Dunántúli Napló, 1976. február (33. évfolyam, 31-59. szám)
1976-02-15 / 45. szám
1976. február 15., vasárnap Dunantmt napló 3 Tartani tíz almáit ötéves terv Utómét Felzárkózunk az élmezőnyhöz — Ha mezőgazdaságunk tartani tudja azt a növekedési ütemet, amit az előző öt év alatt elért, akkor felzárkózik az élmezőnyhöz. — Az V. ötéves tervben a fejlesztésre szánt eszközök 60 százalékát gépberuházásokra fordítjuk. — Nem tudjuk, nem is akarjuk nélkülözni azt a több tízmiiliárd forinttal mérhető árut, amit a kistermelők adtak, korszerűsíteni kell ezt a tevékenységet — mondotta a Dunántúli Naplónak adott interjújában dr. Kovács Imre. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes részt vett a baksai zárszámadási közgyűlésen, majd fogadta munkatársainkat. 3.4 százalék 1— Miniszterhelyettes elvtárs, az utóbbi évtizedben mezőgazdaságunk lépést tartott a fejlettebb országokéval, de a szakadék nem csökkent. A gyorsabb felzárkózás érdekében milyen területekre kívánja összpontosítani erőfeszítéseit a kormány? — Nekem az a meggyőződésem, hogyha tudjuk tartani azt' a növekedési ütemet a következő öt évben, amit az előző öt évben elért a mező- gazdaság, akkor egyben ennek a felzárkózási igénynek is eleget teszünk és a jelenlegi középmezőnyből a mezőny első felébe tudunk feljutni. Hogy ezt az ütemet tartani tudjuk — meri azon áll vagy bukik A egész felzárkózás, hogy ezt a 3,4 százalékot tudjuk-e tartani a következő öt évben — ennek érdekében a terv azzal számol, hogy a növénytermesztést az V. ötéves tervben gyorsabban fejlesztjük, mint az állattenyésztést. A termelési rendszerek örvendetes kibővülésével és további kibővítésével megvan a lehetősége, a garanciája annak, hogy ezt a gyorsabb ütemű növénytermesztési fejlesztést elérjük. Ez szerencsésen találkozik az igényekkel is. Szükség van arra, hogy több gabonát, több ipari növényt termeljünk és szükség van a kertészeti termékekben is egy erőteljesebb ■növelésre. És ez egyik garanciáját jelentheti, hogy ezt a 3.4 százalékos ütemet elérjük. Egy dolgot azonban mindenképpen hangsúlyozni kell: az állattenyésztés kisebb ütemben fejlődik ugyan összességében, mint az előző öt évben, de ezen belül a nagyüzemekben nem kisebb, hanem az előzőnél nagyobb mértékben kell fejleszteni az állat- tenyésztés termelését azért, hogy a kisüzemek viszonylag szerény növekedését ellensúlyozni tudja. • • Összhangot — Mondhatjuk tehát, hogy a beruházások a következő években főleg a növénytermesztésben történnek? — A beruházás-poliitikában számunkra az egyik legfontosabb kérdés, hogy a rendelkezésre álló, viszonylag szerény fejlesztési eszközökből hogyan tudjuk termelési céljainkat kellően megalapozni. Az az elképzelésünk, hogy az eddiginél jobb beruházási munka mellett — tehát hogy gyorsabban befejezzük a beruházást, a rekonstrukciót előtérbe helyezzük, olcsóbb megoldással építkezzünk — irányt kell venni — és a terv ezt tartalmazza — a gépi beruházás előtérbe helyezésére. Azzal számolunk, hogy a következő öt évben a fejlesztésre szánt eszközök 60 százalékát fordítjuk gépberuházásra. Az előző öt évben 50 százalékát fordítottuk. A növénytermesztés gyorsabb fejlesztése kerül előtérbe — Komplex gépi beruházások — A nagyüzemmel integrált háztáji A gépi beruházáson belül kellő összhangot akarunk teremteni az erőgépek, munkagépek és különböző technikai eszközök beszerzése és rendelkezésre bocsátása között. Tehát komplex gépi beruházásra gondolunk, úgyhogy az adott ágazatban minden termelési folyamat gépesítettségét azonos színvonalra emeljük. Az olcsóbbat! — Ez az álláspont bizonyára rokonszenves a tsz-ek számára, akiknek egyik legsúlyosabb gondja a tömegtakarmányok betakarítása és tárolása. A régiek szerint a tei a jászolban van. Takarmányozásunk azonban jelenleg rendkívül drága, a tömegtakarmányok betakarítása és tárolása nincs megoldva, a gazdaságok nagyteljesítményű komplex gépsorokat sürgetnek. — örök igazság, hogy a tej a jászolban van. És abban, hogy a szarvasmarha-tenyésztésben és a tejtermelésben ilyen alacsony színvonalon vagyunk, abban benne van többek között az, hogy takar- mónytermelésünk színvonala és a takarmányozás színvonala nagyon sok kívánnivalót hagy maga után. Az olcsóbb tejtermeléshez sok jó minőségű tömegtakarmányra van szükség, és nálunk éppen ez hiánycikk. Biztos, hogy kellenek nagyteljesítményű gépek is. Én azonban azt mondom, nem ez az elsődleges, s főleg nem az egyedüli megoldás. Mert a nagyteljesítményű komplex gépsorok, azok drágák, a beszerzésük is drága, amortizációjuk nagy, nagy az energiaigényük, s ha csak erre alapozunk a takarmónytermelésben, akkor ebből már nem lesz olcsó tömegtakarmány. Szükség van természetesen megfelelő gépekre is, olyan cukorrépabetakarító gépre, amely lehetővé teszi, hogy a répafej meg a levél összegyűjthető takarmányozásra alkalmas legyen. Meg olyan kukoricakombájnra, amely lehetővé teszi azt, hogy a szárt takarmányozásra fel lehessen használni. A gépesítési politikában erre gondolunk is. Én nem azt mondom, hogy rossz út, ha valaki ebbe az irányba megy, de az üzemeknek nagyon fontos feladata, hogy ne csak erre várjanak. Ahogy tíz évvel ezelőtt, meg korábban csinálták a nagyüzemek, az a lehetőség most is megvan, azt is alkalmazni kell, nem mindig a legkomplikáltabb megoldást kell keresni, hanem a legegyszerűbbet, mert az egyben olcsó is. Hazai gyártás — Az utóbbi években megjelentek a nagyteljesítményű traktorod, késnek azonban a megfelelő munkagépek. — Valóban, a nagyteljesítményű erőgépek munkagépekkel való ellátása kívánnivalókat hagy maga után, mert az erőgépbeszerzés az elmúlt évben kedvezőbb volt a tervezettnél, és ehhez munkagépekkel felzár kózni elég nehezen tudtunk. A munkagép-beszerzés két módon lehetséges: vagy importáljuk, vagy saját gyártásból előállítjuk azokat. Nekünk elsősorban a saját előállításra kell berendezkedni. A MEZŐGÉP Tröszt ezt meg is kezdte és folytatta. Nem is a kapacitáson múlott elsősorban, hogy nem volt időben és jó minőségben munkagép a nagyteljesítményű erőgépekhez, hanem elsősorban anyagellátási problémák voltak itt. Vállalkozzanak — On nagy érdeklődést mutatott a háztáji kapacitás korszerűsítésére irányuló baksai kísérletek iránt. Mi a háztáji jövője? — Mi minden áron teljesíteni akarjuk az V. ötéves tervet és ehhez szükség van a kistermelők támogatására abból az alapvető politikai célkitűzésből kiindulva, hogy több termékre, egyre több termékre van szükség a mezőgazdaságban, az élelmiszertermelésben. Azt a több tízmiiliárd forinttal mérhető árut, amit a kistermelők megtermelnek egyrészt saját fogyasztásra, de az esetek nagyrészében árutermelésre is azt nem nélkülözhetjük és nem is akarjuk nélkülözni, ezzel számolunk. Ez benne van a tervben is. Segítjük a kisgazdaságok termelését és olyan helyzetet teremtünk, hogy megtalálják számításukat, ha vállalkoznak mezőgazdasági termelésre. — Sok embert még mindig visz- szatartanak az adóval történt nem éppen ösztönző lépések. Nem az adórendszer elveiben volt probléma, mert az jó. Az a normális mértékű kisüzemi termelést lehetővé teszi, a túlzott mértékű kistermelést adóztatja csak progresszíven és ettől a jövőben sem akarunk elállni. Mert nem az a cél. hogy egy-egy kistermelő gazdaságban 200 hízott sertést állítsanak elő, hanem az, hogy minél több helyen állítsanak elő 10, 15, vagy akár 50 darabot. A Pénzügyminisztérium és a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium ebben az évben kidolgozza a kistermelők adóztatásának olyan új rendszerét, ami gazdaságpolitikai céljainknak megfelel és ami nem riasztja, hanem inkább segíti a kisüzemi termelést. Azt tervezzük, hogy 1977. január 1-től életbe léptetjük az új adórendszert. Addig is olyan helyzetet teremtünk, hogy még elvétve se riasztják el az adóztatás gyakorlatával a kistermelőket. Támogatjuk — A kisgazdaságok attól tartanak, hogy kisebb kereskedelmi pangás esetén rögtön rajtuk marad a kész áru, vagyis biztosra szeretnének menni. — Hangsúlyozom, nem átmeneti agrárpolitikai elem, hogy a kistermelést támogatjuk. Erre hosszú időn keresztül szükség lesz. Éppen ezért be kell arra rendezkedni, hogy korszerűsítsük ezt a tevékenységet, hogy tartósan vállalkozzanak rá azok,, akiknek ehhez lehetőségük van. A nagyüzemekkel kapcsolatban azt szeretnénk elérni, hogy minél több olyan tsz, vagy állami gazdaság legyen, amelyek olyan korszerűen és olyan jól foglalkoznak a kisüzemi termeléssel, mint a baksai Ezüstkalász Tsz. Ezt a példát — és még. van néhány hasonló jó példa — szeretnénk minél szélesebb körben hirdetni, elterjeszteni. A szemlélet- formálás mellett az előrelépés egyik garanciája a kisüzemi termeléssel kapcsolatban, hogy a közös gazdaság hogyan tudja és akarja saját eszközeivel integrálni, segíteni, támogatni a kisgazdaságok termelését. Reméljük, hogy a nagyüzemek megértik a kistermelés előmozdításához fűződő érdekeinket és aktívan részt vesznek támogatásukban. Szokolai István Báling József, A komplex betakaritó gépsorok a jövőben még nagyobb jelentőséget kapnak a növénytermelésben. Képünkön: kukorica betakaritó kombájnok és a szállító járművek Mohács 1980-ra 23—24 ezer lakosú várossá fejlődik A város V. ötéves tervének fő célkitűzései Kiemelkedő eredményeket hozott a IV. ötéves terv Mohács politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális életében — ál- Icpította meg a városi pártbizottság azon az ülésen, amelyen értékelték az elmúlt öt esztendő eredményeit és meghatározták az V. ötéves terv város- fejlesztésének fő célkitűzéseit. Az eltelt öt év alatt a város népessége 1300 fővel nőtt, — jelenleg 20 000-en laknak Mohácson. Szép fejlődés A város legfőbb gazdasági útmutatói egyenletes fejlődésről tanúskodnak. Az ipari termelés évi 14 százalékkal nőtt, — öt év alatt 70 százalékkal és 1975 végére elérte az 1 milliárd 400 ezer forintot. A tervidőszakban a gyárak, üzemek fejlesztésére 1,6 milliárd forintot költöttek. Új üzemekkel bővült a Farost- lemezgyár, a Volán 12-es Vállalat, Gabonafelvásárló Vállalat, AFIT, Téglagyár, Vegyesipari Vállalat... Rekonstrukció volt az öntödei vállalatnál, a selyemgyárnál. A mezőgazdasági szövetkezetek mintegy 180 millió forintot ruháztak be. Szarvasmarha-, sertéstelepek épültek. Nagymértékben nőtt a szántóföldi növények termésátlaga. Javultak a lakosság életkörülményei, a jövedelmek kedvezően alakultak. A takarékbetétállomány az eltelt öt év alatt 65 százalékkal nőtt. Korszerű kereskedelmi és vendéglátó egységek jöttek létre, — az alapterület 1214 négyzetméterrel bővült. Új piac épült. öt év alatt 1000 új lakás épült. Az új lakások többsége vízvezetékes, jelentős részüket bekapcsolták a távhőellátásba. A város egész területén van közműves vízellátás és megépült a szennyvíz-átemelő. Korszerűsödött a közvilágítás, felújították a szigeti főútvonalat és megépült a felső-kandai út. Új beton és földgátak építésével megerősödött a város vízvédelme. Felépült az AFIT szerviz, a Patyolat gyorstisztító, bővült az építőipari szolgáltatás. A nyugati városrészben új női és férfi fodrászszalon épült. Gyarapodott a »• művelődés- ügyi, egészségügyi hálózat. Elkészült a 94 ágyas idegosztály, a mentőállomás, a kórház új hőközpontja. Felépült az új könyvtár, a szigeti klub-könyvtár, a 75 személyes óvoda. A lakosság nagy tetszéssel fogadta a köztéri képzőművészeti alkotások gyarapodását, ezek sorából kiemelkedik a Lenin emlékmű. A következő, az ötödik ötéves terve biztosítja a város további fejlődését. A város középfokú központ, vonzó hatásával a jövőben is számolnak: 1980-ra 23-24 ezerre nő lakosainak száma. A terv kimondja: a gazdaság minden területén főfeladat a termelés hatékonyságának növelése. A termelés évi 8—10 szá- zaléákos növekedése a cél. Az átlagosnál jobban emelkedjen a farostlemez, a bútoripari termék, az építőanyag termelése, valamint a textilhulladék feldolgozása. Rekonstrukció várható a Farostlemezgyárnál, az öntödei vállalatnál, a TEMAFORG Vállalatnál, az ÉPSZOV-nél. Új üzemként lép a termelésbe a Szék- és Kárpitosipari Vállalat, valamint az Építőanyagipari Vállalat. A beruházások elsősorban a gazdaságos és verseny- képes exporttermelést célozzák. A mezőgazdasági termelés évi 4-5 százalékos növekedésével számolnak. Fejleszteni kívánják a termelési lendszere- ket. Az állattenyésztésben fő cél a hozamok javítása, az állomány minőségének növelése. A terv az építőipari termelés évi növekedését 4,5—5 százalékban határozza meg. Az életszínvonal, az életkörülmények további javulásának tervezett számai: az egy főre jutó reáljövedelem 18—20 százalékkal, a reálkeresetek 14—16 százalékkal növekedjenek. Számolnak azzal, hogy a vállalatok, üzemek társadalmi hozzájárulást adnak a lakás, az általános iskolai és szakmunkás- képzés féladatainak megoldásához. öt év alatt 650 lakás megépítését tervezik — ebből 530 magánerős. A lakásépítés módjának megválasztásával a városközpont rekonstrukcióját is segíteni akarják. Cél az is, hogy a lakásokkal egyidőben a kapcsolódó létesítmények megépüljenek. Egészségügy Az egészségügyi ágazat fejlesztésének fő feladata: 105 új kórházi ágy létesítése, amivel megoldódik a szülészet és nőgyógyászat igénye. A nyugati városrészben megteremtik egy 40 személyes bölcsőde üzemelésének feltételeit. Ugyancsak a nyugati városrészben egy 50 személyes óvoda megépítése szükséges. Még ebben az évben bővíteni kívánják az Eötvös utcai óvodát, befejezni a kór- ház-MOFA óvoda létesítését. Új, 8 tantermes iskola épül a nyugati városrészben, a Tompa Mihály utcai megszűnt tanintézetben zenei általános iskolát alakítanak ki. A Radnóti lakótelepen igény van a közművelődést szolgáló klubok kialakító sá ra. Tervezik a „történelmi emlékpark" kialakítását a mohácsi csata 450. évfordulójára. A Városi Tanács az V. ötéves terv során mintegy 170 millió forintot fordít fejlesztésre. A legtöbbet lakásépítésre fordítják.
