Dunántúli Napló, 1976. február (33. évfolyam, 31-59. szám)

1976-02-18 / 48. szám

2 Dunántúli napló 1976. február 18., szerda Vitatkozó kedvvel elégedetten Falugyűlés Vajszlón ■ Gazdát keres a művelődési ház ■ Emlékpark és Kodolányi-múzeum Bírságolás és felelősségrevonás A legfőbb ügyész sajtófájékoztatója A bűnelkövetők elszigetelődnek Kiküldött munkatársunk je­lenti. Bányász pártmunkások találkozója Szénbányász pártmunkások uránbányász kollégáikkal talál­koztak tegnap a Mecseki Érc- bányászati Vállalatnál. Kovács István, a MÉV pártbizottságá­nak titkára fogadta a Mecseki Szénbányák pártbizottságának munkatársait, s a nagyüzemi pártbizottságok titkárait a MÉV központjában. A vállalat tevé­kenységéről tartott tájékoztató keretében bemutatták azt a fil­met, amelyet a mecseki urán­bányászkodás első öt évéről, a hőskorról készítettek. Ezt követően a szénbányász pártmunkások látogatást tettek az Ércdúsító üzemben, megte­kintették az urán-dúsítás tech­nológiai berendezéseit, majd baráti beszélgetésen vettek részt az ÉDÜ pártmunkásaival. Megyei tejtermelési verseny Három kategóriában 34 ter­melőszövetkezet 10 ezer tehén­nel, 5 állami gazdaság 5071 tehénnel indul az idei megyei tejtermelési versenyen. Az Or­szágos Állattenyésztési Felügye­lőség Területi Igazgatóságához a napokban beérkezett jelent­kezések szerint 32 község 250 tenyésztője is 414 tehénnel be­nevezett a versenyre. Egy állami gazdaság és há­rom termelőszövetkezet kivéte­lével az előbb említett mező- gazdasági üzemek beneveztek az országos versenyre is. Szövetkezeti város Jubilál az ország első ter­melőszövetkezeti városa, Túrke- ve. Kerek negyedszázaddal ez­előtt, 1951. február 18-án nyil­vánították — az országban el­sőként - termelőszövetkezeti várossá Túrkevét. A történelmi jelentőségű 25. évfordulóról ün­nepségsorozaton emlékeznek meg a városban. Itt nyitották meg a Nagykun városok ama­tőr képzőművészeinek tárlatát, amelynek megrendezésére pá­lyázatot hirdettek. Napvilágot látott egy országos fotópályá­zat is, amelynek célja a mező- gazdaság múltjának, jelenének és jövőjének a bemutatása. Ezt a pályázatot két évenként hir­deti meg a város. Az alkotmány ünnepén politikai nagygyűlésen méltatják a tsz-városá nyilvání­tás negyedszázados jubileumát. Sor kerül több irodalmi, művé­szeti és sportrendezvényre. Estefelé már álltak néhá­nyon a művelődési ház nagytermében, persze, hat­kor még kevesen. Aztán, ahogy véget értek a tenni­valók: KISZ-gyűlés, politikai szeminárium, etetés, úgy érkeztek a többiek, fél nyolckor pedig meg is le­hetett kezdeni a falugyű­lést Vajszlón. Elhalkult a zaj, a figyelem az elnöki asztal felé irányult. Vas Zoltán, a Hazafias Nép­front helyi elnöke emelkedett szólásra, röviden beszámolt az elmúlt négy esztendő történe­téről, a népfrontmozgalomban elért sikerekről. E beszámoló után lemondott a népfrontbi­zottság, majd a tanácselnök ismertette a közséq terveit, amit egy rövid, de velős vita kö­vetett. A gyűlés utolsó moz­zanataként megválasztották az új népfront-bizottságot. Röviden ez volt a qyűlés tör­ténete. Azonban sokkal több történt a vajszlói kultúrotthon- ban, mint ami látszott. Figyel­tem az emberek arcát, érdek­lődését. Az arcok állandóan változtak. Aszerint, hogy mi­ről is volt szó. És örömmel töl­tött el az a látvány, hogy az eredmények hallatán is elis­merően bólintottak a gyűlésen részvevő emberek, mert általá­ban csak a hibák, panaszok hallatán olvashatók le az ar­cokról a jelek. Nem, mintha hibákról, hiá­1976 különösen mozgalmas esztendőnek ígérkezik a rádió politikai rovatának életében. Amint Ónády György, a rovat vezetője elmondta az MTI munkatársának: különösen fon­tos helyet foglal el az idei műsorterv összeállításában a szocialista országok testvér­pártjai tanácskozásainak, kong­resszusainak ismertetése, az itt hozott határozatok népszerű­sítése. A Szovjetunió Kommu­nista Pártja XXV. kongresszu­sáról a tervek szerint csaknem 40 alkalommal adnak tudósí­tást. Csák Elemér és Kulcsár István beszámolókkal, ndpi és időszakos összefoglalókkal, lap­szemlékkel, riportokkdl jelent­kezik majd a rádióban. Ugyan­csak a riporterek informálják majd a hazai közönséget a Bolgár Kommunista Párt már­cius 29-én nyíló kongresszusá­ról. A kiküldött tudósító, Kul­csár István már az esemény előtt több alkalommal beszá­mol arról, hogyan alakult a két kongresszus közötti idő­nyosságokról nem esett volna szó. Az arcokról akkor is leol­vashattam a gondolatokat, ami­kor a művelődési házról volt szó, amelynek szeptember óta nem találnak gazdát. Hirtelen körül is néztem, hát, ami azt illeti, ezzel a nagyteremmel nem nagyon dicsekedhetne egyetlen falu sem ... A Jókai utca állapota rossz, nem le­het rajta közlekedni. Sem tü­zelőszert, vagy mást nem le­het szállítani, de ami még rosszabb, a szippantó-kocsi sem tud bemenni . .. A tervek, amelyeket a ta­nácselnök ismertetett, reálisak, szépek. Egyet-kettőt a megva- lósítandók közül: az iskola gyakorlókertje mellett megkez­dik az emlékpark építését, eb­ben az ötéves tervben meg­valósul a Kodolányi-múzeum, s ha igaz, ugyanitt helyezik el Vajszló szülötte, Haraszti Pál festőművész képeit, amiket a községnek adományozott ne­gyedmillió forint értékben ... Választ kaptak az ottlevők a két legfontosabb kérdésre is, az elkövetkező napokban el­dől : lesz-e vezetője a kultúr- háznak, és ha megfelelő tár­sadalmi összefogást sikerül el­szakban a baráti szocialista ország gazdaságánál társa­dalmának fejlődése. Ott lesz a rádió a Csehszlovák Kom­munista Párt április közepére összehívott fórumán is. Ezt megelőzően sorozatban foglal­koznak a csehszlovák népgaz­daság helyzetével, eredményei­vel. ,,Kétszázötvenmillió ember ke­nyere" címmel Csák Elemér ké­szít műsort a rádiónak, amely­ben akadémikusok, tsZ-tagok, a kérdés szakértői nyilatkoz­nak arról: ők milyennek látják a szovjet mezőgazdaságot. A háromrészes sorozat foglalko­zik a nyugat-európai szociál­demokrata, szocialista pártok helyzetének, perspektíváinak elemzésével. Műsorok témája lesz ezenkívül az arab-kérdés, a portugál helyzet is. Az ázsiai változások című sorozat hely­színi tapasztalatok alapján, szakértők közreműködésével vizs­gálja a délkelet-ázsiai politi­kai, gazdasági és katonai fej­leményeket. érni, a Jókai utcát is megcsi­nálják ... Nem kerülhette el senki fi­gyelmét az, hogy utak építé­sére és felújítására az elmúlt ötéves tervben valamivel több, mint egymillió forintot költöt­tek el Vajszlón. Ez már egy szép summa, s ha a pénzmag most kevesebbnek is ígérkezik, egyensúlyozni lehet a társadal­mi munkával. Az arcokon ott volt mindez. Vitatkozó kedvet felvillanni lát­tam, elégedetlenséget viszont nem.- kampis ­— Na, gyerekek egy-kettő, álljunk be az elsőre! A Grillusz úr sárgarigójára ... Próbafel­vételre hangot kérek! Narrátor, szobalány ... És elhangzanak az első mon­datok a Magyar Rádió Pécsi Stúdiójában. Bemérés, beállí­tás, mikrofon-tologatás, hang- szín-hangerő próbálgatás nem­csak a színészeknél, hanem itt bent a felvevő-keverő szobá­ban is. Legalább százötven gomb, kallantyú, kislámpa, fe­szültségmérő, tologató pöcök és még a jóég tudja micsoda van azon a csodamasinán, amely összeköttetésben áll még három másikkal, köztük a felvevő nagy magnetofonnal is. Miután minden mikrofon és szereplő a helyén áll, elkezdőd­het a felvétel. Három évvel ez­előtt határozta el a Magyar Rádió, hogy egy-egy hangjáté­kot egy-egy vidéki színház gár­dájára épít olymódon, hogy a darabokat a vidéki stúdiókban veszik fel. Ez jó a rádiónak, jó a színészeknek és jó nekünk, hallgatóknak is. Hiszen bár­mennyire is szeretjük Darvast, Márkust, Husztit, Ruttkait és a többieket, néha azért szívesen hallgatunk új, friss hangokat. — Az ország különböző tá­jain élő, játszó színészek idő- egyeztetése ugyancsak nehéz feladat. Na, meg aztán fá­radságos is egy 20-30 perces szerepért 200 kilométereket utazni, gyakorta. És a költség­megtakarítás sem utolsó szem­Dr. Szijártá Károly legfőbb ügyész tegnap délelőtt tájé­koztatta az újságírókat — a Leg­főbb ügyészségen — a törvé­nyességi felügyelet és vizsgála­tok tapasztalatairól, s arról, mi­ként alakult a bűnözés Ma­gyarországon 1975-ben. Bemu­tatta társadalmunk életének jo­gi vonatkozásokban árnyékos oldalát, a még létező ellent­mondásokat, illetve azok szülte káros jelenségeket. A fejlődés folyamata hazánkban sem zök­kentőmentes. A nagyarányú iparosítás, a városiasodás fo­lyamata, vagy a társadalom szerkezetében bekövetkezett változások, - nálunk is kísérhe­pont. Két év óta havonta készít felvételeket a .Magyar Rádió a pécsi, szolnoki és győri stúdiók­ban. • A rádiózás külön műfaj. Ezt is meg kell tanulni! %1ég job­ban kell artikulálni, mint a színpadon, még fokozottabban kell vigyázni minden hangra, pisszenésre, hiszen a több tíz­ezer forintos rendkívül érzékeny mikrofonok a legkisebb hibát is érzékeltetik a szalagon. Sokszor hangzott el: — Stop! ezt még egyszer... Adom a végszót... — A krákogás isteni! De ke­vesebb legyen a papírzörgés. Indulj mégegyszer... Elhangzik megint egy pár mondat. — Nagyon jót gondolsz, jól csinálod, de ne legyél ilyen le­vegős és ne mássz rá az utolsó szóra ... És szegény „Grilluszné", La- bancz Borbála ötödször is el­kezdi ugyanazt a monológot, mert hol a rendező, Nógrádi Róbert akarja még jobban „ki­hozni a figurát", hol éppen egy-egy autó halad el a rádió előtt, és hangszigetelés ide vagy oda, bizony a mikrofonok már kottázzák is a kocsihango­kat. A húszperces hangjáték, Ter- sánszky Józsi Jenő „Grillusz úr sárgarigói” című műve, három óra alatt készült el. Varga Ágnes tik haladást gátló, jogellenes, visszahúzó jelenségek. Felszá­molásukra minden lehetőség adott. A tények, adatok sokaságá­ból néhány közérdekű téma: a gazdasági bírság, melynek jog- intézményét, az alkalmazását 1973-ban kormányrendelet ve­zette be. A bírság célja, hogy a gazdálkodó szervek — válla­latok, szövetkezetek — ne for­díthassák saját céljaikra az olyan hasznot, amelyet jogsza­bályba, hatósági rendelkezés­be ütköző, illetőleg a szocialis­ta gazdálkodás elveivel ellenté­tes módon szereztek, megsértve ezzel a lakosság és a nép­gazdaság jogos érdekeit is. Az elmúlt esztendőben ilyen címen 17 esetben indítványozta a Leg­főbb ügyészség a gazdasági bírság kiszabását, 48 millió fo­rint bírságalap — az említett módon szerzett jogtalan ha­szon — figyelembevételével. Az eltelt közel két év alatt jog­erőre emelkedett gazdasági bír­ságügyekre kiterjesztett vizsgá­lat megállapította, hogy 80 érintett vállalat közül 11-nél egyáltalán nem alkalmaztak a felelős személyek ellen semmi­féle felelősségre vonást. Több esetben a kötelező szigort túl­zott liberalizmus akadályozza — hangsúlyozta a legfőbb ügyész. — Egyetlen személy sem kerül­heti el a felelősségre vonást. Az összbűnözésen belül — többek között — a társadalom vagyonában a legtöbb kárt lo­pással okozták. A személyek javaiban okozott kár összege 1966-tól megszakí­tás nélkül, egyre gyorsabb ütemben emelkedik. A nagy mértékű növekedést, a bűnel­követők vakmerőségét az állam­polgárok sokszor nagyértékű személyes használati tárgyai­kat, vagyontárgyaikat felelőtle­nül, figyelmetlenül kezelők „al­kalmat" adnak a bűnelkövetés­re. Mint a legfőbb ügyész alá­húzta — nem szorul magyará­zatra, hogy milyen rendkívüli veszélyt jelentenek a közleke­désben az ittas állapotban tör­ténő járművezetések. A rendőr- séqi gyakorlatból ismert, hogy az ittas járművezetők leleple­ződnek. A fokozott közúti ellen­őrzés fenntartása mellett indo­kolt az eddiginél nagyobb szi­gor alkalmazása, különös te­kintettel a járművezetéstől el­tiltás eddiginél gyakoribb -ki­mondására. Figyelemre méltó a legfőbb ügyész közlése a hivatalos sze­mély elleni erőszak esetében. E bűncselekmény rendkívül nagy­fokú társadalmi veszélyességé­re figyelemmel, a megfelelő gyors és szigorú felelősségre vonás érdekében utasítást kap­tak a területi ügyészségek, hogy 1976. január 1-től a rendőrök sérelmére elkövetett hivatalos személy elleni erőszak bűntette miatt a nyomozást a megyei főügyészségek folytassák le ab­ban az esetben, ha a bűncse­lekmény súlyosabban minősül, s ilyen esetekben a megyei bíró­ságok előtt kell vádat emelni. Dr. Szíjártó Károly kijelentet­te, annak ellenére, hogy bizo­nyos kategóriákban a tenden­cia növekvő, emiatt aggoda­lomra ok nincs. Ugyanis elkö­vetői szempontból a bűnözés egyre zártabb körben marad. A bűnelkövetők a társadalom be­csületes életmódot folytató tag­jaitól elszigetelődnek, soraik között az utóbbi években egyre csökken az újonnan „belépők" száma. Ülést tartott az SZMT Kulturális Bizottsága A munkahelyi közművelő­dési formák elmúlt évi érté­kelését vitatta meg tegnap Pécsett, az SZMT Kulturális Bizottságának ülése. Meg­tárgyalták a megyében mű­ködő szakszervezeti közműve­lődési intézmények 1975. évi munkáját, s megállapították, hogy csaknem valamennyi te­rületen jelentős előrehaladás tapasztalható. Fokozott érdeklődés nyil­vánult meg például a szak­körök és a klubfoglalkozások iránt, s így tavaly a számuk tizenöttel emelkedett. A ko­rábbi évekkel ellentétben is­mét népszerűvé váltak a kü­lönböző művészeti csoportok, azonban sajnálatos módon csökkentek a fellépési lehe­tőségek. Jelenleg 213 csoport működik Pécsett és Bara­nyában, több mint öt és fél ezer taggal. Emelkedett a munkahelyi rendezvények száma és látogatottságuk minden eddigit meghaladt. Igen népszerűnek bizonyultak a múzeum és képtórlátoga- tások, ezeken hétszáz alka­lommal csaknem 30 ezren vettek részt. Tovább növeke­dett a szellemi vetélkedők száma is, azonban ezzel egy- időben jelentős tartalmi gaz­dagodás is történt. Az üze­mek sok gondot fordítottak a dolgozóik gyermekeinek szórakoztatására is, a ren­dezvényeken huszonkétezren vettek részt. Mind több he­lyütt rendeznek csoportos társadalmi névadókat. Ki­emelkedően magas a szak- szervezeti könyvtárak látoga­tottsága, Pécsett és a megyé­ben több mint 25 ezer olva­sót tartanak számon. Az SZMT Kulturális Bizott­ságának tegnapi értekezletén a jövőre vonatkozóan vala­mennyi területen a munka tartalmi továbbfejlesztését tűzték ki célul. Végezetül a bizottság megvitatta és el­fogadta az 1976. évi munka­tervet. Rádiófelvétel „Grillusz úr sárgarigói”... pécsi színészekkel Nagy István Beszámoló a pártkongresszusokról Külpolitika a rádióban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom