Dunántúli Napló, 1976. január (33. évfolyam, 1-30. szám)

1976-01-06 / 5. szám

© Dunántúli napló 1976. január 6., kedd Közönségszolgálat A szabálysértési eljárásról Hol lehet feljelentést tenni? Az eljárás fontosabb tudnivalói Megállással kapcsolatos szabályok előtt Ünnepek Az ünnepi műsorokkal (rá­dióval, újságokkal stb) mindig egy baj lehet: az alkalomhoz- méltónak-lenni megilletődése, a túlzó felkészülés. A kará­csonyi gyertyák“ ünnepélyessé­gétől és a rengeteg evéstől el­gyengült tévénéző harmadjára még csak elviseli, hogy resz- keteg ajakkal, könnyes szem­mel emlékeztetik rá: kará­csony van ám. Századszorra holtbiztos ideges lesz. Hát még akkor, ha nem veszítette el egészen józan ítélőképes­ségét, és fel tudja fogni, hogy •a kacsasülthöz, rántott halhoz és bejglihez kétszer is ameri­kai „karácsonyi show-t” tálal­tak eléje, sziruptól csepegőt, tüllfátylasat, szemforgatót, mű- hópelyheset, bájolgót. Magyar dolgozók tíz- vagy százezrei rostokolhattak szemüket a gá­lánsán serénykedő amerikai Mi­kulás bácsira meresztve 1973 karácsonyán - minek s mivég­re, ki az ördög tudja? Én nem. A kis hercegnő is bemutatko­zott, könnyekre fakasztván a fél országot, és annak bizonyí­tására, hogy az igazi „herce­gi vér" mindig diadalmasko­dik. Na szóval . . . Minek is mondtam el eze­ket? Csak mert még nem volt alkalmam elmondani. És mert talán van valami titkos össze­függés a karácsonyi élmények és aközött, hogy mi volt a ba­jom a szilveszteri műsorral. „Csak a felébe kerülhet!” ez volt a címe. Na és? Meghir­dettük a takarékosságot, ugye, miért ne mutasson példát a televízió. Kézenfekvő, hogy ezt épp szilveszterkor tegye, ami­kor odafigyel az egész nemzet. Csináljon egy keretjátékot, amiben sokan és sokáig ugyanazt éneklik, de nem csil­logó göncökben, hanem csak úgy egyszerűen. A jelenetek közé tegyenek be néhány pénztárgépet, gondterhelt pénz­tárosokat, szaladgáló stábot. Mindezzel igazolható, hogy drága körkapcsolások helyett Alfonzót látjuk. No, de kinek kellenek a drága körkapcsolá­sok? Én takarékossági kam­pány nélkül is Alfonzéra sza­vazok. Ami tetszett mégis a szellemeskedő keretötletből, az Alfonzon kívül az „alapo­san megdolgoztatott állandó munkatársak” jelenete volt. Kudlik Júlia és Antal Imre bo­hócnak is kiválóak. Varga Jó­zsef pedig egyenesen remek volt, mint citromarcú és ren­díthetetlen bariton. Amúgy remekül szórakozha­tott a szilveszteri parádén, akinek egyéb elfoglaltságai ezt engedték. Az amúgyis re­ménytelen felsorolás helyett hadd említsek csak néhányat. A rádiókabarét csúfoló jele­netben Bodrogi Gyula annyira élvezte ördögi szerepét, hogy annak aligha lehetett ellen­állni. Az örökzöld operettrész­letek már hagyományosnak mondható felidézésében min­den szín.ész nagyszerűen „dol­gozott”, de közülük is messze kiemelkedett Dayka Margit, akit már nem először van al­kalmunk látni így, hogy vérfa- gyasztóan komolyan veszi ön­magát, mint operettprimadon­nát. Fentemlítettek valameny- nyien pokolian élvezték a bo­londozást,- s így tudták bevon­ni a nézőt is abba a nagy kol­lektív játékba, amit a színház jelent, mégha az történetesen egy szilveszteri kabaré is. Hallama Erzsébet A társadalomra csekélyebb fokban veszélyes cselekménye­ket a jogalkotó általában sza­bálysértésnek, míg a nagyobb fokban veszélyes cselekménye­ket bűntettnek minősíti. A szabálysértés elkövetője- ként csak természetes személyt lehet felelősségre vonni. Tehát egy vállalatot, szövetkezetét, intézményt stb. terhelő köteles­ség megszegése esetén sza­bálysértés miatt azt o személyt kell felelősségre vonni, akinek cselekménye folytán o köteles­ségszegés bekövetkezett, illet­ve az utasítást adó személyt. Például ha egy élelmiszeripari termék, mint a kenyér, sajt, szalámi stb. nem felel meg a minőségi követelményeknek, és azt forgalomba hozzák, akkor feljelentés esetén nem az elő­állító vállalat a szabálysértés elkövetője, hanem az előállító, vagy az előállításért felelős személy és ő lesz megbüntet­ve. Ilyen esetben „Az élelmi­szer minőségének megrontása" szabálysértési tényállás valósul meg. Az eljáró szervek A szabálysértés miatt eljáró szervek a következők: a taná­csi szabálysértési hatóságok, vám- és pénzügyőrség, a rend­őrség, a közegészségügyi és járványügyi felügyelet, a keres­kedelmi felügyelőség, a bánya­műszaki felügyelőség, a szak- szervezeti munkavédelmi fel­ügyelő, a kisipari szövetkezeti munkavédelmi főfelügyelő. A szabálysértési eljárás fel­jelentés, vagy a szabálysértési hatósáq észlelése alapján in­dul meg. Felmerül a kérdés, hogy az állampolgár hova te­heti meg a feljelentést. A la- kossáq sérelmére elkövetett szabálysértési cselekményeket a községi tanácsokon, a váro­si tanácsok vb igazgatási osz­tályain, Pécsett pedig a kerü­leti hivatalok igazgatási osz­tályain, vagy a rendőrségen célszerű feljelenteni. Ha egy adott ügyben valaki nem jó helyen tette meq a feljelentést, akkor azt a hatóság a megfe­lelő helyre továbbítja. Büntetésként pénzbírság és jogszabály által meghatározott esetekben elzárás alkalmazha­tó. A pénzbírság legmagasabb összege általában 5000, de egyes szabálysértési tényállá­sok esetén 10 000 Ft is lehet. Ha az elkövető a kiszabott bír­ságot a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 na­pon belül nem fizeti meq, mun­kabéréből vagy egyéb járandó­ságából letiltható. Ha letiltás­ra nincsen lehetőség, akkor a pénzbírságot elzárásra kell át­változtatni, kivéve a felügyele­tek által, továbbá a helyszíni bírságolás keretében és a fia­talkorúnkra kiszabott pénzbír­ságot, amelyet adók módjára kell behajtani. A büntetésként kiszabott elzárás, valamint a pénzbüntetés elzárásra való átváltoztatásának leghosszabb ideje 30 nap lehet. Az elévülés A szabálysértési cselekmény elkövetése után, ha eltelt már hat hónap, nincs helye felelős- ségrevonásnak, mert az elévült. Természetesen félbeszakítja az elévülést az elkövető ellen fo­ganatosított eljárási cselek­mény. Kivételes esetekben az elévülési határidőt nem az el­követés időpontjától, hanem at­tól az időponttól kell számíta­ni, amikor a szabálysértés az illetékes hatóság tudomására jutott. Két év elteltével ezek­ben a szabálysértésekben sincs helye felelősségrevonásnak. Ezek a kivételes esetek a pénz­ügyi, vám. és deviza szabály- sértések, a földmérési és föld- nyilvántartási, valamint az épí­tésügyi igazgatás szabályainak megszegésével elkövetett sza­bálysértések. Például ha vala­ki 1975. december 1-én jogta­lan földmérési munkát végzett és 1977. február 5-én jut az il­letékes hatóság tudomására, akkor úgy kell megtennie a feljelentést, hogy 1977. augusz­tus 5-ig a szabálysértési ható­sáq döntést hozhasson, vagy legalább az elévülést félbe­szakító eljárási cselekményt fo­ganatosíthasson. A fellebbezés A szabálysértési ügyben ho­zott I. fokú határozat ellen fellebbezésre az elkövetőknek, a kártérítést kérőknek, vala­mint annak, akire nézve a ha­tározat rendelkezést tartalmaz, a határozat kihirdetésekor, vagy a kézhezvételtől számított 15 napon belül van lehetősé­ge. A fellebbezés alapján a II. fokú szabálysértési hatóság - vizsgálatának eredményétől függően - az I. fokú határo­zatot helyben hagyja, vagy megváltoztatja, vagy hatályon kívül helyezi és az eljárást megszünteti, illetőleg új eljá­rást rendel el A határozat meg­változtatása során a II. fokú hatóság a büntetést nemcsak csökkentheti, hanem emelheti is. Szigorúbb megítélés A büntetés kiszabásánál szi­gorúbb elbírálás alá kerülnek a fokozottan veszélyes szabály­Fafaragók, ötvösök, hímzők, szőnyegszövők — népművészek. Az ő munkájuk teszi mindjob­ban ismertté a Pécsi Népmű­vészeti Szövetkezet nevét a ha­zai és a külföldi piacokon. A tájjelegű, elsősorban ba­ranyai motívumokkal dolgozó népművészek a tőkés piacon mutatkozó kereslet visszaesés ellenére is szép felfutást értek el 1975-ben. 1974-ben 12 mil­lió forint volt a szövetkezet ár­bevétele. 1975. november végén teljesítették a 18 millió forintos éves tervüket. A legnagyobb felfutás a hímző részlegnél történt. A hor- vát és sokac blúzok, mellények hímzésével 1974-ben 80 főt foglalkoztattak, 1975-ben a szentlőrinci és véméndi új rész­leggel bővülve, 200 asszony foglalkozott ilyen munkával. Az eredmény 6 millió forint ár­bevétel, 20 ezer, elsősorban matyó és baranyai paraszt­blúz, mellény, táska. A hímzők munkájára a HUNGAROCOOP Külkereske­delmi Vállalatnál is felfigyel­tek. Az élénk színhatású matyó blúzok mellett a sok szint hasz­náló, de a hímzésben fino­mabb, apróbb mintás baranyai női parasztblúzokból Japánba kíván exportálni a HUNGARO­COOP. sértési cselekmények, különö­sen, amelyet a jogosulatlan vagyoni haszonszerzés célzatá­val követtek el. Ilyen többek között: a tulajdon elleni sza­bálysértések (lopás, csalás, sikkasztás, jogtalan elsajátí­tás), az orgazdaság, továbbá a gazdasági kötelezettség megszegésével a népgazda­ság szerveinek megtévesztésé­vel, a beruházási pénzügyi fe­gyelem megsértésével, az ár­drágítással, a jogosulatlan ke­reskedéssel, a vásárlók meg­károsításával, valamint az élelmiszer minőségének meg­rontásával elkövetett szabály­sértési cselekmények. A felso­rolt szabálysértések elkövetőit általában olyan szempontok ve­zérlik, hogy vagyonukat, jöve­delmüket gyarapítsák, még a társadalom érdekeinek megsér­tésével is. Ezért szükséges velük szemben a szigorúbb felelős- ségrevonás, csakúgy, mint az olyan szabálysértési cselekmé­nyek elkövetőivel szemben, akiknek ugyan nem minden esetben származik közvetlenül vagyoni előnyük, de cselekmé­nyük az átlagosnál ugyancsak nagyobb veszélyt jelent a tár­sadalomra, mint például c szándékos rongálás. Az itt említett szabálysértési cselekményeknél a kiszabott bírság általában több ezer fo­rint, a remélt haszon viszony­lag kis értékével szemben. (Hi­szen nagyobb érték vonatko­zásában büntetőeljárásra ke­rül sor.) Az ellenőrzések gya­koribbak lettek, továbbá a vá­sárlók és fogyasztók is mind gyakrabban teszik meg a fel­jelentést. Ezért jogosan tehet­jük fel a kérdést, hogy meg­éri-e az elkövetőnek. Dr. Somlai Gézáné, Pécs m. városi Tanács VB igazgatási osztályának főelőadója Az idén hozta forgalomba először a szövetkezet a kék-fe­hér alapon pasztell színekkel díszített habán kerámiáit. A mattos sörös kupákat, a jel­legzetes kiképzésű pásztor ivóedényeket az ARTEX az NSZK-ba kívánja exportálni. Üj partner volt 1975-ben a DOMUS ÁRUHÁZ. Az élénk színhatású, fehér-piros-fekete motívumokkal díszített sokac díszpárnákból, falvédőkből . és térítőkből rendelt nagyobb té­telt a fővárosi vállalat. Az egy év alatt 60 százalé­kos termelés felfutást elért Népművészeti Szövetkezet 1976- ban tovább akar lépni. A cél: 22 millió forint árbevétel. A mintegy 30 áruházat ösz- szefogó SKÁLA Áruházak Vál­lalat bejelentette igényét első­sorban a hímző részleg bugy- gyos ujjú, háziszőttes-jellegű erdélyi blúzaira. Az ÁRTEX és a HUNGAROCOOP Külkeres­kedelmi Vállalatok a tőkés piacra kívánják a szövetkezet termékeit szállítani. A népi jel­legű subás, paraszt kerámia sakk-készletet, a nyeles arató- kancsókat, a Balássy-féle te­remdíszeknek is beillő fafara­gást, sakkfigurákat Japánban, az NSZK-ban és Dániában kí­vánják forgalomba hozni. Maletics Miklós Megállásnak minősül a be- és kiszálláshoz, a folyamatos fel- és lerakáshoz szükséges ideig, vagy ha a vezető a jár­műnél marad 5 percig rörténő egyhelyben tartózkodás. Meg • állni az út menetirány szerinti jobbszélén, párhuzamosan egy sorban szabad. Az egy nyo­mon haladó járművek motor- kerékpár, segédmotorkerékpár, kerékpár, az úttesten egymás mellett és az úttest széléhez viszonyítva ferdén is megáll­hatnak akkor, ha egy személy- gépkocsi szélességénél több helyet nem foglalnak el. Ahol a gépkocsik számára a vórc- kozás helyét útburkolati jellel megjelölték ott kettő db. két­kerekű jármű is megállhat, il­letve várakozhat. A közúti jel­zések az általános megállási lehetőségeket módosíthatják, [gy a jélzések megengedhetik olyan helyen és módon a meg­állást, ahol egyébként tilos len­ne. Pl. az úttest közepén is ki lehet jelölni várakozó helyet, ahol természetesen megállni is szabad. A jelzések viszont megtilthatják a megállást olyan helyen, ahol egyébként szabad volna. A megállási és várakozási tilalmat jelző táb­lák hatálya csak arra az ol­dalra vonatkozik, ahol elhelyez­ték. Megállás egyirányú utcában 1. Ha az egyirányú utcában 2 forgalmi sáv van (az út szé­lessége 5,5 m-nél nem kisebb), akkor csak a jobb oldalon le­het megállni, várakozni, ha tábla nem tiltja. Ha az út jobb oldalán megállni tilos táblát helyeztek el, akkor az utcában megállni tilos, — kivéve, ha a „baloldalon"- tábla jelzi a vá­rakozás lehetőségét. Ebben az esetben a „baloldalon” a meg­állás, várakozás megengedett. 2. Az egyirányú utca megkö­zelítőleg 3x2,75, azaz 8,25 mé­ter széles, akkor minden jelzés nélkül a járművel az úttest jobb és bal szélén is meg szabad állni és várakozni. Ki­vétel az az eset, ha valamelyik oldalon tiltó táblát helyeztek el, akkor csak azon az olda­lon tilos a megállás, vagy a várakozás. Osztottpályás úton csak a jobb szélen szabad megállni. Lakott területen kívül járművel — a lehetőséghez képest — az úttesten kívül kell megállni, ami annyit jelent, hogy megál­lásra mindig kötelező az út­padka vagy a leálló sáv igénybevétele, ha az nem le­hetetlen. Pl. nincs, vagy jármű­vel járhatatlan, ''agy felázott stb. Az általános szabályokat fi- gy elembevéve tilos megállni ott és úgy, ahol és ahogyan a megálló jármű a forgalmat indokolatlanul akadályozza. A megállás céljára az út­test jobb szélére történő ka­nyarodás irányváltoztatás, me­lyet az irányjelző Készülékkel jelezni kell. Ha a megállás nem jár irányváltoztatással, akkor féklámpával kell jelez­ni- Ebben az esetben az irány­jelző alkalmazása megtévesz­tő lehet a forgalom többi részt­vevői számára. (Pl. forgalmi ok­ból történő megállás stb.) Megállási tilalmak 1. Ahol a jármű a fényjelző­készüléket vagy jelzőtáblát el­takarja a többi járművek elől. (Különösen tehergépkocsival vagy autóbusszal kell fokozot­tan ügyelni), kisebb terjedelmű járművel a fényjelző készülék­től vagy táblától 10 méteren kívüli megállás már lehetsé­ges. 2. Ahol az álló jármű és az úttesten lévő záróvonal — vagy az álló jármű és az úttest má­sik oldalán álló jármű, között legalább 3 méter széles hely nem marad. Megengedett a megállás, ha a jármű odaér- kezésekor a 3 méter széles hely megvan- A később sza­bálytalanul odaálló lesz a fe­lelős a szabály megszegésé­ért. Az eredetileg szabályosan odaállt jármű vezetőjének is azonnal el kell járművét távo­lítani, ha járművéhez visszaér­kezésekor észleli, hogy a má­sik később érkezett szabályta­lanul odaálló jármű miatt a 3 méteres szabad útszélesség már nincs meg Tilos megállni ha az más közlekedőt akadá­lyoz, az autópálya gyorsító vagy leállósávján, — az egy forgalmi sávval rendelkező út­testen, — ha a mögöttes for­galom továbbhaladását aka­dályozná. 3. Be nem látható útkanya- rulatban, bukkanóban, vagy más olyan helyen, ahol a jár­művet a többi járművek veze­tői kellő távolságból nem vehe­tik észre. Az álló járművet nemcsak a szembejövő, ha­nem a mögöttes forgalomnak is időben észlelnie kell. Külö­nösen fontos az elromlott jár­mű kellő távolságból elaka­dást jelző háromszöggel való megjelölése, ami egyébként is kötelező. 4. Útkereszteződésben, és a kereszteződéstől számított 5 méter távolságon belül. Ez a tilalom nem vonatkozik az út- torkolattal vagy útelágazással szemben megálló járműre, ha a többi jármű bekanyarodását nem akadályozza. Közúti jelzés itt is kivételt tehet, — ugyanis várakozóhely 5 méternél köze­lebb is kijelölhető, - viszont tábla vagy útburkolati jel en­nél nagyobb távolságban is tilthatja a megállást. Ha az útkereszteződésnél kijelölt qya- logosátkelőhely van, akkor az 5 méteres távolságot a gya­logosátkelőhelytől kell számí­tani. 5. Kijelölt gyalogosátkelőhe­lyen és előtte 5 méter távolsá­gon belül. 6. Hidon, aluljáróban, alag- útban, valamint ezek be- és ki­járatánál. 7. Vasúti átjáróban és attól számított 30 méter távolságon belül-, valamint vasúti, illetőleg villamospályán és ezekhez olyan közel, hogy a jármű a vasúti jármű, illetőleg a villa­mos közlekedését akadályozza. A 30 méteres távolságot a vas­úti síntől kell számítani. A vas­úti átjáró után is tilos 30 mé­teren belül megállni. A vasúti átjáróban még forqalmi okból sem szabad megállni. A vas­úti átjáróra rá sem szabad hajtani, ha megállós nélkül, előreláthatóan nem lehet át­haladni. ' 8. Autóbusz, villamos, troli­busz megállóhelyet jelző tábla előtt és után, - ha útburkola­ti jelekből más nem követke­zik - 15 méter távolságon be­lül. 9. Taxiállomáson (az állo­mást jelző berendezés, illető­leg a tábla előtt), ha útburko­lati jelekből más nem követ­kezik 15 méter távolságon be­lül. 10. Villamos megállóhelyek­nél lévő járdasziget és a hoz­zá közelebb eső járda közötti úttestrészen. 11. Járdán - kivéve, ha köz­úti jelzésekből más következik. Ahol a járdán a KRESZ ren­delkezése folytán szabad ke­rékpározni, ott a kerékpárral megállni sem tilos. A kerék­párnak a járdán történő elhe­lyezése, pl. fának, falnak tá­masztása, ha a gyalogosköz­lekedést nem akadályozza, természetesen megengedett. Litványi Tibor Üj rendelések az év elején Sikeres esztendő a Népművészeti Szövetkezetnél Pásztor-ivóedények az NSZK-ba, baranyai blúzok Japánba

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom