Dunántúli Napló, 1976. február (33. évfolyam, 31-59. szám)
1976-02-17 / 47. szám
2 Dunántúlt napló 1976. február 17., kedd Érkeznek a külföldi és a hazai mezőgazdasági gépek A közelgő tavaszt jelzi az AGROKER-raktárak megélénkült forgalma. Nap mint nap érkeznek a telepekre a külföldi és a hazai qépszállítmányok, és a megrendelők egyre nagyobb számban veszik át a berendezéseket, felszereléseket. A szovjet külkereskedelem már szállítja az 1976-ra szerződött SZK—5 gabonakombájnokat és a KSZ—6 önjáró cukorrépa betakarító gépet. A magyar külkereskedelem pótmegrendeléseke* adott 25, szintén szovjet gyártmányú burgo- nyaosztályozóra, ezek első darabjai már szintén a telepeken vannak. Népszerű a magyar mezőgazdaságban a lengyel műtrágyaszórógép, ennek első példányai, 50 berendezés már a gazdaságok rendelkezésére áll, s a további 250 megérkezik az első negyedévben. Csehszlovákiából önjáró szálas- takarmány-betakarító gépet vettek át az AGROKER vállalatok, egyelőre 60 betakarítógép vár eladásra, de miután várhatóan ennél nagyobb lesz az érdeklődés, ebből a típusból idén' még további 40—50-et szereznek be. Ehhez a csehszlovák géphez magyar vállalatok készítenek majd speciális silózó és rendfelszedő szerkezeteket, ezek készítésére is megkötötték a belkereskedelmi szerződést. Az AGROTRÖSZT a Magyar Vagon- és Gépgyárral 430 Rába—Steiger típusú traktor szállítására írt alá megállapodást. Az idei első nagyobb traktorszállítmányokat még az első negyedévben várják, összesen 80 nagytraktor átvételére számítanak. A gépek iránt növekszik az érdeklődés, szó van arról, hogy a szerződésen felül további 70—80 gépet gyárt majd a győri üzem a magyar gazdaságoknak. A Rába—Steiger erőgépekhez 430 ekét rendelt az AGROTRÖSZT, 150-et már az első negyedévben leszállít az üzem. Idén várhatóan már nem lesznek ellátási gondok a szintén a nagyteljesítményű traktorokhoz használt XT típusú tárcsákból és a magágyelőkészítő kombinátorokból sem. Elegendő pótkocsi van a raktárakban, a készlet meghaladja a kétezret. Viszont az egyik keresett szervestrágyaszóró kocsit azért nem tudják értékesíteni, mert a HODGÉP a szükséges gyorskapcsolókat egyelőre nem szállítja. C/l ÉS C/ll OSZTÁLY ŰJ szállodai kategóriák Rendelkezés a szállodák besorolásáról A belkereskedelmi miniszter az országos anyag- és árhivatal elnökével egyetértésben módosította a szállodai és az egyéb elszállásolási árak és díjak megállapításáról szóló korábbi rendelkezését. Az új rendelet a szállodák osztályba sorolásáról és az ezeknek megfelelő árformákról intézkedett. A luxus, az A/l., A/ll. osztályú szállodákat — akárcsak eddig — a belkereskedelmi miniszter sorolja be, s ezek a B kategóriás szállodával együtt változatlanul a szabad árformába tartoznak. A Q*. a C/l. és a C/ll. osztály feltételeinek megfelelő szállodákat, ugyancsak az eddigi gyakorlatnak megfelelően, a fővárosi, illetve a megyei tanács szakigazgatási szervei sorolják be; a C. osztályú szállodák szobaárai csak hatósági előírások figyelembe vételével alakíthatók ki. A rendelkezés tehát lényegében csak a korábbi C szállodai osztályt módosította, mégpedig kettéválasztotta, s új kategóriaként C/l. és C/ll. osztályt állapított meg. A régi C kategóriás szállodák feltételei, árai ezentúl a C/ll. osztályra érvényesek, például a kétágyas folyóvizes szoba ára változatlanul 80 forint. Az újonnan épülő C kategóriás szállodákkal kapcsolatos műszaki követelményeket, működésük, szolgáltatásaik feltételeit szigorúbban állapította meg a rendelet. Ezek sorolhatók majd a C/l. osztályba. Az ilyen szállodákban legalább 25 szobának kell lennie, s a szobák többségének legalább zuhanyzóval kell rendelkeznie. Követelmény az is, hogy a C/l. kategóriás szállodában helyben legalább reggelit vagy közvetlen közelében melegkonyhás étkeztetést biztosítanak. A magasabb színvonalnak megfelelően a C/l. osztályú szálloda szobáinak egyébként maximált árai magasabbak lesznek, például a kétágyas szobáért 110 forint, tehát 30 forinttal több, mint az eggyel alacsonyabb kategóriájú szálláshelyeké. Módosította a rendelkezés a fizetővendéglátó hálózat területi besorolását, s ezzel követte az egyes területeken bekövetkezett változásokat, például azt, ha egy községből város, vagy valamelyik helységből üdülőterület lett. A fizetővendéglátásban eddig négy — A, B, C, D — területi kategória volt, ez most eggyel csökkent. Lényeges változás, hogy a korábban B kategóriába tartozó budapesti fizetővendégszobák — a balatoni hasonló szálláshelyekkel egyenrangúan — az A kategóriába kerültek, áraik minimálisan, osztálybasorolásuktól függően néhány forinttal növekedtek. Zárszámadás a kétújialusi tsz-ben Korszerű eszközök, üres borítékkal, keserű szájízzel, de zúgolódás nélkül mentek tegnap haza a kétújfalusi Vörös Csillag Termelőszövetkezet tagjai a zárszámadási közgyűlésről. Egy hónappal ezelőtt volt már egy közgyűlés itt, a zádori kultúrházban, ahol új vezetőséget választottak, így a tegnapi zárszámadáson Maretics József, a szövetkezet új elnöke csak azt jelentette be, amit már mindenki tudott: az 1975-ös gazdasági évet súlyos deficittel zárták, a mérleg szerinti veszteség több mint hétmillió forint, az alaphiány meghaladja a tizenegymilliót. A hatezer hektáros szövetkezet fizetésképtelenné vált, s az Nyitva * március 4-ig a Déryné utcai kiállítóteremben A Déryné utcai kiállítóteremben, nagyszámú érdeklődő jelenlétében dr. Birkás Mária, Szeged megyei város tanácselnökhelyettese nyitotta meg a szegedi képzőművészek tárlatát. Az ünnepélyes tárlatnyitón megjelent ßocz József, az MSZMP Baranya megyei Bizottsága titkára, Szentirányi József, a Pécs városi Pártbizottság titkára, Szabó G. László, az MSZMP Szeged városi Bizottságának osztályvezetője, Takács Gyula, a Baranya megyei Tanács és Papp Imre, a Pécs Vasárnap rendezték meg a rádiótávírászok házi versenyét az MHSZ székházában úttörő, ifjúsági és felnőtt kategóriában. Minden versenyző megfelelt a követelményeknek. Ar első helyezettek esélyesként indulnak majd a megyei versenyen. * Fotó: Dömölki Piroska városi Tanács elnökhelyettese, valamint Martyn Ferenc Kos- suth-díjas festőművész és Dér István, a Magyar Képzőművészek Szövetsége szegedi területi szervezetének titkára, továbbá a kiállító művészek közül Novák András, Zombori László, Zoltánfy István és Kalmár Márton. Az ünnepélyes tárlatnyitón közreműködő Véninger Richárd szegedi hárfaművész előadása után kérésünkre dr. Birkás Mária elnökhelyettes röviden tájékoztatott bennünket a szegedi művészek helyzetéről. A szegedi képzőművészeti élet korántsem olyan gazdag tradíciókra épül, mint például az irodalmi, a Szegeden élő számszerint 28 képzőművész mégis egyre jelentősebb tényezője a város kulturális életének, szerves része a mai magyar képzőművészetnek — mondotta. A szegedi kiállítási lehetőségekről szólva az elnökhelyettes asszony elmondta: a városnak van egy háromszintes modern kiállítási objektuma a centrumban, szükség esetén azonban gyakran rendeznek kiállításokat a megyei tanács nagytermében, az egyetemi aulában és természetesen a művelődési házak nagytermeiben. Ennek megfelelően nyáron egyszerre akár több helyen is rendezhetnek kiállítást. A Szegeden élő művészeket folyamatosan igyekszenek ellátni, „szociális szempontból — lakás, műteremjuttatásokkal — is kielégíteni. Az alkotókedv, az egészséges versengés fölpezsdítése érdekében évenként több fokozatú alkotói dijakat ítélnek oda az arra érdemes művészeknek. Emellett jól működő pályázati- és ösztöndíjrendszert alakítottak ki — elsősorban a fiatal művészek támogatására. Végezetül dr. Birkás Mária megjegyezte, hogy legalább annyira várják már Szegeden is a pécsi művészek bemutatkozását, mint amilyen várakozást a szegedi, tárlat megnyitása előtt az itteni művészek és a közönség körében tapasztalt. Az egymás megismerése felé vezető úton ezzel az első lépés megtörtént, s most rajtunk, pécsieken a sor. A kiállítást március 4-ig — naponta 10-től 18 óráig — tekinthetik meg az érdeklődők. B. K. rossz gazdálkodás óvadékolás ellenére sem tudja folytatni gazdálkodását. A több mint 18 millió forintos hiány miatt a szövetkezetét szanálni kell. Ennek ódiumát a szövetkezet minden tagja viseli, mert csak 80 százalékos részesedésre futotta. Az év végére visszatartott 20 százalékot ezúttal nem volt miből kiborítékolni. A tegnapi közgyűlésen bűnbak-keresés helyett inkább csak azokat az okokat, tanulságokat vitatták újra, amik előidézték a valóban súlyos helyzetet s vonták le kollektíván a konzekvenciákat. így nem mehet tovább, a jövőben másképp kell is, lehet is csinálni. Ahogy a vezetőség beszámolójából és a felszólalásokból is kitűnt, csak részben időjárási, de legalább ilyen mértékben emberi okok, vezetési, szervezési problémák idézték elő a veszteséget. Továbbá az, hogy a tagok, tehát tulajdonosok sem érezték magukénak a közös gazdaság ügyét, sorsát. Tekintve, hogy mélyfekvésű, vizes gazdaságról van szó — ahol a vízrendezés, alagcsövezés most is folyik s egy pár évig még eltart - a csapadékos év, a sok belvíz súlyosabban érintette őket másoknál. De legalább ilyen mértékben a szervezetlenség is. A modern amerikai John Deere és szovjet Kirovecz traktorok - eszközellátottságban a két- újfalusiak messze az országos átlag felett vannak - gyakran álltak napokig meghibá- sodva legnagyobb dologidőben a gépműhely előtt. Nem sikerültek a vegyszerezések sem. A borsó, a cukorrépa felgazosodott, ez utóbbi csak 130 mázsás termést adott hektáronként — holott az előző évben 440 mázsát termeltek - s azt is napszámosok szedték ki. Csaknem minden növényt ráfizetéssel termeltek, még a kukoricát is, pedig a BKR rendszer tagjai. Paradicsomból 2,4 milliós kiesésük, ráfizetésük volt. Nem csoda, a paradicsom kilóját 6,60-ért állították elő és csak 1,60-ért tudták eladni. Veszteséggel zárt az állat- tenyésztés is, csak a marha- hizlalás és a baromfi hozott nyereséget, ráfizettek viszont a 32 milliós beruházással épített szakosított sertéskombinátra, az ott folyó termelésre. A tejtermelési átlaguk 1900 liter, s a tej önköltsége meghaladja a 6 forintot. A Magyar Nemzeti Bank osztályvezetője, dr. Kőpataki József, a központi pénzügyi szervek, valamint a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium képviseletében vett részt és szólalt fel a kétú jfalusi zárszámadáson. A minisztérium vezetése - mutatott rá nyomatékkai — külön figyelmet szeretne fordítani azokra a termelőszövetkezetekre, amelyek az elmúlt években koncentrálták és eszközökkel jól felszerelték gazdaságukat, köztük a kétújfalusi termelőszövetkezetre is, amely az elmúlt időszakban — az 1972-es egyesülés óta — 200 millió forint értéket fordított eszközfejlesztésre. Ez dicséretes volt, a hibát ott követték el, hogy nem tartalékoltak, nem képeztek biztonsági alapot a nehezebb évekre. A másik hiba, hogy e korszerű eszközökkel nem gazdálkodtak eléggé hatékonyan. A veszteség rendezésében a szövetkezet segítséget kap az államtól az 1976-os gazdasági év beindításához. Az állat- tenyésztő telepeket azonban be kell népesíteni, a korszerű, nagy gépeket jobhan kell kihasználni. Zámbó István, a Baranya megyei Pártbizottság vb-tagja, a Bikali Állami Gazdaság igazgatója a megyei és járási pártszervek nevében szólt a közgyűlésen. Van kiút ebből a súlyos helyzetből — hangsúlyozta, rámutatva a tsz erős vagyoni helyzetére. — Négy év alatt megduplázták itt a közös vagyont. A vezetők és tagok kölcsönös bizalma és egyet- akarása, a szervezett és fegyelmezett munka a kiút, és egyben a 18 millió hiány kigazdálkodásának a feltétele. Rné Eredményes gazdasági év Szederkényben és Lánycsókon Zárszámadó közgyűlésekre került sor február 16-án is, többek között Szederkényben és Lánycsókon. A szederkényi Karasica Gyöngye Tsz 1975. évét Czine- ge József elnök értékelte a művelődési házban megtartott közgyűlésen, melyen megjelent Novics János országgyűlési képviselő, Szűcs Pálné, az MSZMP Mohács járási Bizottságának munkatársa. A termelési érték 54 millió 406 ezer, míg a szövetkezeti eredmény 6 millió 606 ezer forintot tesz ki. Kiegészítő részesedésként 1 millió 871 ezer forintot osztottak ki. Az egy napi átlagkereset az 1974. évi 117 forintról 122 forintra emelkedett. Az egy tagra jutó éves jövedelem 27 528, míg a tervezett 26 847 forint. 1974-ben ez az összeg 26 598 forint volt. A háztáji gazdaságok a tsz segítségével 62 vágómarhát, 124 juhot, 1258 sertést, valamint 11 971 nyalat értékesítettek. Az állattenyésztési ágazatok közül vezető szerephez jutott a juhászat, fokozódott a sertés- és hí- zómarhaértékesítés mellett a gyapjúértékesítés is. A következő években elsősorban a juhá- szatot fejlesztik: a jelenlegi nyolcszáz anyajuh számát kétezerre növelik. Fejlesztésre, beruházásra 1974-ben 2 millió 12 ezer, míg 1975-ben már 4 millió 525 ezer forintot fordítottak. Ebben az évben juhhodály, zöldlucernaszárító készül és bér szereznek egy bálázógépet. A lánycsóki Hajnalcsillag Tsz kollektívájának munkáját Szűcs Imre elnök elemezte a helybeli művelődési házban. A szövetkezet termelési értéke elérte a 37 millió forintot, a nyereség pedig 6 millió 957 ezer forint. Az egy napi átlagkereset (tíz órát számolva) 138 forint: két forinttal több, mint az 1974. évi. Egy tsz-tag az elmúlt évben átlagban 32 ezer forint jövedelemhez jutott. Fejlesztésre csaknem másfél milliót fordítottak: felépült a sertés utónevelő, befejeződött a műhelyrekonstrukció. Idén víztárolót alakítanak ki és a mohácsi1 agrokémiai kombinát építését 1 millió 300 ezer forinttal segítik. 1977-ben már 1 millió 700 ezer forinttal vesznek részt a közös beruházásban. Kiválónak mondható eredményeket értek el a növénytermesztési ágazatokban: így cukorrépából 520 mázsás hektáronkénti hozamot a tervezett 300-zail szemben. Kenderből 98 és kukoricából 82 mázsát takarítottak be hektáronként. Egy tehén éves tejhozama 3350 liter. Az idei cél 3500 liter. Háztáji sertésből kétezer darabra kötöttek szerződést tavaly, ezt 1976-ban 2500-ra tervezik. Kár csupán a borsóve- tést érte a nagy esőzés miatt és a tervezettt húsz mázsás átlag 18-ra csökkent. Cs. J. lÄÄiilllÄ ....• 13 B irkás Mária Szeged tanácselnök-helyettese megnyitóbeszédét mondja.
