Dunántúli Napló, 1976. január (33. évfolyam, 1-30. szám)
1976-01-26 / 25. szám
Segítenek a perben Egy betegség szédületes „karrierje” Hogyan előzhető meg a szívinfarktus? S ajnálatos, de két* ségkívül szédületes az a karrier, amelyet a szívinfarktus az utóbbi évtizedekben befutott. Világhíre most ijesztő: az ENSZ Egészségügyi Szervezetének felmérése szerint a betegségek között vezető helyen áll. Első, — annak ellenére, hogy a bajt megelőzendő szerte a világon sok tízezren dolgoznak, kutatnak és kísérleteznek e témában. Hajlamosító tényezők Öröklés, alkat, életmód A szívinfarktusról ma már meglehetősen sokat tudunk. Bár a betegség komoly, s az esetek száma nő — a helyzet mégsem reménytelen. A fejlődő eljárások, módszerek mind több lehetőséget adnak a megelőzésre, az eredményes gyógyításra. Néhány éve még a szívinfarktust kritikusan a középkorúak, az ötvenévesek bajának tartották. Az érintettek között azóta tragikusan sok a fiata4. Volt olyan időszak is, amikor az orvosok — mint a baj forrására — kizárólag az érelmeszesedésre gondoltak. Ma már bizonyos: ez csak az infarktusos megbetegedések egy részére igaz. Mi is az infarktus? Rémhírek és tudománytalan válaszok között tapogatózik, aki e szorongásokkal, rohanásokkal teli világunkban aggódik az életéért. Receptet nem, de ismeretet, felvilágosítást adhat az az előadássorozat, amelyet a TIT pszicholóqiai szakosztálya szervezett a szív- infarktusról. A budapesti Kossuth Klubban kéthetenként, — mindig hétfőn — hallható 12 előadás felét dr. Holtmann Artúr, az Országos Kardiológiai Intézet munkatársa tartja. Az első előadás után — amely az infarktus kialakulásáról, klinikai képéről szólt — vele beszélgettünk: — A szívnek, ennek a percenként 60—80-szor dobbanó „szerkezetnek" saját vérellátása is van. Ezt az úgynevezett koszorúserek biztosítják. Szív- infarktusról akkor beszélünk, amikor ezeket a koszorúsereket valahol, valamilyen hatás részlegesen, vagy teljesen elzárja. Okozhatja ezt érelmeszesedés, de sok más egyéb tényező is. A második előadás címe: Az infarktusra hajlamos személyiség. Ez ma hétfőn lesz. — Elsősorban azokról az emberekről beszélek, akik alkatuknál, személyiségüknél fcgva az átlagnál hajlamosabbak az infarktusra. Ezt az embercsoportot rizikó-személyiségeknek hívják. Sok olyan tulajdonságuk van, amelynek megismerése segíthet megelőzni a bajt Rizikó-személyiségre jellemző a félelem, a szorongás. Ez ellen megpróbálhat védekezni. Altatókat, nyugtátokat szed, alkoholt fogyaszt, éjjelnappal dohányzik, vagy sokat eszik, esetleg túlhajtott munkába menekül. Idetartoznak azok is, akik az önismeret hiányában, túlzott ambíciókat hajszolnak, állandó időzavarban, türelmetlenségben élnek. A sorozat hatodik témája: megelőzhető-e az infarktus rendszeres fizikai aktivitással. Az előadó beszél majd a rendszeres és a kiadós mozgás hatásáról, arról, hogy a séta, az úszás és a torna hogyan frissíti a koszorúerekben a keringést. Az infarktusnak az öröklődésben betöltött szerepéről dr. Czeizel Endre genetikus előadásán lesz szó. A legújabb kutatások szerint lehetséges, hogy az infarktusok egy bizonyos csoportja esetleg az örökölhető betegségek közé tartozik. — Utolsó témánk, a tizenkettedik előadás címe — mondta dr. Holtmann Artúr — Hogyan éljen az infarktusos beteg? Amikor valaki megkapja az első infarktust, az általában komolyan hat személyiségére. A betegek erős mellkasi fájdalomról beszélnek, halálfélelemről. Ez intő jel. „Meg A svéd csempész fizetett... Zsebszámológépek pere A svéd fiatalember tulajdonképpen magyar: Czuczor Béla. Itt született Nagyigmándon, s régebben került Svédországba. Karácsony előtt indult haza, mint egy igazi gazdag külföldi rokon. Felrakott néhány kis csomagot, de ezek nagy értéket rejtettek: 750 borotvapengét, 5 hálózati adaptert, 2 fényképezőgépet, egy villanyborotvát és tíz zsebszámológépet. Bezárta a lakást, a malmöi Gimnazist utcában, Jugoszlávián keresztül elindult a nagy útra, aztán Hercegszántón a magyar vámőrök megkérték: mutassa meg kicsit jobban a csomagjait. A férfi kínosan állt az elegáns svéd autó mellett; — Tessék, ezt mind ajándéknak hoztam! — Hány főkönyvelő rokona lehet, hogy a zsebszámológépekből tizet is hozott? kell változnom — mondják —, változtatnom kell az eddigi életmódomon." Hogy ez menynyire sikerül, abban jelentős szerepet játszik alkat és személyiség. Mindenesetre legalább olyan súlyos hiba, az életvitelben 180 fokos fordulatot venni, mint hagyni mindent a régiben. Szűcs Gábor XVI. Lajos dísztálja Szigetváron Érdekes műtárgy birtokába jutott a szigetvári várbaráti kör: XVI. Lajos francia király disztáljához. A hatvan centimétei átmérőjű, cizellált réztál a barokk ötvösművészet remeke. A tál közepén a király arcképe látható, a másik oldalán az alkotás évszáma található: 1780. A disztál iparművészeti ritkaságnak számit: kézi domborítású, hosszú éveket igénylő egyedi munka. A műkincs csaknem kétszáz évig lappangott ismeretlenül hazánkban, és azt sem lehet pontosan tudni hogyan került Párizsból Magyarországra. Igazságügyi szakértői iroda Pécsett Somogy és Tolna megyére is kiterjed a működési területük Igazságügyi könyvszakértő. Többnyire elegáns férfiak, akiket a vádlott, vagy a peres felek csak a bíróság előtt látnak meg, esetleg a rendőri eljárás valamelyik szakaszán. Meglátják, de nem vitatkoznak velük, mert ők a számokat képviselik és a számokkal nem lehet vitatkozni. Különösen akkor nem, hogyha azokat jól beleillesztették az érvényes jogszabályokba. Márpedig a jó igazságügyi könyvHitet erősíts megszáll Latinovits türelmetlensége A sokarcú színművész Azt beszélték róla: fenegyerek Villanások egy színészegyéniség életéből: Latinovits a gimnazista, gólyacímeres Bocskay- sapkában suliba megy a kéttornyú budai templom előtt. Latinovits a hídmunkás ólomnehéz vasakat emel, közben ránér a Dunára. Suta- léptű amatőr színjátszók között mozdul néhány igazit, a MÁVAG együttesében. Latinovits mérnök úr a Műszaki Egyetem kapujában, avatás után. Széparcú segédszínész Debrecenben. Miskolci villanások, aztán a Vígszínházban Orin, az Amerikai Elektra testvérszerelmének szenvedő fiúja. Cipolla Thomas Mann félelmetes remekművében. Szindbád, amint gusztussal kifordítja a remegő csontvelőt. Majd két évtized múlva Kecskemét. Az ideges, szókimondó színész vidékre megy. Veszprémben is szóváltás valakivel. Latinovitsról pedig elterjed: fenegyerek. Múlt héten itt ült Meszesen, az öltözőben, ezüstbölcs szakállal, nem mint fenegyerek. Meggondoltan ült a kis asztalnál, két előadás között, a legszebb színészi pillanatban, egy vas- tapsos délutáni műsor után, a siker tudatában és egy mindig izzóbb esti produkció előtt, a várakozás gyönyörében. — Türelmetlen színésznek tartják!? — Igen, türelmetlen voltam hosszú időn keresztül. Külföldről eljutnak hozzánk a kritikusok és azt látják, hogy nagyon sok jó művész van ebben az országban, sok „szíves" színész. Megszeretnek bennünket, egyre többen jönnek, s végül mégis azt tapasztalják, hogy a színházaink mégsem jók. Pedig a színház is általános kifejezője korának, társadalmának. Türelmetlen voltam sokáig . .. — De aki hisz az emberben és hisz a művészetben . .. Latinovits Zoltán A dunai hajós cimű filmben — El kell oszlatnom egy félreértést. Ez nem a kultúrpolitika hibája, hanem néhány emberé. A színházi életben viszont lehetséges a verseny és akkor ezek az emberek lassan elkopnak. — Milyen művészetre van szüksége a magyar társadalomnak? — Hogy a- művészetben mire van szüksége? Camus azt mondja, hogy a művész nem tartozhat reguláris hadsereghez, okszerűen partizán. Nem régen még én is ezt hittem. De be kell látnom nem így van. Ez a belátás pedig nem a művészeti eredményeinknek köszönhető, hanem megszállott emberek hitének. Ezeknek a hite nem hagyja kihunyni az én hitemet. Türelmetlen legfeljebb azért vagyok, hogy mikor veszi észre az egyik megszállott a másik megszállottat. Hiszen semmit sem lehet megszállottság nélkül csinálni. Mire van tehát szüksége ennek a társadalomnak? Hitem szerint reguláris „hadsereghez” tartozzunk mi, művészek és a szocializmust valló embereknek a boldogságról is beszéljünk. Magyarországon a költészet, egyáltalán az irodalom ötszáz éven át a bánatból, búslakodásból merített, a sorsból, átokból. Én hiszem, hogy ez már lefoszlott az országról. Következésképpen a nemzet azt várja a művésztől, hogy erősítsük a hitét. Földessy Dénes szakértő jól illeszti össze e kettőt. Pécsett ennek a foglalkozásnak elismert szakemberei dolgoznak, közöttük dr. Sze- lenczy Mihály, aki huszonnégy esztendő alatt mintegy ezer per szakértője volt. Nem meglepő tehát, hogy az Igazságügyi Minisztérium Pécsett is megszervezett egy több megyére szóló irodát, és vezetésével dr. Szelenczy Mihályt bízta meg. Ilyen iroda csak a fővárosban és Debrecenben működik.- Baranya, Somogy és Tolna megyére terjed ki a működési területünk — mondta. — így ezen a területen szervezettebben, színvonalasabb szakértői véleményt kaphatnak a bíróságok, mint a félállás gondjaival küzdő kijelölt szakértőktől.- Csak hivatalos szervek kérhetnek az irodától könyv- szakértői véleményt?- Nem. Tudományos, oktatói vagy irodalmi munka kivételével és engedéllyel az iroda szakértői magánmunkát is vállalhatnak. Erre azonban csak akkor kaphatnak engedélyt, hogyha a megbízó állami, szövetkezeti, társadalmi szerv ellen, s a megbízás tárgyával kapcsolatban nyomozati eljárás nincs folyamatban és ilyen nem is várható. Magának a szakértői irodának -a tevékenységéért egyébként díj és költségtérítés jár, amely igazságügyi bevételként az államot illeti. Állami szerv — a vállalatok kivételével — szakértői dijat és költségtérítést nem fizet. Lényeges: az állandó szakértői és a kijelölt szakértők tevékenysége között a szakértés szakmai vonatkozásában különbség nincs, csak a munkafeltételeikben. De mindegyiknek arra kell törekednie, hogy megfeleljen a vele szemben támasztott követelményeknek. Még annyit: a mi irodánknak közvetlenül az Igazságügyi Minisztérium a felettese. Továbbá még néhány jellemző ügy, amely gyakran előfordul a könyvszakértői munkában: árdrágítás, baleseti járulék növelés. Utóbbi azt jelenti, hogy ha valaki mondjuk 1965-ben a munkahelye hibájából lett rokkant, akkor a baleseti járulékkiegészítés évek múlva is, akár többször perelhető a munkahelytől. Ha például egy ilyen rokkant megtudja, hogy időközben nagyobb bért kap az olyan munkás, aki az ő egykori munkakörében dolgozik, megindíthatja a pert. Ebben is segítenek dönteni. Egyébként dicsérik az irodában a Mecseki Szénbányák Vállalatot, ahol az ilyen utólagos járadéknövelést általában maguktól megadják o megrokkant bányászoknak, per nélkül. F. D. A nagy érdeklődésre való tekintettel a Petőfi mozi hétfőn, kedden és szerdán 5,7 és 9 órakor a KENGURU című filmet Játssza — Hát... Szóval mindenkinek egy kis ajándék! A vámőrök azonban hivatalból kételkedő és hitetlen emberek. Bizony jegyyzőkönyvez- ték a dolgot — délután egy órakor. Másnap délután pedig lezárták a másik jegyzőkönyvet is, a bajai járásbíróságon. Vámőrség, rendőrség, ügyészség, bíróság jó együttműködése révén tehát egy nap alatt elintéztek egy pert Baján. A vád: csempészet: Az ítélet? — Először is elkobozták az árut, 56 000 forint értékben. Ebből a tíz zsebszámológépet 49 ezer forintra becsülték. Aztán 3 ezer forint pénzbüntetést is kapott a vádlott, majd miután mindezt elismerte, kifizette, a bajai járási rendőrkapitányság igen udvariasan megadta az írásos engedélyt: oda mehet, ahová akar. A svéd úr perceken belül távozott.
