Dunántúli Napló, 1976. január (33. évfolyam, 1-30. szám)

1976-01-27 / 26. szám

1976. január 27., kedd Dünantmt napló 3 Munkaprogram St esztendőre 3. Fejlődésünk megalapozása 870 milliárd forint beruházásokra Aki diófát ültet, az a gyerekeire gondol, a beru­házás a jövő megelőlege­zése. Az új ötéves terv­időszakban összesen 870 milliárd forintot szánunk termelő és nem termelő beruházásokra. Ez az ösz- szeg 25 százalékkal több, mint az előző öt eszten­dőben. A növekedés üte­mét mérsékeljük: az előző öt évben 50 százalék volt. De a személyes fogyasz­táshoz hasonlóan, a ter­melő és kommunális be­fektetések növelését is korlátozzák a világgazda­sági változások okozta veszteségek. így tehát nincs más választás, mint hogy a rendelkezésre álló összegekkel éljünk jobban, okosabban. Szigorú rangsorolás Az igények szigorú és racio­nális rangsorolása a legfonto­sabb. A népgazdasági terv eb­ben példát mutat. Az idén csupán három nagyberuházás kivitelezését kezdik meg (a dunaújvárosi konverteres acél­mű, a leninvárosi polipropilén­gyár és a zalaegerszegi hűtő­ház építését) miközben üzem­be helyeznek több nagy léte­sítményt s idei feladat az 1977-ben induló nagyberuhá­zások (dunaújvárosi kokszoló­mű, szekszárdi húskombinát, Szikra Lapnyomda, fővárosi szemétégető, új szénbánya, il­letve gáz- és olajmező feltá­rás) jó előkészítése. S az 1978- as kezdésre még nincs konkrét döntés, csupán a feladatokat jelzi a terv. Megkezdik például egy új nagy széntüzelésű erő­mű építését, gondoskodva már a VI. ötéves tervidőszak nö­vekvő villamosenergia-igényé- nek kielégítéséről. (A kazánok szénfűtése — a bányanyitással egyyütt - 3-4-szer több be­ruházást igényel, mint az olaj­tüzelés, de üzemeltetésük a magas kőolajárak miatt mégis kifizetődőbb.) 1 ••• rr A jovore gondolva A beruházások határozott rangsorolása szemlélet- és módszerbeli változásokat felté­telez mindenütt. Hányszor hal­lottuk korábban, hogy „éppen a leggazdaságosabb befekte­tésre nem jut pénz”. Legyen ez a megjegyzés 1976-tól az ágazati, a vállalati rangsorolás önkritikája. A fejlesztési alapok igaz, 1976-ban még a régi szabályozás, az 1975-ös ered­mények alapján képződnek. Mégsem szabad úgy költekezni, mint eddig. Ahol a jövő szűk esztendőire is gondolnak „új­ra gombolják a mellényt". Úgy, hogy meggyorsítják például a folyamatban levő invesztáció befejezését és úgy, hogy meg­érett fejlesztések elkezdését későbbre halasztják. Esetenként a már megkezdett beruházások leállítása is elkerülhetetlenné válhat. Az új gazdasági szabá­lyozás, a termelő árak emelé­se, a devizaszorzók változása, a munkabér-terhek növelése ugyanis a vállalatok fejlesztési forrásait érintik leginkább. Amíg a részesedési és szociális alapok képződésére a nivellá­lódás, addig a fejlesztési ala­pokra az erőteljes differenciá­lódás lesz jellemző. De az igen eredményesen dolgozó vállalatok is csak hosszabb idő elteltével érhetik el saját fejlesztési forrásuk ko­rábbi szintjét. A saját eszkö­zöket kiegészítő bankhitelek ugyancsak az élenjáró üze­meknek kedveznek és a diffe­renciálás irányába hatnak. A bank a legjobb fejlesztési ja­vaslatok közül választja ki azo­kat, amelyek megvalósításuk után gyorsan megtérülnek s növelik a jól eladható áruala­pokat. Az öt évre előirányzott 100 milliárd forintos hitelkeret­ből 45 milfiárdot a fizetési mérleget javító fejlesztésekre köksönzik azoknak a vállala­toknak, szövetkezeteknek, ame­lyek saját fejlesztési alapjai­kat is az adott feladatra össz­pontosítják. Érdekeltség és felelősség A beruházások jó előkészí­tése, gyors üzembehelyezése je­lentős mértékben javíthatja a meglevő eszközök hatékony hasznosítását. Ezért mind a központi, mind a helyi fejlesz­téseknél növekszik a beruházók érdekeltsége és felelőssége. Megszűnnek az ingyenes költ­ségvetési támogatások, a hite­lek visszafizetését pedig a be­ruházások eredetileg tervezett üzembehelyezésétőí, előre meg­határozott mértékben el kell kezdeni. Ha a tervekhez képest késik az üzembehelyezés, illet­ve csökken az új vállalkozás jövedelmezősége, az adós ak­a korszerű módszerrel épített lakások aránya A népgazdasági terv az idén 82 000 lakás építésének befeje­zését irányozza elő. Ebből 44 400-at kell átadniuk a kivi­telező építőiparba sorolt szer­vezeteknek: a minisztériumi és a tanácsi vállalatoknak, az épí­tőipari szövetkezeteknek, ter­melőszövetkezeti közös vállalko­zásoknak. A korszerű építési módszerek, iparosított eljárások kiterjesztésének megfelelően mindinkább a paneles módszer válik uralkodóvá, s így az idén már az új lakásoknak csaknem 60 százalékát állítják össze nagyméretű falelemekből. Az építőipari szövetkezetek kiter­jedtebben hasznosítják a blok­kos építési módszert, s a ha­gyományosnál fejlettebb, ipa­rosított technológiával együtt majdnem megkétszerezik a kor­szerű eszközökkel épülő laká­sok arányát. Az építőipar kivitelező szer­vezetei ebben az évben a la­kások 92 százalékát építik fel paneles, blokkos, öntött és más fejlett technológiai eljárással, s ezen belül az ÉVM vállalatok az átadásra előirányzott 34 500 lakás 98 százalékát kivitelezik korszerű iparosított módon. A házgyári hálózat egyes körze­teiben, elsősorban Budapesten, Miskolcon, Kecskeméten és Veszprémben az üzemi kapa­citás azt is lehetővé teszi, hogy panelekből építsenek szállodá­kat, munkásszállókat, diákott­honokat, különböző kommunális létesítményeket. Egyes házgyári körzetekben pedig felkészülnek arra is, hogy a folyamatos, ütemes munka érdekében jö­vőre átadandó épületek egy részét is már az idén összesze­reljék. A lakások és egyéb lakótelepi épületek ütemes át­adása érdekében fontos fel­adat hárul a felvonókat, az elektromos szerelvényeket, gé­pészeti berendezéseket, anya­gokat szállító vállalatokra, már csak azért is, hogy a „hajrá” kiküszöbölése lehetővé tegye a minőség javítását, a hiány­pótlások és az utólagos javí­tások csökkentését. kor is fizet egyéb nyeresége terhére. A tervezett határidők, a jövedelmezőségi szint túltel­jesítése viszont a vállalkozók hasznát növeli. Az eredményes beruházási tevékenységtől sokban függ a következő, a VI. ötéves terv megalapozása. A ma embere értelmes áldozatokat hoz a hol­napért. A mesebeli ember dió­fákat ültetett, hogy termése gyermekeit, nemes faanyaga unokáit gyarapítsa. Előrelátását a jó tündérek jutalmazták s a csemeték olyan gyorsan tere­bélyesedtek, mint az erdei töl­gyek. Korunk embere ismeri már az oltott diófát, amely versenyre kel az erdei tölggyel. Kovács József Munkát kapott a sárisápi bánya minden dolgozója Hétfőn munkába állt új munkahelyén a víz alá ke­rült sárisápi 19-es akna va­lamennyi dolgozója. Mint ismeretes, az elmúlt héten óriási erejű vízbetörés súj­totta a bányát, a nagy tö­megű karsztvíz jelenleg már az akna valamennyi térsé­gét uralja. A 19-es akna­üzem 953 dolgozója egyik napról a másikra munka nélkül maradt. A Dorogi Szénbányák igazgatósága rendkívül kö­rültekintően gondoskodott az elöntött 19-es akna va­lamennyi dolgozójának el­helyezéséről. A bányászokat munkásgyűlésen tájékoztat­ták az akna helyzetéről, to­vábbi foglalkoztatásukról, új beosztásukról. A dolgo­zók többsége a vállalat üzemeiben, főleg az ebsző- nyi, a dorogi bányákban, a bányagépgyártóban és a szolgáltatói üzemekben ka­pott munkát, csupán egy- egy brigád vállalt ideigle­nes megbízatást a tatabá­nyai és az oroszlányi szén­bányáknál. Száz aknamélyítő Pécs föld alatti világában A fürdőszobából nyitottak aknát a mélypincébe Uj betontelep az Alkotás utcában A régi pécsi pincék nagy­része napjainkban 1—2 méteres vízben áll: elsősorban a Bel­városi Áruház és a Kossuth La­jos utca körül. Nem ritka a három méteres vízmagasság sem. Hol omladozik a pince, rogyadozik a lakóház fala, mer­re húzódik a talajt lazító víz­mosás? — Ezt a 210 aknamé­lyítő tudja a legjobban, a Bá­nyászati Aknamélyítő Vállalat mecseki körzete pécsi üzemé­nek szakmunkásai. 1975-ben Pécsett a lakókat veszélyeztető pincék, falak meg­erősítéséhez több mint 4000 mázsa cementet, közel ezer köbméter folyam kavicsot, 1500 köbméter homokot, 80 000 pil­lér- és betontéglát, betonido­Arcok - közelről Dr. Bánhegyi Mihály Az elemekkel szembeni harchoz minden energiát fel kell szabadítani... A régi főnök odakinn tele­fonál. A német nyelvű beszél­getés áthallik az ajtón: nem­zetközi konferencia szervezésé­ről van szó. Az energikus dr. Szirtes Lajos most disszertá­cióján dolgozik még. A tudo­mányok doktora címet pályáz­za meg. Azt követően is első­sorban a tudományos munka foglalja majd le a Mecseki Szénbányák kutatási osztályá­nak vezetőjét. Dr. Bánhegyi Mihály a meg­bízott új főnök külsőre sokkal inkább tudós típus. Nyíltan, ka­tegorikusan fogalmaz. — Amíg az emberek bőrükön nem érzik, hogy a mi vállala­tunk szellemi kapacitásával többre kellene vinnünk, ad­dig ... A fizetésemelésnél el­sősorban a magunkkal szem­ben támasztott igények hatá­rozhatják meq elégedettségün­ket vagy csalódásunkat. — Ez a belső kényszer vagy megvan az egyénben, vagy nincs, önnek viszont, mint ve­zetőnek kötelességei vannak azzal a százfős közösséggel szemben, amely számarányai­nál sokkal nagyobb szerepet játszik a mecseki szénbányá­szat jövőjében. — Igen. Ez kutatási hely, en­nek belső élete van. Kissé el­térő a vállalat más osztályai­tól. Itt kutató mérnökök, kuta­tó ügyintézők, szakemberek és persze adminisztratív ügyinté­zők dolgoznak. Ez véleményem szerint hivatalos, de nem va­lós megkülönböztetés. Erkölcsi­leg és anyagilaq valamennyiün­ket jobban érdekeltté kell ten­ni. Minden beosztáshoz bizo­nyos követelményszinteket álla­pítunk meg, árnyaltabbá sze­retnénk tenni a kutatók érté­kelését. — Mit gondol - barátai vagy ellenségei száma nő, ha egy­általán képes lesz ezt megva­lósítani? — Jó szakemberek vannak itt. Több barátom lesz. Ez téma volt nálunk