Dunántúli Napló, 1976. január (33. évfolyam, 1-30. szám)
1976-01-03 / 2. szám
Többezres tömeg köszöntötte az új évet Pécsett a Széchenyi téren (Tudósítás a 2, oldalon) A vendégeknek mutogatják... M eghökkentő számadat. A szocialista szektor az esztendő egy-egy napján — beleértve tehát a munkaszüneti napokat is — 330 millió forintot ad ki beruházásokra. E hatalmas összeg minden száz forintjából 37— 37,5-et az ipar költ el. A pénz fejében a legkülönbözőbb népgazdasági területek fejlődnek, gyarapodnak — gépekkel és üzemépületekkel, lakásokkal, közművekkel, új útszakaszokkal — s a jó helyre került, közvetlenül, vagy közvetve kamatozó milliós, milliárdos kiadások miatt nem szabad sajnálkozni. E befektetésekkel a társadalom a maga jövőjét finanszírozza, akkor is, ha egyenesen a termelést fejleszti, s akkör is, ha oktatásra, művelődésre, pihenő- területek létesítésére fizeti ki . közös pénztárunkból a közösen megkeresett forintokat. Ismételten aláhúzzuk: nagy hiba lenne a hasznos céloktól sajnálni, elvonni a pénzt. Csak- hoay sűrűn a hasznosság körül támadnak kétségeink. Tanúi lehetünk ugyanis annak, hoqy sokakat furcsa kivagyiság fűt, kerüljön bármibe a dolog, nem bánják, számukra egy valami a fontos: a csodálkozástól tágra nyílt szemek, az elismerő bólo- gatások, a gratuláló kézfogások. A vendégek dicsérik az ékszerdobozként ható új, kör.y- nyűszerkezetes eljárással épült üzemcsarnokot, tágasságát, a jó megvilágítást, a szabályozható levegőcserét. Csak éppen azt nem tudják, hogy ebbe az „impozáns alkotásba” eltávozásuk után napokig hurcolják befelé a tíz meg tizenöt esztendeje működő qépeket, ad üledező műhelyben is elavult technológiát, és folytatják eddig is csak üggyel-bajjal elsózott termékek gyártását. A vendégeknek megmutatják a gépi adat-. feldolgozó központot — „gyárunk nagy híve a modern számítástechnika alkalmazásának” — ám a kívülről érkezettnek sejtelme sincs arról, hogy a sok millióért vásárolt eszközök tényleges képességeinek tizedét sem hasznosítják, s mert az üzemrészek ügyvitele szervezetien, még a központi anyagnyilvántartást sem oldották meg a vállalatnál. Divat manapság azzal büszkélkedni, hogy o cég ebben és abban „jelentős fejlesztést" hajtott, hajt végre. Mutogatni a dollárért vásárolt programozható daraboló berendezést, de mélyen hallgatni arról, hogy csupán napi félműszakbon működik, mert a róla lekerülő anyagot az öreg köszörűgépeken három műszak alatt sem tudják feldolgozni. Honnét táplálkozik ez az egészségtelen magamutogatás, e díszletekbe kapaszkodó feltűnősködés? Sokféle forrásból. Talán nem tévedünk, ha elsőként azt a szemléletmódot említjük, mely megpróbálja elhitetni, hogy csak az a gyár, vállalat fejlődik igazán, ahol folytonosan beruháznak, ahol ilyen célokra, minél nagyobb összegeket költenek el. Ezzel be is fejeződik a mérlegelés — félkarú mérleg ez, rábízhatjuk-e magunkat? —, függetlenítve a pénzkiadást attól, hogy mik lesznek a hozamok. Nem lényegtelenebb ennél, hogy mind a támogatási, mind a hitelnyújtási gyakorlat — eddig, mert januártól valamelyest módosul a helyzet — főként a tárgyi megvalósulást kérte számon, s nem a működési, használati eredményeket, értékeket. Azaz fontosabb volt, hogy a pénzt arra költsék, amire kérték, igényelték — bár Így is megtörtént, hogy nem arra ment —, mint az, nyújtják-e az ígért eredményt a forintok fejében. A kívánatosnál lazább gazdálkodási keretek módot adtak arra, hogy felszínre bukkanjon némelyekből — olykor testületekből is — a realitásokat félretoló rátartiság. A túlzott becsvágy elfödi a vállalati, gyári szervezet belső, s törvényszerű összefüggéseit, elmetszi az egymáshoz kapcsolódó láncszemeket, elsőrangúvá a látványt — a felszínt — emeli, s lefokozza a tényleges hasznosságot. Ne tagadjuk, voltak és vannak esetek, amikor a puszta látványba folyamatokból kiragadott egyetlen elem — ami nincs egyeztetve a többivel! — sikert hozott, hoz fabrikálóinak. Azoknak; akik legtöbbször nagy jószándékkal telve hiszik is, hogy most tettek, alköttak valamit, hozzájárultak a közös erőfeszítésekhez. gondolkodás- és magatartásmódon alakíthatnak a szabályzók, befolyásolhatják azt a pénzügyi intézkedések, ám erőteljes visszaszorításához s felszámolásához olyan közösségi — társadalmi — értékmérés meghonosítása kell, mely szigorú következetességgel jutalmazza a tényleges eredményt, s nem tűri — bünteti — a megtévesztést, a látszat lépéseket. Ez az értékmérés erkölcsi és anyagi eszközök sokaságát öleli fel, s azért fogja le a túlzott becsvágyók kezét, hogy a jó és reális célok felé igyekvők minél gyorsabban haladhassanak. Mészáros Ottó A forradalom ünnepe Kubában Kubában az egész nép nagy lelkesedéssel ünnepelte újévkor a forradalom győzelmének 17. évfordulóját Havannában pontosan éjfélkor megkezdődött az ünnepi tűzijáték, megszólaltak a gyárak és üzemek szirénái, a fényárba borult tereket és utcákat éneklő-táncoló sokaság lepte el. Kubában az esztendőt „A Granmáról való partraszállás huszadik évének” nevezték el, arra emlékezve, hogy a Fidel Castro vezette hazafiak a Granma nevű kis hajón húsz éve keltek át Mexikóból Kubára, és ezzel új szakaszt nyitottak a felszabadító küzdelemben. A Kubai Kommunista Párt és a forradalmi kormányba fel- szabadulási évforduló alkalmából kiadott üzenetében hangsúlyozta, hogy a 17 éve tartó forradalmi fejlődés tetőpontja a párt nemrég lezajlott I. kongresszusa volt. A kongresz- szus határozatai rendkívüli jelentőségűek az ország további társadalmi-gazdasági fejlődése szempontjából. Losonczi Pál újévi köszöntője Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke csütörtökön újévi köszöntőt mondott a rádióban és a televízióban: Tisztelt honfitársak! Kedves barátaim! Életünk és munkánk újabb mérföldkövéhez értünk. Eredményekben, eseményekben gaz- daq esztendőt hagytunk mögöttünk. Olyan évet, amely holnapunkat, jövőnket is formálja. Elmondhatjuk ezt a nemzetközi és a belpolitikai életről egyaránt. Harminc évvel a második világháború befejezése után, tavaly került sor arra a nemzét- közi eseményre, amelyről — minden bizonnyal - a történelem is úgy ítél, ahogy mi, kortársak. A Helsinkiben megtartott európai biztonsági és együttműködési értekezlet szélesebb utat tárt földrészünk népeinek boldogulása előtt és bíztató távlatokat nyitott jóval földrészünkön túl is. Helsinki jól jelképezi azokat az eredményeket, amelyek a két rendszer békés egymás mellett élésének jegyében, közös erőfeszítéseink nyomán születtek. Jól kifejezi azt, hogy a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élése mindinkább elfogadott gyakorlatává válik az államok és a népek mindennapos életének. Éves számvetésünk elkészítésekor nem árt emlékeztetni arra, hogy ez a vesztes nélküli győzelem a mi világunk, a szocializmus világa, a szovjet bé- kepölitika kezdeményezéséből sarjadt ki. És hozzá az alapot az a nagyszerű építő munka vetette meg, amely a szocialista közösség országaiban változatlan lendülettel, eredményesen folyik: az az összefogás, amely erőfeszítéseinket meghatványozza a társadalmi, a gazdasági és a politikai élet minden területén. 1975-ben ünnepeltük történelmi sorsfordulónk, szabadságunk születésének 30. évfordulóját. Szabad életünk, hazánk eddigi történetének legdicsőbb szakasza. Szocialista építő munkánk alapjaiban formálta át országunk, társadalmunk arculatát, teremtette meg népünk szebb, boldogabb életét. Az elmúlt esztendőben tanácskozott pártunk XI. kongresszusa. Egész népünk egyetértésével találkozott a kongresszus határozata: töretlenül folytatjuk jól bevált, eredményes politikánkat, tovább haladunk a fejlett szocialista társadalom építésének útján. A pártunk kongresszusán elfogadott programnyilatkozat 15-20 évre vázolta fel fejlődésünk távlatait, amelyek közelebb visznek bennünket történelmi célunk, a kommunizmus megvalósításához. Az új esztendő első napja a negyedik és az ötödik ötéves terv határvonala. A kedvezőtlen külső tényezők ellenére is sike- résén fejeztük be negyedik ötéves tervünket. Ezt már a rendelkezésünkre álló és alapjában véglegesnek tekinthető adatok tanúsíthatják. Mindnyájan jól tudjuk, hogy eredményeinket elérni nem volt köny- nyű dolog. Forrása: népünk felelősségteljes és szorgalmas cselekvéséből, a vezetés korszerű irányító és szervező munkájából fakadt. Pártunk Központi Bizottsága, az Elnöki TaHatározat a szakszervezeti jogsegélyszolgálat kiterjesztéséről Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács pénteken ülést tartott. A kormány megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette a külügyminiszter jelentését az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlésének 30. ülésszakáról, amelyre 1975. szeptember 16— december 17. között került sor. A kohó- és gépipari miniszter jelentést tett a közúti járműgyártás V. ötéves tervidőszakra vonatkozó fejlesztési célkitűzéseiről. A szakágazat fejlesztési előirányzatai megfelelnek a gépipar kiemelt iparpolitikai jelentőségű céljainak. A kormány a tájékoztatót jóváhagyólag tudomásul vette. A Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke jelentést tett az államigazgatási munka fejlesztéséről szóló 1971. évi kormányhatározatban foglalt egyes feladatok végrehajtásáról. Megállapította, hogy a hatáskörök felülvizsgálatára, decentralizálására, a helyi állam- igazgatási szervek egységesítésére hozott határozatok kedvezően éreztették hatásukat az államigazgatási munkában, de — különösen a hatósági ügyintézés területén — még számos javítanivaló van. A kormány a jelentést elfogadta és az államigazgatási tevékenység folyamatos fejlesztése érdekében határozatot hozott a további tennivalókra. Az igazságügyi és a munkaügyi miniszter tájékoztatta a kormányt a szakszervezeti jogsegélyszolgálat eddigi tapasztalatairól. A Minisztertanács kiemelte a szakszervezeti jogszabályszolgálat társadalmi jelentőségét. Megállapította, hogy főleg a nagy- és középvállalatoknál hasznos munkát végzett, beváltotta a házzá fűzött reményeket és határozatot hozott további kiterjesztésére. A Minisztertanács megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette a Tanácsi Hivatal elnökének jelentését a tanácsi gazdálkodásról szóló 1972. évi kormányhatározat végrehajtásáról. A Minisztertanács titkársága vezetőjének előterjesztése alapján a kormány felhívta a minisztereknek és az országos hatáskörű szervek vezetőinek a figyelmét, hogy vizsgálják meg az országgyűlés decemberi ülésszakán elhangzott képviselői javaslatok és észrevételek megvalósításának lehetőségeit, és tájékoztassák arról az ország- gyűlés elnökét, valamint az indítványozó képviselőket. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. nács és a kormány nevében ezúton is szeretném köszöne- tünket és elismerésünket kifejezni hazánk minden becsületes állampolgárának, amiért helytállásával, teremtő munkájával hozzájárult . szocialista hazánk fejlődéséhez. A most ránk köszöntő évnek ugyanúgy meghatározó szerepe lesz előrehaladásunk szempontjából, mint volt a mögöttünk hagyottnak. Az országqyű- lésünk legutóbbi ülésén megvitatott és törvényerőre emelt ötéves tervünk, a jövő évi nép- gazdasági terv előirányzatai, követelményei ezt eqyértelműen kifejezik. Nagy és bonyolult munka vár ránk. Országépitő céljaink valóra váltása, gazdaságunk hatékony fejlesztése, népünk életkörülményeinek rendszeres javítása az eddiginél is fegyelmezettebb, szervezettebb munkát, szellemi, alkotó erőnk fokozott hasznosítását kívánja és követeli mindannyiunktól. Ezekkel a tartalékokkal rendelkezünk, és velük — miként dolgozó népünk kezdeményező készségével - az idén is ugyanúgy számolunk, mint fc Jdig. 1976-ban is társadalmi érdekeinkkel összhangban visszük előbbre az ország ügyeit. Biztos lehet minden állampolgár abban, hoqy - miként a múltban — a jövőben is szocialista céljainktól vezéreltetve, terveinknek megfelelően alakul gazdasági életünk, a nép élet- körülménye és életszínvonala. Hazánk minden állampolgára a biztonsáq tudatában élhet és dolgozhat, társadalmunk bizakodva nézhet a jövő elé. Feladataink valóra váltásához nagy erőt ad az a tudat, hogy tovább szélesedik együttműködésünk a szocialista országok közösségével, mindenekelőtt a Szovjetunióval és a békés egymás mellett élés elvei alapján minden országgal, amely erre törekszik. Új évet kezdünk, de céljaink változatlanok: népünk és hazánk sorsának javítása, töretlen fejlődésünk folytatása. A ránk váró nagy és több erőfeszítést igénylő feladatok végrehajtásához kívánok minden honfitársamnak, hazánk minden állampolgárának sikerekben gazdag, boldog új évet. KS/D. NAPLÓ TELEFOTO Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke újévi köszöntőjét mondja a televízióban Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXIII. évfolyam, 2. szám 1976. január 3., szombat Ara: 80 fillér
