Dunántúli Napló, 1976. január (33. évfolyam, 1-30. szám)
1976-01-29 / 28. szám
2 Dunántúlt napló 1976. január 29., csütörtök A gépek jók, használhatók, bár bonyolult mechanizmusok, automatikák most nem működnek. Az esztergapadok, marók, vésők lezsírozva fészer alatt pihennek, vagy éppen szállítás alatt állanak: vándorúton az új gazdák között. Olajozottan működik ugyanis a nagy mechanizmus, amelynek fogaskerekei között nem könnyű kiigazodni. A Mecseki Ércbányászati Vállalat az elmúlt esztendőben korszerűsítette fémmegmunkáló gépparkjának egy részét, a régebbi, de méq használható gépeket kiselejtezték, majd meghívtak baranyai vállalatokat és szövetkezeteket (főként azokat, akik az „uránnak” bedolgoznak) s megvásárlásra felajánlottak esztergapadokat, marógépeket, vésőket... Az üzletet azonban a fennálló rendelkezések értelmében csak a MÉH Vállalaton keresztül lehetett létrehozni. Kilogrammonként 1,50 forintos áron a MÉH át is vette a gépeket — persze csak papíron — s a törvényes kilogrammonkénti 22 forintért tovább adta az ugyancsak MÉH Tröszthöz tartozó Műszaki Anyag- és Gépkereskedelmi Vállalat (termelőeszköz kereskedelmi vállalat) pécsi kirendeltségének. Ök a törvényesen megállapított átlagos 22 százalékos haszonkulccsal megterhelve aztán a vevők számára hozzáférhetővé tették. így állt oz ügy hétfőn. Meg sem kísérlem valamennyi qép értékese- dési folyamatát végigkísérni, bonyolult matematikai művelet. Egy 2000 mm-es MVE esztergapad önmagában is szemléletes példa: a mintegy 3 tonnás qép körülbelül ötezer forintért kerülhetett a MÉH tulajdonába, persze csak papíron. A testvér vállalat 60 ezer forintos áron vásárolta meg, majd 90 ezerért ajánlotta fel a Pécsi Vasipari Szövetkezetnek. Az érdekelteket meghallgatva valamennyiüknek igaza van. A MÉV a kiselejtezett qépeket még használhatónak minősítette, ezért is konzerválta, óvta időjárástól s más külső behatástól. Abban is igazuk lehetett, hogy azokat olyan cégeknek ajánlják fel megvásárlásra, akik számukra is bérmunkát vállalnak. A Pécsi Vasipari Szövetkezet nemcsak a MÉV- nek, hanem a Diósgyőri Gépgyárnak is gyárt alkatrészeket, amelyeket korábban dollárért voltak kénytelenek beszerezni. Többek között ezért sem szabadna például a MAGÉV-nél olyan kijelentéseknek elhangzani, hogy ezek a „félig maszek vállalkozások" nem érdemelnek ilyen qépeket. A szövetkezeti tulajdon a szocialista tulajdon egyik formája. Persze igazságuk nekik is van: tapasztalataik szerint any- nyj sok-a népgazdasági érdeket sértő — üzletelés folyik a használt anyagokkal és termelőberendezésekkel ... A MAGÉV feladata éppen az, hogy az elfekvő készleteket, berendezéseket, a méq használható gépeket felkutassa, mozgassa. A KGST szinten is tevékenykedő vállalat a szocialista országókból sok, ott éppen nem szükséges, nálunk hiánycikként szá- montartott anyagot mozgat meq. Mindössze 220 négyzet- méternyi raktárterületen, 10 dolgozóval 1976-ban például 8 milliós kereskedelmi tevékenységre számítanak Baranya, Tolna és Somogy megyék területén. A tényeken persze mit sem változtat a „mihdenkí igaza.” A nullára futott, de méq használati értékkel rendelkező gépeket összezúzni bűn lenne. A fennálló törvényes rendelkezések értelmében viszont előfordulhat, hogy az eredeti tulajdonos fillérekért kénytelen drágán vásárolt berendezéseit átadni, azok pedig akik még szívesen munkába állítanák viszonylag drága pénzért vásárolhatják csak meg. A két végpont között legtöbbször aktagyártással, némi, a rongálódás veszélyét magában hordozó szállítással tízezreket ugrik a gépek ára. Előfordulhat például, hogy a MAGÉV végülis Pécsett nem tudja értékesíteni, olyan helyre kerül ahol a vevők mór nem tudják, hogy a leszerelés után az „uránnál” milyen qondosan lezsírozva tárolták, előfordulhat végülis, hogy a gépeket mégiscsak ösz- szezúzzák, s nem marad belőlük más emlékeztető, mint a ki- lónyi aktaköteg, amely közben készült. A gépek szállítása tegnap befejeződött, az ügyintézésben váratlan fordulat következett: a Dél-dunántúli MÉH Vállalat a budapesti központtól — nagy megkönnyebbülésükre — utasítást kapott, hogy lépjen ki az üzletből, ugyanolyan áron adja tovább a MAGÉV-nek, mint amennyiért vásárolták, s csak a fuvarköltséget számolják fel. A qépek a használati értéknek megfelelő, a tisztességes kereskedelmi haszonkulccsal bővített áron kerülnek majd ismét eladásra. Már már azt hittem, hogy ennek az értelmetlen mechanizmusnak a fogaskerekei között lehetetlen rámutatni, hogy erre és erre nincs szükség, s lám alig egy hét leforgása alatt maguk az ügy szereplői találtak megoldást. Remélem az újságíró okvetlenkedése nélkül is ez történt voina . . Lombosi Jenő Vásárlók figyelmébe A MECSEKVIDÉKI PINCEGAZDASÁG KORSZERŰ KISZERELÉSBEN FORGALOMBA HOZTA AZ 1 literes udatouizet 2,— FORINTOS ÁRON VASAROLHATO: A BARANYA MEGYEI ÉLELMISZERKERESKE- DELMI VÁLLALAT, BARANYA MEGYEI VENDÉGLÁTÓ VALLALAT ÉS ÁFÉSZ KERESKEDELMI EGYSÉGEIBEN Dabrónaki Gyula látogatása Pécsett Dr. Dabrónaki Gyula államtitkár, a Központi Népi Ellenőrző Bizottság elnöke tegnap — szerdán — vezető munkatársai kíséretében Baranyába látogatott. Pécsett a Megyei Pártbizottság épületében dr. Nagy József, az MSZMP KB tagja, a Megyei Pártbizottság első titkára fogadta, s megbeszélést folytattak a népi ellenőrzés időszerű feladatairól. A tanácskozáson részt vett Czé- gény József, a Megyei Párt- bizottság titkára és dr. Szabó József, a megyei NEB elnöke. Két év alatt hatmillió forint hitelt törlesztett, hárommilliót további visszafizetésekre készpénzben biztonsági alapra helyezett, tavaly kétmillió forint kamatot fizetett és kétmilliós fejlesztési alapot képzett az 1973-as veszteségek alapján szanált egy- házasharaszti Jóbarát Tsz. — Gazdaságunkat 1975-ben bizonyos kiegyensúlyozottság, bizonyos anyagi biztonság, normális feszitettség jellemez..... P écsiek Esz eszékiek Sikondán Együttműködési szerződést írtak alá Harmadik esztendeje, hogy a két szomszédos város: Eszék és Pécs gyermekszervezetei együttműködési szerződést kötöttek, s azt rendre meg is valósítják. Azóta eszéki pionírok és pécsi-baranyai úttörők cseretáborokba járnak. Az .eszékiek két nyáron át Sikondán, a siklósiak és pécsiek egy-egy nyáron át a Rijekával szemben lévő, Adriai-tengeri Krk szigetén nyaraltak. A tavalyi pécsi országos úttörő technikai versenyen részt vettek az eszékiek is. A szomszédos horvát városban tavasz végén mindig megrendezik a „Sárkányok a város felett” című pionírünnepet, s azon pécsi gyerekek is feleresztették a sárkányaikat. Az együttműködés keretében a jugoszláviai Baranya három magyarlakta falvában fogadták tavaly nagy szeretettel a szászvári gyerekek fúvószenekarát, de Eszéken is kétezer hallgató tapsolta meg a muzsikájukat. Úttörők Szövetsége Baranya megyei Tanácsának elnöke és baranyai, pécsi úttörővezetők fogadták a megyei KlSZ-bizott- ságon. Az új szerződést a pécsi Karikás Frigyes utcai iskolában írták alá. Ebben elhatározták: ezentúl rendszeresen kicserélik a szakmai irodalmat, modelleket, szerszámokat. Májusban a horvátországi kis technikusok versenyére, valamint a „Sárkányok a város felett” rendezvényére néhány pécsi úttörőt és kísérőiket is meghívják. Az eszékieket és kísérőiket viszont a sikondai szaktáborba hívják meg, továbbá elmennek Szegedre az országos úttörő technikai versenyre. Szorgalmazzák a különböző szakkörök és az egyes iskolák önálló partnerválasztását és együttműködését. Két évvel a szanálás után Hiteltörlesztés terven felül te — mondotta a tegnapi, a siklósi járásban elsőként megtartott zárszámadási közgyűlésen Klein Vilmos, a tsz elnöke. Két éve a tsz húszmilliós mérleghiánnyal és veszteséggel zárt és 51 millió forintos hitel állománya volt. A megelőző két évben ugyanis több mint hatvanmillió forintért egy évi tízezer hízót kibocsátó sertéstelepet építettek, nagy kapacitású szárító, keverő és lisztüzemet létesítettek. Ezt a megterhelést a gazdaság nem bírta ki, — szanálni kellett. A rendezés igen alapos, átgondolt terv alapján, célratörő következetességgel megindult. S ma úgy tűnik — a tsz megbirkózik a feladattal. Négy és félmillióval több hitelt fizettek vissza, mint kellett volna. Jelenleg ötmillió forint aktivizálható pénzeszközük van, ami lehetővé teszi az ez évre esedékes kétmillió forintos törlesztést, sőt a jövő évtől emelkedő nagyobb részletek visszafizetéséhez is alapul szolgálhat. A milliókat rendkívül nehéz körülmények között gazdálkod- ták ki. A vadonatúj sertéstelepet brucellózis miatt be kellett zárni és a szép eredményekkel induló állományt tavaly fel kellett számolni úgy, hogy a tsz forgóeszköz állománya ne csökkenjen, Az újratelepítés ez év júniusában kezdődik. A kiesés éveken át milliókat jelent. A kényszerű szünetet a telep komplettírozására használják fel az ISV technológia alapján. Erre kétmillió forintot tettek félre a jövedelemből. A sertésállomány kicserélése három éven belül a második nagy kényszer akció a tsz állattenyésztésében. Három éve cserélték ki - ugyancsak brucellózis miatt — az egész tehénállományt, aminek természetes következménye volt a fejési átlag visszaesése. Tavaly ezért nagyarányú — 35 százalékos — szelekcióval megkezdték a tehénállomány feljavítását. Eredménye: a fejési átlag 600 literrel nőtt, de még mindig alacsony és az ágazat ráfizetéses. Súlyosan érintette a tsz-t a tavalyi gyenge gabonatermés. A kiesést a kukorica ellensúlyozta. Átlagtermésük az előző évi 58 mázsáról 63 mázsára emelkedett. Ennek betakarításában és az őszi munkákban mór résztvett az IKR két gépsora, ami egyben azt is jelenti, hogy a tsz gépparkja a következő években a ma legkoi- szerűbb színvonalat képviseli. A Jóbarát Tsz az elmúlt évben egymillió forinttal növelte a termelési értéket, miközben a takarékossági terv eredményes megvalósításával szinte azonos szinten tudta tartani a költségeket. Ezt összevetve a járási 4 százalékos termelés- csökkenéssel és a költségek 7 százalékos emelkedésével dicséretes eredmény. A szanálási hitel határidő előtti visszafizetése lehetővé tette, hogy a nagy megterhelések ellenére is a bérszínvonalat 3 százalékkal emeljék. Ma Harasztiban 111 forintot ér a munkanap és 2511 forint a havi átlagkereset. A közgyűlés egy nagyon súlyos év pozitív mérlegét vonta meg, q beszámoló eqy reményt- keltően qazdálkodó tsz-ről adott képet. — Az egyes ágazatok és a gazdaság együttes jövedelme-t zését hatékonyabban kell növelni — jelölte meg feladatként a beszámoló hogy a fokozódó hiteltervek és az emelkedő gazdasági költségek fedeJ zetét meg tudjuk teremteni. Ennek megvalósítása az új vezetőség feladata lesz, amelynek megválasztására februárban kerül sor. Botra faragott történelem A „mohácsi vész" közelgő 450. évfordulója különös aktualitást ad egy — a maga nemében páratlan — néprajzi tárgynak, amelyet a pécsi Janus Pannonius Múzeum néprajzi osztályán őriznek: az 1526-os csatát ábrázoló botról van szó. Alkotója ismeretlen. A keményfából faragott, esztergált bot szárán körbe-kör- be helyezkedik el a kompozíció, amely egy csatajelenetet ábrázol naiv felfogásban. Sáfrány Zsuzsa muzeológus elkészítette a 66 centiméter hosszúságú képsor méretarányos kiterített rajzát és akkor bontakozott ki teljes mozgalmasságában a jelenet. A képen mintegy százhúsz figura és tárgy látható: gyalogos- és lovaskatonák, tüzérek, ágyúk, lovak, tevék, kutyák, szekerek, sátrak, házak, fák. A magyar és a török tábor térbeli elhelyezkedése szinte mértani pontosságú, így az összecsapás jelenete a bot szárának közepére került. Majd ha árkádosítlák a Bem utcát... Költöző belvárosi üzletek Átalakítják a Belvárosi Áruházat Tegnap délután megújították a szerződést. A tárgyalásra Jugoszláviából Terezija Kerekovics, a Jugoszláv Pionír Szövetség eszéki szervezetének elnöke, Angela Kommár, a szervezet vezetőségi tagja, továbbá Lovro Po- szavec, az Eszéki Népi Technika Szervezet titkára, Ivó Pacovszki és Retih Dezső, a szervezet munkatársai jöttek el a tárgyalásra. A vendégeket Kutnyánsz- ky Géza, az MSZMP Baranya megyei Bizottsága párt- és tömegszervezeti osztályának munkatársa, Vér László, a Magyar Kórusfesztivál A magyar zenei élet egyik rangos eseménye a két évenként sorra kerülő pécsi kamara- kórus-fesztivál, amelyet az idén április 9. és 11. között rendeznek meg. 1964 óta minden második tavaszon a mecsekaljai városban találkoznak a legjobb énekkarok és ez alkalommal minősítik is őket. „Az üzlet a Széchenyi tér— Jókai tér sarkára költözött" — olvashatjuk néhány hete a Bem utcai rádió-televízió szaküzlet kirakatában. Elkészült ugyanis a sokáig húzódó épületfelújítás a Bem utcában, s most tágas helyiségben, kulturált körülmények között árusítják az elektromos cikkeket, tévéket, rádiókat. Mint megtudtuk, a bezárt üzlethelyiségbe beköltözik a Bem utcai lakástextil bolt, s addig fognak itt árusítani, amíg el nem készül az évtized végén a pécsi Domus áruház. Ugyancsak a napokban költözött új helyiségbe — a Szálai András utcai üzletsorba — a PIÉRT szaküzlete a Perczel utcából. A Pergamen névre keresztelt új üzletben iskolaszereket, irodaszereket, egészségügyi és háztartási papírárukat, tapétákat, farsangi cikkeket árusítanak. A Perczel utcai volt tanbolt a PIÉRT-é marad, itt képeslap-szaküzletet, illetve tanboltot kívánnak nyitni. Hamarosan egy harmadik üzlet is költözik a belvárosból: legkésőbb február közepén, ugyancsak a Szalai András utcai üzletsoron nyit az új ezermester és úttörőbolt. A régi, Kossuth Lajos utcai üzletben már folyik a leltár. Mi lesz a régi üzlet sorsa? Attól függ, mondta az üzletvezető, mennyi ideig maradhat a vállalaté a helyiség. Ha hosszabb időre, akkor átalakítják, újonnan berendezik, s valószínűleg híradástechnikai cikkeket fognak árusítani, bár végleges döntés még nem született. A belvárosban kevés az üzlethelyiség. Minden kereskedelmi vállalat ide törekszik, hisz itt bonyolíthatja le a legnagyobb forgalmat. A belvárosi üzlethelyiségek dolgában pedig számottevő mennyiségi változás egyhamar nem várható. A ME- RUKER ugyan átalakítja a belvárosi áruházát — már készülnek a tervek —, de ez csak egy új üzlet, s többről a városi tanács kereskedelmi osztálya sem tud. Új üzleteket majd csak a Bem utca tervezett ár- kádosításának ejkészülte után lehet nyitni, erre azonban még jó ideig várni kell.