eddiq is. Azok té­mája, akik kétszer—háromszor többet tettek, mint mások. Nem én találtam ki, csak én kerül­tem olyan helyzetbe, hogy te­hetek is valamit. Dr. Bánhegyi Mihály negy­ven esztendős korában nehe­zebb feladatra vállalkozott, mint eddig bármikor. Pediq az elmúlt tizenhét esztendő alatt, amióta zsebében a veszprémi egyetem vegyészmérnöki dip­lomája, a gázkitörések meg­előzését, időbeni felismerésé­nek lehetőségeit kutatta, az­tán a szénpor- és sújtólégrob­banás elleni védekezés, majd végül a bányatűzzel szembeni küzdelem hozott számára és kutató társai számára sikert, illetve .... — Az 1973-as Kossuth-bá- nyai tűznél a habgenerátor szinte használhatatlan volt. — Jó, hogy erről is beszé­lünk. Volt eset, hogy a hab­generátorral 600 méter hosz- szúságú kanyargó, dőlésbe fu­tó és megtörő bányavágatot is feltöltöttünk. Az 1972-es tűznél a mi embereink voltak ott - a szállítóvágatot sikerült vissza­foglalni a tűztől. Az 1973-as tűznél a habgenerátort üzembe sem lett volna szabad állítani. A kezelők először látták a be­rendezést, a rendelkezésre álló kevés víz és sok levegő inkább szította, mint oltotta a tüzet. — A Pécsi Akadémiai Bizott­ság pályázatán első dijat nyert. Tanulmányában a nagykiterje­désű bányatüzek oltásánál szükséges viz mennyiségét vizs­gálta. — Van egy olyan határérték, ami alatt nem érdemes, sőt káros a vizet porlasztva, habot képezve oltásra használni. Ettől az értéktől felfele viszont már kis mennyiségű többlet víz is sokszoros hatékonyságot bizto­sít. Most azon dolgozunk, hogy mindenféle bányatűz oltására alkalmassá tegyük a habgene­rátort. Ez már szerzőtársam, Gombos András feladata. Egyébként a bányászati bizton­sági szabályzat kötelezővé tet­te, hogy a habgenerátorok minden bányaüzemben azonnal bevethetően készenlétben áll­janak . .. — Persze, továbbra is ku­tató maradok de elsőrendű fel­adatom, mások számára olyan feltételeket biztosítani, amelyek között maximális hatékonyság­gal dolgozhatnak. Dr. Bánhegyi Mihály patro- nálásával épült a György-aknai kutató bázis: a kísérleti táró­ban a sújtólég- és szénpor robbanások minden mozzana­tát követni lehet. György-akna egykori bejáró tárójában akár száz méter kiterjedésű bánya- tüzet is lehet produkálni és el­lene védekezni. A speciális la­boratóriumban tervezett műsze­rekkel mindenféle porok, gá­zok és gőzök veszélyeit és a védekezés módjait meg lehet állapítani. Magyarországon ez új kísérleti területet, többek között sok, bányászaton kívüli iparágnak is innen szolgál­tatnak adatokat. — Itt nagyon szívós, kemény munkára van szükség. A türe­lem egyik legfontosabb kellék. Sikerélmény nagyon ritkán adó­dik. Csak nagyon kevesen van­nak, akik akár csak a vállalat főmérnökének is kifejthetik gondolataikat. A kutatási osz­tály alkotóműhely kell hogy le­gyen, ahol fiatalok-öregek, ku­tató mérnökök és kutatási ügy­intézők egyaránt előadhatják munkáikat. Ennek keretet is szerveztünk — jobb elnevezést egyelőre nem találtunk, mint a műszaki tudományos bizott­ság. Az osztályvezetői szoba alig változott. A falon világtérkép: a gázkitörés-veszélyes bányá­kat apró zászlók jelzik. Egy táblázaton a gázjelenségek in­tenzitását jelölik. A Mecsek mellett megdöbbentőek a né­hány év előtti adatok. — Be­szélgetésünk közben Zobák- bányán gázkitörés történt, ez nem csökkenti az ijesztően ma­gas számokat. Ijaza van dr. Bánhegyi Mihálynak: az ele­mekkel szembeni harchoz min­den energiát fel kell szabadí­tani ... Lombos! Jenő mot használtak fel. Az elmúlt hetekben tömedékelték a Kisfa­ludy utca 4/1-ben, a Káptalan utca 3-ban a veszélyessé vált pincét, s pincéket szüntettek meg a Szliven áruház mögött is. Emellett a baromfifeldolgozó közműalagútját is átvezették a vasúti töltés alatt. Pécsett száz aknamélyítő dol­gozik most — 13 munkahelyen. A Rákóczi út 66-ban az út alatti 20—25 méter hosszú mélypin­cét fallal, boltozattal erősítik meg. A Rákóczi út 65. és 67- ben a II. világháborús zsírrak­tárt építik át; a pincerendszer egyes ágai 30 méteresek. A Lánc utca 12-ben a „lőtt-be­tont" alkalmazták az egykori harangöntő mester műhelyében és a belülről nyíló „maszek­homokbányában.” Most beto­nozzák az aljzatot. A Felsőmalom utca 2/1-ben a talajvíz az épületsarok falait rongálta meg. A fürdőszobából kilenc méter mély aknát nyitot­tak: ez a kialakítandó támfal magassága. A Toldi Miklós utca 4-ben, ahol a talaj megritkult, az alagsorból hatolnak a fal alá és betonlappal tartják meg. Nyugati irányban vízmosta üre­get számolnak fel. A Líceum utca 6-ban az alagsorból indul­tak el hat méter mélyre és aládúcolják a pincét. Az Anna utca 1-ben négy aknán át töltik fel a használhatatlan pincét. A 12-ben csőrepedés „gyengítette” meg a pincét és a falat. A 32-ben a fal alját szilárdítják. A Kulich Gyula ut­ca 4-ben, az iskola udvarán a pincébe torkolló üreget tömik be. A Doktor Sándor utca 14- ben a keresztalakú pincerend­szert szüntetik meg, míg a Sal- lai utca 22-ben pincét falaznak alá. A Bem utca 2-ben öt mé­ter mélyen 15 méteres közmű- alagutat alakítanak ki az új Konzum áruház részére az út alatt. A nagy forgalom miatt csak éjjel fúrnak. A két csövet cementbe és kőbe ágyazzák. Legalább száz aknamélyítő­nek ad munkalehetőséget a hetvehelyi új alagút. Kétszáz méter hosszan a betonboltoza­tot „felfüggesztették", a követ­kező 200 méteren még csak fa­boltozat található. Először a mennyezetben betonoznak, a tartó betonrendszer ezután kö­vetkezik. 1977-ben a tervek sze­rint átadják a vasúti alagutat A pécsi üzem 1976-ban foko­zatosan a megelőzésre össz­pontosítja energiáit. A pincéket a tömedékelés helyett lehető­ség szerint megmentik. Tavaly a munka értéke meg­közelítette a 13 millió forintot Pécsett. Idén a Városi Tanács 43 millió forintos teljesítményt vár, pedig az üzem pillanatnyi kapacitásával legfeljebb 23 mil­lió forintot érhet el. Gondot jelent, hogy az első négy hónapban csak hatezer téglát használhatnak fel a szükséges félmillió helyett. A teljesítményt fokozná, ha az új módszerek jobban elterjedné­nek. Nemrégen bővült a gép­park egy új 250 és két 500 literes betonkeverővel. Az idén szeretnének újabb 500 literes betonkeverőt és fúrógépeket. A későbbiekben a még újdonság­nak számító gyorsabb, gazda­ságosabb cölöpalapozást is bevezetnék. Nagy területű be­tonkeverő telepre van szüksé­gük. Ezt az új telephelyen, az Alkotás utcában valósítják meg, melynek az építése a tervek szerint idén megindul és át­adása 1978-ban várható. Csuti János

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom