Dunántúli Napló, 1976. január (33. évfolyam, 1-30. szám)

1976-01-26 / 25. szám

Szigorúbb szankciók Nívódíjas tervek Pécsről Nagykanizsára, Kaposvárra A Pécsi Tervező Válla­latnál nivódijjal jutalmaz­ták a nagykanizsai bevá­sárló-központ és a kapos­vári ifjúsági ház terveiért Erdélyi Zoltán Ybl-dijas építészt és a nagykanizsai 16 tantermes általános is­kola tervéért Gettó József építészt. A kaposvári ifjúsági ház makettje. „Nagykanizsa házi építésze" — a sörgyár, az új városhá­za, a művelődési ház után joggal illeti meg ez a cím Erdélyi Zoltánt, aki most újabb létesítménnyel gazdagítja a zalai várost. A kétszintes be­vásárló-központ a Városi Ta­nács koordinációjában szüle­tik, s helyet kap benne egy ABC-áruház, AUTÓKER-szaküz- let, ruházati és cipőbolt, va­lamint egy presszó. A helyét az új művelődési ház mellett jelölték ki az új kanizsai vá­rosközpont elemeként. Erdélyi Zoltán az új létesítmény ter­vezésénél a művelődési ház­zal való összhangra töreke­zárt, s olyan fehér műanyag­burkolatot kap, mint a „szom- szédvár”, a művelődési ház. Az emeleti üzletek egy csak­nem teljesen nyitott belső ud­vart ölelnek körül, s erre néz­nek a kirakatok is. A virágos udvaron lesz a presszó tera­sza is. A bevásárló-központ­nál egy új építési módszer je­lentkezik Nagykanizsán. Ez az osztrák NOE-szerkezet, a kor­szerű öntött technológiák egyike, amely az alagútzsalus technológiához hasonlít. A ní­vódíjas terv kivitelezését meg­kezdték. A művelődési ház épí­tői itt folytatják a munkát. Er­délyi Zoltán pedig dolgozik már ugyanennek a tömbnek dett és kapcsolatba is kíván­ta hozni a kettőt. Egy emelet­magasságú „fal" jelenti ezt. Mögötte fedett gépkocsiparko­ló van, fölötte pedig széles felhajtó rámpa, amelyen a mű­velődési ház díszlet-rakodása bonyolítható. Az épület föld­szintje körben üvegfalú, az üz­letek teljesen kitárulkoznak a sétálók előtt. Az emelet viszont egy következő elemén, az új, 300 személyes munkásszállás tervein. * Gettó Józsefnek ez az első kanizsai munkája. A 16 tan­termes általános iskola Nagy­kanizsa keleti városrészének első ilyen iskolája, s része egy oktatási központnak, amely­ben van már gimnázium és szakmunkásképző intézet. Get­tó József iskolája szakít a megszokott általános iskola formával és igazodni kíván az új oktatási követelményekhez. Két épületszárnyban helyezi el földszinten a tanulószobákat (a napköziseket „kiszabadítja” a tantermekből) és az étter­met, konyhát stb., az emele­teken pedig a tantermeket. A szárnyak fogják közre a föld­szinten az aula-jellegű fedett csarnokot, az emeleten pedig a részben nyitott udvart, ami zsibongónak is, szabadtéri színpadnak is használható. Ugyancsak az épületszárnyak fogják közre a két szint bel­magasságú tornatermet, ami itt nem függeléke, hanem szer­ves tartozéka az iskolának, s egy nézőtérré nyitható, az ok­tatási helyiségektől elkülönülő folyosórész révén nézőket is fogadhat. Az egész intézmény­re jellemző, hogy a tervező a terek változtathatóságával kí­vánja szolgálni az iskola nem lemerevíthető térigényét. * Erdélyi Zoltán másik nívódí­jas terve Kaposvár új igaz­gatási központjába — a Május 1. út és a Bajcsy-Zsilinszky út közötti tömbbelsőbe — elhe­lyezendő ifjúsági ház. A mo­nolit vasbeton szerkezetű épü­let érdekessége, hogy csak a földszint „változtathatatlan". Ott vannak a szakköri helyi­ségek, könyvtár, iroda stb. Az emeleten van a nagyterem, ami ugyan csak a felét fog­lalja el a térnek, valójában azonban a mozgatható falak révén az egész emelet egyet­len nagyteremmé nyitható ösz- sze. „A fiatalok tevékenység­igényére, önrendelkező készsé­gére alapozva terveztük ezt a házat — mondja a tervező—, ezért csinálunk változó, vál­toztatható funkciókat szolgáló átrendezhető falakat, egymás- banyitható tereket". Még egy érdekesség: a falakat kék far­meranyaggal burkolják, hogy a farmeres fiatalok még ott­honosabban érezzék magukat. Az épület fehér pirogránit burkolatot kap. Hársfai István Pécsett nem csupán a pince, de a szivárgó talaj­víz is gondot jelent elsősor­ban a lejtős utcákon. A belvárosban a régi házak zöménél az alapokat még nem, vagy alig szigetelték a talajnedvesség ellen, ami így gyengíti a falak stabi­litását is. Ez történt a Ku- lich Gyula utca 22-ben is, ahol az MTA Dunántúli Tudományos Intézetét kor­szerűsítik és bővítik. Ezért a csaknem háromszáz mé­teres, erősen nedves alapo­kat megerősítik, hogy a víz­től mentesítsék. Ehhez a ki­viteli terveket a Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat készí­tette el, megvalósításukat a Mecseki Szénbányák építési üzeme végzi Szabó János irányításával. Az épületet nem csupán állékonysága, de jövendőbeli könyvtára ítési kísérletek MŰANYAG SZIGETELŐK miatt is védik a szivárgó ta­lajvíztől. Az alapok víztelenítésére Pécsett először itt négyféle eljárást próbálnak ki és a későbbiekben a legjobbat alkalmazzák. Baranyában korábban például a dráva- iványi műemiéktemplomot elektroozmotikus eljárással víztelenítették. Ezt a fajta víztelenítést alig másfél évtizede Hor­váth Zoltán, a Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat mér­nöke dolgozta ki, míg az elektro-kard szigetelés Kar­dos Györgynek, a Budapesti XIII. kerületi Lakáskarban­tartó KTSZ részlegvezetőjé­nek — még nem szabadal­maztatott — találmánya. Mindkét újítás egyszerűbb, gyorsabb, mint a hagyomá­nyos bitumenes kátránypa- pirszigetelés. Eszerint rézhu­zalokat helyeznek el az alapzat feletti falrészbe 2-3 méter magasan, ugyanitt a földbe vashuzalokat fektet­nek. A nedves közegben a réz és a vas az emberre ve­szélytelen áramkört hoz lét­re, az „áramvonalak" visz- szaszorítják a vizet. Ezzel szemben a Zádor-féle talál­mány műanyag szigetelést alkalmaz, de kitűnően szi­getel az osztrák Penetrák nevű műanyag is. Itt is majd az dönt, hogy mennyire ol­csó, egyszerű és gyors a ki­vitelezés. A Budapesti XIII. kerületi Lakáskarbantartó KTSZ az elektrokard-módszer kipró­bálását megkezdte: két fa­lát szigeteltek. Az árellenőrzések tapasztalatai Interjú az Árhlvatal főosztályvezetőié vei Tudatosan kialakított árpoli­tika érvényesül Magyarorszá­gon. Az árak betartását rend­szeresen ellenőrzi az Országos Anyag- és Árhivatal. Munká­jukról, az ellenőrzések tapasz­talatairól érdeklődtünk az il­letékestől. — Az a tapasztalatunk, hogy az utóbbi években növe­kedett az órfegyelem — mond­ta Sándor Sándor, az Orszá­gos Anyag- és Árhivatal árel­lenőrzési főosztályvezetője. — Tavaszra benépesül Korszerű tanműhely M a MAV-szakmunkás- tanulóknak Jelenleg csaknem száz bara­nyai, tolnai és somogyi gyerek készül Pécsett az 500-as Szak­munkásképző Intézetben vasúti Diesel-motor- és járműszerelő­nek. Többségük Bükkösdről, Szentlőrincről, Siklósról és Bá- taszékről érkezett. A másod- és harmadévesek az intézet tan­műhelyeiben, valamint a pécsi vasútállomás fűtőházi csarno­kaiban sajátítják el a mester­ség gyakorlati fogásait. A zsú­folt körfűtőházban néha nem jutnak gépre és emiatt tétlen­kednek, vagy téblábolnak apró- cseprő kisegítő munkákat vé­gezve. A gondokat szünteti meg az új fűtőházi ipari tanműhely a MÁV Pécsi Igazgatóság Ver­seny utcai telepén. A több mint hétmillió forintért készült léte­sítmény átadását még decem­berre tervezte a beruházó MÁV Pécsi Igazgatóság. A kvitelező —- a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat kifogástala­nul, novemberi határidőre át­adta a kétszintes modern épü­letet. — A tanítás még nem kez­dődhet, mert a TANÉRT a 100 ezer forintos iskolabútort csak 1976 első negyedére ígérte. Ké­sett a központi fűtés bevezeté­se is, mert nehezen jutottak új kazánhoz, de legfőképpen ka­zánalkatrészekhez. Most mór próbafűtenek és hordják be a közel egymillió forint értékű új gépet. Az első szinten a gépműhely­ben négy esztergát, három kö­szörűt, négy fúrógépet állíta­nak fel, de gyalu, maró és da­raboló is működik. Mellette két lakatosműhelyt alakítanak ki: egyikben a gőzmozdonyok jö­vendőbeli kazánlakatosai gya­korolnak. Számukra az új ace­tiléngázfejlesztő helyiségből ér­kezik a gáz. Negyvenen készül­nek kazánkovácsnak és ugyan- ennyien Diesel-lakatosnak. Egy külön műhelyben egyszerre tí­zen a kovácsolás, a szegecse­lés, a hegesztés alapműveletei­vel ismerkednek. Ezen a szin­ten kapott helyet a szertár. A második szinten a csaknem száz négyzetméteres zsibongó fogad és a két osztályterem. A gyakorlatihoz kapcsolódó el­méleti képzést, például a gép- rajz-szerkesztést végzik itt. Négy oktató, — technikusok, mérnö­kök — foglalkozik naponta 25 tanuló gyakorlati felkészítésé­vel egész héten át reggel nyolc órától délután kettőig. A gye­rekek nyolcvan százaléka a Diesel-motorszerelői szakmát választotta, a többiek pedig járműszerelésből szereznek ok­levelet az emeltszintű oktatás keretében. A későbbiekben dél­utáni és esti foglalkozások is lesznek. Itt bonyolítják majd le a Vontatási Főnökség dolgozói­nak a rendszeres mozdonyveze­tési és -javítási továbbképzését. A tanítás az új ipari tanmű­helyben a tervek szerint még tavasszal megindul. Cs. J. Igaz, hogy az árellenőrzést végző szervek is igyekeznek munkájukat rendszeresebbé, tervszerűbbé tenni. — Az Országos Anyag- és Árhivatal összefogja, irányítja az árellenőrzési tevékenységet. Milyen szervekre támaszkod­nak ebben a munkában? — Az állami és társadalmi szervek egyaránt részt vesznek ebben. Egy-egy gazdasági ágazat árpolitikájára a minisz­tériumok felügyelnek, a helyi feladatokat a tanácsok és ke­reskedelmi felügyelőségek, a PM bevételi igazgatóságai és a NEB látják el. A társadalmi szervek közül a szakszerveze­tek megyei tanácsai mellett szerveztek árellenőrzési bizott­ságokat. Mintegy 10 000 ilyen aktíva dolgozik az országban. — Milyenek az elmúlt évi árellenőrzések konkrét tapasz­talatai? — Az ellenőrzések elsősor­ban az 1976 januári termelői árrendezés előkészítő munkái­nak szabályszerű végrehajtásá­ra, valamint az 1975. januári árrendezés végrehajtására és hatására terjed ki. Néhány éve — az MSZMP KB 1972. no­vemberi határozatának megfe­lelően — fokoztuk a termelői árak ellenőrzését, hiszen sok esetben már a termelőnél el­dől az árak helyes vagy hely­telen kialakítása. Tavaly a má­sodik és harmadik negyedév­ben összesen csaknem 22 000 vizsgálatot végeztek a gazdál­kodó szerveknél, ezenkívül a harmadik negyedévben 15 842 boltot ellenőriztek. Az ered­mény: 7582 különféle szankció, a figyelmeztetéstől a büntető eljárásig. » — Az árellenőrzések szigo­rúságát a szankciók szigorúsá­ga is követi? — Igen. 1968 óta először alakult úgy, hogy a III. ne­gyedévben több volt a sza­bálysértési eljárás, mint a fi­gyelmeztetés. — Hatékony-e a különféle szankciók alkalmazása? — önmagában nem. De az árellenőrök nem elégednek meg a hiányosságok feltárásá­val, hanem megkeresik az oko­kat is. Az árhatóság intézke­déseivel pedig arra törekszik, hogy hasonló rendellenesség ne forduljon elő. Az intézke­déseket pedig minden esetben — ha ismert a károsult sze­mélye — a kártalanítás követi. — Hogyan látja az árellen­őrzési munka minőségét Dél- Dunántúlon? — Tapasztalataim szerint különösen Zala, Baranya és Somogy megye árhatósági munkája eredményes. — Milyen feladatok hárul­nak az árhatóságokra 1976- ban, az árváltozások után, új gazdasági szabályzók életbe léptetésével? — Legfontosabb feladatunk, hogy a népgazdasági tervben meghatározott, legfeljebb 4,5 százalékos fogyasztói áremel­kedés arányaira ügyeljünk. Fo­kozni kell az árellenőrzések megelőző szerepét, ügyelnünk kell arra, hogy a termelő vál­lalatok nyereségcsökkenése ne nyilvánulhasson meg az árak­ban. Kurucz Gyula Hétfői □ CENTRUM A HÉTFŐ! CENTRUM ARUúAZJ 1976. JANUAR 26., 20 SZÁZALÉKOS VISSZATÉRÍTÉS! Különféle üveg-, porcelán-, kerámia- és műanyagáru F i A Gettó József által tervezett 16 tantermes nagykanizsai ál­talános iskola makettje.

Next

/
Oldalképek
Tartalom