyíltak az együttműködés fejlesztésére. Ezért vált szükségessé az, hogy a kapcsolatok kiterjesztését hivatalosan is szentesítsék. Az erről szóló okmányt tegnap délben írták alá Mohácson Ivó Matijacsics Pélmo- nostor tanácsának, illetve Fischer János Mohács tanácsának elnöke. Az okiratok kicserélésénél jelen volt Borsos János, az MSZMP Mohács városi Bizottságának első titkára és Adler Ferenc Pélmonostor körzeti párttitkára. A megállapodás a két város között a politikai, a gazdasági, a népművelési, az egészségügyi és sportkapcsolatok kölcsönös fejlesztését írja elő. Ivó Matijacsics arra a kérdésre, hogy az ő városában milyen visszhangja van a két közeli település jószomszédi kapcsolatának, és hogy az aláírást követően milyen gyakorlati folytatása lesz az együttműködésnek, a következőket válaszolta: — Pélmonostor lakossága és képviselő testületé már megszokottnak tartja a két város szoros kapcsolatát. A kölcsönösen rendezett viszony jól szolgálja a két nép közötti barátság elmélyítését. M. T. Húszmillió forint a kórháznak Új fejezet Pécsbányatelep történetében Két megoldás is van Operálni nem fognak A változások szele fújdogál Pécsbányatelep felől is — tettre kész az egészségügyi szervezés, hogy megváltoztassa ennek a kis kórháznak az arculatát, olyan feladatok elé állítsa, amelyeknek meg is tud felelni. Félreértés ne essék: nem arról van szó, hogy Pécsbánya- telepen nem tudják az orvosok megoldani feladataikat. Arról van szó, hogy a kórház egésze nem felel meg annak a szerepnek, amit neki szántak, a százhatvanezer lakosú Pécs város közkórházának. Százhúsz betegágy, három orvosi szakma, belgyógyászat, sebészet és nőgyógyászat működik jelenleg is Pécsbányán. Az állapotok rosz- szak, tudják az ott dolgozó orvosok, az ott fekvő betegek egyaránt. Lift nincs, baj volt a fűtéssel, hely sincs, bővülési, fejlődési lehetőség sincs, meg aztán minek is? Mivel hosszú ideje az egészségügyi vezetők előtt is ismertek ezek a gondok, évekkel ezelőtt született meg az a szándék, amely ez év áprilisában valóság lesz: e kis kórház a Megyei Kórház részeként fog működni. Az elmúlt év végén már született egy városi, majd megyei tanácsi végrehajtó bizottsági határozat, erről, ami április elsején lép hatályba. Az is eldőlt, a megyei vezetők és az Országos Tervhivatal konzultációja után, hogy az épületből akármi lesz is, felújításra .szorul, ezért húszmillió forintot erre a célra biztosítottak. A pénz tehát megvan, a nagy kérdés az, hogy mi lesz a pécs- bányatelepi kórház feladata a jövőben. Itt már távlatokban kell gondolkodni, ha nem is tízévekben, de néhányban. A felújítást már csak egy olyan döntés után lehet megkezdeni, ami pontosan körvonalazza a majdani munkát, az ott folyó orvosi tevékenységet. Az már szinte biztosra vehető, hogy az úgynevezett „véres” szakmák - sebészet, nőgyógyászat — nem találhatnak továbbra sem megfelelő otthont Pécsbányán, hiszen nincsenek biztosítva a mű- tött betegek szállításának fel tételei. De ha nem fognak operálni, miféle kórház lesz a hajdani városi kórházból? A döntés nehéz pillanatai előtt állnak az egészségügy illetékesei és a politikusok. Eddig — nagy vonalakban ismertetve - két megoldási módot javasoltak. Az egyik, hogy legyen a pécsbá- nyatelepi kórház a progresszív betegellátás láncolatának egy része, nevezetesen egy krónikus utókezelő, ahol részben belgyógyászati, másrészt sebészeti rehabilitációval vagy utógondozással foglalkoznának. A javaslat jó, hiszen jelenleg a belgyógyászati osztályok betegágyait foglalják el azok a betegek is, akik már nem igényelnének akut ellátást. Felszabadulna tehát egy jelentős ágylétszám, amivel javíthatnák a kórházba kerülés lehetőségeit. A másik megoldási séma is rokonszenves. „Egyprofilú” intézetet alakítanának ki, eszerint, magyarul: itt alakítanák ki a százhúsz ágyas fertőző osztályt, a szükséges kiszolgáló apparátussal együtt, ami jelenleg a Megyei Kórház területén levő pavilonban működik. Az ott felszabaduló épületben pedig — a szükség szerint — új, eddig hiányzft betegosztályokat, fülorr- gégét, urológiát szerveznének, sőt, lehetőség nyílna egy tizenöt-húsz ággyal működő, a Megyei Mentálhigiéniai Intézethez tartozó krízis-intervenciós betegosztály kialakítására A döntés áprilisban meglesz. Ezután sor kerülhet a felújítás megtervezésére, a rendelkezésre álló húszmillió forint erejéig. Az elkövetkező két esztendőben ’ pedig — ha mindenki úgy akarja - a felújítás be is fejeződik, és új fejezet kezdődhet mind a pécsbányatelepi kórház, mind a pécsi egészségügyi ellátás történetében. fc Kampis Péter Négymilliós társadalmi munka Hogyan teljesítette az építési és közlekedési osztály az elmúlt évi kommunális tervét? Mit tartalmaz, mire terjed ki az ez évi kommunális munkaprogram? A tegnap délelőtt megtartott ülésen — egyebek között - ezt vitatta meg Mohács város Tanácsánakl végrehajtó bizottsága. Az elmúlt évben kommunális feladatokra, utak, hidak felújítására, átépítésére, közvilágítás fejlesztésére, park fenntartásra, vízművek építésére, város- és községfejlesztésre több mint ti- zennégymiílió forintot fordított a városi tanács. Amit az idén ilyen célok megvalósítására felhasználhat a város, annak összege majdnem ötmillióval kevesebb. Milyen segítségre számíthat a tanács? A takarékos gazdálkodáson túl sok segítséget adhatnak az üzemek, a vállalatok dolgozói, a szocialista brigádok és az oktatási intézmények tanulói. Az elmúlt évben ugyanis a lakosság által végzett társadalmi munka értéke meghaladta a 4,5 millió forintot. De mennyivel lett volna több, ha tervezője és irányítója is lenne a társadalmilag elvégezhető értékes és hasznos munkának?! E feladat ellátásával a végrehajtó bizottság a Városfejlesztési és Társadalmi Munkabizottságot bízta meg és egyben kötelezte egy részletes munkaterv elkészítésére. M. T. máza szászváriaknak tiszteletreméltó hagyományaik vannak, de még szebb jövő elé néznek. Ennek érdekében nagyközséghez méltón kell tervezni, dolgozni a feladatok megoldásán. Mázaszászvár jövője és feladata, hogy minél előbb kulturális, egészségügyi, gazdasági központtá váljon. Sürgős a terület közműves vízellátása, a jelenlegi közmű fejlesztésével. A nagyközség rendezési tervében szerepel többszintes házak építése, az új lakótelep egyesítené a ma még területi széttagoltságban lévő Szászvárt és Mázát. Az emeletes épületeket viszont addig nem lehet felépíteni, amíg a szennyvízcsatorna és derítő el nem készül. A szennyvíztelep helyének kijelölése is gondot okozott. Úgy kell megtervezni, hogy az egészségügyi követelményeknek megfeleljen, a fejlődés során ne kerüljön a település közepébe. Ezért a nagyközség rendezési tervében kijelölt helyet módosítani kell. A kereskedelmi hálózat sem felel meg az igényeknek. Sok apró, hiányosan ellátott bolt található Mázaszászváron. A jogos követeléseket elégíti ki a megyei tanács, amikor 10— 11 millió forintot biztosít új beruházásokra. Felépítenek egy korszerű, 500 négyzetméteres ABC áruházát, egy ruházati boltot és felújítják a „Jóbarát" vendéglőt. A nagyközségben hat helyen folyik általános iskolai oktatás. Hiányzik egy központi konyha és étterem, ahol a gyerekek megfelelő körülmények között étkezhetnének. A megyei és a helyi tanács összefogásával korszerű napközit létesítenek. Fontos feladat az útépítés is, amely az építendő lakótelepet a mostaniakkal összekötné. A feladatok megoldásához a Baranya megyei Tanács segítséget ad, de a helyi vezetőknek és a lakosságnak is felelősebben kell végezniök munkájukat és jobban össze kell fogni a fejlődés érdekében. Barlahidai Andrea Befejezés előtt a zárszámadások (Folytatás az 7. oldalról) hizlalnak. A háztáji gazdaságokat tavaly ezer mázsa takarmánnyal látták el: idén 1500 mázsát juttatnak. A siklósi Magyar-Bolgár Testvériség Termelőszövetkezetben a termelési érték megegyezik az 1974. évivel: 45 millió forint. Kétmillió 800 ezer forintos kár keletkezett a rossz időjárás miatt. A tíz órára elszámolt napi átlagkereset 116 forint 70 fillér (1974-ben 119 forint 7 fillér). Átadták a 150 vagonos magtárt. Idén belvíz- rendezés kezdődik, mert rendszeresen kétszáz hektárnyi terület kerül víz alá. Szaporodik a növendékmarha-állomány: 80ról 200-ra. A somberek* Béke Őre Termelőszövetkezet termelési értéke 196 millió, a bruttó nyereség 50 millió 300 ezer, a biztonsági tartalék több mint 15 millió forint. Az egy napi átlag- kereset 176 forint a korábbi 172 forinttal szemben. A kukorica 80 mázsát termett hektáronként. A sertéshizlalás közel kétmillió forint nyereséget eredményezett. Tavaly a háztáji gazdaságokat háromszáz vagon abrakkal, lucernával segítették: az idei tervek sem maradtak el ettől. 1976-ban bővítik a sertéstelepet, ami évente- 8400 állatot bocsát ki.- Cs. J. -
