Dunántúli Napló, 1976. január (33. évfolyam, 1-30. szám)

1976-01-30 / 29. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dímcint m napló XXXIII. évfolyam, 29. szám 1976. január 30., péntek Ára: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Ülést tartott a Minisztertanács Kísérleti időszakra bevezetik a rakétás jégesőelhárítási rendszert 1976-1977-ben megrendezik az ifjúsági parlamenteket Közepes mmsüammK^mmmaammasammmmmmmsmmaaaamamemumuKmammmBSKammmmaammaassamBZ erős szél, hideg idő Folytatják az utak tisztítását Az anyákért Az elmúlt évtized talán leg­többet vitatott szociálpolitikai intézkedése a gyermekgondozá­si segély volt. Kezdetben - ahogy ez már nálunk szokás - mindenki! mindennel egyetértett, mindenki örömmel s az akkor még világszerte feltűnést keltő kezdeményezésnek kijáró lelke­sedéssel üdvözölte az intézke­dést. Aztán - ahogy ez sziln- tén lenni szokott - először csak szűkebb szakmai körökben, ké­sőbb már nyilvánosan is meg­jelentek az ellenvélemények, az aggodalmak, a „mehet-e ez így tovább?!” - típusú töpren­gések, s még később, egyre többen lettek azok - elsősor­ban az ipari körökben -, akik kifejezetten kérdésessé tették a gyermekgondozás? segély tarthatóságát. Az igazság kedvéért meg kell jegyezni: az ellenvélemé­nyek, az aggályoskodások nem voltak éppen alapta'anok. A segély bevezetése gyakorlatilag egybeesett a munkaerő szem­pontból „hét szűk esztendőnek” számító korszak kezdetével, s való igaz, népgazdasági mére­tekben is, 'de az egyes munka­helyeken is a munkaerő-tervek elkészítésekor figyelmen kívül hagyták a gyermekgondozási, segély hatását. Márpedig 1967. január 1. óta 630 ezer anya ■vette igénybe a segélyt, s közü­lük csak 380 ezren tértek visz- sza korábbi munkahelyükre, vagy - ez sem volt ritka - va­lamilyen más munkahelyre. Eb­ben a munkaerő-ínséges világ­ban több mint 600 ezer ember ideiglenes vagy éppen végle­ges kiválása a termelőmunká­ból - persze, hogy érzékeny, nehezen kivédhető veszteség. Külön vitatéma lehetne, hogy ha semmi gond nem lenne a kisgyermekek bölcsődei1 elhe­lyezésével, akkor a gyermek- gondozási segély elvesztené-e a létjogosultságát? Ne feled­jük: a nők munkavégző képes­sége az anyaság vállalásával alapvetően megváltozik. S ez a változás nem a szüléssel, ha­nem már a terhességgel kezdő­dik és nem fejeződik be a gyermekágyi vagy a szoptatási idő elteltével, hanem eltart leg­alább a gyermek három éves koráiig. Ebben az időszakban kell a termelőmunkából kivált anyák szociális ellátását meg­oldani s ebből a megfontolás­ból is döntöttek annak idején a gyermekgondozási segély beve­zetéséről, s nem csupán a böl­csődei gondok enyhítése mibtt. Erről iis megfeledkeztek sokan, és arról is, hogy az időközben hozott népesedéspolitikai in­tézkedéseknek ils lesz némi - nem éppen elhanyagolható - hatásuk az általános munka­erőhelyzetre. A gyermekgondozási segély­rendszeren - ahogy ezt a kö­zelmúltban hozott kormányin­tézkedések is igazolják - időn­ként lehet módosítani, igazíta­ni. Most lehetővé tették a se­gélyezés többszöril megszakítá­sát, azt, hogy a segélyt igény­bevevők, illetve a nyugdíjasok elvállalják mások gyermekei­nek gondozását, s kísérletkép­pen megvizsgálják a qyermek- gondozási szabadságon levők bedolgozói munkakörben való foglalkoztatásának tapasztala­tait. De a kormány - a kedve­ző tapasztalatok alapján - egy­értelműen és határozottan fog­lalt állást a segélyrendszer mellett, s ez azt is jelentig hogy túlhaladottak a gyermekgondo­zási segély fölötti viták. Vagy ha úgy tetszik: ideje valami egészen más munkaerő-gaz­dálkodási gyakorlatot alkal­mazni. A Kormány Tájékoztatási Hi­vatala közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. A kormány megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette a KGST végrehajtó bizottságá­nak január 13—16. között Moszkvában tartott 74. ülésé­ről szóló tájékoztató jelentést. Megbízta a nemzetközi gazda­sági kapcsolatok bizottságát, hogy tegye meg a szükséges in­tézkedéseket az ülésen elfoga­dott ajánlásokból eredő hazai feladatok végrehajtására. A Minisztertanács megtár­gyalta és jóváhagyólag tudo­másul vette Ernesto Meló Antu- nesnek, a Portugál Köztársaság külügyminiszterének január 12—15. közötti hazánkban tett hivatalos látogatásáról szóló jelentést. A kormány megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette D. Thompsonnak, Jamaica kül­ügyminiszterének január 11—14. közötti magyarországi hivatalos megbeszéléseiről szóló jelentést. A felszabadulás után a szo­cializmus útjára induló Ma­gyarország a társadalom jó­létét biztosító gazdasági bázis megteremtéséhez fogott. Az ipar fejlesztésének függvényé­ben a figyelem a szénbányá­szat, így Komló felé is fordult. Ez a gazdasági fellendülés nö­vesztette a három és félezer lakosú bányásztelepülést har­mincezres szocialista bányász- várossá. Komló ebben az év­ben ünnepli várossá nyilvánítá­sának 25. évfordulóját. Az egész éven át tartó ün­nepségsorozat nyitányaként ün­nepséget tartottak tegnap Kom­lón, a pártbizottság újjávará­zsolt nagytermében. Morber Já­nos városi tanácselnök köszön­tötte az ünneplőket, köztük dr. Nagy Józselet, az MSZMP KB tagját, a Baranya megyei Párt- bizottság első titkárát, Nagy Dezső vájárt, a KB tagját, Hor­váth Lajos megyei tanácselnö­köt és Jazbinsek Vilmos ország- gyűlési képviselőt. A jubileumi év kezdetét je­lentő ünnepségen Gallusz Jó­zsef, a Komló városi Pártbizott­ság első titkára mondott be­szédet. — Huszonöt év alatt össze­jöttünk harmincezren és építet­tünk egy várost. Milyen egy­szerűnek hangzik ez így — kezdte beszédét Gallusz József. —A huszonöt év azonban tele van küzdelmekkel, örömökkel, sikerekkel és sikertelenségek­kel. Sokféle ember érkezett az ország különböző vidékeiről vá­rost építeni, szenet termelni. Sokan kérdezték, hogy lehet A Minisztertanács megvizs­gálta a gyorsításra kijelölt nagyberuházások kivitelezésé­nek helyzetét. Megállapította, hogy a megvalósítás megfele­lően halad, és felhívta az ille­tékes minisztereket, hogy a továbbiakban is nyújtsanak hat­hatós segítséget a gyorsítási program megvalósításához. A közlekedés- és postaügyi miniszternek, valamint a fővá­rosi tanács elnökének előter­jesztésére a kormány megtár­gyalta az észak-déli metró­vonal kivitelezésének helyzetét és jóváhagyta a program meg­valósításának további felada­tait. A kormány a kohó- és gép­ipari miniszter javaslatára jó­váhagyta a gépipar szelektív fejlesztésének az V. ötéves terv­várost építeni múlt és hagyo­mány nélkül? Ma már Komló­nak van múltja, most éli ifjú­korát, s ez a legszebb kor. Az emberek hamar megsze­rették a várost, s megértették, hogy maguknak építik. A siker titka abban van, hogy egy új társadalom vezető osztálya épí­tette Komlót. Az építés persze nem ment mindig simán, de a cél ismerete mindig átsegí­tett a nehézségeken. Szén kel­lett — a termelésben jeles­kedtek a munkások. Lakás kel­lett — különböző mozgalmak­kal, akciókkal segítették az épí­tőket. Komlón nincsenek foglalkoz­tatási gondok. Ma már négy­ezer dolgozót foglalkoztat a könnyűipar, s megtelepedett q városban a gépipar is. A szén meghatározó maradt, s marad. A IV. ötéves tervben javult az áruellátás, az egészségügyi el­látás, fejlődtek a szolgáltatá­sok, javultak az emberek élet- és munkakörülményei. A kommunista műszakokon, társadalmi munkaakciókon so­kat tettek a komlóiak városu­kért. Parkok, sportpályák épül­tek így. A komlóiak úgy gon­dolják, hogy a jubileumot ün­nepelni — az ünnepi rendez­vényeken kívül — legjobban a munkával, az ötödik ötéves terv sikeres teljesítésével lehet. Az ipar fejlesztése, korszerűsítése természetesen továbbra is alap­vető, de sokat kell tenni a vá­rosi gondok megoldásáért is, a közművelődés objektumainak megépítéséért, és 1980-ig fel kell építeni 1600—1800 lakást. időszakra vonatkozó feladatait. Utasította az érdekelt minisz­tereket és az országos hatás­körű szervek vezetőit, hogy a program végrehajtását saját intézkedéseikkel is segítsék elő. Az Állami Ifjúsági Bizottság elnökének javaslatára a Minisz­tertanács elfogadta 1976. máso­dik és 1977. első félévére az ifjúsági parlamentek megren­dezésének tervét. Az Országos Műszaki Fejlesz­tési Bizottság elnökének előter­jesztése alapján a Miniszterta­nács jóváhagyólag tudomásul vette, hogy hároméves kísérleti időszakra a jégkárnak leg­inkább kitett területeken beve­zetik a rakétás jégesőelhárítási rendszert. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Tennivaló akad bőven — s mint a szónok beszéde végén mondotta — az ünnepség, a visszatekintés is alkalmat ad a jövő feladatainak számba vételére. A jubileumi ünnepség követ­kező részében műsort halgattak meg a jelenlévők. A műsorban közreműködött Győri Emil Já- szai-díjas színművész, a Ko­dály Zoltán Általános Iskola gyermekkórusa, a Komlói Mun­káskórus, a Komlói Spirituálé Együttes és a Mecsek Fúvós­ötös. Telünk szeszélyes, mint a ha­sonló természetű, egyébként szép asszony. Pillanatnyi han­gulata furcsa helyzeteket te­remt, váratlan, meglepő vál­tozást okoz. Néhány nappal ezelőtt még plusz kilenc fokot mutatott a hőmérő, aztán zuhanni kezdett a barométer: eső várható. He­lyette hideg és hó érkezett. Január 29-re virradóan szél tá­madt, 30 kilométeres sebesség­gel rohant — helyenként 60 kilométeres óránkénti lökések­kel. A hőmérő mínusz 7 fokot mutatott. Előtte január 28-án kora dél­után gyenge, majd közepes mi­nőségű havazás volt a nyitány, aztán a szél hordta a havat, helyenként hóbuckák keletkez­tek. A hóügyeletek munkába kezdtek. A KPM pécsi központi hószolgálatánál riadót fújtak. Két hóturbina indult utat tisz­títani, munkába állt 14 hóeke, tizenhárom sószóró és tizen­négy salakszóró, hogy a köz­utakat járhatóvá tegyék. Egész éjjel dolgoztak. Nehéz munkát adott a Kővágószőlős—Hetve- hely, valamint a Hird—Máza- szászvár közötti út tisztítása. Eredmény? Tegnap Baranya va­lamennyi útja járható volt, ha nehezen is. A vonatok forgalmát különös­képpen nem zavarta az egyéb­ként 5—25 centis hó. Igaz, ki­sebb késések voltak. Hetven vasúti munkás dolgozott éjjel­nappal. A váltókat tisztították. Az erőket a pécs—bátaszéki, illetve a siklós—beremendi vas­útvonalra összpontosították a MÁV pécsi igazgatóságának vezetői. Ugyanis e két vonalon rakódott le nagyobb hómeny- nyiség. A Volán tájékoztatása szerint a távolsági autóbuszok tíz-, húszperces késésekkel érkeztek meg. Különösebb zökkenő nem volt, nehezen, de járhatók vol­tak a megye útjai, a járművek minden községbe bejutottak. Egyetlen kivétel volt Tolnq me­gyében: Bátaapátiba nem tu­dott a járat bemenni, s az on­nan igyekvő munkásokat nem tudta Komlóra szállítani. A he- helyi járatok közlekedtek, a 36-os és 37-es busz viszont csak a donátusi elágazásig, a misinatetői járat pedig a régi fordulóig. Teljes erővel takarították az utakat Pécsett a Köztisztasági Vállalat hóekéi. Nyolc hóeke tolta le a havat a város főút­vonalairól, amelyek mind jár­hatók lettek. Ha nem esik több hó, reggelre már valamennyi főbb út hómentes lesz. A hóesés nem okozott zavart az áramellátásban, sem a pos­tai vonalakban. A mentők nem jelentettek különösebb olyan eseményt, ami a hirtelen jött hóval kapcsolatos. A Komló városi ünnepsége'rozat megnyitóján Callusz József, a városi pártbizott­ság első titkára mondott ünnepi beszédet. 25 eit glatt 30 e acres banyasiuaros Jubileumi ünnepség — nyitás Komlón w Uj iparágak a fiatal városban t

Next

/
Oldalképek
Tartalom