Dunántúli Napló, 1976. január (33. évfolyam, 1-30. szám)

1976-01-13 / 12. szám

2 Dunántúlt napló 1976. január 13., kedd Gyümölcstermesztés, borkezelés Szakmai előadások kiskert­tulajdono­soknak Téli szakmai előadássoroza­tot indított január 12-én a Pécsi Szőlő- és Gyümölcster­melő ÁFÉSZ. Első alkalommal dr. Timon Béla, főkertész tar­tott előadást a ,.Házikerti gyü­mölcsösök telepítése és gondo­zása különös tekintettel a met­szésre és trágyázásra". A további előadások színhe­lye a pécsi Nagy Lajos Gim­názium első emelet 30. szá­mú tanterme. A témák között szerepelnek az új házi kerti gyümölcsfafajták, a szőlőtele­pítés és -pótlás, a házikertek növényvédelme, hatásos mű­trágyák használata, az 1975. évi szüretelési tapasztalatok. A gyakorlati bemutatókon a romonyai gyümölcsösben, va­lamint a szentmiklósi telepen szó lesz a szőlőmetszési mó­dokról, a borkezelésről, borbí­rálatról és az őszibarackmet­szésről is. A legközelebbi be­mutatót január 16-án, pénte­ken tartják 14 órától a Pécsi Szőlészeti Kutató Intézet Má- ria-pincéjében. Téma, a hibás borok kezelése és a borbírá­lat. Táj ház Ófalun és Luzsokon öt régi baranyai kisfalu egy-egy jellegzetes házának sajátos atmoszféráját őrzik meg a jövő számára. Ebben az évben Magyarsar­lóson egy újjáépített paraszt­házban könyvtárat rendeznek be. Szőkében vadászpihenőt, Ofaluban az otthoni emlékek­ből, bútorokból, berendezé­sekből német tájhózat alakí­tanak ki. A magyarlukafai tájhoz a népi üvegmesterség bemutató­háza lesz. Luzsok a magyar tájháznak ad otthont. A terveket a PTV I, irodája készíti, a szentlőrinci nagyköz­ségi Közös Tanács Költségve­tési üzeme a munkák kivitele­zője, szeretne egy öreg mes­teremberekből álló brigádot létrehozni a munkák szaksze­rű elvégzésére. CsSkkent a háztáji tehénállomány A tejet és a húst adó kistermelői tehénállomány az utóbbi években feltű­nően csökkent Baranya megyében. 1974-ben a csaknem 16 ezer „háztájid tehén 35—40 mjflió liter tejjel „rukkolt ki”. 1975- ben a darabszám majd­nem 14 ezerre csappant, miq jelenleg alig 11 ezer tehén és üsző található a több mint nyolcezer bara­nyai kistenyésztőnél. A tejhozam is alacsony, mindössze 28—30 millió liter éves átlagban. Egy tehén éves hozama 2300 liter körül mo­zog. A jelenlegi tehénállo­mány népgazdasági értéke így is meghaladja a 200 millió fo­rintot. A baranyai tehénállo­mány egyharmad része kiste­nyésztő, háztáji, kisegítő és egyéb gazdasáaok tulajdoná­ban van, innen származik a felvásárolt tej-mennyiség közel 30 százaléka. A legnagyobb kistermelői te­rületek egyelőre „tartják ma­gukat”, így elsősorban Dél- Baranyában, Szigetvár, Siklós környéke, valamint Zádor és Nagyváty. Azonban az ottho­ni tehéntartók száma mind ke­vesebb. Akik ma is tehéntar­tásra adják fejüket, zömükben nyugdíjasok, járadékosok vagy idős hozzátartozóikkal együtt lakó középkorú téesztagok. A fiatalok nem szívesen tűrik a tehenet, hiszen a takarmányo­zás, gondozás rengeteg időt rabol el. Ezenkívül gondot okoz az is, hogy a tehéntartók gyak­ran rossz füvü legelőhöz jut­nak, nehezen kapnak fogatot szénaszállításhoz, vagy néha hiányzik a tápszer. A problé­mák egy részét megszüntetheti egy újdonság. A Baranya me­gyei Tanács qazdaságpolitikai munkabizottsága javasolta a téeszeknek, a gyepterületekkel Állami támogatós a tenyésztői kedv fokozáséra # Előleget kaphatnak a gazdák O Szerződés az út menti fűtermés betakarítására (út. árokpart, töltés stb.) ren­delkező vállalatoknak (MÁV, KPM, Vízügyi Igazgatóság), hogy legalább 5 évre kösse­nek szerződést a tehéntartók­kal a fűtermés betakarításá­ra. Amint a Baranya megyei Ál­lattenyésztési Felügyelőségen elmondták: a tenyésztői kedv fokozására január elsejével minisztertanácsi rendelet jelent meq. Az állam első tehén után 1500, míg minden további után 3000 forint támogatást nyújt évente. Amennyiben a qazda egy vemhes üszőt állít be és az leellik, akkor 4 évre előre állami támogatásban részesül­het. Ha ez a vemhes üsző a tulajdonos első szarvasmarhá­ja, akkor az állami segítség 4 évre előre 6 ezer forint. Ha meglévő állománya gazdago­dik az úi üszővel, ebben az esetben 4 évre 12 ezer forin­tot előlegeznek. A községi ta­nács kérelmet csak fedezteté- si ieggyel, és tbc-mentességről szóló igazolással együtt fogad el Harminc napon belül meg­érkezik a pénzjuttatás. A rész­letesebb felvilágosítást a Ma­gyar Közlöny 74. száma (1975. november 15.) tartalmazza. A megyei Állattenyésztési Felügyelőségen optimisták: leg­alább négyezer személynek Olaszrizling változatok Új szőlőfajtákat nemesítenek a Balaton környékén A Szőlészeti és Borászati Ku­tató Intézet badacsonyi kísér­leti telepének kutatói a bala­toni tájnak megfelelő új sző­lőfajták nemesítésével és a jelenlegi fajták tulajdonságai­nak javításával kívánják a termést növelni. A különböző olaszrizling-faj- ták szelektálásával sikerült há­rom — kedvező tulajdonságok­kal rendelkező — változatot előállítani. Ezekből az elmúlt években törzsültetvényt hoztak létre. Az új olaszrizling-válto- zatok egyik kedvező tulajdon­sága, hogy 20 százalékkal töb­bet teremnek, mint a jelenleg köztermesztésben lévők. Régi gond Badacsonyban, hogy a kiváló minőségű szür­kebarát és kéknyelű rendkívül keveset terem. A szürkebarát fajtánál is a szuperszelekció hozta meg a várt eredményt. Ezáltal a fürtnagyságot a szo­kásosnak másfél-kétszeresére növelték, anélkül, hogy az a minőség rovására ment vol­na. A badacsonyi kéknyelűnél is sikerült új, a jelenleginél jobb tulajdonságú hibrideket kiala­kítani. Jelenleg mintegy 15 olyan kéknyelű hibriddel kísér­leteznek, amelyeknél jobb a meg termékenyülés. KaDiasroi sió sem non A történet eleje valóság. Simon János, Mozsgó, szőlő­hegyi lakos december 27-én a szigetvári szőlőhegyen lévő Szilvósi csárdában már dél­előtt hozzálátott névnapja ün­nepléséhez. Estefelé szigetvári ismerőseinél folytatta a János napot borral, pezsgővel, ami ilyenkor megjár. Éjfél felé járt, amikor elfogyott az ital, — készülődött haza. Igen ám, de már az utolsó busz is el­ment a szőlőhegyre, gyalog pedig messze van a lakása. Vendéglátójától kerékpárt kért kölcsön, „gyorsabban haza­érek, és majd holnap vissza­hozom" mondta. Másnap délután azonban nem az ismerőséhez, hanem a Szigetvári Rendőrkapitány­ságra ment és feljelentést tett • • Ötezer forintos mese ismeretlen tettes ellen — rab­lás miatt. Elmondta, — most jön — mint később kiderüli — a me­se: „amikor a szőlőhegyen jártam két ismeretlen férfi jött velem szembe és „ide a kerék­párt" kiáltották rám, de már ütöttek is. Eszméletemet vesz­tettem és amikor magamhoz tértem a támadókat már nem láttam, nem találtam a kerék­párt sem". A rendőrség azonnal meg­kezdte a vizsgálatot, — azon­ban a megjelölt helyszínen semmiféle nyomot nem talált, ami rablásra utalt volna. Kiderült, — később ő ma­ga is beismerte, — hogy a vá­rosból kiérve körülbelül egy kilométert ment kerékpárral, aztán a János-napi bor a „földhöz vágta". Eséskor meg­sérült az arca, — otthon be­ragasztotta a sebet. A kerék­párt hajnalban a tsz dolgozói találták meg, akik munkába mentek. „Miért tett valótlan feljelen­tést?” „Mert szégyelltem, hogy nem tudom visszaadni a köl­csönkért kerékpárt." A rend­őrség hatóság félrevezetése és ittas járművezetés miatt indí­tott eljárást ellene. A Szigetvári Járásbíróság pe­dig már ítélkezett is: 5000 fo­rintra büntette a mesélőt. (r) összesen tízmillió forintot utal­hatnak ki és remélik, hogy a tehénállomány nem csökken to­vább. — Csuti J. — 730 kertes családi ház Terirek és gondok Nagyárpádon Beépítik a foghíjtelkeket Orvosi rendelő, szolgáltatóház Egyetlen, vékonyka kis köl­dökzsinór kapcsolja Nagyárpá­dot Pécshez, pedig ez a város­rész is dinamikus fejlődés előtt áll — legalábbis, ami a terve­ket illeti. A közlekedés sokat jelent, a tervekből az útviszo­nyok javulása valósul meg a leghamarabb. A Siklósi város­rész épültével a közművek vo­nalán létesül egy új út, amely a Mohácsi úttól vezet az új vá­rosrészig, és kettészeli Nagyár­pádot. A rendezési terv elképzelése­it két ütemben kívánják megva­lósítani. Az első ütemben be­lllllilliiiiiliiiliiiiiiill ; Rózsa Béla 25 év egy gyárban. A Zsol- nay Porcelángyár vezetősége január elején pénzt és tárgyju­talmat adott át a lakatos mű­hely dolgozójának, Rózsa Bélá­nak, aki már negyedszázada a gyár dolgozója. A 25 év alatt egyszer gon­dolkodtam csak azon, hogy el­menjek a gyárból. 1949-ben itt kezdtem a Zsolnayban, mint ipari tanuló. Jó munkásgárda volt itt, akik odafigyeléssel, szívvel csinálták a munkát. Tő­lük tanultam nemcsak a szak­mát, emberséget, hűséget a gyárhoz. Én még ma is, ha el­készül egy szép darab, forga­tom, nézem, mindiq meglepő­döm, de nagyszerű, hogy ez az én kezemből került ki. Rózsa Béla már 15 éve a gé­pészeti üzemegység szerszám- készítő csoportvezetője és a Rákóczi brigád brigádvezetője. Háromszor lett Kiváló Dolgozó. 1969-ben kétszer kapta meg az Építőipar Kiváló ■ Dolgozója ki­tüntetést. A szakszervezeti ta­nács tagja és tíz éve mint szakszervezeti aktíva, a mun­kásellátással foglalkozik.- Mi itt az üzemben mindig megfogtuk a munkát, tettük, amit kellett, segítettünk egy­másnak. Én tizenkét évig Kom­lóról jártam be. Ez nehéz, hosz- szú időszak volt, mert közben Újhegyen építkeztünk. A többi­eknek nagyon sokat köszönhe­tek, mindig akadt egy-két kéz a miénk mellett, aki segített téglát hordani, maltert kever­ni.- Mi volt a huszonöt év leg­nagyobb élménye?- Ha úgy visszagondolok az elmúlt negyedszázadra, vala­hogy naqyon összezsugorodik az idő. Először akkor döbben­tem rá, amikor 1968-ban meg­kaptam a Munkaérdemrend bronz fokozatát. Életem egyik legnagyobb meglepetése, él­ménye volt. Amikor a kitünte­tést átvettem, hirtelen egész eddigi gyárban töltött munkás­ságom elvonult a szemem előtt.- Szabad idejében mivel foglalkozik a legszívesebben?- Sokat olvasok, főleg az útleírásokat szeretem. Van egy kis kertünk, ahol eldolgozga­tok. Valahogy más annak a paprikának, paradicsomnak az íze, amit én palántáztam, ön­töztem .. . Aztán ott a fiam, rá is kell idő. Az Építőipari Szak- középiskolába jár, maholnap férfi. Nagyon szeretném, ha ő is olyan lenne, mint én, mint mi, régi szakik — fogná, kötné a hely, a bizonyítás, a meg­mutatás vágya, a hűség. Varga Ágnes Baranya bemutatkozik Belföldön kevés olvasóhoz jut el a Magyar Hírek, a Magyarok Világszövetsége kéthetenként megjelenő, ké­pes hetilapja. A határon túl azonban sokan ismerik, mert 200 ezer példányban nyomják, s eljut öt világ­rész 80 országába. A külföldön élő magyarok népszerű lapia most meg­jelent számában — a Ma­gyar megyék sorozatban — két oldalt közölt Baranya megyéről. A kitűnő újság­író trió: Baráti Géza, Ruf- fy Péter és Kristóf Attila bemutatta az olvasóknak Dél-Dunántúl érdekes táj­egységét. Bevezetőben arról írnak, hogy ez a megye ad hírt mindig a tavaszról, mert itt szedik az első hóvirágot, itt kerül a gyerekek kezébe ‘az első korai cseresznye, itt minden évben beérik a délszaki füge. Bemutatja a lap Papp Lászlót, a Janus Pannonius Múzeum tudós kutatóját, aki jó tíz évvel ezelőtt megtalálta a mohácsi csa­ta első tömegsírját. ír Kom­lóról, melynek lakossága 1949-ben még nem érte el a hétezret s 1973-ra meg­négyszereződött. A szerzők két oldalas Írá­sukban hosszú részt szen­telnek Pécsnek. Szó esik a Pécsi Balettről, a Csontvá- ry Múzeumról, a Tudomá­nyos Akadémia pécsi bi­zottságáról, a Dzsámiról és a Pécsi Orvostudományi Egyetem új 400 ágyas klini­kájáról. P. R. építik a foghíjtelkeket, s meg­építik a Kemény Zsigmond és Kiss János utcáktól nyugatra tervezett új házakat. Ez az építeni. A telken ló, öszvér. Építési Szabályzat szerint a III. övezetbe tartozik, tehát legfel­jebb kétszintes, kétlakásos, tel­kes családi házakat lehet itt építeni. A telken ló,ö szvér, szarvasmarha istálló kivételével bármilyen más melléképítmény építhető. A Kemény Zsigmond utcától északra helyezkedő utcasorban egyszintes, legfeljebb kétlaká­sos családi házakat építhetnek. A beépítés második ütemében a Főtér utcától keletre fekvő területre épülnek majd házak - az elképzelések szerint 470 új családi ház épül majd Nagy­árpádon, a terület kialakítása után meqmarad 260, összesen tehát 730 kertes családi ház lesz ebben a városrészben. A kialakítandó új központ­ban intenzívebb beépítést ja­vasolnak a tervezők, itt két­szintes sorházak is épülhetnek. A Hámán Kató és Névtelen ut­ca csatlakozásánál létesülnek az igazgatási és társadalmi in­tézmények, a másik oldalon le­vő kultúrházat bővíteni kíván­ják egy kétszázötven fős nagy­teremmel. Ettől délre egy új, három munkahelyes körzeti or­vosi rendelőt építenének, vala­mint tizenkét tantermes isko­lát, százötven férőhelyes óvo­dát és hatvan személyes böl­csődét. Az igazgatási intéz­mények mellett épül meg majd a szolgáltatóház és az ABC, de emellett lesz még két élel­miszerbolt is a városrészben. Nyitott kérdés ma még, ho­gyan oldják meg a vízellátás gondjait - jelenleq ásott ku­tak vannak e kerületben. Ugyanilyen megoldatlan ma még a szennyvízelvezetés is, tovább kell foglalkozni a pa­tak rendezésével, hiszen egy tavat is létesítenének, amely­nek vizét talán ipari vízként hasznosítani is lehetne. Van méq más gond is, a szemét- szállítás, kereskedelmi ellátott­ság - ezekről viszont külön ér­demes szót emelni . .- kp ­Ma nyílik a mohácsi autósbolt Ma délben nyílik a mohácsi autósbolt. A félmilliós árukész­let nagyobb részét a Zsiguli, Wartburg, Skoda és Trabant gépkocsikba való alkatrészek teszik ki. Ezen kívül gumikát, biztonsági berendezéseket, és autó-kozmetikai cikkeket is áru­sítanak. Az üzlet nem önálló keres­kedelmi egység, az AFIT szer­viztelep fennhatósága alatt működik. A karosszéria eleme­ket megrendelhetik a vásárlók, de fő darabot nem árusít a bolt. Az autósbolt szerdától na­ponta délelőtt fél 9-től délután fél 5-ig folyamatosan tart nyit­va. Ötmillió dolláros baromfiexport Irak azok közé a fejlődő or­szágok közé tartozik, ahová az elsők között exportált a Bá­bolnai Mezőgazdasági Kombi­nát. Híres Tetra baromfite­nyészetéből az első szállítmá­nyokat 1969-ben küldte ki. A napokban újabb szerző­dést kötöttek a bábolnaiak, ezzel 5 millió dollárra emel­kedett az 1976-ra lekötött iraki baromfiexportjuk értéke.

Next

/
Oldalképek
Tartalom