Dunántúli Napló, 1976. január (33. évfolyam, 1-30. szám)

1976-01-06 / 5. szám

1976. január 6., kedd Dünantuli napló 3 Kérdések egy disszertáció nyomán Kedvezőtlen hatások a terhességre P rendhagyó interjú ^ kérdéseit egy op­ponensi véleménytől köl­csönöztem. „A szerző ada­tai” írja véleményében dr. liléi György „néhány vo­natkozásban ellentétesek az irodalom megállapítá­saival, mert például sok szerző talált összefüggést a kis-súlyú újszülött szüle­tésével végződő terhesség és a terhesség alatti vér- szegénység, a rövid időn belül fellépő következő terhesség, a napi közleke­dés módja és ideje, a mun- n ka jellege és intenzitása között.. A műveltség szerepe a koraszülésben Az élvezeti cikkek és a környezet ártalmai- A csecsemőhalandósáq és a koraszülés, mint biológiai momentumokat tartalmazó tár­sadalmi jelenség, nemcsak va­lamely tényezőnek, hanem a tényezők bonyolultan össze­függő komplexumának befo­lyása alatt áll — mondotta dr. Kóbor József kandidátus, me­gyei főorvos, aki épp e témá­ból írott disszertációját védte meg nemrég sikeresen a Ma­gyar Tudományos Akadémián — ezek a társadalmi fejlődés során állandóan változnak. Az elmúlt három évtizedben ha­zánkban létrejött jelentős tár­sadalmi változások, az urbani- zálódás, a nőknek a termelő munkában való nagy arányú részvétele, a művi vetélések számának emelkedése, a csa­ládtervezés kérdései mind olyan tényezők, amelyek a ter­hességet kedvezőtlenül befo­lyásolhatják. Ezért rendkívül fontos e hatások megismerése, a kedvezőtlenül ható tényezők csökkentése, a kedvező hatá­sok erősítése. Való igaz, hogy bár figyelmen kívül hagyni nem lehet, a terhes anyák na­pi közlekedése, munkájuk jel­lege és intenzitása nem muta­tott olyan mértékű összefüggé­seket, mint más, eddig kevés­bé fontosnak tartott néhány tényező. A kulturális helyzet ,,A terhes nők kulturális helyzete és a koraszülés összefüggésében az a megfigyelés, hogy az iskolázatlan először-szülők között több a kora­szülő, mint a hasonló többszőr-szü­lőknél, igen fontos adat a gondo­zás számára."- Az orvosi és szociális el­látottság mellett fő szerepe van a kulturális színvonalnak, illetve a társadalmi környezet pszicho-szociális jellemzőinek. Az iskolába nem járt, vagy csak a minimális iskolai vég­zettséggel rendelkező szülő­anyáknál csaknem hétszer gya­koribbnak bizonyult a kora­szülés előfordulása, mint a leg­kvalifikáltabb, egyetemet vég­zett csoportnál. Az általános műveltséq három kategóriájá­ban: művelt, közepesen művelt és primitív szülőanyák eseté­ben is élesen kiugrik a különb­ség. A primitívek koraszülési százaléka háromszor maga­sabb, mint a művelteké. Ha­sonló eltéréseket mutat az egészségügyi irodalmi tájéko­zottság, az egészségügyi szer­vekkel való jó együttműködés szerinti megkülönböztetés is. Azok, akik olvasták a megfe­lelő irodalmat, kevesebben ad- ■ nak koraszülött csecsemőnek életet, mint fordítva. A tájéko­zatlanok kétszer gyakoribban korán szülnek. Ugyancsak két­szer annyi a gyakorisága a ko­raszülésnek azokban az ese­tekben, amelyekben az egész­ségügyi szervekkel, orvossal, védőnővel való kapcsolat, együttműködés elégtelen. Az először-szülők, többszőr-szü­lők összefüggésében nyilván­való a korreláció. A felmérés során csaknem négyezer ter­hes anyát vizsgáltunk, közülük negyvennégy százalék volt az először szülő, ezek hat száza­léka viszont már több alka­lommal volt térhes... A töb­biek, az ötvenhat százalék már többször szült. A tapasz­talat azt mutatja, hogy az élő, érett újszülöttek legnagyobb arányban az először terhes szülőknél fordultak elő, az arány alacsonyabb volt a több­szőr-szülőknél, s a legrosszabb volt az arány azoknál, akik többször voltak terhesek, de nem szültek. Ebből az követ­kezik, hogy az első terhesség megtartására kell törekedni. Hatás és elhárítás „Az élvezeti szerek közül az al­koholfogyasztás káros következmé­nyeinek tárgyalásakor fontos annak a szerző által is hangsúlyozott tény­nek kiemelése, hogy ártalommal a rendszeres alkoholfogyasztás esetén kell számolnunk. A kávéfogyasztás káros hatását a szerző azzal magya­rázza, hogy a több kávét fogyasz tők általában olyan kategóriából ke­rülnek ki, akik egyéb élvezeti sze­rekkel is rendszeresen élnek, álta­lában dohányoznak és fokozott ideg rendszeri feszültség állapotában van­nak." — A legszemléletesebben a dohányzás mértékének rend­jén bizonyítható mindez. Vizs­gálataimban azt tapasztaltam, hogy a dohányzás káros hatá­sát már egészen kevés, akár egy-két cigaretta elszívása is kiváltja. Az elfogyasztott alko­hol, kávé és elfüstölt cigaretta mennyisége a nők körében egyre növekszik. Persze, ez ön­magában nem okozója a ko- raszülésnek, ez már okozat: a pszichés környezeti ártalmak okozata. Ezeknél figyelembe kellett venni a terhes családi személyi kapcsolatait, különös tekintettel a férjével szemben tanúsított érzelmi kapcsolatai­ra, saját anyagi helyzetéhez való viszonyulását, az adott terhességgel kapcsolatos ér­zelmi beállítottságát, a terhes anya pszichés karakterét, reak­ciókészségét. Számos pszichés trauma, a nem kívánt terhes­ségek szorongásokkal telített légköre, szorongással, félelem­mel teli qcmdolatvilág, boldog­talan családi miliő, mind ked­vezőtlen szülési kimenetelt ered­ményezhet, Egyet azonban nem lehet eléggé hangoztatni: Pé­csett és Baranyában a számos kedvezőtlen tényező ellenére Idén sem „terem” jég a Balatonon? Állnak a brigádok Két télen át nem „termett” már jég a Balatonon, pedig a tó környéki kereskedelmi és vendéglátóipari szervek, az üdülők és gazdaságok általá­ban ezer vagonnyi jeget szok­tak tárolni a nyári idényre. Most is felkészültek a megfe­lelő mennyiség tárolására. A december végi fagyos éjszakák biztatóak voltak e tekintetben, szépen „hízott” a jégpáncél, de az új évvel beköszöntött enyhe időjárás szertefoszlottá a jégvágók reményeit. A tó kö­zepén széles sávban hullám­zik a víz, s a part mentén megvékonyodott a jég, így a készenlétben álló brigádok nem kezdhették meg a mun­kát. A vasárnapi viharos erejű szél azután teljesen összetörte a jégpáncélt. Úgy látszik, hogy immár a harmadik télen ma­radnak üresen a jégvermek. sem emelkedett a koraszülési frekvencia. A csecsemőhalálo­zás folyamatosan csökken, e csökkenés mértéke több mint háromszorosa az országos át­lagnak. Mindez az érvényesí­tett szervezési és tartalmi in­tézkedések eredménye. Annak a sok-sok embernek áldozatos munkája, akik az anya- és gyermekvédelem területén dol­goznak. Kampis Péter Somogyi népművészet Szófiában Vasárnap útnak indították Kaposvárról Szófiába a Somo­gyi népművészet című kiállítás anyagát. A Rippl-Rónai Mú­zeum első külföldi szereplésére dr. Knézy Judit néprajzos nagy gonddal válogatta össze az anyagot, hogy a baráti ország fővárosában a Magyar Kul­túra Házában január 6-ón nyí­ló kiállítás méltóképpen rep­rezentálja Somogy népművé­szetét. A gazdag népi díszítőművé­szetből elsősorban hímzések, szövések, pásztorfaragások ad­nak ízelítőt. Bemutatják a me­gyében élő nemzetiségek — délszlávok és németek — nép­művészetét is. öt tsz társulásából Fagazdasági Közös Vállalat alakalt Cél: a szövetkezeti erdők jobb hasznosítása Az erdőgazdálkodás a szö­vetkezetekben mellékes, gyak­ran elhanyagolt ágazat. Ke­vés a jól képzett erdészeti szakember, alacsony a gépe­sítettség foka, a kézi erővel végzett nehéz erdőmunkákra mind kevesebb termelőszövet­kezeti tag vállalkozik. A Pécsi Erdőfelügyelőség gyakran kény­telen letiltani a fahasználatot, fakitermelést azokban a szö­Mi maradt, mennyi valósult meg a tervekből? Tabló - tizenöt év után Maradni egy helyen Tizenöt évvel ezelőtt is el­indult egy seregnyi ifjú ember, hogy megkeresse a maga he­lyét a világban . .. Tizenöt év­vel ezelőtt végzett egy gépla­katos osztály, a pécsi Zrínyi Miklós Szakmunkásképző Isko­lában. Huszonnyolcán voltak, s a „seregnyi ifjú ember” közül őket választottuk ki, hogy élet­útjukat egyénenként nyomon követve megpróbáljunk képet rajzolni erről a generációról . . . A kiválasztás véletlen, a ti­zenöt éves terminus nem. Tár­sadalmunkban éppen ez az az időszak, amely a leqsimább életút lehetőségét kínálta, s az eltelt másfél évtized alatt az is kiderült már mi maradt, mennyi valósult meg az „út- ravaló mellé csomagolt” vá­gyakból, tervekből . . . Ha Schwarcz József tizenöt éves életútját rajzzal kellene szemléltetni, akkor egyetlen, enyhe szögben emelkedő, de nagyon határozott és erős, tö­rés nélküli vonalat rajzolnék. Nincs kiugrás, nincs visszaesés, nincs konjunktúra, de zálság sem . . . — Annak idején a központi gépüzemben voltam tanuló, Komlón. Amikor megkaptam a szakmunkás bizonyítványt, a központi gépüzemhez mentem vissza dolgozni, — és azóta is ott dolgozom . . . Hát ennyi. Legfeljebb az „színezi" egy kicsit a pálya­kezdést, hogy géplakatos sze­retett volna lenni, viszont csak a kovács osztályba vették fel. Két évet a kovácsokkal járt együtt és csak a harmadikban került abba az osztályba, amelynek tablóképét most pró­báljuk megrajzolni . ..- Miért ez a kötődés b köz­ponti gépüzemhez? — Bennünket ilyen szellem­ben neveltek. Van egy öcsém, motorszerelő, ő sem olyan, hogy csak odacsapja a szer­számot, és elmegy máshová. Édesapánk negyven évet dol­gozott egy helyen, a bányá­ban, s valahogy tőle örököl­tük, hogy ne hagyjuk ott azt a helyet, ahol megbecsülik a munkánkat.. .- Soha meg sem fordult a fejében, hogy más munka után néz?- Dehogynem! A több kere­set lehetősége mindenkit meg­ingat egy kicsit. De tudja pár száz forintért nem éri meg, hogy máshol újból beálljon az ember a sor végére. Itt ismer­nek már, tudják, hogy mit csi­nálok, hogyan csinálom, és tu­dom azt is, hogy számíthatok a többiekre, ha segítségre van szükségem. Nagyon jó kis kol­lektíva a mienk . . .- Milyennek tartja a jó kol­lektívát?- Nem nagy szavakra qoa- dolok ilyenkor. Jó kollektíva szerintem az, amelyik össze­dolgozik, az ember nincs eqye- dül a munkában. Én például szerszámkészítő vagyok, de hő­kezeléssel is foglalkozunk. Ha egy-egy nagyobb darabot kell hőkezelni és nem bírnánk ma­gunk, szó nélkül segít minden­ki g TMK műhelyben, méq a villanyszerelők is. Mondok mást. Szakszervezeti bizalmi va­gyok most mór vagy tizenkét éve, ismerem az emberek ügyes-bajos dolgait. De sok­szor előfordul, hogy nem is az illető, hanem a munkatársai szólnak: segítsünk ennek vagy annak, van egy kis problémá­ja. Szerintem ilyen a jó kollek­tíva.- Volt már igazán mérges a munkahelyén?- Úgy igazán nem. Kisebb súrlódások persze vannak itt is - mint mindenütt -, de azok gyorsan el is simulnak. Külön­ben sem a munkatársakkal van konfliktus, hanem néha a főnökökkel. Például jön egy fiatal főnök és meg akarja változtatni a'z egész megszokott munkafolyamatot. . .- És nem volt igaza? Nem lett volna úgy eredményesebb a munka?- Lehet, hogy igaza volt, de nekünk már erre áll a kezünk, ezt szoktuk meg, nehéz lenne átállni egy merőben újra. Per­sze, ezek a viták is csők ide­ig óráig tartanak, aztán megy minden tovább a régiben. Megtörténik az is, hogy túl erős a főnök hangneme, de aztán végül is megértjük egy­mást . . .- Mi okoz örömet a mun­kahelyén?- Az, amikor elkészülünk egy szerszámmal. Az hem is egy holt valami, azt szeretni lehet, az a mi kezünk által formáló­dott olyanná, amilyen lett. Hasznossá ... Schwarcz József otthona is olyan, amilyen ő maga: ki­egyensúlyozottság, nyugalom, biztonság. Három és fél évvel ezelőtt kaptak egy szép szö­vetkezeti lakást a „komputer­től", két gyermekük van, a négy éves Mónika és a tíz éves Zoli. És egy „ötödik csa­ládtag" szemben a gaiázsban: a Trabant. Jövedelmét egy má- ‘ sodállással, a muzsikálással egészíti ki. Két hangszeren is játszik, s a környékbeli lako­dalmakba gyakran hívják őket...- Mi az, amit még nem ért el? Milyen célt tűzött ki maga elé?- Azt hiszem nagyjából min­dent elértem. Továbbra is a központi gépüzemben szeret­nék dolgozni, én már oda kö­töttem az életem. D. Kónya József Több benzin és bitumen Zalából A Zalai Kőolajipari Vállalat­nál az elmúlt évben az igé­nyeknek megfelelő mennyi­ségben állítottak elő 86-oktán- számú motorbenzint, s azt az ÁFOR zalaegerszegi és kör­nyéke töltőállomásain értékesí­tették. A fogyasztói igények nö­vekedésével a vállalat lépést akar tartani, ezért ebben az esztendőben megkétszerezi a benzingyártást, mintegy 40 000 tonna normálbenzint állítanak majd elő. A Zalai Kőolajipari Válla­lat másik terméke a nagylen- gyeli olajból készült bitumen jó tulajdonságai miatt keresett ex­portcikk. Ezért úgy döntöttek, hogy bár a bitumen gyártását mennyiségileg nem növelik, az export részarányát azonban igen. 1976-ban 20 000 tonná­val több bitument kívánnak ex­portálni, mint az előző évben. vetkezetekben, ahol elmulaszt­ják egy-egy évben az erdőfel­újítást, a csemeteültetést. A fának, mint egyik fontos nyers­anyagunknak hasznosításában rejlő lehetőségek ma még ko­ránt sincsenek kiaknázva eb­ben a szektorunkban. Rejtett tartalék ez is, aminek feltá­rása mindannyiunk érdekét szolgálja. A kezdet eredményei Ezért tartjuk előremutató lé­pésnek és követendőnek azt a példát, amivel öt baranyai ter­melőszövetkezet szolgált, mi­kor 1975 tavaszán társulásos alapon létrehozta Ibafán á megye első fagazdasági kö­zös vállalkozását. Az indulás­hoz szükséges kezdő tőkét — a közel másfél millió forintot kitevő álló- és forgóeszköz va­gyont — részjegyek formájá­ban az alapító szövetkezetek, — az ibafai, a szentlászlói, o sziqetvári, a görcsönyi és a diósviszlói tsz — adták össze. A közös vállalat 1975 má­jusában kezdte működését, ek­kor irodát nyitottak Szentilőrinc egyik új lakótelepén, a Kilián utcában. Az irányítást öt tagú igazgató tanács és igaz­gatóság végzi, ennek igazgató­ja Lőrinc János, az ibafai tsz elnöke. A közös vállalatnak 48 dolqozója, három kerületveze­tő erdésze és eqy fűrészüzeme van. Ennek teljesítménye évi 1090 köbméter fűrész áru: deszka, parketta-friz, szőlőka­ró, oszlop, burkolólemez. Ez a kis fűrészüzem egyelő­re nem tudja feldolgozni a társulás évi fakészletét, hisz a közös vállalat az 1975-ös cson­ka évben is — hét hónap alatt — mintegy 10 ezer köb­méter fát forgalmaz, értékesít tagjainak, akácot, tölgyet és lágyfát. Az árbevételi tervük 3 millió forint volt. Elmondot­ták, hogy a pillanatnyilag kis­sé lanyha fapiac ellenére is sikerült a kitermelt fát értéke­síteni, s ha az első évben nagy nyereséget nem is hozott a közös vállalat, de megáll a lábán és a tagszövetkezetek nem fizetnek rá. Újabb belépők Idén több szövetkezet is — köztük elsőként a boksái Ezüst­kalász Termelőszövetkezet — bejelentette belépési szándé­kát a közös vállalkozásba. Így a most meglévő 8—10 ezer hektár erdőterület jelentősen bővül. Mivel a közös vállalat­ba elsősorban azok a terme­lőszövetkezetek lépnek be, ame­lyeknek gond az erdő — mi­vel nem rendelkeznek fejlett erdőgazdasággal — egyelőre a közös vállalatnak nem cél­ja a fafeldolgozás fejlesztése, mert ehhez anyagi ereje ke­vés. A kitermelés és értékesítés koordinálása mellé két újabb feladatot vállalnak: az erdő- felújítást és erdőápolást. En­nek érdekében létesítették Szentlószlón saját csemete­kertjüket, hogy innen láthas­sák el tagjaikat a telepítéshez szükséges facsemetékkel. A kö­zös vállalat végezteti el az erdők vegyszeres gyomirtásá­val és gépesítésével kapcsola­tos munkákat is. A nagy telje­sítményű erdőművelő gépeket a tag termelőszövetkezetek kü- lön-külön nem tudták volna ki­használni, ezért most közösen vásárolják ezeket meg a kö­zös vállalat keretében. Első ilyen közös gépberuházásuk lesz 1976-ban, a Gerdei-féle rotációs erdőművelő gép, ami­vel a társulás egész területén megoldják a szövetkezeti er-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom