Dunántúli Napló, 1976. január (33. évfolyam, 1-30. szám)
1976-01-13 / 12. szám
e Dunántúli napló 1976. január 13., kedd Hllít mond az uj rendelet? 11 nyugellátások évenkénti rendszeres emelése Rokkantsági, özvegyi, szülői nyugdíj, árvaellátás A DN KRESZ-iskolája Közlekedés vasúti ätfäröban A tenger titkai Megint végétért egy Cousteau-sorozat, azon műsorok egyike, amelyeknek megítélésében teljesen egyetértenek a nézők. A kapitány és tengeri vállalkozásai mindenkinek tetszenek. Még azoknak is, akiknek sose jutna eszébe, hogy belépjenek egy állatvédő egyesületbe, és állatkertbe is csak akkor mennek, ha a gyerek nyafogása már kezd elviselhetetlenné válni. Mi ennek a szikár, horgasorrú „tengeri medvének” a titka? Nyilván vállalkozásainak eredetisége, gyönyörű színes képei is a tengerről és a vízalatti világról. De legalább ennyire személyes részvétele is a dolgokban, csökönyös, szinte kamaszos kíváncsisága, sosem szűnő bámulata a természet csodái iránt, szerénysége, amellyel mások teljesítménye, tudása előtt fejet hajt, még ha az övé alatt marad is. Cousteau kapitány valódi felfedezői alkat. Előkészületei már- már az aggályosságig gondosak. Noha a vállalkozásokban mindig van egy jó adag merészség, mégis mindig aprólékosan eltervezettek, s a véletlenre csak mint szerencsére építenek. A kapitányból ugyanakkor tökéletesen hiányzik a felfedezők gőgje és türelmetlensége. Amit talál, olyan örömmel tölti el, hogy azonnal meg kívánja osztani örömét mindenkivel. Született tanár. Szüntelenül magyaráz, néha már kicsit sokat is. Talán ez az egyetlen ' gyengéje. De ez is megbocsájtható, hiszen a tanítványok felfogóképessége nem egyforma. Ö meg akarja értetni a dolgokat a közepes képességűekkel is. Sőt. Lehet, hogy azoknak kellene meg- értniük mindenekelőtt. A bukásra állókra se haragszik Cousteau, még nekik is magyaráz. Hátha egy- kettő mégiscsak megérti közülük, s már az is haszon. A teljesen reménytelenek számára fájdalom- mentes, de minél előbbi eltávolítást kér. Végtelen türelmű ember a tengerjáró kapitány, de úgylátszik, az ő türelme is fogy. Néhány csiga- és kagylóvadásznak, egy-két tudatlannak még megbocsát. A turistákra se haragszik még nagyon. De azért a Cous- teau-fiimbe mégis bekerült néhány dagadt turista, akinek más dolga nem lévén, elment a Galapagos szigetekre, hogy ott fotózza és piszkálja a gyíkokat. Olyan aztán nincs, mondja a dagadt turista pöffeszkedő arca, hogy a pénzem előtt ne nyílna meg minden kapu. A gyík, a sárkánygyíkok jámbor kis utódja, mintha harapni akart volna. A pénzes turista félreugrott. Még vigyorog, de holnapra feldühödhet s elintézheti, hogy kiirtsák a gyíkokat, amelyek turistákra vadásznak . . . Kipusztoló állatok, olaj a tengerben, motorcsónakbő- gés a csendes öblökben, koralla! benőtt háborús hajóroncs a tenger alján. Mégsem ezek a tenger titkai, amiket Cousteau kapitány és társai kutatnak. A tenger igazi titka az, hogy mindennek ellenére még mindig él . . . H. E. Az elmúlt napokban jelent meg a Minisztertanács 38/1975. (XII. 28.) számú rendelete a nyugellátások és egyéb ellátások évenkénti rendszeres emeléséről szóló rendelkezések módosításáról. Olvasóink előtt ismert, hogy a nyugellátásokat és az egyéb ellátásokat évenként 2—2 százalékkal kell emelni. Az eddigi rendelkezések értelmében az emelés legkisebb összege nem lehetett havi 30 forintnál kevesebb. A megjelent 38 1975. (XII. 28.) M. T. sz. rendelet 1. §-a értelmében az emelések legkisebb összege havi 50,— Fí-nál nem lehet kevesebb 1976. január 1. napjától. Ez azt jelenti, hogy ahol az emelés eddigi legkisebb összege havi 30 forint volt, ott most 1975. július 1. napján: a III. csoportban havi 910 forint, a II. csoportban havi 940 forint, .az I. csoportban havi 970 forint, 1975. július 1. napján: havi 510 forint, A mezőgazdasági szövetkezeti tagok nyugdíjának: összege jelenleg még eltér a most ismertetettektől. A rendelkezések értelmében olt, ahol a nyug1975. július 1. napján: havi 810 forint, 1975. július 1. napján: a III. csoportban havi 810 forint, a II. csoportban havi 840 forint, az I. csoportban havi 870 forint, Az özvegyi, szülői1 sának! összege: 1975. július 1. napján: havi 620 forint, Abban az esetben, ha az t á s összege: 1975. július 1. napján: havi 510 forint, 1975. július 1. napján: a III. csoportban havi 860 forint, a II. csoportban havi 890 forint, az I. csoportban havi 920 forint, Az özvegyi, szülői sának összege: 1975. július 1. napján: havi 570 forint, Abban az esetben, ha az t á s összege: 1975. július 1. napján: havi 510 forint, Hasonló módon változnak az egyéb ellátások legkisebb ösz- szegei is. Ezeket most külön nem részletezzük. Ugyancsak havi 50 forinttal emelkednek a mezőgazdasági szövetkezeti járadékok összegei is 1976. január 1-től. A 38/1975. (XII. 28.) M. T. sz. rendelet 4. §-a értelmében 1976. január 1. napjától naptári évenként 50 forinttal emelkedik az az összeghatár, ameddig a) az öregségi, a rokkantsági és a baleseti rokkantsági nyugdíjhoz házastársi pótlék állapítható meg, az emelés legkisebb összege havi 50 forint. Ennek megfelelően változnak az egyes ellátások legkisebb összegei is. A könnyebb tájékozódás kedvéért ismertetjük az emelések eredményeként bekövetkezett változásokat. Ahol az öregségi nyugdíj legkisebb összege 1975. július 1. napján: havi 910,— forint, ott 1976. január 1. után havi 960,— forint. Ahol a rokkantsági nyugdíj legkisebb összege: ott 1976. január 1. után havi 960 forint, havi 990 forint, havi 1020 forint. Itt kell olvasóinkat arról is tájékoztatnunk, hogy az emeléseket az arra illetékes folyósító szerv hivatalból végzi el. Nem kell külön kérelmet előterjeszteni. Ismertetésünk a legkisebb összegeket tartalmazta részletesebben a teljesség igénye nélkül. Ezért előfordulhat az ismertetéstől eltérő összegű minimum összegű ellátás is. Lehetőséget ad a jogszabály arra is, hogy ha az emelés nem történt meg, vagy Kisebb összegben történt, akkor az érdekelt a folyósító szervnél az ellátás folyósítási törzsszámára hivatkozással kérje a módosítást, felemelést. Reméljük, hogy erre nem lesz szükség. II munkásfiatalok szakmája és származása Hozzávetőleg 950—970 ezer munkásfiatal él hazánkban. A munkásosztály csaknem egymillió fős utánpótlása felerészt az iparban dolgozik. A szövetkezeti iparban foglalkoztatott fiatalok létszámát 80 000-re, a hírközlés és a szállítás területén tevékenykedőkét pedig 88 000-re becsülik. Ezeket a számokat kiegészíti mintegy 220 000 szakmunkástanuló, akik diákok ugyan, de egyben termelő munkások is. Az adatokat a szakmunkássá válás folyamatával, társadalmi és pedagógiai összefüggéseivel foglalkozó kutatás összesítette. A felmérés szerint a munkás- fiatalok 5 százaléka „népszerű” szakmát, 20 százalékuk úgynevezett „népszerűtlen” szakmát folytat. A szolgáltatási ágazatban a munkásfiatalok 5 százaléka dolgozik. Ami az iskolai végzettséget illeti, a magasabban kvalifikált fiatal ipari szakmunkások 31 százaléka, a szolgáltató ágazatban foglalkoztatott ifjúmunkások egynegyede érettségizett. Szabályozták az elektromos hőfejlesztő készülékek áramfelhasználását A villamosenergia gazdaságos elosztását és felhasználását célozza a nehézipari miniszter új rendelete, amely az elektromos hőfejlesztő készülékek áramfelhasználását szabályozza. A rendelet kimondja, hogy a helyiségfűtést szolgáló villamos hőtároló berendezés, hőtároló kályha elektromos fűtőtestét kizárólag éjszaka és napközben pedig csak a meghatározott kis terhelésű időszakban szabad bekapcsolni az elektromos hálózatba. Előírja a rendelet, hogy kizárólag a csúcsidőszakon kívüli napszakban szabad a hálózatra kapcsolni az 50 literes, vagy annál nagyobb űrtartalmú hőtároló villamos vízmelegítő berendezést, és a helyiségfűtést szolgáló két kilowattos fűtőteljesítménynél nagyobb hőfejlesztő készüléket, még akkor is, ha ez a készülék kisebb fűtőteljesítményű fokozatra is kapcsolható. A rendelet intézkedik arról is, hoqy a továbbiakban a lakótelepeken sütés-főzés, vízmelegítés és helyiségfűtés céljára csak külön engedély alapián szabad villamosenergia felhasználást tervezni, illetve ilyen házgyári lakástípusokat kialakítani. Ugyancsak engedélyt kell kérni az állami energetikai és enerqiabiztonságtechnikai felügyelettől a 30 kilowattos, vagy annál nagyobb fűtőteljesítményű hőfejlesztő készülék tervezésénél, megrendelésénél és üzembehelyezésénél. A rendelet a kihirdetéssel hatályba lépett. Magyarországon 8823 olyan vasúti átjáró van, ahol a közút a vasúti pályatestet nem külön szintben keresztezi. Az új KRESZ részletesen foglalkozik a vasúti átjáróban való közlekedés szabályaival, ezekhez a rendelkezésekhez a közúti járművek vezetői kötelesek alkalmazkodni. A vasúti átjárókat két csoportra osztjuk: vannak nem biztosított és biztosított átjárók. Az olyan vasúti átjárókat, ame. lyeknél csak a vasúti pálya jelenlétét jelzik, nem biztosított vasúti átjáróknak nevezzük. Biztosítottak azok az átjárók, ahol jelzik a vonat közlekedését is. Jelzőberendezések A vasúti átjárók biztosítására szolgáló jelzőberendezések: a fénysorompó, a félsorompó és a teljes sorompó. /. A fény-i sorompó a vasúti jármű közeledését és áthaladását két egymás mellett levő, felváltva-vil- logó piros lénnyel jelzi. Egyébként a készülék villogó fehér fényt ad. Az utóbbival kapcsolatban tehát a régi szabály megváltozott, a folyamatos zöld fényt villogó fehér fény váltotta fel. Ez a fényjelzés azt jelenti, hogy működik a fénysorompó. 2. A félsorompó a vasúti jármű közeledésekor és áthaladásának ideje alatt az úttest menetirány szerinti jobb oldalát sorompórúddal lezprja. A félsorompóval együtt fénysorompó is működik. 3. A teljes sorompó az utat, illetőleg az úttestet teljes szélességében lezárja. Ezt a sorompót kiegészítheti olyan berendezés, amely a sorompó lezárásának a megkezdését hangjelzéssel jelzi, vagy olyan berendezés, amely a sorompó lezárásának a megkezdését és zárva tartását két egymás mellett levő felváltva villogó piros fénnyel jelzi. Az átjárót kivételesen jelzőőr is biztosíthatja. A jelzőőr jelzőtárcsával, illetőleg piros fényű lámpa feltartásával adott jelzésére meg kell állni. A járművezető a veszélyt jelző tábla alapján értesül arról, hogy vasúti átjárót közelít meg. A jól ismert táblákkal kapcsolatban csupán arra hívom fel a figyelmet, hogy a KRESZ 94. qbráján látható „Egyéb veszély" jelzőtáblát kiegészítő táblával teszik ki, ha a vasúti jármű áthaladását jelzőőr biztosítja. A „Vasúti átjárót előjelző táblák" is jelezhetik az átjárót, ezeket azonban nem mindenütt helyezik el. Minden átjáróban megtaláljuk viszont a „Vasúti átjáró kezdete” táblát, amely jelzi, hogy a vasúti pálya a táblánál, attól legfeljebb 30 méter távolságban van. Általános rendelkezés, hogy a vasúti átjárót járművel megközelíteni csak fokozott óvatossággal és mérsékelt sebességgel szabad. A vasúti átjárón fokozott óvatossággal és késedelem nélkül kell áthaladni. A nem biztosított átjárón történő közlekedés fokozott körültekintést igényel, ezért a KRESZ ezzel kapcsolatban külön rendelkezést tartalmaz. Olyan vasúti átjáróra, amely jelző- berendezéssel biztosítva nincs, ráhajtani csak abban az esetben szabad, ha a vezető — szükséghez képest járművét megállítva - megyőződött arról, hogy vasúti jármű nem közeledik. Amennyiben a nem biztosított átjáró előtt ,,Allj! Elsőbbségadás kötelező" jelzőtáblát látunk, úgy természetesen fennáll a megállási kötelezettség . A továbbhaladás tilalmát jelzi, ha: 7. Az egyedül vagy félsorompóval együtt alkalmazott fénysorompó villogó piros fényjelzést ad. 2. A fél-s illetőleg a teljes sorompó rúdja mozgásban vagy lezárt állapotban van. Az F. 2. számú vasúti forgalmi utasítás szerint a sorompókezelőnek ügyelni kell arra, hogy a sorompórudak közé ne záródjék gyalogos, közúti jármű vagy állat. A kezelés helyéről azonban többször nem tekinthető át az átjáró, így kizárólag a közúti jármű vezetője tudja megakadályozni az előbbi helyzetet. A so- rompórúd megmozdulásakor tehát azonnal meg kell állni, erre van is lehetőség, hiszen a sebességet már az átjáró előtt mérsékelni kell. 3. A teljes sorompót kiegészítő berendezés hang. vagy fényjelzést ad. • • Üzemzavar A vasúti átjárót biztosító jelzőberendezés üzemzavara esetében az átjáró előtt meg kell állni és azon áthaladni csak abban az esetben szabad, ha a vezető meggyőződött arról, hogy vasúti jármű nem közeledik. A KRESZ tételesen felsorolja, hogy a járművezető miről ismerheti fel az üzemzavart: a) a fénysorompón sem a piros, sem a fehér fény nem világit; b) a fénysorompó fényjelzése és a sorompórudak állása tartósan ellentétes értelmű jelzést ad; c) a sorompórudak eltérő állásban vagy félig nyitott helyzetben vannak. A MÁV elsősorban olyan helyeken alkalmazott biztosító berendezéseket, ahol a vasúti pályára a rálátás korlátozott. üzemzavar esetén tehát a jármű vezetőnek megállás után fokozott óvatossággal kell eljárni. Utalok a Bírósági Határozatok 1969. évi számában közzétett 6135. számú bírósági állásfoglalásra, amely szerint vasúti átjáróknál korlátozott észlelési viszonyok között indokolt „a járműből való kiszállásig is terjedhető gondosságnak a kifejtése az áthaladás veszélytelenségéről való meggyőződés érdekében . ..” Tudni kell, hogy a MÁV különleges útátjárójelzőket helyez el, ha az átjáróra a szabad rálátás nem biztosítható. A mozdonyszemélyzet itt hangjelzésként „Figyelj!” jelzést ad. Viharos időben, továbbá a távolbalátás korlátozottsága esetén a jelzést folytatólagosan kell adni az útátjáróig. A közúti jármű vezetője részére ez támpontul szolgálhat. Járműelakadás Ha vasúti átjáróban a jármű elromlik, azt onnan haladéktalanul el kell távolítani. Ha erre nincs lehetőség a vezetőnek mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a veszélyről a vasút alkalmazottja kellő időben tudomást szerezzen. Ha nem volt lehetőség a szolgálati helyen levő vasúti dolgozó tájékoztatására, akkor a közeledő vasúti jármű vezetőjét kell értesíteni. A vonatnak 600-800 méter is lehet a féktávolsága, ezért a járművezetőnek és egy felkért másik személynek a vasúti pályán mindkét irányban el kell menni közel 1 km távolságra. A vasúti jármű vezetője részére jelzést kell adni. Célszerűnek látszik nappal az egyik kar-, éjszaka pedig lámpa körbeforgatásával a vonat felé fordulva „megállj” jelzést adni. Dr. Nagykálozj Zoltán Ahol a baleseti rokkantsági nyugdíj legkisebb összege: 1975. július 1. napján: ott 1976. január 1. után a III. csoportban havi 950 forint, havi 1000 forint, a II. csoportban havi 1000 forint, havi 1050 forint, az I. csoportban havi 1050 forint, havi 1100 forint. Ahol az özvegyi, szülői nyugdíj, szülőtlen árva ellátásának összege: 1975. július 1. napján: ott 1976. január 1. után havi 710 forint, havi 760 forint, Ahol az egyik szülő él, ott az árvaellátás összege: ott 1976. január 1. után havi 560 forint. díjhoz szükséges szolgálati időt A rokkantsági nyugdíj legkisebb összege: A kisiparosok (magánkereskedők) összege (öregségi nyugdíjnál): 1975. július 1. napján: havi 860 forint, A rokkantsági nyugdíj legkisebb összege: mezogazdasagi szövetkezeti tagsági idő beszámításával szerezték, az öregségi nyugdíj legkisebb összege: ott 1976. január 1. után havi 860 forint, ott 1976. január 1. után havi 860 forint, havi 890 forint, havi 920 forint. nyugdíj, szülőtlen árva ellátáott 1976. január 1. után havi 670 forint. egyik szülő él, az á r v a e I I áott 1976. január 1. után havi 560 forint. nyugdíjának legkisebb ott 1976. január 1. után havi 910 forint. ott 1976. január 1. után havi 910 forint, havi 940 forint, havi 970 forint. nyugdíj, szülőtlen árva ellátáott 1976. január 1. után havi 620 forint. egyik szülő él, az á rv a e I I áott 1976. január 1. után havi 560 forint. b) a sajátjogú és az özvegyi nyugdíj együttesen folyósítható,, c) az özvegyi nyugdíj mellett átmeneti segély, vagy rendszeres szociális járadék állapítható meg. Az ismertetett rendelkezés értelmében a szociális ellátások megállapítására és folyósítására vonatkozó — a jogszabályokban meghatározott — ösz- szeghatórok, illetve kereseti — jövedelmi — értékhatárok 1975. december 31-én érvényes havi összege 1976. január 1-től évenként 50 forinttal emelkednek.
