Dunántúli Napló, 1976. február (33. évfolyam, 31-59. szám)

1976-02-15 / 45. szám

1976. február 15., vasárnap Dunantmt napló 3 Tartani tíz almáit ötéves terv Utómét Felzárkózunk az élmezőnyhöz — Ha mezőgazdasá­gunk tartani tudja azt a növekedési ütemet, amit az előző öt év alatt elért, akkor felzárkózik az élme­zőnyhöz. — Az V. ötéves tervben a fejlesztésre szánt eszközök 60 százalékát gépberuházásokra fordít­juk. — Nem tudjuk, nem is akarjuk nélkülözni azt a több tízmiiliárd forinttal mérhető árut, amit a kis­termelők adtak, korszerű­síteni kell ezt a tevékeny­séget — mondotta a Du­nántúli Naplónak adott interjújában dr. Kovács Imre. A mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszterhelyettes részt vett a baksai zárszám­adási közgyűlésen, majd fo­gadta munkatársainkat. 3.4 százalék 1— Miniszterhelyettes elvtárs, az utóbbi évtizedben mezőgazdasá­gunk lépést tartott a fejlettebb országokéval, de a szakadék nem csökkent. A gyorsabb felzárkózás érdekében milyen területekre kí­vánja összpontosítani erőfeszítéseit a kormány? — Nekem az a meggyőző­désem, hogyha tudjuk tartani azt' a növekedési ütemet a következő öt évben, amit az előző öt évben elért a mező- gazdaság, akkor egyben en­nek a felzárkózási igénynek is eleget teszünk és a jelenlegi középmezőnyből a mezőny el­ső felébe tudunk feljutni. Hogy ezt az ütemet tartani tudjuk — meri azon áll vagy bukik A egész felzárkózás, hogy ezt a 3,4 százalékot tud­juk-e tartani a következő öt évben — ennek érdekében a terv azzal számol, hogy a nö­vénytermesztést az V. ötéves tervben gyorsabban fejlesztjük, mint az állattenyésztést. A termelési rendszerek ör­vendetes kibővülésével és to­vábbi kibővítésével megvan a lehetősége, a garanciája an­nak, hogy ezt a gyorsabb üte­mű növénytermesztési fejlesz­tést elérjük. Ez szerencsésen találkozik az igényekkel is. Szükség van arra, hogy több gabonát, több ipari növényt termeljünk és szükség van a kertészeti ter­mékekben is egy erőteljesebb ■növelésre. És ez egyik garan­ciáját jelentheti, hogy ezt a 3.4 százalékos ütemet elérjük. Egy dolgot azonban min­denképpen hangsúlyozni kell: az állattenyésztés kisebb ütem­ben fejlődik ugyan összessé­gében, mint az előző öt év­ben, de ezen belül a nagyüze­mekben nem kisebb, hanem az előzőnél nagyobb mérték­ben kell fejleszteni az állat- tenyésztés termelését azért, hogy a kisüzemek viszonylag szerény növekedését ellensú­lyozni tudja. • • Összhangot — Mondhatjuk tehát, hogy a beruházások a következő években főleg a növénytermesztésben tör­ténnek? — A beruházás-poliitikában számunkra az egyik legfonto­sabb kérdés, hogy a rendel­kezésre álló, viszonylag sze­rény fejlesztési eszközökből hogyan tudjuk termelési cél­jainkat kellően megalapozni. Az az elképzelésünk, hogy az eddiginél jobb beruházási munka mellett — tehát hogy gyorsabban befejezzük a be­ruházást, a rekonstrukciót elő­térbe helyezzük, olcsóbb meg­oldással építkezzünk — irányt kell venni — és a terv ezt tartalmazza — a gépi beru­házás előtérbe helyezésére. Azzal számolunk, hogy a kö­vetkező öt évben a fejlesztés­re szánt eszközök 60 százalé­kát fordítjuk gépberuházásra. Az előző öt évben 50 száza­lékát fordítottuk. A növénytermesztés gyorsabb fejlesztése kerül előtérbe — Komplex gépi beruházások — A nagyüzemmel integrált háztáji A gépi beruházáson belül kellő összhangot akarunk te­remteni az erőgépek, munka­gépek és különböző technikai eszközök beszerzése és rendel­kezésre bocsátása között. Te­hát komplex gépi beruházás­ra gondolunk, úgyhogy az adott ágazatban minden ter­melési folyamat gépesítettsé­gét azonos színvonalra emel­jük. Az olcsóbbat! — Ez az álláspont bizonyára rokonszenves a tsz-ek számára, akiknek egyik legsúlyosabb gond­ja a tömegtakarmányok betakarí­tása és tárolása. A régiek szerint a tei a jászolban van. Takarmá­nyozásunk azonban jelenleg rend­kívül drága, a tömegtakarmá­nyok betakarítása és tárolása nincs megoldva, a gazdaságok nagytel­jesítményű komplex gépsorokat sürgetnek. — örök igazság, hogy a tej a jászolban van. És abban, hogy a szarvasmarha-tenyész­tésben és a tejtermelésben ilyen alacsony színvonalon vagyunk, abban benne van többek között az, hogy takar- mónytermelésünk színvonala és a takarmányozás színvona­la nagyon sok kívánnivalót hagy maga után. Az olcsóbb tejtermeléshez sok jó minősé­gű tömegtakarmányra van szükség, és nálunk éppen ez hiánycikk. Biztos, hogy kellenek nagy­teljesítményű gépek is. Én azon­ban azt mondom, nem ez az elsődleges, s főleg nem az egyedüli megoldás. Mert a nagyteljesítményű komplex gép­sorok, azok drágák, a beszerzé­sük is drága, amortizációjuk nagy, nagy az energiaigényük, s ha csak erre alapozunk a takarmónytermelésben, akkor ebből már nem lesz olcsó tö­megtakarmány. Szükség van természetesen megfelelő gé­pekre is, olyan cukorrépabeta­karító gépre, amely lehetővé teszi, hogy a répafej meg a levél összegyűjthető takarmányo­zásra alkalmas legyen. Meg olyan kukoricakombájnra, amely lehetővé teszi azt, hogy a szárt takarmányozásra fel lehessen használni. A gépesítési politi­kában erre gondolunk is. Én nem azt mondom, hogy rossz út, ha valaki ebbe az irányba megy, de az üzemeknek nagyon fontos feladata, hogy ne csak erre várjanak. Ahogy tíz évvel ezelőtt, meg korábban csinálták a nagyüzemek, az a lehetőség most is megvan, azt is alkalmaz­ni kell, nem mindig a legkomp­likáltabb megoldást kell keres­ni, hanem a legegyszerűbbet, mert az egyben olcsó is. Hazai gyártás — Az utóbbi években megjelen­tek a nagyteljesítményű traktorod, késnek azonban a megfelelő mun­kagépek. — Valóban, a nagyteljesítmé­nyű erőgépek munkagépekkel va­ló ellátása kívánnivalókat hagy maga után, mert az erőgép­beszerzés az elmúlt évben ked­vezőbb volt a tervezettnél, és ehhez munkagépekkel felzár kózni elég nehezen tudtunk. A munkagép-beszerzés két módon lehetséges: vagy importáljuk, vagy saját gyártásból előállít­juk azokat. Nekünk elsősorban a saját előállításra kell beren­dezkedni. A MEZŐGÉP Tröszt ezt meg is kezdte és folytatta. Nem is a kapacitáson múlott elsősorban, hogy nem volt idő­ben és jó minőségben munka­gép a nagyteljesítményű erő­gépekhez, hanem elsősorban anyagellátási problémák voltak itt. Vállalkozzanak — On nagy érdeklődést muta­tott a háztáji kapacitás korszerű­sítésére irányuló baksai kísérletek iránt. Mi a háztáji jövője? — Mi minden áron teljesíteni akarjuk az V. ötéves tervet és ehhez szükség van a kisterme­lők támogatására abból az alapvető politikai célkitűzésből kiindulva, hogy több termékre, egyre több termékre van szük­ség a mezőgazdaságban, az élelmiszertermelésben. Azt a több tízmiiliárd forint­tal mérhető árut, amit a kis­termelők megtermelnek egy­részt saját fogyasztásra, de az esetek nagyrészében áruterme­lésre is azt nem nélkülözhetjük és nem is akarjuk nélkülözni, ezzel számolunk. Ez benne van a tervben is. Segítjük a kis­gazdaságok termelését és olyan helyzetet teremtünk, hogy meg­találják számításukat, ha vállal­koznak mezőgazdasági terme­lésre. — Sok embert még mindig visz- szatartanak az adóval történt nem éppen ösztönző lépések. Nem az adórendszer elvei­ben volt probléma, mert az jó. Az a normális mértékű kisüze­mi termelést lehetővé teszi, a túlzott mértékű kistermelést adóztatja csak progresszíven és ettől a jövőben sem akarunk elállni. Mert nem az a cél. hogy egy-egy kistermelő gaz­daságban 200 hízott sertést ál­lítsanak elő, hanem az, hogy minél több helyen állítsanak elő 10, 15, vagy akár 50 darabot. A Pénzügyminisztérium és a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium ebben az évben kidolgozza a kisterme­lők adóztatásának olyan új rendszerét, ami gazdaságpoli­tikai céljainknak megfelel és ami nem riasztja, hanem in­kább segíti a kisüzemi terme­lést. Azt tervezzük, hogy 1977. január 1-től életbe léptetjük az új adórendszert. Addig is olyan helyzetet teremtünk, hogy még elvétve se riasztják el az adóz­tatás gyakorlatával a kisterme­lőket. Támogatjuk — A kisgazdaságok attól tar­tanak, hogy kisebb kereskedelmi pangás esetén rögtön rajtuk ma­rad a kész áru, vagyis biztosra szeretnének menni. — Hangsúlyozom, nem át­meneti agrárpolitikai elem, hogy a kistermelést támogatjuk. Erre hosszú időn keresztül szükség lesz. Éppen ezért be kell arra rendezkedni, hogy korszerűsítsük ezt a tevékeny­séget, hogy tartósan vállalkozza­nak rá azok,, akiknek ehhez le­hetőségük van. A nagyüzemekkel kapcsolat­ban azt szeretnénk elérni, hogy minél több olyan tsz, vagy állami gazdaság legyen, amelyek olyan korszerűen és olyan jól foglalkoznak a kis­üzemi termeléssel, mint a bak­sai Ezüstkalász Tsz. Ezt a pél­dát — és még. van néhány hasonló jó példa — szeretnénk minél szélesebb körben hirdet­ni, elterjeszteni. A szemlélet- formálás mellett az előrelépés egyik garanciája a kisüzemi termeléssel kapcsolatban, hogy a közös gazdaság hogyan tud­ja és akarja saját eszközeivel integrálni, segíteni, támogatni a kisgazdaságok termelését. Reméljük, hogy a nagyüzemek megértik a kistermelés előmoz­dításához fűződő érdekeinket és aktívan részt vesznek támo­gatásukban. Szokolai István Báling József, A komplex betakaritó gépsorok a jövőben még nagyobb jelen­tőséget kapnak a növénytermelésben. Képünkön: kukorica beta­karitó kombájnok és a szállító járművek Mohács 1980-ra 23—24 ezer lakosú várossá fejlődik A város V. ötéves tervének fő célkitűzései Kiemelkedő eredményeket ho­zott a IV. ötéves terv Mohács politikai, gazdasági, társadal­mi és kulturális életében — ál- Icpította meg a városi pártbi­zottság azon az ülésen, ame­lyen értékelték az elmúlt öt esz­tendő eredményeit és meghatá­rozták az V. ötéves terv város- fejlesztésének fő célkitűzéseit. Az eltelt öt év alatt a város népessége 1300 fővel nőtt, — jelenleg 20 000-en laknak Mo­hácson. Szép fejlődés A város legfőbb gazdasági útmutatói egyenletes fejlődésről tanúskodnak. Az ipari termelés évi 14 százalékkal nőtt, — öt év alatt 70 százalékkal és 1975 vé­gére elérte az 1 milliárd 400 ezer forintot. A tervidőszakban a gyárak, üzemek fejlesztésére 1,6 milliárd forintot költöttek. Új üzemekkel bővült a Farost- lemezgyár, a Volán 12-es Válla­lat, Gabonafelvásárló Vállalat, AFIT, Téglagyár, Vegyesipari Vállalat... Rekonstrukció volt az öntödei vállalatnál, a se­lyemgyárnál. A mezőgazdasági szövetkeze­tek mintegy 180 millió forintot ruháztak be. Szarvasmarha-, sertéstelepek épültek. Nagymér­tékben nőtt a szántóföldi növé­nyek termésátlaga. Javultak a lakosság életkörül­ményei, a jövedelmek kedve­zően alakultak. A takarékbetét­állomány az eltelt öt év alatt 65 százalékkal nőtt. Korszerű kereskedelmi és vendéglátó egységek jöttek létre, — az alapterület 1214 négyzetméter­rel bővült. Új piac épült. öt év alatt 1000 új lakás épült. Az új lakások többsége vízvezetékes, jelentős részüket bekapcsolták a távhőellátásba. A város egész területén van közműves vízellátás és meg­épült a szennyvíz-átemelő. Kor­szerűsödött a közvilágítás, fel­újították a szigeti főútvonalat és megépült a felső-kandai út. Új beton és földgátak építésé­vel megerősödött a város vízvé­delme. Felépült az AFIT szer­viz, a Patyolat gyorstisztító, bő­vült az építőipari szolgáltatás. A nyugati városrészben új női és férfi fodrászszalon épült. Gyarapodott a »• művelődés- ügyi, egészségügyi hálózat. El­készült a 94 ágyas idegosztály, a mentőállomás, a kórház új hőközpontja. Felépült az új könyvtár, a szigeti klub-könyv­tár, a 75 személyes óvoda. A lakosság nagy tetszéssel fogad­ta a köztéri képzőművészeti al­kotások gyarapodását, ezek so­rából kiemelkedik a Lenin em­lékmű. A következő, az ötödik öt­éves terve biztosítja a város to­vábbi fejlődését. A város kö­zépfokú központ, vonzó hatásá­val a jövőben is számolnak: 1980-ra 23-24 ezerre nő lako­sainak száma. A terv kimondja: a gazdaság minden területén főfeladat a termelés hatékonyságának nö­velése. A termelés évi 8—10 szá- zaléákos növekedése a cél. Az átlagosnál jobban emelkedjen a farostlemez, a bútoripari ter­mék, az építőanyag termelése, valamint a textilhulladék feldol­gozása. Rekonstrukció várható a Farostlemezgyárnál, az öntö­dei vállalatnál, a TEMAFORG Vállalatnál, az ÉPSZOV-nél. Új üzemként lép a termelésbe a Szék- és Kárpitosipari Vállalat, valamint az Építőanyagipari Vállalat. A beruházások elsősor­ban a gazdaságos és verseny- képes exporttermelést célozzák. A mezőgazdasági termelés évi 4-5 százalékos növekedésé­vel számolnak. Fejleszteni kí­vánják a termelési lendszere- ket. Az állattenyésztésben fő cél a hozamok javítása, az állo­mány minőségének növelése. A terv az építőipari termelés évi növekedését 4,5—5 százalék­ban határozza meg. Az életszínvonal, az életkö­rülmények további javulásának tervezett számai: az egy főre jutó reáljövedelem 18—20 szá­zalékkal, a reálkeresetek 14—16 százalékkal növekedjenek. Szá­molnak azzal, hogy a vállala­tok, üzemek társadalmi hozzá­járulást adnak a lakás, az ál­talános iskolai és szakmunkás- képzés féladatainak megoldá­sához. öt év alatt 650 lakás meg­építését tervezik — ebből 530 magánerős. A lakásépítés mód­jának megválasztásával a vá­rosközpont rekonstrukcióját is segíteni akarják. Cél az is, hogy a lakásokkal egyidőben a kap­csolódó létesítmények megépül­jenek. Egészségügy Az egészségügyi ágazat fej­lesztésének fő feladata: 105 új kórházi ágy létesítése, amivel megoldódik a szülészet és nő­gyógyászat igénye. A nyugati városrészben megteremtik egy 40 személyes bölcsőde üzeme­lésének feltételeit. Ugyancsak a nyugati városrészben egy 50 személyes óvoda megépítése szükséges. Még ebben az év­ben bővíteni kívánják az Eötvös utcai óvodát, befejezni a kór- ház-MOFA óvoda létesítését. Új, 8 tantermes iskola épül a nyugati városrészben, a Tompa Mihály utcai megszűnt taninté­zetben zenei általános iskolát alakítanak ki. A Radnóti lakó­telepen igény van a közműve­lődést szolgáló klubok kialakí­tó sá ra. Tervezik a „történelmi em­lékpark" kialakítását a mohácsi csata 450. évfordulójára. A Városi Tanács az V. ötéves terv során mintegy 170 millió forintot fordít fejlesztésre. A legtöbbet lakásépítésre fordít­ják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom