Dunántúli Napló, 1976. február (33. évfolyam, 31-59. szám)
1976-02-14 / 44. szám
2 Dunántúli napló 1976. február 14., szombat Nem könnyítés Miért függetlenítettek huszonnyolc óvónőt? A megyei tanácsülés a távlati művelődési fejlesztési programról tárgyalt, s a vitában elhangzott, hogy Pécs Budapest után a második, felsőoktatási intézményekkel legjobban ellátott város, ennek ellenére itt — és a megyében — található az alsófokú oktatási intézményekben csaknem a legtöbb képesítés nélküli nevelő. Ennek hátrányos oldalait bőségesen elemezték és hátrányos voltát elismerte az Oktatási Minisztérium képviselője is. Anélkül, hogy különösebb nevelési fejtegetésekbe kívánnánk bonyolódni, csupán egy szubjektív tényezőre szeretnénk felhívni a figyelmet. A nyiladozó értelem a szülő után először az óvónő személyét rögzíti egy életre, majd a tanítónénit, aki az írás-olvasás-számolás rejtelmeibe vezet be. Azt is mondják — és ebben senki nem kételkedhet —, hogy ezeknek a nevelőknek hallatlanul nagy a személyiségformáló szerepük. Nem mindegy tehát, hogy ezek a nevelők — óvónők, tanítónők — milyen felkészültséggel, pedagógiai tapasztalattal formálják a nevelésükre bízott apróságokat. Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy az ő személyiségformáló szerepük talán ai szülőnél is jelentősebb, hiszen a szülő naponta csupán néhány rohanó órát foglalkozhat csemetéjével, az óvodában, iskolában viszont 9—10 óra hosszat tehetik ezt. Miindezek előrebocsátása után idéznék két mondatot abból a tájékoztatásból, amelyet minap adott a pécsi Városi Tanács művelődésügyi osztálya a végrehajtó bizottságnak az óvodafejlesztés legfrisebb eredményeiről. Az egyik: „A határozat (3/1974. — január 11.) értelmében felmérték a szakképzett óvónőigényt és biztosítják a szakképzetlen óvónők továbbtanulását.” A másik: „1975. január 1-től az óvónők munkájának megkönnyítése érdekében 28 óvodában függetlenítették a vezető óvónőt...” Az óvodafejlesztés nálunk ma közügy, és társadalmi összefogásból jóval több új óvodai csoport létesül, mint amennyi szakképzett óvónőt az oktatási intézmények kibocsátanak. A hiányt kétféle módon lehet kiküszöbölni. Egyrészt szakképzetlen „óvónőkkel”, másrészt a nehéz és felelősségteljes munkát újból vállaló nyugdíjasokkal. Mindkettő részmegoldás, amire hosszabb távon nem is lehet berendezkedni. Ezért tartjuk furcsának, hogy ebben a helyzetben Pécsett 28 óvónőt „kivontak a termelésből’ azzal, hogy vezetői beosztásában függetlenítették. Az óvónői munkát nyilván •ennek a 28-nak a részére könnyítették. De nem vagyunk biztosak benne, hogy ne lehetett volna megtalálni a vezetői munka könnyítésének más módját, ami- koris a szakképzett óvónők nem íróasztal mellett adminisztrálnak, és a csoportokban nem szakképzetlen dolgozók formálják a háromnégyévesek személyiségét. Európában az ötödik helyen Kedvezően alakul a népesedés „Egy gyár, egy iskola” Ifjúsági könyvtárat avattak Mecsekalján Mint arról már hírt adtunk, dr. Schultheisz Emil egészség- ügyi miniszter jelentést tett a Minisztertanácsnak a népesedés múlt évi alakulásáról. A társadalom egésze szempontjából igen fontos területen kedvező változások tapasztalhatók. Az előzetes adatok arról számolnak be, hogy 1975-ben 194 000 gyermek született, 8000- rel (4.3 százalékkal) több, mint 1974-ben. Az élveszületési arány — nálunk a legfontosabb demográfiai mutatószám — nagy mértékben növekedett. Érdemes néhány évre visszapillantva nyomon követni ennek alakulását: 1967—73 között 15 ezrelék volt, 1974-ben — az új népesedéspolitikai intézkedések hatására is — ezer lakosra már megközelítőleg 18 élveszületés jutott. Az 1975- ben elért eredmények pedig — az élveszületés 18.4 ezrelékes arányszáma — már nemzetközi összehasonlításban is megállja a helyét: Európában az 5—6. helyen állunk, ezzel hazánk a magas élveszületési arányszámú országok közé került. Jelenleg tehát kedvező a helyzet, s hogy ez hosszú távon is fenntartható legyen, ahhoz a népesedéssel összefüggő egészségügyi, gazdasági, szociálpolitikai és szemlélet- formáló feladatoknak továbbra is a társadalompolitikai tennivalók előterében kell állniuk. Az összes születések számának belső összetételét tanulmányozva szembetűnő, hogy főleg a mósodszülöttek száma és aránya nőtt. 1973 óta — lassú ütemben bár, de — folyamatosan emelkedik a harmadikként született gyermekek száma, s ez a kedvező jelenség annak bizonysága, hogy terjedőben van a háromgyermekes család-eszmény. A csecsemőhalandóság aránya, ha kis mértékben is, de csökkent, ami az előző évek tendenciájának ismeretében jelentős eredmény. Bár a koraszülöttek száma még mindig magas, 1975 már ezen a téren Is fejlődést hozott. Az eredmények különösen azért örvendetesek, mert — noha 1974/ 75-ben jelentős anyagi erőket mozgósítottak — nehezebb feltételek 'közepette, zsúfolt szülészeteken és újszülött-részlegeken érték el. E kezdeti eredményekben szerepet játszanak a szülészeti osztályok és az újszülött részlegek fejlesztésére biztosított, soronkívüli beruházási hitelek optimális felhasználása, valamint a terhes-gondozás javulása is. A központi támogatás jelentős tanácsi erőforrásokat is mozgósított; lehetőség nyílt úgynevezett* intenzív újszülött centrumok szervezésére. Budapesten, Szegeden és Pécsett máris dolgoznak ezek a központok, a Terjedőben a háromgyerekes családeszmény Kevesebb művi vetélés, több élveszületés debreceni, a miskolci és a szombathelyi állomás hamarosan munkába áll. A népesedés kedvező alakulásában szerepet" játszik az is, hogy javult a család- és nővédelmi tanácsadás színvonala és felvételrendszere; jelentős hiányt pótol a genetikai hálózat fejlesztése. Az egészségügyi kormányzat az ötödik ötéves tervben hangsúlyos feladatként tartja számon országszerte a szülészeti osztályok, a koraszülött részlegek bővítését, korszerű módszerekkel történő ellátását. 1976-ban több mint 600-zal bővül a szülészeti, nőgyógyászati, s félezerrel gyarapszik a csecsemők és gyermekek gyógyítását szolgáló ágyak száma is. A lakosság körében végzett egészségügyi felvilágosítás hatékonyságát is tükrözi, hogy 1975-ben a művi terhességmegszakítások 6,1 százalékkal, a spontán vetélések 9,2 százalékkal csökkentek. Az 1960-as évek elején még lényegesen több művi terhesség-megszakítás volt, mint amennyi gyerek született, ma számuk a felét sem éri el. Az egészségügyi — más tárcákkal együtt — felkészült arra, hogy a magas születésszám először a bölcsődékben, 1977 után pedig az óvodádban okozhat gondokat. Az elmúlt ötéves tervben több mint tízezérrel nőtt a bölcsődei férőhelyek száma. Ennek ellenére a fővárosban és egyes városokban még nem tudták teljesen kielégíteni az igényeket. Az ötödik ötéves tervben viszont 16—17 ezerrel több kisgyermek járhat majd bölcsődébe. Már 1976-ban 3600 új bölcsődei hely létesül, ebből 1080 Budapesten létesül. A népesedés alakulása fontos nemzeti és társadalompolitikai kérdés, nemcsak az orvosok, a demográfiai szakemberek ügye. Az egész társadalom látja majd hasznát a közvéleményben mind erősebben kibontakozó egészséges anya- és gyermekkultusznak. Az általános és középiskolákban már megkezdődött a gyermekek és a serdülők felkészítése a családi életre. Ez mind az ifjúság, mind a pedagógusok és a szülők körében is kedvező fogad-, tatásra talált. A lakosság rendszeres felvilágosításában és tájékoztatásában a társadalmi és tömegszervezetek a közművelődési intézményekkel karöltve aktív szerepet vállalnak. Az irodalom, a képzőművészet és a színházművészet is hozzájárul a közgondolkodás megfelelő formálásához. Életszínvonal-politikánk továbbra is előtérbe helyezi a gyermekes családokat, érzékelteti a gyermeknevelés társadalmi fontosságát és elismertségét. Társadalmi munkában segítettek a MEZŐGÉP dolgozói A polcok előtt fényes új asztalok, színes kisszékek, Minivi- zor, sztereo lemezjátszó. A folyosón piros szőnyeg, izgatott kisdobosok, úttörők. Érthetően izgatottak voltak, hiszen a Me- csekaljai Általános Iskola új könyvtárának átadására rengeteg felnőtt látogatta meg őket: tegnap a Cserkúti MEZŐGÉP Vállalat központi gyáregységének vezetői, szocialista brigádAz első leszállás elölt Schauker János KISZ-titkár Schauker Jánosról egyetlen dolgot nem tudtam elképzelni, Nevezetesen, hogy tíz esztendő alatt egyszer sem szállt be a kasba. Pedig, amióta csak betette a lábát István- aknára, ott forgolódik az akna környékén: váltót kezel, ha szükséges beugrik csatlósnak, vagy éppen csillét buktat, mint a hét elején is tette. Persze, mit is keresne a külszíni szállítás munkása a fejtésben: az a dolga, hSgy a lentről érkező csilléket ürítse, rendezze, s küldje vissza már a széntől megszabadítva. Abban már egyáltalán nem biztos, hogy dédapja is itt kezdett-e, de azt biztosan állítja, hogy a Schauker család első tagja volt, oki a Mecsek gyomrában hagyta erejét. Bátyja fejtésben dolgozik, apja a palahányóról ment nyugdíjba éppen akkor, amikor ő elvégezte az általános iskolát. — A napszinten létszám- hiány volt. Ez ma sem változott. Az itt dolgozók többsége elérte a negyvenöt esztendőt: én a huszonöt évemmel a fiatalok közé tartozom. A vagontakarítás, a váltótisztítás, -kezelés utón most sem kapkodnak. Szakonként nyolc-krlenc embert adnak ki a bányából segítségnek. De a föld alatti szállítók sem szívesen dolgoznak idefenn, mert elvesztik a negyven százalék pótlékot, így mielőbb visszakérik magukat, mert odalenn majdnem a kétszeresét keresik. — Az emberek között még ma is beszédtéma, hogy miért vették el néhány esztendeje tőlünk a tíz százalék karbantartási pénzt Több fórumon fölvetettük ezt a dolgot, de nem kaptunk rá megfelelő választ. Az sem hat a létszámcsökkenés ellenében, hogy hetvenöt forintos műszakbérrel vesznek föl mellénk családos embert, ugyanakkor a ruhatárban dolgozó fiatal lánynak nyolcvan forintot fizetnek egy napra. Nem az övét so- kalljuk. Mindezt, olyan kritikus határozottsággal mondja, amit el is várnak tőle választói, a szállítási körlet KISZ-szervezetének fiataljai. Schauker Jánost ugyanis alig egy hónapja választották meg a körlet KISZ- titkárának. Azon kiszesek egyike, akiért az ifjúkommunista közösség vállalt felelősséget párttagfelvételekor: egyik ajánlója a KISZ-tlaggyűlés volt. Pártmunkáját azóta az ifjúsági szervezetben végzi. Éppen most szervezik, a már hagyományos kommunista műszakot, amit február 21-én tartanak. vezetők, a tanács és az úttörő szövetség képviselői. Kevés iskola dicsekedhet saját ifjúsági könyvtárral. Az itteni háromszázkét diák ezerhat- száz kötetből válogathat, s a megnyitó után majd az újakból is, melyeket most kaptak a cserkútiák KISZ-szervezetétől és a szakszervezeti bizottságtól. — Évek óta patronálnak bennünket a cserkútiák az „egy üzem, egy iskola" akció keretében ----mondja dr. Czimmer J ózsefné, az iskola igazgatója — Nagyon sokat köszönhetünk nekik: a napközi otthon kerítését, az iskola festését, mázolását, az öltözőpadokat, és most a könyvtárt is. A könyvek eddig is megvoltak, itt-ott, szekrényekben. Sikerült egy folyosórészt találnunk, ezt lezártuk, és itt rendezték be számunkra a szabadpolcos könyvtárt, az úttörő mozgalom fennállásának harmincadik évfordulójára. A gyáregység tavaly ezer társadalmi munkaórában dolgozott az iskola számára, a jelenlegi feladat elvégzésében peditj három szocialista brigád vette ki részét. Erey Péter, a gyáregység iaazqatója „szabadkozik": — Végülis a gyerekek meghálálják ezt nekünk, a maguk eszközeivel részt vesznek gyáregységünk életében: termelési tanácskozásunkhoz, ünnepségeinkhez műsort adnak. Megtudom azt is, hogy a gyár és az iskola kapcsolata nem szűnik meg a nyolcadikosok távozásával: a gyerekek még a tanulmányi idő alatt ismerkednek a gyárral, a munkásélettel, és közülük sokan ott szerzik meg a szakmunkás képesítést. A köszöntőt a nyolcadikos Rajnai Gabriella mondta, aki még az ünnepség előtt bevallotta, hogy már megleste az új könyveket. — Nagyon szépek jöttek, például új lexikonok. Ezeket majd szeretném kikölcsönözni, főleg a természettudományi té- májúakat. No és ifjúsági regényeket is. Nagyon jó dolog ez a könyvtár. Jó, hogy azok a gyerekek, akik egy kicsit kint laknak a városból, s akiknek gondot okozna bejárni a központi könyvtárakba, itt elégíthetik ki olvasásszomjukat, s jó az is, hogy a gyáregység jóvoltából ilyen kultúrált körülmények között. Szántó Péter MEGYEI DÖNTŐ Befolyásos emberekre hivatkozott Ajándék és „hálapénz” Három és fél évi börtön üzérkedésért Négyezer forintot kért 1972- ben Tóth Zoltán egyik tanítványa szüleitől, hogy a gyenge tanulmányi eredményt elérő kislány gimnáziumi felvételét úgymond „elintézze”. A másik esetben kétezer forintot kellett adni „annak a hivatalos személynek, aki elég befolyással rendelkezik”, hogy a szakközépiskolába való felvételt biztosítsa. Ekkor még Sumonyban tanított Tóth Zoltán. 1973-ban az 506-os sz. Ipari Szakmunkásképző Intézetbe került, ahol osztályfőnök lett. Több tanulója számára sikeres matematika pótvizsgát, illetve szakmunkásvizsgát ígért. Minden esetben azt a látszatot igyekezett kelteni, hogy olyan befolyásos személy számára kell a pénzt átadni, aki biztosítani tudja a sikeres vizsgaeredményt. A 200 forintos ajándéktól a 3000 forintos „hálapénzig", széles skálán mozgott a kért összeg. Természetesen egyik esetben se létezett az a bizonyos „befolyásos személy". A pénrt maga tette el. 1975. szeptember 11-én Tóth Zoltán volt az ügyeletes tanár a kollégiumban. M. F, tanuló az esti órákban észrevette, hogy eltűnt a japán elektronikus számítógépe. Ezt nyomban jelentette az ügyeletesnek, azaz Tóth Zoltánnak- Október 13-án megtalálták a hatezer forintot érő gépet S. Z. kis- hajmási lakosnál — aki elmondta, hogy a számítógépet Tóthtól kapta azért, hogy értékesítse . .. A pedagógusi munkakörével visszaélő tanárt egyik tanítványának édesanyja jelentette fel a rendőrségen, akitől szintén pénzt kért, hogy fiának sikeres matematika pótvizsgáját elintézze. A Pécsi Járásbíróság a napokban hirdetett ítéletet az ügyben. Tóth Zoltánt bűnösnek mondta ki hivatali befolyással üzletszerűen elkövetett üzérkedés és lopás bűntettében. Ezért 3 év hat hónapi szigorított börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte. Három évre eltiltotta a bíróság a pedagógus foglalkozás gyakorlásától. Továbbá 9930 forint elkobzás alá eső egyenérték megfizetésére kötelezte. Szabad idejének egy részét a közösség gondjai kötik le, másik része megoszlik a család és a sport között. Tizennégy éve kézilabdázik, hosszú éveken át bányász színekben játszott, pontosabban állt a háló előtt. Kél évig a dél- dunántúli ifjúsági válogatott kapuját védte, aztán az Istvánoknál Bányásznál játszott. Ez az első szezonja, hogy NB lles csapatban véd, ai Pécsi Kesztyűgyárnál. Az edzések után hetente négyszer este tízre jár, mire hazaér Szabolcsra. Vágya, hogy mielőbb megoldódjon lakásgondjuk. Ám a bányászlakás-építési akcióra nem gondolhat, mert nem föld alatti állományú. Búcsúzóul még megjegyzi: — Azt hiszem, hamarosan le kell száillnom, hogy megismerjem azt a munkát is. Hogyan is állhatnék az emberek elé, mint KISZ-vezető, ha azt sem tudom, hogy milyen körülmények között dolgoznak ! S. Gy. A „Szakma kiváló tanulói” A „Szakma kiváló tanulója" verseny megyei döntőjét tartották meg Komlón február 12— 13-án. Baranyából két ipari szakmunkásképző intézet képviseltette magát, a pécsi 500- as és a komlói 501-es. A vetélkedőn 9 mechanikai műszerész tanuló mérte össze tudását. Az első napon az elméleti fel- készültségükről adtak számot az ifjú munkások. A másodikon a Magyar Optikai Művek komlói gyáregységében gyakorlati feladatokat oldottak meg. Legjobbnak Dombai Péter, a Pécsi Kesztyűgyár, az 500-as Iparitanuló Intézet versenyzője bizonyult, 2. Werdorler Ferenc, a MOM tanulója, 3. Berkes Mihály, szintén MOM versenyző. Az országos versenyen Dombai Péter képviseli megyénket.
