Dunántúli Napló, 1976. január (33. évfolyam, 1-30. szám)

1976-01-05 / 4. szám

Jubilál a kézilabda DIUK Fél évtized után: Pécsi Bányász— Pécsi D. találkozó Vasárnap kezdődik a bajnokság Ha valaki majdan megírja Baranya megye, avagy akár Dél-Dunántúl kézilabdasportja történetét, minden bizonnyal külön fejezetet szentel az or­szágrész első, s egyben azóta is folyamatos terembajnokságá­nak. Ugyanis, a kézilabda Ba­ranyában az 1951—52-es télen nyert polgárjogot, megelőzve a sportág megyei szövetségének, valamint az általa létrehozott szabadtéri bajnokság megala­kulását. A debütálást pedig az 1951-ben indított i. Dunántúli Nopló Teremkupa jelentette. Az előzményekről a következőket mondta dr. Buzánszky Béla, a megyei kézilabda szövetség el­nöke, aki abban az időben diáksportolóként ugyancsak részt vett a bajnokság megszer­vezésében. gyi Csaba, Wágner László, Jed- licska János, Bulyáki János, Hang János, dr. Dombi Tibor, Hartung Gyula és még sorol­hatnánk tovább. Ma már más csapatok, más nevek jelentik a vonzást a kö­zönség számára a teremkupa mérkőzéseire, ám most a 25-en ismét pályára lépnek a régiek. Igaz, nem az első osztály ta­lálkozóin, de ismét láthatja a közönség a II. osztály 5. for­dulójában a Pécsi Bányász és a Pécsi Dózsa összecsapást, csakhogy mindkét csapat után szerepel egy magyarázó szó: öregfiúk. k. I. Az utóbbi évek teremkupa bajnokjelöltjei egymás ellen. Mercz (Komlói Bányász) felugorva bombáz a PMSC kapujára — 1951-ben Dobay József — ma a Nagy Lajos Gimnázium igazgatója — kezdeményezésé­re, az akkor Pécsett szolgálatot teljesítő honvédekkel karöltve elhatározták, Pécsett is megho­nosítják o kézilabda-sportot. Igaz, már régebben is volt egy- egy csapat a megyében, azon­ban szervezett formában a sportág beindulni nem tudott. 1951-ben a Szigetvári ZMSE női csapata már az NB II. nagypá­lyás küzdelmeiben vett részt és a Pécsi Honvéd is szerepelt kupamérkőzéseken. Az első sza­badtéri kispályás bajnokságra azonban a terembajnokság után, 1952 tavaszán került sor. A teremben tehát a Pécsi Honvéd jelentette a favoritot, ami nem is lehet csoda, hiszen e fiatal sportág oly neves kép­viselői játszottak a katonacsa­patban, mint a később sokszo­ros magyar válogatott Kesjár András, Skultéti Csaba, avagy Zafurek Ferenc és Pintér József. Az első bajnokság mezőnyét pedig a következő csapatok al­kották: Pécsi Honvéd, Pécsi Bástya, Komlói Bányász, Peda­gógiai Főiskola és a Pécsi Ha­ladás. E csapatok nagyrészét kosarasok, atléták és tornászok alkották, ám a terembajnokság után többen úgy határoztak, hogy ott lesznek a tavaszi kis­pályás bajnokságon is. Ma, szinte kivétel nélkül ők jelentik e sportág megyei vezérkarát, mind a szövetségben, mind ed­zőként a kispadon, avagy bírói síppal a pályán. Szakács János is jelen volt az első bajnokságon. — A Honvéd verhetetlen volt abban az időben, Így nekünk, Bástyásoknak meg kellett elé­gednünk a második hellyel. Oly annyira, hogy csak 1955-ben tudtunk bajnokságot szerezni, igaz, akkor már mint Pécsi Dó­zsa. Az ötvenes évek végén pe­dig új vetélytárs jelentkezett: a Pécsi Bányász. És mindig kel­lett számolnunk, főleg terem­ben, a hatalmas lövőerőt kép­viselő Komlói Bányásszal. Nem volt olyan kapus, aki ne rette­gett volna hallva Appelschoffe- rék, Nábob, Schwarcz, avagy Papp nevét. v De voltak nagy egyéniségek a komlóiakon kívül is a pécsi teremben. Elég csak a nők kö­zül megemlíteni Schmidtné, Ho­lub Mari, Szmolkáné, Havasi Ili (később Kelemenné) Szittyáné, avagy Bor Irén, Halasi Mária nevét. És jöttek a hatvanas évek, mikor a megyét egyszerre több '’csapat is képviselte a nemzeti bajnokság első osztá­lyában. Nem hiába teltek meg zsúfolásig a PVSK-csarnok lelá­tói, különösen a két nagy ve­télytárs, a Pécsi Bányász és a Pécsi Dózsa találkozóin. Hiszen azok küzdöttek a szűk terem­ben, akik játékában az ország minden pályáján találtak di­csérni valót: Sudár Ferenc, Sza­kács János, Wéber Antal, Somo­Toki óban, Mexikóban, Münchenben bemutátkozták egymásnak Bajnokjelöltek az Olimpiai Klubban • Fogadalomtétel februárban # Két különgéppel Montreálba Mesélik, a tokiói olimpián két újdonsült magyar érmes bemutatkozott egymásnak . . . Névről mindketten ismerték a másikat, de — bármi furcsa — személyesen nem; más klub­ban, más sportágban verse­nyeztek, érdeklődési körük, tár­saságuk különböző volt. A kö­zös csupán az, hogy a tokiói olimpián mindketten Magyar- ország színeit képviselték. Ha­sonló eset történt Mexikóban és Münchenben is. De van még közelebbi példa: a világ- bajnoki ezüstérmes evezős, Ambrus Mariann mindmáig nem találkozott a vívó Bóbis Ildikóval, holott a sportújság- írók szavazatai alapján kettőjük között dőlt el, ki 1975 legjobb női sportolója. Mariann nyert, a szintén VB-ezüstérmes Bóbis Ildikóé a második hely. De mi lesz Montreálban? Ott ki sze­repel majd eredményesebben: Mariann, vagy Ildikó? — Jó lenne beszélgetni az esélyesekről, reményekről, a fel­készülés nehézségeiről, kicse­rélni a tapasztalatokat, mód­szereket, ismerkedni, barátkoz­ni — az óhaj így vagy más for­mában gyakran fogalmazódott meg: jó lenne valamilyen klub­ba tömöríteni az olimpikono­kat. A javaslatokból és ötletek­ből a KISZ Központi Bizottsága honvédelmi és sportosztályának jóvoltából lett valóság. 1975 őszén hívták életre az Olimpiai Klubot, egyelőre csak azzal a szándékkal, hogy a montreáli játékokra készülő versenyzők havonta egy alkalommal talál­kozzanak egymással és szurko­lóikkal, fehér asztal, zeneszó mellett, klubszerű, barátságos körülmények között. Legutóbb a KISZ KB ifjúkom­munistái látták vendégül a Fia­tal Művészek Klubjában az él­sportolókat, a következő janu­ár 20-ai összejövetelnek pedig Magyar Optikai Művek KISZ- alapszervezete lett a házigaz­dája. A montreáli olimpiára pillanatnyilag 231 magyar spor­toló készül, elsősorban olyan versenyzők, akik sportágukban az 1—6. hely valamelyikére esélyesek, vagy olyan tehetsé­ges fiatalok, akik Kanadába tanulni, tapasztalatokat sze­rezni mehetnek, s majd négy év múlva a moszkvai játéko­kon bizonyíthatnak. A Fiatal Művészek Klubjá­ban rendezett összejövetel ven­dége volt Páder János, az OTSH elnökhelyettese is. Vá­zolta az olimpiai felkészítés menetrendjét, elmondta, mit vár a sportvezetés az olimpiko­noktól, majd a vendéglátók és a jelenlévő olimpiai kerettagok kérdéseire válaszolt. íme, né­hány az érdekesebb kérdések és válaszok közül: — Mikor tesznek fogadalmat az olimpikonok? — Februárban, s csak úgy, mint a müncheni olimpia előtt, a Vígszínházban lesz a foga­dalmi ünnepség. — Kijelölték-e már Montreál­ban a magyar csapat szállás­helyét, elkészült-e a pontos utazási terv? — Több alkalommal járt ma­gyar sportküldöttség Montreál­ban — válaszolt Páder János, — gondoskodtunk a szállásról, étkeztetésről, edzéslehetőségek­ről, Eldőlt az is, hogy a ma­gyar olimpiai csapatot két kü- lönrepülőgép viszi Montreálba, július 2-án és 4-én indulnak a csoportok. A megnyitó ünnep­ség 17-én, a záró ceremónia augusztus 1-én lesz, a verse­nyeket július 18. és 31-e kö­zött rendezik. A két héttel ko­rábbi indulásra az akklimatizá­lódás miatt lesz szükség. A ta­pasztalatok azt bizonyítják, hogy az 5 órás időeltolódással viszonylag könnyen megbirkó­zik a szervezet, viszont a szél­sőséges időjárást nehéz meg­szokni. Montreálban nyáron rendkívül melegek a nappalok, a páratartalom olykor 90 szá­zalékos, éjszaka viszont hideg van. Igyekeztünk az utazást, a montreáli tartózkodást úgy megszervezni, hogy a körülmé­nyeken ne múljék a siker, leg­alább olyan eredményesen sze­repeljenek versenyzőink, mint legutóbb Münchenben, tehát az 1972. évi játékokon szerzett 34 érem és 226 pont a mérce. Sikerül-e a célkitűzéseket megvalósítani . ..? Mindenesetre az a jó baráti hangulat, mely az Olimpiai Klub rendezvényeire jellemző a sikeres szereplés egyik garan­ciája. — Új kezdeményezés az Olimpiai Klub, de rendezvé­nyeink máris népszerűek — mondta Tibor Tamás, a KISZ KB honvédelmi és sportosztá­lyának vezetője. — Montreálig az edzések — a folyamatos fel­készülés veszélyeztetése nélkül — nem sűríthetjük a rendezvé­nyeket, ám az olimpia után szeretnénk a klubestéket gya­koribbá tenni. Jó lenne, ha a moszkvai és a következő olim­piák magyar reménységei nemcsak havonta találkozhat­nának egymással és szurkoló­ikkal, hanem gyakrabban, rend­szeresebben. Közelebb kerülné­nek egymáshoz és — az érmek­hez, a sikerekhez. Vincze Jenő A magyar olimpiai sikersport képviselői a magyar vízilabdázók ezúttal ott lesznek az olimpián a monitor ellöl Tél-koktél Régi ismerős tér vissza 1976- ban a jégre. Jan Hoffmann, az NDK-sok ifjú műkorcsolyázó bajnoka, a zágrábi Európa- és a müncheni világbajnok több mint egy évig nem hallatott magáról. Tavaly súlyos térdmű­téten esett keresztül, a „jólérte­sültek" végleg lemondtak róla. Ö azonban megcáfolva a men- de-mondákat, már indult is ott­hon, Karl Marx Stadtban egy nemzetközi versenyen. Visszaté­rése olyannyira jól sikerült, hogy gyakorlatára két bírótól is a legmagasabb „osztályzatot”, hatost kapott. Úgy nyilatkozott, hogy új ösz- szeállítású versenyprogrammal, persze, tripla ugrással szeretné meglepni az ellenfeleket. Az elsődleges cél az innsbrucki olimpia, de a következő EB-n és VB-n is a dobogó legmaga­sabb fokára szeretne állni. Ehhez természetesen az ellen­felek „jóváhagyása" is szüksé­ges . . . * Ha már a hat pontos gyakor­latoknál tartunk, egy ritka ju­bileumról is illik megemlékezni. A Rodnina—Zajcev kettős, par­don, most már Zajcev házaspár a Moszkvai Korcsolyák elneve­zésű versenyen decemberben ötvenedszer kapott ilyen magas elismerést a pontozóktól. A te­levíziónak adott nyilatkozatuk­ban elmondták, hogy kezdetnek ezt túlságosan jónak tartják, hi­szen a neheze még hátra van. Például az új szabadonválasz- tott gyakorlat bemutatása, me­lyet a Don Quijote balett ze­néjére és cigány dallamokra adnak elő. Nagy gondot fordí­tanak nemcsak a kür nehézségi fokára, de az előadásmódra is. Az ifjú férj szerint otthon is so­kat beszélnek a műkorcsolyá­zásról, megegyeztek például ab­ban, hogy a párosoknál az az irányzat a helyes és követendő, amikor jobban érvényesül a hölgy tag egyénisége, nőiessé­ge. Lehet, hogy Aleksander csak a jégen visel nadrágot és ott­hon inkább Irina akarata érvé­nyesül?' * Javában tart az alpesi sízők versenyidénye. Megkezdődtek a Világ Kupa küzdelmei, melyet februárban csak átmenetileg szakít meg a Téli Olimpia. A sportág legerősebb képviselői persze a havas nemzetek lá­nyai és fiai, elsősorban az osztrákok, svájciak, franciák, olaszok. Az olimpiai bajnok Tóni Sailer vezette osztrákok hazai pályán nagy érem-betakarítás­ra számítanak, és ezt nem is titkolják. Számítanak a fiatal Franz Klammer jó szereplésére éppúgy, mint a már veteránnak számító Hans Hinterseerre, aki még mindig képes arra, hogy keresztülhúzza akár a legesé­lyesebbek számításait is. A nők­nél nem állnak szomszédaink ilyen jól, hiszen a többszörös Világ Kupa győztes, Annemarie Pröll-Moser befejezte verseny­zői pályafutását. Az olaszok Gustavo Thöniben bíznak, míg a svájciak, a lesiklás specia­listáit Roland Collombint és Bemard Russit indítják nagy reményekkel a favorit osztrákok ellen. A nőknél nekik vannak a legbátrabb alpesi sízőik, Marie- Therese Nadigot, vagy Berna­dette Zurbringgent valószínűleg csak kevesen tudják megszorí­tani. A franciák Fabianne Serrattól óriás műlesiklásban és össze­tettben világbajnoki címének megvédését várják. Állítólag idén még jobb formában van, mint tavaly, vagy tavalyelőtt. Egy biztos: nagy lesz a tolon­gás az éremosztásnál. Sok a jó versenyző, de csak három hely van a dobogón. Szönyi János Rejtvénypályázat Hétről hétre... Vízszintes: 1. Fegyveres szerv. 10. Szigetcsoport az Atlanti-óceánban. 11. Költői hangszer. 12. Szomjas. 13. Félretett kártyalapok. 14. Marie-Jo- sé ... francia filmsztár. 15. Ének- együttes. 16. Szolmizációs hang. 17. Tudományos vita. 21. A környezethez való alkalmazkodás. 23. Súlyarány, rövidítve. 25. ... Blas (Le Sage mü­ve). 26. Vonatkozó névmás. 28. Bel­lini „Az alvajáró” c. operájának egyik nőszerepe. 30. Sorrendben kö­vetve. 31. Női becenév. 32. A Hrad- zsin városa. 33. Bonctannal foglal­kozók. Függőleges: 1. Byron drámája. 2. Ugyanabban az időszakban. 3. Hasz­nálhatatlanná teszem. 4. Hidrogén és Rádium. 5. Fél Verdi-opera. 6. A nyugati gótok királya volt. 7. Ide­gen női név (. . . Dagover). 8. Hegycsúcs. 9. Modorosság. 13. Dél­indiai nép tagja. 15. Középiskolai tantárgy. 18. Csekély fűtőértékü bar­naszén. 19. Betakarítás. 20. A hun mondakör egyik alakja. 22. Kifej­lett, ivarérett szárnyas rovar (a lár­vával szemben). 24. Az egyiptomiak szerint az istenek királya volt. 27. Lábikrák. 29. Az írek forradalmi had­serege. 30. Furulya része. 32. Pro- mécium vegyjele. — Aczél László — Beküldendő a vizsz. 1., 17., 21., 33-( függ. 6., 13., 15. és 18. számú sorok megfejtése legkésőbb január hó 10- én (szombat), déli 12 óráig beérke- zőleg LEVELEZŐLAPON, Hétfői Du­nántúli Napló, 7601 Pécs, Pf. 134. címre. A fenti „REJTVÉNYPÁLYAZAT” c. feliratot a levelezőlap címoldalá­ra kell felragasztani. A helyes meg­fejtést beküldők között 3 jutalom­könyvet sorsolunk ki. A december 22-i számban közölt rejtvény megfejtése beküldői közül könyvjutalmat nyertek: Dr. Perczel Rita 7621 Pécs, József u. 13. Sass Istvánná 7691 Vasas, Fenyő u. 47. Sorosics Ferenc, 7633 Pécs, Bihari J. u. 3. A december 29-i számban közölt rejtvény megfejtése: Colosseum — Garai — Balin — Kökörcsin — Car­bonari — Bojtorján — Ugrik — Tal­mi. Könyvjutalmat nyertek: Gyürke La­jos 7741 Nagykozár. Dr. Horváth Csongorné 7624 Pécs, Alkotmány u. 12. Molitor András 7723 Erdősmecs- ke, Ady E. u. 22. A könyveket postán küldjük el. Hétfői □

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom