Dunántúli Napló, 1976. január (33. évfolyam, 1-30. szám)

1976-01-21 / 20. szám

e Dunántúli naplö 1976. január 21., szerda Bonyolult betűszók Már a Magyar Rádió is pellengérre állította azokat a betűszavakat, amelyek nem­csak a fővárosban, hanem nagyobb városainkban, így Pécsett is elszaporodtak. Bizony, ember legyen a tal­pán, aki valamennyiüket megérti. Az még hagyján, ha valaki a MÁV-ot, az IBUSZ-t, a TEFU-t, az OTP-t vagy a TÜZÉP-el keresi. E betűszók már átmentek a mindennapi élet vérkeringé­sébe, mindenki érti, és hasz­nálja őket. Perszé, ha egy hozzánk látogató külföldi­nek azt mondanánk, marad­jon nyugodtan, csak átfu­tunk a közeli ÁBC-be, min­den bizonnyal azt hinné, hogy nyelvleckére járunk a közeli iskolába. Az iskoláról jut eszembe egyik volt osztálytársam, aki arról volt közismert, hogy mindent és mindenkit túl­harsogva tudta üvölteni: buhaha, buhaha! El is ne­veztük főbuhónak, a szeré­nyebben nevetgélőket pedig albuháknak. Megrökönyöd­ve hallottam és láttam a tv-ben a Fővárosi Bútor- és Hangszerbolt cégnévrövidí­tését: FŐBUHA! De térjünk csak vissza Pécsre! Ha elővesszük a ptk-t, azaz a pécsi telefon- könyvet, bőséggel lépnek elénk a betűszavas vállala­tok: AGROBER, AGROKER, UNIBER, AFOR, ÁFÉSZ, AFIT, ÁGOK stb. Aztán a megyeiek: BARANYAMÉK (Baranya megyei Mező- gazdasági Szövetkezeti Vál­lalat), BARANYATERV (a Baranya megyei Tanács Ter­vező Vállalata). Kikopott szókincsünkből a MÁVAUT, mert helyére lépett a VO­LÁN Vállalat. Azt már ke­vesen tudnák megmondani, mit takar a MAVOSZ betű­szó. Hogy még jobban elka- varodjunk a jelenlegi betű- dzsumgelben, Pécsett az ed­digi egyszerű cégnevek elé betűszókat raktak. Váro­sunkban mindenki tudja, hol van a Zsolnay Porcelángyár, de azt már kevesen, hogy mi is az a FIM, amely be­tűszót a gyár neve elé kell írni. Nos, a FIM jelentése: Finomkerámia Ipari Művek — összevontan. E rövidítésre semminemű szükség nin­csen. Ha mindazt felsorol­nák, amit a Zsolnay Gyár gyárt, a FIM-et még sok más betűvel ki kellene egé­szíteni. Nem helyes abba a hibába esni, hogy mindent bezsúfoljunk egy-egy cégjel­zésbe. Ugyanígy vagyunk a So- piana Gépgyárral is. Ha a távbeszélőkönyvet fölcsap­juk, ez olvasható: Sopiana Gépgyár lásd Élelmiszeripa­ri Berendezés és Gépgyártó Vállalat. Most már sejteni kezdtem, miért rakják a So­piana név elé az EIVRT be­tűszót. Biztosra vettem, hogy az Élelmiszeripari Vállalati Rt-t jelenti. Megkérdeztem, s kiderült, tévedtem. Az EIVRT misztikus betűszó je­lentése: Egyesült Izzólám-• pa- és Villamossági Rész­vénytársaság. Néha kérdésessé válik némelyik betűszó helyesírá­sa is! A kerékpárt, rádiót és villamossági cikkeket árusító KERAVILL betűsza­vunkat a villamosság szóra való tekintettel hosszú, vagyis két l-lel írják. Ugyan­akkor viszont a Közegész­ségügyi és Járványügyi Ál­lomás betűszavas neve: KÖJÁL — rövid l-lel, pedig az állomás szóban szintén két I betű található. A két írásmód közül melyik a he­lyes? Rendet kellene tenni a sokféle betűszó közötti Dr. Tóth István A gyepütői a társadalmasításig Szorosan együttműködve Tartalmas kapcsolatok a határőrséggel PotyamszebályoxáSr árvízvédelem Vízhozammérés a Dráván 1958-ban. Lesz-e ismét hajóút a Dráván? rr r BŐVÍTIK A MEDRET, EMELIK A TÖLTÉSEKET Lesz-e ismét hajóút a Drá­ván, Dél-Dunántúl legnagyobb folyóján? A vad, erős sodrású víz még napjainkban is néhol évente többszóz métert változ­tatja medrét. Adhat-e villamos energiát? Mária Terézia idejében már szabályozták: 1848-ig 62 helyen vágták le az örvénylő kanyaro­kat, így 75 kilométer hosszan „egyenesítették ki” a rakoncát­lan folyót. A XVIII. századi'86 kilométeres töltésrendszer az ártól ma is 12 ezer hektár ter­mőföldet véd, de jórésze fel­újításra szorul. Hol tart most a szabályozás és az árvízvédelem? A kérdésekre Polohn István­tól, a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság főosztályvezetőjé­től kértünk választ abból az al­kalomból, hogy nemrég fejező­dét be a jugoszláviai Zadarban a Magyar—Jugoszláv Vízgaz­dálkodási Bizottság XX. ülés­szaka, melynek egyik főtémája a Dráva volt. — Igazgatóságunk nemzetkö­zi kapcsolatainak fő témája a Dráva. A Dráva közös érdekű, a Duna-torkolattól a Mura-be­csatlakozásig terjedő 238 kilo­méter hosszú szakaszára készü­lő terveket a magyar és az eszéki, varasdi szakemberek rendszeresen egyeztetik. A 65. kilométertől (ahol Baranyát hagyja el a Dráva) a 238. ki­lométerig: a Mura-torkolatig közösen dolgozunk egy általá­nos vonalszabályozási terv alap­ján már 1958 óta. Tíz kilomé-' teres szakaszokban haladunk a Mura-torkolat felé. Jelenleg a 85. és a 95. kilométer között szabályozunk: Majlóth-puszta és Kelemenliget térségében. Egy tízkilométeres szakasz partvé­delme 5—8 évi munkát igényel. Ahol partot rongál a víz, ott védőműveket építünk. Vízvár és Zákány térségében is erősítjük a partot, módosítjuk a sodor­vonalát. A századfordulóra a Dráva jobb és bal partján min­den kanyarban partvédőművek és keresztgátak sorakoznak majd. Az összefüggő 86 kilomé­teres árvízvédelmi gátrendszer az országhatártól Drávatamási- ig húzódik. Most új töltésszaka­szokkal egészül ki — jövő évi átadással — Drávasztára és Drávakeresztúr között hét kilo­méter hosszan. Jövő évtől ren­dezzük a zalátai töltésszaka­szokat és 1976—77-ben átadjuk a drávasztárai és d róva szabol­csi árvízvédelmi központot. A Dráva menti Dél-Baranya mélyen fekszik, magasan áll a talajvíz, gyakran keletkeznek a növényi kultúrákra káros belvi­zek. Különösen a Tapolca-patak és Lanka-csatorna okoz •problé­mát. — Mintegy háromezer hektár­ról szállít vizet a két patak a Drávába. Ha a Dráva szintje emelkedik, nehezen fogadja a patakokat és felduzzadnak a belvizek. Elvezetésükre létesítet­tük a zálogospusztai belvízi tá­rozórendszert. Ezért alakítottunk ki közös beruházásban a ju­goszláv partnerekkel nemrégen egy szivattyútelepet Jugoszláviá­ban, Bakánkán. Együtt üzemel­tetjük a másodpercenként 4,3 köbméter belvizet eltávolító te­lepet. Most a lankai szivattyú- telepet korszerűsítjük: az öreg dieseleket elektromos motorok váltják fel. Gond azonban, hogy a tsz-ek, de a vízgazdálkodási társulatok is késlekednek a víz­rendezéssel. Nem a kívánt ütemben kotorják a csatorná­kat, a lecsapolási hálózatuk jó­részt hiányos és elavult. A Karasica-patak nem a Drá­va vízgyűjtő-rendszerébe tarto­zik, a Dunába ömlik, megtéve harminc kilométert Jugoszláviá­ban. Ennek szabályozásán is együttműködnek a jugoszláv szakemberekkel. Hol tartanak most? — Közös költségvetésben sza­bályoztuk a jugoszláviai sza­kaszt ez évi befejezéssel. Bara­nyában Magyarbólyig alig egy év alatt kotortuk, bővitettük a medret, megemeltük a töltése­ket tíz kilométeren. Magyar- bolyban árvízvédelmi anyagokat raktározó csatornaőrházat léte­sítünk. Most Villányig rendez­zük a medret több mint 43 mil­lió forintos beruházás kereté­ben. A patakot 20—30 méterre szélesítjük. Kitisztítjuk a patak­ba ömlő Mároki-, valamint a Dolina—Gréda-vízfolyást is. Ezenkívül hidakat építünk át. A befejezési határidő 1980. Csak ezután következhet a Vil­lány és Szederkény közötti 40 kilométeres szakasz. Egyébként a medret Villányig már 1976 végére alkalmassá tesszük a le­hető legtöbb belvíz fogadásá­ra. A Karasica-völgy belvízgond­jai még súlyosabbak, mint a Tapolca- és a Lanka-völgyé. 1750 hektár mezőgazdasági te­rületet veszélyeztet a rendszere­sen kiújuló belvíz és a magas talajvízszint. Ezenkívül Mocskát, Lapáncsát, Magyarbólyt és Vil­lányt néha árvíz is fenyegeti. A Vízügyi Igazgatóság tervei szerint a teljes mederrendezés után csak „száz évenként" sújt­hatja nagyobb kiöntés a Kara- sica-völgyet. De ennek sikerét a belvízveszélyek eredményes csökkentését a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság csak akkor tudja biztosítani, ha a tsz-ek, tanácsok, vízgazdálkodási tár­sulatok összefognak elsősorban meliorációs gondjaikon enyhít­ve. Honismereti szakkör Pécsett- A Doktor Sándor Műve­lődési Központ honismereti szakkört szervez. Orszá­gunkban is, megyénkben is 15 éve működnek már a ki­sebb és nagyobb települé­sek múltjával, jelenével, tör­téneti, irodalmi, művészeti értékeivel törődő, azokat feltáró, összegyűjtő, feldol­gozó, leíró és bemutató kö­zösségek. A működését most meg­kezdő Pécs városi Honisme­reti Szakkörnek idővel bá­zis-szakkörré kell válni, hogy a város más kerüle­teiben, intézményeiben, is­koláiban már működő vagy a "jövőben létesülő honisme­reti szakkörökkel összhang­ban vezesse a mai és a jö­vőben itt adódó szakköri feladatok megoldását. A szakkörnek különböző alosztályai lesznek. Ezekben az azonos érdeklődési körű tagok foglalkoznak az őket leginkább érintő kérdések­kel. A munkásosztály helyi sorsát, adatait föltáró cso­portokon kívül ipari, keres­kedelmi, nemzetiségi stb. kérdésekkel foglalkozó egyé­nek vagy csoportok is hasz­nos tevékenységet folytat­hatnak a szakkörben. A Doktor Sándor Műve­lődési Központ Honismereti Szakkörének vezetősége sze­retettel várja mindazoknak a jelentkezését (az általá­nos iskolás kor fölött), akik érdeklődnek a honismereti munka iránt A foglalkozások ideje: minden hónap 2. és 4. csü­törtökjén du. 17-19 óráig. Az érdeklődők jelentkezését telefonon (10-301), vagy írásban (7621. Pécs, Déryné u. 18.) kérjük. Az MSZMP Politikai Bizottsá­gának 1964. április 28-i határo­zatában a honvédelmi nevelő­munkát az egész társadalomra kiterjesztette abból az alapelv­ből kiindulva, hogy népünk ha­zafias, internacionalista, honvé­delmi nevelése, a közrend és közbiztonsággal kapcsolatos propaganda a szocialista erköl­csi és világnézeti nevelés szer­ves része, s ezért a vele való foglalkozás minden párt-, álla­mi és társadalmi szerv állandó kötelessége. A Megyei Pártbizottság irá­nyításával működnek a honvé­delmi nevelést koordináló cso­portok. A határőrség vezetői rendsze­rint szóban tájékoztatást adnak a megyei PB illetékes titkárá­nak az egység politikai, erköl­csi állapotáról, a politikai mun­ka helyzetéről, az egység és a lakosság kapcsolatáról. Kiala­kult az a gyakorlat, hogy a me­gyei párt-végrehajtóbizottság 2 —4 évenként önálló napirend­ként értékeli a határőrség és a területi szervek közös munkáját, rögzítve az újabb tennivalókat. A határmenti járási párt-végre­hajtóbizottságokkal a kapcsola­tok rendezettek. Az együttműkö­dés folyamatos szóbeli • koordi­nálására, egymás kölcsönös tá- jé+roztatására rendszeresen sor kerül. Részt veszünk minden olyan járási rendezvényen, melyek va­lamilyen formában kapcsolato­sak a határőrséggel. PL: ami­kor a járás gazdaságpolitikai kérdéseiről, a törvényesség, az ügyészség, bíróság munkájáról, valamint az időszerű község­politikai feladatokról, társadal­mi munkaakciók szervezéséről van szó. Több helyen eredmé­nyesen alkalmazzák a közösen tartott alapszervi titkárok érte­kezletét, amely egyben jó alka­lom a tapasztalatcsere, a fel­adatok, tennivalók részletes ki­munkálására, egyeztetésére. Az őrsök a FEP-ek vezetőit, a járási, a községi pártrendezvé­nyekre — a témától függően — rendszeresen meghívják. Ez is jó alkalom arra, hogy a települé­sek kommunistái előtt hallassuk szavunkat, adjunk tájékoztatást és mozgósítsuk a helyi lakoso­kat a közös feladatokban való részvételre. A területi szervekkel és szer­vezetekkel való kapcsolataink elvi alapját az MSZMP és KISZ kongresszusainak határozatai képezik. Tartalmának, módsze­reinek fejlődésében meghatáro­zó szerepe van a pártirányítás­nak. A parancsnokok, politikai szervek, a pártszervezetek irá­nyításával, aktív részvételével KISZ-szervezeteink kapcsolata sokat fejlődött, szélesedett. Be­váltak, s ma már a határőrség mindennapi munkájának alkotó részét képezik a honvédelmi, közbiztonsági nevelés szélesebb kereteit biztosító munkaformák, az úttörőcsapaton belül, s a KISZ ifjúgárdistáknál szervezett határőr szakkörök, az úttörő­határőr szakaszok és határőr ifjúgárda alegységek. A határ­őrség KISZ-szérvezeteinek folya­matosan fejlődő területi kap­csolata elvi és hatékony. A kö­zös tevékenység eredményessé­gét jelentősen segítette a terv- szerűség, a munka összehan­goltságának erősödése. Mind szorosabbá, tartalma­sabbá válik a határőr alegysé­gek és községek, tsz-ek, üze­mek, iskolák KlSZ-alapszerve- zeteinek együttműködése is. Rendszeresek a közös vezető­ségi ülések, akciók, politikai és kulturális rendezvények. Kijelölt KISZ-tagjaink aktívan részt vesz­nek a területi fiatalok politikai ismereteinek bővítésében, a KISZ-oktatás szervezésében. A területi kapcsolatokban a felnőtt lakosság, a szülők tá­mogatását is megnyerte, a pe­dagógusok. úttörővezetők elis­merését kivívta az úttörő-határ­őr szakaszoknál a hivatásos és sorállományúak nagy része által végzett lelkiismeretes munka, mely tartalmában, formájában jól illeszkedik a honvédelmi ne­velés rendszerébe. A határőrség területi kapcso­latainak rendszerében fontos feladat a különböző szintű ál­lamhatalmi, államigazgatási szervekei való együttműködés, azok választott testületéiben végzett munka. A helyi taná­csok növekvő hatáskörüknél fog­va mind nagyobb szerepet töl­tenek be államigazgatási, <v állam- és közbiztonság védel­me és fenntartása, a határőri­zet konkrét segítésében, a ha­tárrend betartásában. A határőrség és a tanácsi szervek tevékenységének össz­hangját, tervszerűségét a mind­két félnek legjobban megfelelő munkaformák, helyes intézke­dések megvalósítását tanácsülé­seken, tanácstagjaink részvéte­lével kialakított döntések ké­pezik. A kapcsolatokban, az együt­tes munkában nagy jelentősé­ge van a kölcsönösségnek. Az egyes községek, városok jelen­tősebb építkezésein, rendezési feladatai végrehajtásán aktí­van dolgoznak a határőr fiata­lok. Számos helyen iskola, böl­csőde, kultúrház,«. sportpálya építkezésén vettek részt társa­dalmi munkában. A határőr szervek működési területén a jelentősebb termelő és szolgáltató egységekkel, áj- lami gazdaságokkal, termelő- szövetkezetekkel, vízügyi igaz­gatósággal, MÁV-val, VOLÁN- nal, BCM-mel, útépítő vállalat­tal, a mecseki szénbányászat­tal, a MÉV-vel, erdőgazdasá­gokkal, holászszövetkezetekkel és horgász-egyesületekkel ösz- szehangolt és eredményes a kapcsolatunk. Ezt igazolják az elismerésben, kitüntetésben ré­szesültek növekvő száma. A problémák idejében való feltárását, az okok megszünte­tését előtérbe kell helyezni. E munka során azt is .figyelembe kell venni, hogy a határmenti lakosság határőrizetben való eredményesebb bevonását hát­ráltatják még olyan negatív, visszahúzó tendenciák is, mint a lakosság segítését, bevoná­sát lebecsülő nézetek, illetve közömbösség, értetlenség, pasz- szivítás. A hatékonyabb segít­ségnyújtás egyik legfőbb fel­adatának ezen nézétek elleni harcot, a felvilágosító munkát és a határőrizetet segítő mun­kára való készség kialakítását, elmélyítését tartjuk. Kászonyi István hőr. alez. Pajtásokt ezermestereit! PÉCS, II., SZALAI ANDRAS UTCAI ÜZLETSORBAN HAMAROSAN MEGNYITJUK ezermester- és úttörőboltunkat Mindenkit szeretettel vár az Í( i fi VÁLLALAT Csuti János

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom