Dunántúli Napló, 1976. február (33. évfolyam, 31-59. szám)

1976-02-16 / 46. szám

A frissen vakolt villa teraszán üldögélő férfi elégedett. Mindent el­ért, megszerzett, amit csak akart. Egy hirtelen, kény­szerű mozdulat azonban nem várt ráadást jelez ... A főállásban, másodállás­ban, mellékállásban vég­zett munka tönkretette a szivét. Bertha Bulcsu egyik novellájából származik a tipikus helyzetvázlat. Volna hasonló is, ellentétes is bőven. Az önmagukat agyonhajszolók mellett azokról is lehetne beszél­ni, akiknek a másodállá­sa, mellékfoglalkozása, olyannyira formális volt, hogy csak egyetlen konk­rétum akadt benne, a pénz. amit kaptak. Ez utóbbi jelenség természe­tesen csak szórványos esetek­ben öltött testet, mégsem le­het elenyészőnek tekinteni azoknak az eseteknek a szá­mát, amelyekben a szocialista erkölcs normáit és a jogot sértő összefonódások voltak kimutathatók. Ezt tükrözi a Ba­ranya megyei Népi Ellenőrzési Bizottság 1974 májusában kel­tezett jelentése is. Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága rö­viddel ezután hozott állásfog­lalása nyomán megváltozott és ebben a tekintetben is jelentő­sen megjavult helyzetet a NEB újabb elemző vizsgálatnak ve­tette alá. Az erről készült je­lentés a javulás tényét általá­ban megállapítva, többek kö­zött arra is rámutat, hogy amíg az indokolatlan másodállások és mellékfoglalkozások meg­szüntetéséért, vissza szőrit ásó­ért intézkedések történtek, ezek száma csökkent, addig több területen tapasztalható a má­sodállások és mellékfoglalko­zások körének és számának növekedése is. Igazgatók, vállalatvezetők a megmondhatói, milyen kínos következményekkel, haraggal, sértődöttséggel jár felszólítani beosztottjukat, hagyjon fel má­sodállásával, mellékfoglalkozá­sával. A munkaügyi miniszter rendelete -— a másodállásról, mellékfoglalkozásról és a mun­kavégzésre irányuló egyéb jog­viszony keretében történő fog­lalkoztatásról — a személyes­kedés lehetőségét is kiszűrve, teremt rendet ezen a téren. Mivel a másodállások és mel­lékfoglalkozások előidézte gon­dok mindezen túl, gyakorlati­lag a munkaerőgazdálkodásra nehezedtek, a rendeletről és annak várható hatásáról dr. Schmidt Antaltól, a Baranya megyei Tanács munkaügyi osz­tályvezetőjétől kértünk felvilá­gosítást. ■■n rendét! — Mi tette indokolttá a ren­delet életbeléptetését? — Az új munkatörvénykönyv megjelenését követően egyszer már újra szabályozták a má­sodállások és mellékállások ügyét — 1971-ben. A Minisz­tertanács 1975 decemberében szabályozta a munkaerőgaz­dálkodás megjavítását szolgáló intézkedéseket. Ezek végrehaj­tására jelent meg a munka­ügyi miniszter és a pénzügy- miniszter együttes rendelete az igazgatási és adminisztratív munkakörökben alkalmazottak felvételi zárlatáról. A minisz­tertanácsi határozat előírta, hogy a létszámzárlat mellett felül kell vizsgálni és korlátoz­ni kell a másodállásban, mel­lékfoglalkozásban vagy a meg­bízási jogviszony keretében való foglalkoztatást. Emellett előírta, hogy a másodállás, mellékfoglalkozás, vagy bármi egyéb munkavégzéssel kapcso­latos jogviszony eseteit, az A létszámstop árnyékában * Uj követelmények Csak munkaidőn kívül... ilyen jogviszonyok létesítésé­nek feltételeit, végül azokat az elveket, amelyek biztosítják a munka mennyiségével és minő­ségével összefüggő díjazást, újból meg kell határozni. — A két rendelkezés közötti összefüggés most már érzé­kelhető. Milyen további köl­csönhatásai vannak ezeknek a rendeleteknek? — A Minisztertanács mint­egy két évvel ezelőtt hozott határozatot az alkalmazotti létszám alakulásával kapcso­latban. Ezt követően a válla­latoknak intézkedniük kellett volna az alkalmazotti létszám- arány csökkentése érdekében. Sajnos ez nem következett be, hanem az ellenkezője: tovább­ra is nőtt az alkalmazotti lét- számarány — ezen belül is fő­leg az adminisztratív dolgozók száma. A „létszámstop" pedig pontosan erre vonatkozik. És persze érzékenyen érinti a vál­lalatokat. A kiegyenlítődés ér­dekében volt szükség arra, hogy a másodállások és mel­lékfoglalkozások engedélyezési feltételeinek felülvizsgálatára és ezek korábbi feltételeinek újbólyi szabályozására sor ke­rüljön. Az új jogszabály lénye­gesen megszigorítja a koráb­bihoz képest az engedélyezés lehetőségeit, vagyis szoros egy­séget képez a „létszámstop­ra” vonatkozó rendelettel. Arra szorítja az eddig másod­állásban dolgozót, hogy a jö­vőben a főállásban tevékeny­kedjen — hatékonyabban és eredményesebben. — Ide kívánkozik a kérdés, mit értsünk a jövőben másod­álláson, mellékfoglalkozáson? — Ha a dolgozó munkaide­je az egyes munkaviszonyok­ban egybeesik, vagyis azonos időtartami, akkor a második munkaviszony másodállás. Ha a munkaidők nem esnek azo­nos időtartamra, akkor a má­sodik, illetve a további munka- viszony mellékfoglalkozás. A fő különbség gyakorlatilag abból ered, hogy valaki főfoglalko­zású munkakörének munkaide­jében vagy azon kívül végez-e más munkáltató számára mun­kát. —- Az ilyen munkakörök be­töltésével, vállalásával kapcso­latos szigorítás, legelőször a megsokasodott engedélyezési feltételekben nyilvánul meg. Ezen felül is új szabályozás az, hogy a dolgozónak a másod­állásos munka viszonyához az adott munkaterületre ^előírt végzettséggel, gyakorlattal", ille­tőleg kiemelkedő szakismeret­tel kell rendelkeznie. Emellett főállásban is példamutatóan és kiváló eredménnyel kell munkáját elvégeznie. Fontos követelmény ezenfelül az is, hogy nem vállalhatnak másod­állást azok a dolgozók, akik­re a jogszabály, vagy a válla­lati ügyvitelrend kötelezően előírja a munkahelyen való ál­landó jelenlétet. Ide tartoznak azok is, akik többnyire, vagy esetenként kiküldetésben dol­goznak, vagy külszolgálatot teljesítenek. — A másodállásokra és mel­lékfoglalkozásokra vonatkozó új rendelet értelmében a felül­vizsgálatot március 1-ig el kell végezni. A vállalatoknak a jog­szabály előírása szerint fel kell mérni valamennyi másodállás, mellékfoglalkozás létesítésére irányuló engedélyt, és amelyek a jogszabállyal ellentétesek, azokat vissza kell vonni. Bebesi Károly A héten befejeződnek a tsz-zárszámadások Négy jó év után Búcsú a másodállástól mérsékeltebb eredmények Megyeszerte most zajlanak a termelőszövetkezeti zárszám­adások. A közgyűlések több­ségét már megtartották. A ha­táridő február 20-a, vagyis a hét péntekéig 67 baranyai termelőszövetkezetben, egy halászati szövetkezetben és öt tsz-társulásban kell megtarta­ni a zárszámadási közgyűlést. A végeredményt, azt, hogy ezúttal pontosan milyen ered­ménnyel zártak a baranyai mezőgazdasági tsz-ek, egész pontosan majd csak a kom­puter fogja megmondani. Feb­ruár 20-a után a zárszámadá­si mérlegek egy-egy példá­nyát a megyei Bevételi Hiva­tal felküldi a Pénzügyminisz­térium Országos Számító Köz­pontjába. A komputer ott igen gyorsan feldolgozza a 100 legfontosabb mérlegada­tot, s március elején vissza­küldik a megyéknek a pontos összesítést. Teljes áttekintést és tiszta képet csak ezekből a gépi adatokból kaphatunk. Az eddig megtartott közgyű­lési beszámolókból, valamint az elmúlt gazdasági év főbb tervmutatóinak alakulásából azonban máris le lehet vonni Gyarapodó városok Tolnában Az üdén is újabb létesít­ményekkel gyarapodik Tolna megye két városa: Szekszárd és Dombóvár. Szekszárdon átadják rendeltetésének a kétszáz személyes egészség- ügyi szakközépiskolai diák­otthont, valamint a 144 ágyas aktív elmekórházat is. Az idén elkészül a megyei úttörőház. Dombóvárott az első ne­gyedévben várható az orvo­si rendelővel ellátott húsz lakásos garzonház átadása. A dombóvár-gunarasil me­legfürdőnél várhatóan má­jusban - megnyilik a Tolna megyei Idegenforgalmi Hi­vatal télen is használható 18 szobás termál motelje. Több sört kap a Balaton Van-e kelendőbb portéka mondjuk a harminc-harmincöt fokos nyári melegben, mint a jó hideg sör, különösen ha gyöngyözik kívülről az üveg? De ahhoz, hogy a nyáron elég le­gyen, már most finiselniük kell a sörgyáraknak. Itt a Dél-Du- nántúlon két gyár is akad: Pé­csett az idén hatszázezer hek­toliter „terem" ebből a nedű­ből, Nagykanizsán pedig 570 ezer hektó. A kanizsai gyár rekonstrukció előtt áll, s ha igaz, 1979-re utolérik a pécsi gyár termelé­sét: 250 ezer hektóval többet gyártanak majd a jelenleginél. De ami még jobb hír Nagyka­nizsáról, az idén több sört kül­denek palackban a Balatonra, mint eddig bármikor. Dr. Petró Imre, a gyár főmér­nöke tájékoztatásunkra elmon­Iparban, mezőgazdaságban csÉB HAVI 50 FORINTOS CSOPORTOS ÉLET- ÉS BALESETBIZTOSÍTÁS, FOKOZOTTABB ANYAGI BIZTONSÁG. 40 000 forint összegű életbiztosítás, 120 000 forintig terjedő balesetbiztosítás. Gyógyintézeti ápolás esetén költségtérítés Segélyezési lehetőség. dotta, hogy a kétszázmillió fo­rintos rekonstrukció nyomán szinte új gyárat építenek. A kö­zelmúltban állítottak üzembe egy 15 000 palack/óra teljesít­ményű palackozógépet, s rövi­desen újabb hasonló gép kezdi meg működését. Júliusra ezzel szinte megháromszorozódik a palackozási kapacitás: ez pedig azt jelenti, hogy több palackos sör kerül a Balaton környékére — saját termelésből és export­ból. Ugyanis az export sört — jugoszláv, osztrák termék — itt töltik üvegekbe. (Hazánkban évente 1 millió hektoliter export­sör fogy.) Az idén új főzőház építéséhez kezdenek és sor kerül a teljes erőtelepi rekonstrukcióra is. A nagyberuházás 1978-ra készül el, s egy évre rá, már évi 800 ezer hektoliter sört gyártanak. A gyár siófoki, keszthelyi és za­laegerszegi palackozóját is kor­szerűsítik: a régi palackozó vo­nalakat mind lecserélik. Kanizsán öt sörfajtát gyárta­nak: a Balatoni világost, a Ki­nizsit, a Kanizsát, a Göcsej bar­nát és a Sirályt. A piac igényei­nek megfelelően- — a mi pécsi Szalon sörünknek társa — a Balatoni világos adja a terme­lés 90 százalékát, s a termékek 83 százaléka palackozva kerül a forgalomba. Ez az arány nem fog változni a rekonstrukciót követő időkben' sem. Úi termé­kük a december hónapban gyártott, szezonális jellegű Pa­racelsus, amely 22 B fokos. Ezt minden évben, decemberben fogják gyártani és piacra vinni. Mint megtudtuk, Kanizsán a napokban kezdődött a készlet- feltöltés: teljes nyári üzemmel dolgoznak a gépeik. Ha sikerül, áprilisra feltöltik az ászokpin- cét, s akkor — az új töltősorok segítségével — zökkenőmente- sebb lesz a nyári balatoni el­látás, mint tavaly. S több lesz a hideg sörünk is, feltehetően, hiszen hosszú évek óta nem volt ilyen jó „jég- aratás” a Balatonon ... K. F. bizonyos általánosítható követ­keztetéseket. Tény, hogy Bara­nya termelőszövetkezetei eddi­gi legeredményesebb ötéves tervüket zárják, de az is tény, hogy az ötből a leggyengébb év a tavalyi volt. A megye mezőgazdasági termelésének fejlődési üteme évi 10 száza­lékos volt - magasabb az or­szágos átlagnál - de ez a dinamizmus 1975-ben lelas­sult, s a termelés tavaly csak 5-6 százalékkal növekedett. Döntően belejátszott ebbe a kedvezőtlen időjárás, ami az elmúlt másfél-két évben — gondoljunk a sok csapadékra, a belvíz- és árvízkárokra — különösen sújtotta ezt a táj­egységet. A hústermelés jelentősége Mindez, hogyan jelentkezik a zárszámadásokban? Az ed­digi közgyűléseken kivétel nél­kül minden szövetkezeti elnök súlyos búza-, borsó-, cukorré­pahozam és bevétel-kiesések­ről számol be. Talán az egye­düli kukorica kivételével a nö­vénytermelési ágazat hosszú évek óta leggyengébb évét zárta. Ezúttal legtöbb tsz-ben az állattenyésztés - elsősorban a hústermelés — kompenzálta úgyahogy ezeket a kieséseket. Az alacsony tejtermelés azon­ban rontotta a viszonylag jó állattenyésztési eredményeket. Legnagyobb érvágás volt a búzatermés kiesés, ami 140— 150 millióval rövidítette meg a tsz-eket, s ez a 150 millió na­gyon fog hiányozni az 1976. évi tartalékokból. A zárszámadások első fél­idejét túlnyomórészt a jobb tsz-ek közgyűlései határozták meg. A tapasztalat az, hogy még a legjobb tsz-ekben is csökkent az előző évhez ké­pest a mérleg szerinti nyere­ség, a szövetkezeti bruttó jö­vedelem s ennek megfelelő­en a tagoknak kifizetett mun­kabér összege. A mohácsi Üj- barázda Tsz az előző évi 16,6 millió forinttal szemben 1975- ben csak 3,7 millió forint nye­reséget termelt, az egy főre eső havi átlagbér pedig 3038 forintról, 2804 forintra esett vissza, az éves átlagjövedelem az előző évi 36 ezer forinttal szemben most csak 33 647 fo­rint volt. A mohácsszigeti Du- navölgye Tsz-ben 17,1 millió forintról 10,6 millióra csökkent a nyereség s a tagok munka­bérét csak úgy tudták szinten tartani, illetve kismértékben növelni, hogy 2,3 millió forin­tot felhasználtak a tartaléka­ikból. A babarci Béke Tsz- ben 15 millió forintról 13 mil­lióra csökkent a nyereség, a biztonsági alapból itt 3,5 mil­lió forintot vettek ki. Belvárd- gyulán 17 millió forintról 9 millióra esett vissza a nyere­ség. Az idén nyereségrészesedést nagyon kevés szövetkezet fi­zet, de több helyen lesz úgy, hogy csak a 80 vagy 90 szá­zalékot fizetik ki, hogy alap­hiánnyal zárnak, vagy éppen veszteséggel. Szanálni a prog­nózis szerint, öt vagy hét szö­vetkezetét kell. Biztató jelek Az 1976-os gazdasági év indítása tehát még nehezebb, mint az elmúlt évé volt. Ki­sebbek a biztonsági alapok, a tartalékok. Biztató viszont, hogy az őszi gabonákat, a búzát ezúttal a tervezett terü­let 100 százalékán elvetették, s hogy a búzák áttelelése- kedvező, ami pillanatnyilag jó terméskilátásokkal kecsegtet. — Rné — tiétföi □ I!||||!|||||II:|! *zet5tt<<>

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom