Dunántúli Napló, 1976. január (33. évfolyam, 1-30. szám)

1976-01-09 / 8. szám

1976. január 9., péntek Dünantuli naplö 3 Hozzátartozik az általános műveltséghez Állampolgári ismeretek • A jelöltek esek a kérdések felére tudtak válaszolni • Dr. Ádám Antal a kézikönyv szerkesztője • Átfogó kép a magyar politikai mechanizmus rendjéről A Budapesti Műszaki Egyetem Vízgazdálkodási és Vízépítési Intézetében kísérletek kezdődtek a magyar—csehszlovák együttműködéssel megvalósuló nagymarosi vízlépcsővel kapcso­latban. Kicsinyített hajózsilipben uszályok modelljeit helyezték el és így vizsgálják a kifolyó és töltő nyílások méreteit. Az ér­dekes hidraulikai kísérlet után az intézet munkatársai szak- véleményt adnak a tervezőknek. Nagy az érdeklődés Torna - kismamáknak A táborok haszna 1500 baranyai fiatalt, várnak az építőtáborok Az ifjúsági építőtáborok egyik fő célja a közösség for­máló erejének felhasználása, a közvetett nevelés. A másik cél a társadalmi munka, a terme­lésben való aktív részvétel elő­segítése. A táborozó fiatalok fogalmazták meg ezt a kettős feladatot a pécsi Ifjúsági Ház­ban, ahol a nyári táborok érté­kelését tartották. Az eredményeket nem is annyira a számokban kifejez­hető termelési érték, inkább a lelkesedés, tenniakarás adja. Ha mégis ragaszkodunk a szá­mokhoz, akkor sem csalódunk. Baranya megyéből 1975-ben négy táborhelyre 1200 fiatal je­lentkezett. A csepeli ..Mező Im­re" építőtáborban építési se­gédmunkával kellett a közép- iskolás fiúknak megbirkózniuk. A 130 tanuló a szerződésben előírt napi 54 forint/fő norma helyett fejenként 215 forint ér­tékű társadalmi munkát produ­kált egy nap alatt; ez 400 szá­zalékos túlteljesítésnek felel meg, azaz több, mint 578 ezer forint a végeredmény. A török­bálinti koedukált táborban 900- an 466 ezer forintot, o rákos- palota-új palotai „Váci Mihály” táborban, — ahol a Rákos-pa­tak tisztítása volt a feladat, - 220 fő 213 ezer forint értékű munkát végzett. Első alkalommal itt szervez­ték meg a középiskolai csere­táborozást. Lengyel fiatalok ér­keztek Újpalotára és Baranyá­ból 40 tanuló utazhatott Len­gyelországba. A kísérlet bevált, szoros barátságok szövődtek a néhány hét alatt. A mieink szinte egész ruhatárukat kicse­rélték és a lengyel ifjúsági szer­vezet egyenruhájában érkeztek haza. Idén a Bólyi ÁG várja a hallgatókat, főiskolásokat, ahol már a norma szerint dolgoznak és a teljes összeget kézhez kapják. Ezenkívül a középisko­lai táborokba is hívják őket, ahol fakultatív speciális kollé­giumok vezetésével segítik elő a gyerekek szórakozását, mű­velődését. Az idei nyáron 1500—1700 fiatalt várnak 39 központi épí­tőtáborba. Most készül a török­szentmiklósi ÁG új tábora, ahová ezer baranyai tanuló je­lentkezhet. A tábort egy arbo­rétum közepére telepítik, 10-12 személyes összkomfortos fahá­zakba. Az értékelés záró eseménye­ként jutalmazták a legjobban dolgozó brigádokat, a Széche­nyi István Gimnázium XI. sz. leány és a Leöwey Klára Gim­názium III. sz. fiúbrigádját és azokat is, akik negyedszer vagy ötödször táboroztak. „Van-e önnek joga arra, hogy a hallgatóság tagjai kö­zött legyen; A) a kerületi, községi tanács ülésein, B) a kerületi, községi tanács vb- ülésein, C) az országgyűlés tanácskozásain? - Mi az al­kotmány? — Melyik állami szerv dolgozza ki és fogadja el a Magyar Népköztársaság alkotmányát? - Kik választják Magyarországon a kormány tagjait? - Kinevezhet-e a kor­mány valakit országgyűlési képviselőnek? — Magyarorszá­gon mi helyettesíti az ország - gyűlést, amikor az nem ülése­zik? A „Riporter kerestetik” egyik elődöntőjén ezek a kér­dések szerepeltek azon a tesztlápon, amellyel sokan „elvéreztek" a jelöltek közül. Próbálja az olvasó megvála­szolni a kérdéseket, aztán te­gye kezét a szivére: ugye nem is olyan könnyű . . . Pedig ma már nem túlzás azt mondani, hogy az alapve­tő politikai, állampolgári is­meretek éppúgy hozzátartoz­nak az általános műveltség­hez, mint például a techni­kában, vagy a művészetekben való jártasság. S hogy ez sajnos nincs meg, arra leg­jobb bizonyíték: a riporter-je- löltek nagy többsége a teszt­lápon szereplő 65 kérdésnek csak a felére adott elfogad­ható választ. Iskolában nem tanítják De az átlagember — aki nem szerepei nap mint nap a közéletben, viszont érinti, érdekli a politika — honnan is tudná, hisz Magyarorszá­gon állampolgári ismereteket — a jogi egyetem kivételével- iskolában nem oktatnak. Pedig hosszú idő óta fontos politikai törekvés az államel­mélet, az államszervezet és a szocialista demokrácia fej­lesztése. A társadalom építését szer­vező politikai erők érdekel­A VÁTI. elkészítette a Tiha­nyi-félsziget komplex rendezési tervét, amely a maga nemé­ben első az országban. A ter­vezők egyeztették a táj-, a ter­mészet- és a műemlékvédelem közös érdekeit. Elsődlegesen fontosnak tekintették a félszi­get természeti, építészeti és néprajzi értékeinek megmenté­sét, konzerválását. A rekonst­rukció során újjárajzolódik a félsziget térképe: kialakítják a tek abban, hogy a társada­lom minél szélesebb rétegei vegyenek részt a társadalom építésében. Ezeket a tényeket figyelembe véve határozta el a Hazafias Népfront Orszá­gos Elnöksége mellett műkö­dő elméleti munkabizottság, hogy az állampolgárok köz­életi, politikai ismereteinek bővítése érdekében kidolgoz és kiad egy terjedelmesebb, igényesebb kiadványt „Állam- polgári ismeretek" címmel. A közélet keretei A kötet szerkesztője - dr. Ádám Antal pécsi egyetemi tanár, a Hazafias Népfront Baranya megyei Bizottságá­nak elnöke — és szerzői ki­alakították a kiadvány te­matikájára vonatkozó elkép­zeléseiket. Arra törekszenek, hogy könnyen áttekinthető ké­pet adjanak a magyar poli­tikai mechanizmus összetevői­ről, szervezeti rendszeréről. Be szeretnék mutatni a társadal­mi szervezeti formák fajtáit, a különböző társadalmi szer­vezetek tevékenységét, az ál­lami szervek felépítését, ren­deltetését és tevékenységi for­máit. A szervezetek felépítése és rendeltetése csak kiindu­lópont lesz ahhoz, hogy az állampolgárok megismerjék: milyen őket megillető jogok alapján kapcsolódhatnak be a különböző szervek munká­jába. Az állampolgárok közéleti tevékenységéhez, közérdekű munkájához azonban nemcsak körbe vezető sétautak, a ge- rincutak és az erdők sétá­nyainak gyűrűs szerkezetét. A terv előírja a táj jelle­gének megőrzését. Ebben jelen­tős szerepet kap a szőlőmű­velés. Pince-présházakat a ki­jelölt helyeken is — csak mi­nimálisan 1800 négyzetméte­res nagyságú telken, 30 négy­zetméter alapterületen, a hagyományoknak megfelelő stí­lusban lehet építeni. a társadalmi és állami szer­vek nyújtanak keretet. Isme­retesek a közvetlen demokrá­cia fórumai — falugyűlések, termelési tanácskozások stb. —, amelyek ugyan nem szer­vezetekhez tartozó formák, de a különböző szervezetek köz­reműködnek a létrejöttükben. A demokratikus jogok közé tartozik például a közérdekű javaslattétel joga, de ezzel sincs tisztában az állampol­gárok többsége. Pedig az al­kotmány is kimondja: „bár­melyik állampolgár bármelyik társadalmi vagy állami szerv­hez közérdekű javaslattal, vagy indítvánnyal fordulhat. A szervek pedig az ilyen ja­vaslatokat kötelesek érdem­ben elbírálni és annak ered­ményéről a bejelentőt értesí­teni." A nyolctagú munkaközös­ség elsősorban a bizonyos társadalmi-politikai ismeretek­kel rendelkező, de nem jo­gász emberek számára készí­ti a könyvet. Haszonnal for­gathatja minden vezető és beosztott, aki bármilyen for­mában szerepel a közéletben, hiszen a kiadvány mintegy kézikönyv-szerűen a magyar politikai mechanizmus rendjé­ről nyújt majd átfoqó képet. Ez év tavaszán kerül a kö­tet nyomdába, megjelenése a második félévben várható. Megkaphatná minden tizennyolc éves... Végezetül annyit: bár a szerzők nem tankönyvnek szánják, de már vannak tö­rekvések arra, hogy az isko­lákban is oktassanak állam- polgári ismereteket, s a könyv a tanulóifjúságnak is hasznára válik. Talán még azt is meg lehetne tenni, hogy a Hazafias Népfront a 18 éveseknek a nagykorúság küszöbén ünnepélyesen átad­na egy ilyen kötetet. Panics György Hetente három alkalommal kismamák igyekeznek a Pécsi Egyesített Egészségügyi Intéz­mények rheumatológiai osztá­lyára. Dr. Takács Gyuláné gyógytornász vezetésével reg­gel fél nyolctól kezdődik a ter­hességi torna, illetve az előké­szítés a szülésre. Manapság, amikor a rendel­kezésre álló altató-, érzéstele­nítő szerek segítségével a leg­súlyosabb műtéteket is fájda­lommentesen hajtják végre - érthető, hogy a szülő nők is egyre inkább igénylik a fájdal­mak enyhítését, netán teljes megszüntetését. Francia orvosok kezdték al­kalmazni a hipnózist és az éber szuggesztiót, a fájdalmak eny­hítésére, majd századunk ele­jétől a fájdalomcsillapítók, nyugtatok, görcsoldók, altatók sokaságát próbálták és próbál­ják ki a szüléseknél. Az 1920-as évektől azonban azt is vizsgálják, hogy miért keletkezik a szülési fájdalom, amikor az ember minden más élettani működése fájdalom- mentes. E vizsgálatok alapján született meg Angliában Read eljárása a „félelem nélküli szü­lés", és a Szovjetunióban a pavlovi tanításokra épült pszi- choprofilaktikus módszer. Pavlov tanítványai kísérletek­kel igazolták, hogy a fájdalom lehet feltételes inger, de lehet feltételes reflex is. Kísérlettel lehetett bizonyítani azt is, hogy az embernél a szó is elegendő a feltételes reflexhez, s ezért oly szoros a kapcsolat tuda­tunkban a szülés és a fájdalom között. A pszichoprofilaktikus mód­szer célja, hogy a kismamák megismerjék szervezetüket, a szülés minden mozzanatát. Ha az elméleti tudást és a gya­korlati felkészülést lelkiismere­tesen elsajátítják, akkor érteni és követni tudják az orvos és a szülésznő utasításait és az ak­tív együttműködés eredménye­ként gyors és fájdalommentes szülésre számíthatnak. Ezért kezdeményezte a me­gyei és a városi tanács egész­ségügyi osztálya a terhestornát és a szülésre való előkészítést a rheumatológia tornatermé­ben. A két-három hónapos vá­randósok hat héten át vesznek részt terhestornán, s ez idő alatt megtanulják a helyes lég­zést, lazítást, állást, járást, has-, mell- és hátizomerősítő gyakorlatokat végeznek s elő­adásokat hallgatnak a terhes­ségről. A szülésre való előkészítésre a hat-hét hónapos várandósok járnak. Szakorvosok tájékoztat­ják őket a szülés folyamatáról, egy-egy szakaszáról, illetve megtanulják, hogy milyen lég­zéstechnikával, lazító gyakorla­tokkal segíthetik legjobban szü­lésüket. A terhességi torna, illetve az előkészítés gondozás jelle­gű, s bár Pécsett csak novem­ber 17-e óta vezették be, nagy az érdeklődés iránta. Török Éva Elkészült a tihanyi rekonstrukció terve „A tervet túlteljesítjük" Esztergályos — párttitkár Esztergályosok, marosok, lakatosok, hegesztők ... Több mint félszázan dolgoznak Pé­csett az Építőgépgyártó Vál­lalat szállítóberendezések gyárának nagycsarnokában. A hatalmas horizontál-eszterga- gépnél áll Dúsa János esz­tergályos, szeme a forgó mun­kadarabon, egy betonvasvágó gép alkatrészén. — Most ezeket készítem ka­locsai testvérgyárunknak, pos­tamunka - mondja. — A jö­vő héten már valószínűleg át- állok más munkára. Szíriának készítünk építőanyaqgyártó berendezéseket, alkatrészeket. Ha leáll a qéppel - követ­keznek a közügyek. Négy éve alapszervezeti párttitkár, a legutóbbi választásoktól pe­dig a Városi Pártbizottság tagja is.- Közel háromszázan dol- qoznak ebben a gyárban, de két telephellyel — mondja. — Ez itt az állomás melletti a régi, a másik a Nagyárpádi úton az új, körülbelül a fele létszámunk már ott dolgozik. Az ötödik ötéves tervben ezt a telepet felszámoljuk, vala­mennyien kiköltözünk. Éppen a naookban tartottunk mun­kásgyűlést, amelyen a buda­pesti Építőgépgyártó Vállalat — amelynek mi csak gyáregy­sége vagyunk - vezetői vá­zolták a jövőnket. Továbbra is természetesen az építőipar­ban használatos gépek, al­katrészek gyártása lesz főfel­adatunk. Dúsa elvtárs véleménye, hogy a pártalapszervezet és a gazdasági vezetés „szinkron­ban" van. — Taggyűlésen tárgyaltuk meg például az üzem- és munkaszervezési gondokat. Nem állunk rosszul, de még tervszerűbben is tudnánk vé­gezni munkánkat. Ennek ér­dekében megfelelő határoza­tokat hoztunk. Az üzem- és munkaszervezés keretében nagy figyelmet fordítottunk a takarékosságra. Dossziét vesz elő, benne táblázatok, kimutatások. — A személy- és teherau­tóknál az üzemanyag-megta­karítás több mint huszonöt- ezer forintot hozott, — a gép­kocsijaink nem mennek üre­sen, visszfuvarokat szerve­zünk, ez is hozott a konyhá­ra vagy száznyolcvanezer fo­rintot. A hulladékanyag fel- használásával közel kétszáz­ezer forintot takarítottunk meg. Valóban érdemes ezek­kel foglalkoznunk. Hadd em­lítsek meg a sok kicsi sokra megy alapelvre egy példát: a gőzfejlesztőgépek kipróbálását ésszerűbben végezzük, ezzel háromezer forint értékű gáz­olajjal használtunk keveseb­bet. Pénz ez is. A gőzfejlesz­tőgépek gyártásánál még van lehetőség takarékosságra, pél­dául az importanyag éssze­rűbb felhasználásával.- A további fejlődés érde­kében mit tart főfeladatnak?- A szakmunkásképzést. Szép tanműhelyt létesítettünk, lakatosokat képezünk. A nagyfokú munkaerővándorlás azonban sok problémát okoz. — Mosolyogva teszi hozzá: — A szakember utánpótlásról személyesen is gondoskodom. Egyik fiam elsős a gépipari­ban, a másik is szeretne ott tanulni.- ön tagja a Városi Párt- bizottság pártépltési munka- bizottságának.- Most készítünk egy fel­mérést a nők politikai, szak- mai és közéleti tevékenységé­ről. Én öt vállalatnál tanul­mányoztam ezt a témát — természetesen munkaidő után. Jelentésem is része lesz az összefoglalónak. A munka végzése közben sok tapaszta­latot szerezhetek, amelyeket itt a gyáron belül is haszno­síthatok.- A gyárban marxista esti középiskolát szerveztek.- Nem szeretnék én sem lemaradni - ebben a tanév­ben fejezem be tanulmányai­mat az esti egyetemen. Jó példával kell elöljárni, mert a párttagok szakmai, társa­dalmi munkája egy kollektíva életében mindig meghatározó. Készülnek a beszámoló tag­gyűlésre. A múlt évi beszá­moló taggyűlésen hozott ha­tározatok végrehajtását is megvizsgálják.- A szakmai munka — a társadalmi tevékenység sok elfoglaltsággal jár. De - mint mondja — jó időbeosz­tással el lehet végezni. „Jut még arra is idő, hogy né­hány szakival időnként össze­dugjuk a fejünket és a szak­mai munkát segítő kis újítá­sokon is gondolkodjunk.” Garay Ferenc

Next

/
Oldalképek
Tartalom