Dunántúli Napló, 1976. január (33. évfolyam, 1-30. szám)

1976-01-15 / 14. szám

1976. január 15., csütörtök Dünantült napló 3 Bővül a választék Növeli a gyermekholmik kínálatát a SZOVARU Az V. ötéves tervben - a megelőző tervidőszak 6 milliárd forintos forgalmá­val szemben — 9,5 mil­liárd forint értékű forgal­mat tervez a SZÖVÁRU. A csaknem 400 ÁFÉSZ kö­rülbelül 80 nagyobb áru­házát és csaknem 500 szaküzletét ellátó nagyvál­lalat e célkitűzésének meg­felelően már az idei év­ben egymilliárd 800 mil­lió forint értékű árut kíván partnerei rendelkezésére bocsátani. Ebből az árutö­megből egymilliárd jut a ruházati cikkekre, s külö­nösen a gyermekruhák és kabátok kínálata növekszik. Ezekből 250 ezret szereznek be a szövetkezeti üzlethá­lózat számára, köztük sok olcsó jersey ruhát, felső kö­tött holmit, kamasz és bak­fis konfekciócikkeket, vala­mint 20 ezer farmernadrá­got, ugyancsak kisgyerme­kek és kamaszok részére. A ruházati kínálatban további csaknem egymillió darab felnőtt és 200 ezer darab gyermek kötött alsó­nemű, 600 ezer pár férfi, női és több mint 100 ezer pár gyermekcipő szerepel. Szőrmeruházati cikkekből mind a mennyiséget, mind a minőséget tekintve ugyan­csak széles a választék; 62 millió forint értékben 20 ezer különféle bundát kínálnak eladásra. A vegyesiparcikkek ré­szesedése a vállalat ez év­re tervezett összforgalmá­ból több mint 700 millió forint, többek között 10 ezer moped. 50 ezer külön, féle kerékpár, 25 ezer hű­tőgép, 10 ezer centrifuga, 11 ezer mosógép, 22 ezer porszívó, 23 ezer rádió, 10 ezer televízió, 4 ezer le­mezjátszó és 12 ezer ká­véfőző értékesítését tervezik, ezek jelentős része szovjet, NDK-beli és más importfor­rásokból származik. A bútorok közül elsősor­ban a kiegészítő berendezé­si darabok és a gyermekbú­torok forgalma emelkedik majd. Ennek megfelelően a SZÖVÁRU 1976-ban körül­belül 700 gyermekszekrény­sort, 4 ezer gyermekszéket, 5 ezer gyermekheverőt hoz forgalomba. Mezőgazdasági eszközök­ből 60 millió forint értékűt hoz forgalomba a vállalat; a permetezők, metszőollók, szemzőkések és egyéb esz­közök jórészét a Szovjet­unióból, Lengyelországból, Csehszlovákiából szerzik be. Minden 200-nál nagynbb lélekszámú községnek van bekötő útja • Öt év alatt 26 új bekötő út épült Baranyában • Feladat: az összekötő utak Baranyában a IV. öt­éves terv ideje alatt min­den eddigi eredményt fe­lülmúló bekötőút-progra- mot sikerült megvalósí­tani. Megyénk minden 200-nál nagyobb lélekszá­mú települése szilárd bur­kolatú úttal bekapcsolódott az országos közúthálózat­ba. A nagyjelentőségű fejlődés érzékeltetéséért érdemes visszapillantani arra, milyen volt megyénk úthálózata, honnan „star­tolt" az immár megvaló­sult program? Egy „kép” még 1945-ből: a 31 233 kilométer hosszú orszá­gos közúthálózatból mindösz- sze 3071 kilométer volt por­mentes burkolattal ellátva. Ugyanebben az időben Bara­nya összesen 37 kilométer hosszú pormentes úttal „büsz­kélkedhetett". Megyénk 116 községe pedig az év jelentős részében — esős, őszi, téli hónapok — út hiányában úgy­szólván el volt vágva a külvi­lágtól. Az úthálózat fejlesztésére, — ezen belül a bekötőutak épí­tésére — fordított jelentős munka ellenére 1957-ben még az ország bekötőúttal nem rendelkező településeinek kö­zel 50 százaléka Baranyában volt! Kétségtelen, hogy az út­hálózat fejlesztése minden év­ben napirenden szerepelt — 1956 és 1965 között például 21 baranyai község kapott bekö­tőutat, — az igények azonban lényegesen nagyobb ütemű fej­lesztést kívántak. Az 1968-ban elfogadott közlekedéspolitikai koncepció alapján párt és kor­mányhatározat tűzte célul: a megépítése IV. ötéves terv során vala­mennyi olyan községet és te­lepülést megfelelően kiépített bekötőúttal kell ellátni, ame­lyek lakosainak száma megha­ladja a 200 főt, lakóházainak száma pedig 500 méteres kör­zeten belül meghaladja a negyvenet. Megyénkben a IV. ötéves terv indulásakor még 26 község — 200 lakáson fe­lüli — nem rendelkezett be­kötőúttal. A program tehát je­lentősen érintette Baranyát. Új utak építése nem kis fel­adat, — műszaki és anyagi erők koncentrálását kívánja. Megyénk domborzati viszonyai pedig csak növelték a feladat nagyságát, számos „eldugott kis községhez” kellett utat épí­teni. A programból 1973 vé­géig 11 készült el, köztük volt például az Ófalu községbe ve­zető 5.5 kilométer hosszú be­kötőút, amely egymagában kö­zel 23 millió forintba került! Az 1975-ös esztendőben újabb lendületet kapott az épí­tés, — a még visszalévő 11 község bekötőútjának megépí­tése volt a cél: várták az út elkészítését Óbánya, Kishár- ságy, Apátvarasd, Felsőeger- szeg, Varga, Magyarsarlós, Vázsnok, Rádfalva, Terecseny- puszta, Csebény, Szárász köz­ségek lakói. Az elmúlt év decemberében a 16.5 millió forintos költség­gel épült 3.4 kilométer hosszú­ságú rádfalvai bekötőút átadá­sával a IV. ötéves tervre kitű­zött program megvalósult: megyénk valamennyi 200-nál nagyobb lélekszámú községe szilárd burkolatú úttal rendel­kezik! Hogy mit jelent ez a községek lakóinak? A „sárten­ger taposása” helyett autóbu­szokra ülhetnek, gyorsan, kul­turáltan közlekedhetnek. A be­kötőutak a „halódó” községek­nek élteritmust adtak. De nemcsak új bekötőutak létesítésével fejlődött megyénk úthálózata, hanem a IV. öt­éves terv ideje alatt nőtt a pormentes, illetve korszerű bur­kolattal ellátott utak hossza is. Hosszú sor lenne a fejlesztés valamennyi eredményét, té­nyét felsorolni. Kezdhetnénk az új létesítmények sorát a pécsi felüljáróval, aztán a drávasza- bolcsi híd megépítésével foly­tathatnánk . .. Pontos, végle­ges adatok arra, hogy me­gyénkben a IV. ötéves terv ideje alatt az úthálózat fej­lesztése mennyibe került, még nincsen, de az előzetes számí­tások szerint jóval meghalad­ja az egymilliárd forintot! Az igények nőnek, megyénk közútjainak további korszerű­sítése újabb feladatokat ad­nak a V. ötéves tervre is. A sok közül csak egyet: a be­kötőutak megépítése után egyik főfeladat most az össze- kötőutak építése. De nem ki­sebb munkát jelent majd az új létesítmények megvalósítása mellett a már meglévő útháló­zatunk szélesítése, javítása sem. A további fejlesztés prog­ramját ötéves tervünk határoz­za meg. G. F. Szigorúbb feltételek között Munkaprogram .4* — öt esztendőre /. Á gazdasági növekedés üteme Az ötödik ötéves terv a nem­zeti jövedelem 30—32 szá­zalékos növekedését irányozza elő. Ez megegyezik az előző ötéves terv előirányzatával és némileg elmarad a gazdasá­gi növekedés ténylegesen meg­valósult ütemétől. A nemzeti jövedelem belföldi felhaszná­lása 23—25 százalékkal nö­vekedhet öt esztendő alatt. Másszóval: nem fogyaszthat­juk el mindazt, amit megter­melünk. A termelés és a fel- használás közötti hét száza­lékos különbség lehetővé teszi, hogy a külgazdasági vesztesé­gek, a cserearányromlás miatt tavaly és tavaly előtt keletke­zett fizetési mérleghiány évről évre csökkenjen, s 1980-ban meqszűnjön. így az egyensúly­javítás ötéves programjának végrehajtását követően 1981- től megkezdődhet a qazdasági egyensúly teljes helyreállítása, az 1974—1979. évi többletfel­használás miatt felvett hitelek visszafizetése. Az új ötéves terv kapcsán joggal szóba kerülhet: a qaz­dasági növekedés ütemének je­lentős felgyorsításával nem lehetnénk-e hamarabb ■ úrrá egyensúlyi gondjainkon? A ter­vezőszakemberek elemezték sok más közt ezt a megoldási mó­dozatot is, de el kellett vet­niük. A gazdasági növeke­dés — a tervezettől megha­ladó — gyorsításának forrá­sai ugyanis rendkívül korláto­zottak. A munkaerőhelyzet pél­dául közismert: a bárhol és bármikor iqényelhető tartalé­kok kimerülése következtében a tervezett nemzeti jövedelem- növekedés teljes eqészét a termelékenyséq emelésével kell elérni. (Az iparban — opti­mistán számítva — a meglé­vő, a mezőgazdaságban 120— 130 ezer dolqozóval kevesebb létszámmal növelik az eddigi­hez közel azonos ütemben a termelést.) Ugyanakkor terme­lő beruházásokra — az erő­műveket. a bányászatot és a kohászatot kivéve — csupán annyit költhetünk, mint az elő­ző öt évben. A növekedési ütem felgyor­sítása jelentősen gyarapíthat- ná a beruházási forrásokat, s így a termelékenység még lendületesebb emelésére nyíl­na lehetőség — hallhatjuk to­vább az érvelést. Csakhogy a többlettermelés nyersanyag- és energiaforrásai is korláto­zottak. A baráti országokkal kötött öt esztendős megálla­podáson kétségtelenül nagy biztonságot nyújtanak terveink megalapozásához. A Szovjet­unió például saját termelését és felhasználását meghaladó mértékben, 60 százalékkal nö­veli öt év alatt energiaszállí­tásait. Növekvő szükségleteink kielégítése így is még bizonyos fokú nyugati energiahordozó- és nyersanyagimportot igényel. A növekedési ütem felgyorsí­tása számottevően tovább nö­velné tehát az ilyen célú dol­lárkiadásainkat. Ha a többlet- termelés a fokozott export ré­vén ennél nagyobb arányban növelné dollárbevételeinket, ak­kor az ütemnövekedés nem rontaná, hanem javítaná nép­gazdaságunk egyensúlyi hely­zetét. Persze a tervezett gazdasá­gi növekedés elérése sem el­sősorban mennyiségi, hanem döntően minőségi feladat. Az egyensúlyi helyzet javítása egy­részt feltételezi a versenyké­pes, a számunkra fontos pia­cokon jól értékesíthető termé­kek arányának növelését. Más­részt ezzel együtt olyan szer­kezeti átalakításra, fejlesztési irányváltásra van szükség, amely lehetővé teszi a mun­kaerő, a nyersanyagok és az energiahordozók jobb hatásfo­kú hasznosítását. Tehát olyan intenzív gazdasági növekedés­re kívánatos, amelyben a ter­melés értékgyarapodása nem igényel több munkaerőt, ener­giát és nyersanyagot, s nem teszi szükségessé az álló és forgóeszközök lényeges növe­lését. Az ésszerű, a takarékos munka tartalékainak feltárásán túl a hatékonyság fokozásának döntő eleme a termelés szer­kezeti átalakítása: a korsze­rű és értékes termékek arányá­nak növelése. E minőségi köve­telmények teljesítése rangsorol­ják majd az iparágakat, válla­latokat. üzemeket, differenciál­ják fejlődésüket. Az ipar termelése például át­lagosan 33—35 százalékkal nö­vekszik öt év alatt. De bizo­nyos iparágak és vállalatok — így a közúti jármű és részegy­ség gyártás, a szerszámgépek, a számítástechnikai, valamint az automatikai eszközök ter­melésének fejlődési üteme mintegy kétszeresen, az elekt­ronikus alkatrészek és vá­kuumtechnikai termékek előál­lításáé pedig csaknem négy­szeresen meghaladja az ipari termelés növekedésének átla­gát. Egyes termékcsoportok, ágazatok kiuqró növekedése másutt az átlagnál szerényebb haladási ütemet, stagnálást, sőt, visszafejlődést feltételez. Vagyis a változó, növekvő kö­vetelmények esetenként lét- számcsoportosítást, profilváltoz­tatást igényelnek. Ha a vál­lalat az új, szigorúbb feltéte­lek közt, nem képes elegendő belső tartalékok mozgósításá­ra, életképességének bizonyítá­sára, akkor termelési erőforrá­sait a hatékony népgazdasági célok elérésének szolgálatába állítják. Kovács József (Következik: HELYÜNK A VILÁGBAN.) Molnárék karácsonyfája alatt legutóbb a legtöbb ajándékon ez állt: szgyelano v CCCP — készült a Szovjetunióban. Nem csoda, hiszen Molnár László, az ÉPFU pécsi kirendeltségének üzemmérnöke három hónapja a Szovjetunióban dolgozik sok magyar szakemberrel együtt. Az egyik legnagyobb KGST-beru- házós, az orenburgi gázvezeték építésében vesz részt.- Szeptember elsején utaz­tunk Ivana-Franko-ba — mond­ta. Mi magyarok három komp­resszorállomást építünk. Husz- ton, Bogorodcsányiban és Gusz- jetyinben. Mindhárom helyen van az ÉPFU-nak egy kiren­deltsége, amelynek az építés­sel és a dolgozók ellátásával kapcsolatos valamennyi szállí­tási feladatot kell megoldani. Engem bíztak meg a szállítási főnökséq vezetésével.- Milyen az elhelyezésük?- Ivan-Franko-ban - van a létesítményi főigazgatóság. Én a Dnyeszter szállóban lakom. Egyébként a szálló lakóinak 80 százaléka magyar. Ez még amo­lyan hőskorszak. A szobám az iroda, tanácsterem, titkárság egyfüst alatt. Persze, csak nagy ritkán vagyok otthon, mert a kirendeltségeket járom. Egy- egy kompresszorállomáson 20 gépkocsink van és néhány erő­gép. Jelenleg száz ÉPFU-s dol­gozónak kell irányítani a mun­káját, intézni ügyes-bajos dol­gait.- Ha már a „hőskornál" tartunk, hogyan láttak munká­hoz? — Kivittek minket egy érintet­len, puszta vidékre és azt mondták, itt lesz a telephely. Ideiglenes javítóműhelyt építet­tünk, nagy konténerekből rak­tárhelyiségeket állítottunk ösz- sze. Ha késett hazulról valami anyag, szerszám, kapcsolatot kerestünk a közeli szelhozzal. Csináltunk egy kis vodka-dip­lomáciát. Egy pohárka mellett megbeszéltük: „nézze Szergej Konsztantyinovics, mi tudnánk adni ékszíjat, de kellene két csapszeg . .." Egyébként nem­csak csereberéről van szó, min­denütt nagy segítőkészséggel találkozunk.- Mi volt az eltelt három hónap alatt a legnehezebb?- Az emberekkel való bánás. Nem a fegyelmezetlenség miatt, hanem kiderült, hogy nem min­denki bírja akárcsak ilyen rö­vid ideig a távollétet. Gyakran előfordult, hogy lelket kellett önteni valakibe. Mérnök va­gyok, de ott személyzetisnek, munkaügyisnek, pszichológus­nak is kell lennem egyszemély- ben. — Milyen odakint az ellátás? — A kilenc rubel napidíjat szinte el sem tudjuk költeni. A dolgozók napi háromszori étke­zést kapnak. A különböző szol­gáltatásokat is magyar vállala­tok kirendeltségei látják el. A Bükkvidéki Vendéglátó Vállalat üzemelteti a büféket és a ma­gyar konyhát Guszjetyinben. Huszton épül egy 130 lakásos munkásszálló, Debrecenből szállítjuk a házelemeket. Töb­bek között ez is arra az időre készül, amikor egy-egy komp­resszorállomás építésén 1500 magyar dolgozik majd,- Gondolom, egyelőre nehe­zebben telnek a szabad idő órái... — Igen, bár időnként egész jól lehet fogni a magyar rádió és a televízió adásait. Huszton kétnapos újságokat kaphatunk. Ugyanott vásároltam olyan Végh Antal és Moldova könyveket, amiket itthon már nem lehetett kapni. Guszjetyin amolyan táj­központtá vált, oda járnak be táncolni a lányok a környező falvakból.- Mi az, ami az ön szemé­ben szokatlannak, furcsának tűnt?- Más ott a közlekedés tem­pója. Lassúbb, nyugodtabb. A mi gépkocsivezetőink eleinte sokat türelmetlenkedtek. Nekem nagyon furcsa volt megszokni, hogy az aprópénznek is értéke van. Ha kétszer egymás után ötrubelessel fizettem, lehúzta a zsebemet a sok apró. Érdekes az ukrán konyha is, nekem kü­lönösen a sokféle előétel, a különleges saláták ízlettek.- A szerződése egy évre szól, az építkezés 1978 végére feje­ződik be. Szívesen dolgozna kint addig?- Érdekes a munka, izgalmas a feladat. De nekem sem köny- nyű a távoliét, hiszen itthon vár feleségem és kétéves kisfiam. Kurucz Gyula Több mint egymillinrö forint | Pécsi néni n orenbargi gázvezeték építésénél

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom